Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-11 / 213. szám

*et6*i «épe re$ö.?l «épe " ' " J otőf *epe ^-<»^^p6-"£STQra -épt tető. Orvosság: a munka ERŐT vesz rajtad olykor valami ismeretlen eredetű szo­morúság. Jbssz-mész a lakás­ban, elüldögélsz hosszan az íróasztalodnál, megállsz a rá­dió előtt, keresel valami ze­nét, de nem figyelsz rá. Aztán az ablakhoz lépsz, nézed a fák koronáját sokáig, majd újra leülsz és újra elindulsz, öntu­datlanul is önmagadat keresed, akit elvesztettél ebben a forga­tagban. Ilyenkor azt érzed, ugye, hogy elviselhetetlenül nehéz az élet? Azt érzed, hogy tel­kednek szárnyalását, vágyaid­nak kivirágzását akadályozza minden dolog körülötted. Meg­bántottak azok, akiket szeretsz, nevetve elrohantak kínod mel­lett, akiktől megértést remél­tél. És a napi gondok is lehúz­nak. Víz- és gázszámlák, piaci be­vásárlások, gyermeked beteg­sége, s élettársad millió ide­gessége mind-mind téged gyö­tör. És nem hagy nyugton, hogy a szomszédod már napok óta nein szól hozzád. És nyugtalanít, bánt, gondot okoz, kínoz, mar, tép, elkese­rít, lehangol száz, ezer más dolog még: hogy elütöttek egy idős embert motorral az utcá­ban, hogy nincs játszótér a környékbeli gyerekeknek, hogy nem kaptál jutalmat a juta­lomosztáskor, hogy eltelik az idő, s lassan rádköszönt az öregkor, hogy idős és beteg szüleid nem lelik benned várt s remélt támaszukat, hogy tá­voli országok fiai idegen ér­dekek miatt elvéreznek még mindig, hogy alkotnál, de va­lami beléd fojtja mégis a szót. ERŐT VESZ rajtad olykor valami ismeretlen eredetű fé­lelem is. Belenézel a színtelen levegőbe, s megrettent egy pillanatra magányod. Eszedbe jut Quasimodo versének egy sora, hogy „Mindenki egyedül áll a Föld szívén”, és kiáltani szeretnél a fájdalomtól. De aztán eljön a munkakez­dés ideje. Beülsz az íróaszta­lod mellé, elintézetlen aktái­dat lapozgatod, hellyel kíná­lod az ügyfeleidet, vagy fel­lépsz a katedrára és feleltetsz és magyarázol és nézed, nézed a ragyogó gyermekszemeket. Vagy odaállsz a munkapad mellé, megmarkolod a gyalút, vagy a vésőt, fűrészt, fát ve­szel a kezedbe, s azt kezded érezni, hogy az „ismeretlen eredetű szomorúság” messze tűnt, elfelejted, hogy korláto­kat éreztél magad körül, hogy a vágyaidat tépettnek láttad és érezted még nem sokkal előbb. Izmaid mozognak, agysejt­jeid működésbe lépnek, ereid gyorsabban és gyorsabban vi­szik szét testedben a szent áramot, egész valód izzásba jön, az egyetemes lét része­ként lényed átalakul, azt ér­zed a „szent orvosságon”, a munkán keresztül, hogy valaki vagy, s hogy szükség van arra, amit teszel, azt érzed, hogy nem lenne értelme az életnek, ha nem szólhatnál bele a vi­lág alakulásába, azt érzed, hogy minden hiábavaló lerme állandó cselekvés nélkül. AMIKOR egy szusszanásnyi időd lesz, levered magadról a port és letörlőd fáraóit kezek­kel az izzadságot, visszamoso­lyogsz társaidra, aztán, ha el­rohant a nap, a sarkon meg­iszod a pohár sörödet, otthon megcsókolod a lányodat és a vacsoránál — amikor egy pil­lanatra felrémlik benned — már mosolyogsz tűnt gyenge­ségeden. lísm MMr ­Szeptemberi gondok Csengődön Köznapi gondok Bedőlt egy fal Az elmúlt héten kedden, Kecskeméten, a Jókai utca 28-as számú házban bedőlt egy fal. A fal, amely Lajos 3yu- lóné lakásában van, a ház egyetlen wc-jét választotta el a család éléskamrájától (!). Mi­előtt a vizenyős, teljesen el­ázott építmény felmondta vol­na a szolgálatot, már régen orrfacsaró szagot árasztott, de most már elviselhetetlen bűz terjeng az éléskamrában és a lakás többi helyiségében. Nem is lenne ez újságtéma, ha gyor­san kijavították volna, de ahe­lyett csak ígérgetést, bürokrati­kus utasítgatásokat kaptak a lakók. Az esetet követő napon ugyanis bementek az ingatlan­kezelő vállalathoz, de ott nem álltak velük szóba, mondván, hogy ma nincs fogadóóra. Más­nap ismét visszatértek, s akkor azt az ígéretet kapták, hogy sürgősen intézkedni fognak. Mindeddig azonban csaik a tisz­tiorvosi hivataltól voltak a helyszínen, de sem az ingatlan- kezelő vállalattól, sem a tanács építési és közlekedési csoport­jától — ahonnan szintén segít­séget kértek — nem volt kint senki, így tehát még ma is szinte „gázkamrában”' élnek az említett ház lakói. Azon túl, hogy egyáltalán nem egészséges az éléskamra mellett elhelyezett árnyékszék, még tetézi a bajt, hogy az ud­varban lakó közel harminc em­ber használta ezt a wc-t. Ügy gondoljuk, hogy a fentebb el­mondott, szerintünk nyomós okok feltétlenül indokolttá ten­nék az ígéret szerinti gyors se­gítséget. G. S. Itt a hónapok első „embere”, szeptember. A nap még meleg sugarakkal hizeleg, de küszöbön az ősz. A dús szőlőfürtök ka­cérkodva várják a beteljesedést. Ilyenkor a szőlős községekben várakozó-számi tgató izgalommal folynak az előkészületi munká­latok. Hordókat mosnak, káda­kat javítanak, s felsorakoztat­ják az éhes szüretelő edénye­ket. Itt-ott a kén fojtó nehéz füstje érződik a levegőben. A szünet ideje gyorsan közeleg. Az Alföldi Állami Pincegaz­daság csengődi pincészetébe lá­togattam. Szép épületsorok, mo­dern gépi berendezés. A pincé­szet vezetőjével, Hazai Miklós­sal beszélgetünk; — Ügy tudom, jó szőlőter­mésre számíthatunk. Ilyenkor, a szüret körül, bizonyára megvan a maga gondja a pincészetnek is. Hogyan készülnek a szüret­re? — A szőlőtermés valóban jó­nak ígérkezik. Becsléseink sze­rint Csengődön mintegy 27 900 hektoliter termés várható. A pénzügyőrség nyilvántartása sze­rint ugyanakkor csupán 15 839 hektoliter termelői tárolótér van a községben. Ebből követ­kezik, hogy a termelők 12 061 hektoliter termést nem tudnak elszűrni, s ezt bizony pincésze­tünknek kellene átvennie ... — Miért csak kellene? Ügy tudom, a pince kapacitása ... — Igen, igen, de nem szabad elfelejteni, hogy pincészetünk nemcsak csengődi termelőktől vásárol, hanem még néhány községből. Ha a pincénkhez tar­tozó egész területet vesszük fi­gyelembe, úgy a várható termés 84 466 hektoliter. A termelői tá­rolótér viszont csak 48 500 hek- tónyi. Vagyis: közel 36 ezer hektoliter az a mennyiség, amit át kellene vennünk. A szerződé­sileg lekötött szőlő- és must­mennyiség több mint 44 ezer hektónyi. Figyelembe véve te­hát, hogy a szüreti hasznos fé­rőhelyünk a pincészetben 19 ezer hektoliter, így több mint Kedveső terméskilátások Hová tesssiik a mustot? Munkaerő kerestetik 25 ezer hektolitert el kell szál­lítanunk ahhoz, hogy a megter­melt mustmennyiséget át tud­juk venni... Hazai elvtárs szerint ez a feladat az idén hallatlanul ne­héz. Ettől függetlenül a csen­gődi pincészet minden tőle tel­hetőt elkövet a szerződéses must átvétele érdekében. — Van azonban más prob­lémánk is — folytatja a pincé­szet vezetője —, méghozzá a munkaerőbiztosítás. Ötvenöt fi­zikai dolgozóra lenne szüksé­günk. S ez a gond azt jelenti, hogyha minden egyéb akadályt sikerülne is elhárítanunk, az át­vételt pincészetünkben a lét­számhiány nehezítené. Jelenleg vidéken toboroznak munkásokat, A szüret előtti gon­dok nagyok tehát Csengődöh. Nagy nehézségek várnak legyő­zésre. A tenniákarás azonban megvan, s reméljük, hogy az eredmény sem marad el. Moravcsik Árpád „Paprikások“ versenye Nagykőrösön Különös vetélkedő színhelye volt tegnap Nagykőrös. A zöldség- és gyümölcsfeldolgozó iparáról híres alföldi városká­ban rendezték meg az ország legfürgébb ujjú asszonyainak paprikaszeletelő és paprikafúró versenyét, melyen megyénk konzervgyárait tizenkét dolgo­zó képviselte. Részt vettek még a találkozón a budapesti, hatva­ni, szegedi, nagyatádi, sziget­vári, békéscsabai és a nagykő­rösi konzervgyárak legjobb eredményt elért asszonyai is. A heves iramú küzdelem kö­zepette, amelynek során har­minc paprikaszeletelő asszony mérte össze tudását, a felaprí­tott háromezer kiló csípős pap­rika még a zsűri tagok szemé­be is könnyeket csalt. A ne­mes versengés a szó szoros ér­telmében „késhegyig menő” küzdelemmé változott. Ugyanis az. első helyre a legélesebb és legbegyesebb kés legügyesebb forgatója, Barkóczi Jánosné, a Kecskeméti Konzervgyár dolgo­zója került, aki az előírt egy írásbeli megrovás Lapunk augusztus 26-i szá­mában „Ne az utasok rovására” címmel szóvá tettük a kecske­méti 2-es jelzésű autóbusz ve­zetőjének magatartását, mert az utasokkal telt járművet olyan felelőtlen gyorsasággal vezette, hogy csak hajszálon múlott, hogy nem következett be komolyabb baleset. Délelőtti napsütés Megkezdődött a tanítás, de még nem múlt el teljesen a nyár. Egy kis délelőtti napsütés az iskola előtt visszacsillantja az elmúlt két hónap sok színes örömét, s emlékeit. (Pásztor Zoltán felvétele.) Bírálatunkra Sohajda József, a 9. sz. Autóközlekedési Válla­lat igazgatója a következőket válaszolta: „A cikkben érintett dolgo­zónk ügyében a vizsgálatot le­folytattuk, s megállapítottam az észrevételben foglaltak való­diságát. Mivel a gépkocsivezető a gondjaira bízott járművet nem a személy- és vagyonbiz­tonságnak megfelelően vezette, valamint a sebességet nem az útviszonyoknak megfelelően ál­lapította meg, fegyelmi eljárás alá vontam és ennek keretében írásbeli megrovásban részesí­tettem. Sohajda József igazgató” mázsa paprikát 120 perc alatt szeletelte fel. A második helye­zett pedig Mészáros hászlóné, a Kecskeméti Konzervgyár ti- szakécskei telepének dolgozója lett, aki egy óra alatt harminc­öt és fél kiló paprikát szeletelt. A kalocsaiak ebben a verseny­számban kissé lemaradtak. Egy versenyzőjük a kilencedik, egy pedig a tizenharmadik helyen végzett. Délben került sor a „papri­ka fúrók” versenyére, amelyen a legkülönbözőbb szerszámok kerültek elő. A hagyományos fúrókések mellett csodarabok, burkatöltök és egyéb eszközök segítségével igyekeztek az asz- szonyok szétválasztani a zöld­paprikát az értéktelen csutkától. Ebben a versenyszámban Sár­közi Nándorné, a Kalocsai Fű­szerpaprika- és Konzervipari Vállalat dolgozója az ötödik he­lyen végzett. Teljesítménye óránként 74,88 kilogramm pap­rika volt. Hatodik helyre Vá- radi Sándorné kecskeméti, he­tedik helyre Benda Ferencné kalocsai, tizenkettedik helyre Sugár Jenőné kecskeméti dol­gozó került. Mindannyiuk tel­jesítménye jóval több, mint a napközi termelés átlagteljesít­ménye. Teljes erővel tombol a „Dóra“ hurrikán A „Dóra” hurrikán, amely kedden este érte el Florida ál­lam partvidékét, teljes erővel tombol. A szélvihar elsősorban Jacksonville és St. Augustine városokban okífeott jelentős ká­rokat. Az óránként közel 150 kilométer sebességgel száguldó szél által felkorbácsolt tenger hullámai több helyütt áttörték a parmenti gátakat és a víz elárasztotta a közeli utcákat. Sok helyen megszűnt az áram­szolgáltatás, a telefonvonalak használhatatlanokká váltak, sok ház megrongálódott. A Jack­sonville közelében fekvő Atlan­tic Beach fürdőhelyen egy szállodaépület egyik szárnya összeomlott. Az utcákat gépko­csironcsok, törmelékek és a vihar által kitépett fák bo­rítják. Eddig nem érkezett jelentés arról, hogy a szokatlan erejű orkán emberéleteket követelt volna áldozatul. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megye) Bizottsága és a megyei tanács lapja. , Főszerkeszt 5; őr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgat'* Szerkesztőség: Kecskemét. Várost Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont 26-19; 25-16. Szerkesztő Olzottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér l'/t Telefon: 17-09. Terjeszti s Magyar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál ét kézbesítőknél. Előfizetési dll i nőnapra 13 fon Bács-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét - Telefon: 11-86 Index: 26 0£S<

Next

/
Oldalképek
Tartalom