Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-11 / 213. szám
/ 1964. szeptember 11, péntek 3. oldal Gondos előkészítés - 3000 jelentkező Az idei pártoktatás tervei Kecskeméten ★A kecskeméti MÉSZÖVA tudomány pavilonjában székházban megtartott ünnepélyes tanévnyitóval ismét megkezdte munkáját a megyeszékhelyen a városi pártbizottság által szervezett marxista—leninista esti középiskola, valamint a háromhónapos pártiskola levelező tagozata. Az esemény tulajdonképpen a pártoktatási év „nyitányának” is tekinthető Kecskeméten, hiszen erre a napra nemcsak a középiskola és pártiskola megszervezésének előkészületei zárultak le, hanem a többi — szeptember második és október első felében kezdődő — tanfolyam szervezése is befejtezett- nek tekinthető. S most az oktatási idénykezdetén érdemes megvizsgálni, milyen tapasztalatokkal és eredményekkel zárult az immár hónapok óta folyó, sokrétű előkészítő munka? ★ Az első, amiről örömmel adhatunk számot, a tegnap megnyílt marxista középiskolával és a háromhónapos pártiskolával kapcsolatos. Bár, ezeken az oktatási formákon a jelentkezők száma nem haladja meg a múlt évit, de a felvételek előtti beszélgetések a hallgatókkal arra engednek következtetni, hogy a pártszervezetek, politikai előképzettség szempontjából is, az előző évinél gondosabban válogatták ki a hallgatókat. Ugyanakkor a legtöbb helyen a jelentkezésekhez mellékelt javaslatok, az oktatási formát illetően, a káderfejlesztési tervekkel összhangban születtek meg. Az előkészületekhez tartozik még, hogy sikerült jól képzett előadói gárdát toborozni mindkét előbb említett pártoktatási formára. A marxista középiskola hatvanhárom hallgatója az év folyamán 30 órában világnézeti alapkérdésekkel, 27 órában a kapitalizmus alapkérdéseivel, 48 órában a szocializmus és 9 órában korunk néhány alapkérdésével foglalkozik. Hasonló tematika készült a háromhónapos pártiskola 28 hallgatója számára, de ők a felsorolt alapkérdések tanulmányozásán túl részletesebben foglalkoznak majd a gyakorlati pártmunka legfontosabb tudnivalóival. ★A többi pártoktatási formán október első felében kezdődik meg a tanulás. Ezek „tanévnyitóit” is alapos munka előzte meg. Különösen sikeresnek és megfontoltnak tekinthetők az előkészületek a Kecskeméti Konzervgyár I-es telepén, ahol összesen kilenc tanfolyam indul, mintegy 130 részvevővel — a pártszervezet és a KISZ szervezésében. A ZIM Kecskeméti Gyáregységében a különféle pártoktatási formákon 90-en képezik tovább magukat. S a korábbi évekhez viszonyítva kiemelkedően jó volt az előkészítés a 9-es számú AKÖV-nél, ahol az idén a marxizmus—le- ninizmus alapjaival két tanfolyamon, a gazdaságpolitikai kérdésekkel egy tanfolyamon ismerkednek a hallgatók. Ezenkívül a kötelező szakmai oktatás keretében a pártszervezet és a vállalat vezetősége együttesen gondoskodik a dolgozók rendszeres politikai tájékoztatásáról. ★Az üzemek, vállalatok és intézmények terveit összegezve a megyeszékhelyen az idén 21 tanfolyam részvevői az időszerű kérdésekkel, 16 tanfolyam hallgatói gazdaságpolitikai kérdésekkel, 39 tanfolyam hallgatói pedig a marxizmus—leninizmus alapjaival ismerkednek. Ezenkívül sor kerül az alapszervezeti titkárok továbbképzésének megszervezésére, ismét megindul a tagjelöltek tanfolyama és rendszeresen tartanak elméleti konferenciákat a gazdasági vezetők számára. Mindent összevetve mintegy háromezren jelentkeztek és vesznek majd részt Kecskeméten a pártoktatás különböző formáin. Az utóbbi hetekben újabb, fellendülő szakaszhoz érkeztek a KISZ VI. kongresszusára való előkészületek a kiskőrösi járásban. Az üzemekben tizenkét ifjúsági brigád alakult, s azokkal együtt, akik egyéni vállalásokat tettek, közel százszázalékosnak tekinthető a fiatalok részvétele a kongresszusi munkaversenyben. A kereskedelemben dolgozó KISZ-isták hattagú brigádot alakítottak, tizenöt fiatal pedig egyéni felajánlásokat tett. A járásban a mezőgazdasági termelés idei célkitűzéseinek megvalósításáért csaknem hatszáz leány és ifjú dolgozik versenyszemen. Többek között 576 hold szőlő és gyümölcsös tele★ É rdemes még a fentieken kívül külön megemlíteni a városi pártbizottság és a TIT közös szervezésében megnyíló társadalomtudományok szabadegyetemét, amelyet a múlt évi kedvező tapasztalatok alapján, a magasabb politikai és általános műveltséggel rendelkező párttagok és pártonkívüliek számára hoztak létre. A szabadegyetemen a múlt évi tapasztalatokat, valamint a hallgatók kívánságát figyelembe véve a gyakorlati élethez közelebb álló kérdésekről kapnak tájékoztatót a hallgatók. Az előadók: a Szegedi József Attila Tudományegyetem professzorai lesznek. Az előzetes programban szerepel: a kapitalizmus problémáit, a két társadalmi rendszer gazdasági versenyét, a békés egymás mellett élést és a KGST-t érintő kérdések megvitatása. Ezenkívül a városi pártbizottság meghívja az MSZMP Központi Bizottságának tudományos és kulturális osztályát irodalmunk és képzőművészetünk helyzetével és feladataival kapcsolatos előadás megtartására. ★E továbbképzési formát. illetően az érdeklődés lényegesen nagyobb a múlt évinél. A megyei kórház alapszervezetétől például eddig 39 orvos, az SZTK rendelőintézettől 23 orvos jelentkezett a szabadegyetemre, melynek első előadása szeptember 18-án lesz. E. E. pítése, 874 hold új telepítésű ültetvény gondozása, kétmillió szál szőlővessző begyűjtése szerepel programjukban. Különös figyelmet érdemelnek az imre- hegyi tszcs ifjú tagjai, akik száz hold gyümölcsös telepítését vállalták. Nemrégiben száztíz részvevővel öt újabb ifjúsági brigád alakult a járásban, s ezek közül a fülöpszállási Kiskunság és Vörös Csillag Tsz, valamint a soltva dkerti József Attila Tsz ifjúsági brigádjai tettek igen jelentős kongresszusi felajánlást. A járás KISZ-szervezetei a szakmai politikai képzés színvonalát is emelni kívánják a jövőben. Két helyen csaknem harminc részvevővel önálló Az ezüst csillogású alumínium tornyok, mesepalotákhoz, ékszerdobozokhoz hasonló pavilonok, az ezer színű géppark, épület-, vagy hídszerkezetek, vízi bemutatók impozáns látványossága után kissé tartózkodóan tértem be a Magyar Tudományos Akadémia előkelő szépségű pavilonjába. Mivel próbálnak itt jobban meggyőzni mezőgazdaságunk, a nagyüzemi gazdálkodás fejlődéséről, mint ahogyan lenyűgöztek a pompás állatpéldányok, a kánaáni ideálokat idéző gabona-, takarmány-, vagy gyümölcstermések demonstratív tömegei? Mielőtt beléptem a tudomány hűvös, csendes hajlékába, még egy pillantással felszívtam a kint hagyott világot. Aztán a szó szoros értelmében úgy éreztem magam, mintha egy óriási könyv nyitott lapjai között járkálnék. Józan szövegek, színes illusztrációk, hideg grafikonok, komoly könyvekből ismert nagyított fotók, szemléltető tablók kulisszái fogadtak. Egy-egy „falon’ hatalmas betűkkel azonos, majdnem ugyanazok a feliratok: 13. főfeladat, 4. főfeladat, 22. főfeladat — és így tovább. Egy pár fordulót tettem már, mikor a mezőgazdasági kiállítás szemet gyönyörködtető, ízlelő szerveinket izgató, különböző irányú élvezetekre csábító tárgyi gazdagsága után ifj úsági szakmunkásképző-tanfolyam kezdődik, ezenkívül csaknem ötvenen jelentkeztek mezőgazdasági szakmunkásképző-tanfolyamra. Az utóbbi időben a járás harmincnyolc KISZ-alapszervezetében kivétel nélkül megtartották a közös párt- és KlSZ-alapszer- vezeti taggyűléseket. Ezeken közel hétszáz fiatal — a KISZ- tagság mintegy nyolcvanöt százaléka — részt vett, és több gyűlésen százszázalékos volt a megjelenés. Szinte minden alkalommal felmerült a taggyűléseken az az igény, hogy a jövőben többet kell foglalkozni az ifjúság nevelésével, a KISZ segítésével. „megszoktam”, hogy ebben a pavilonban a kívül maradt, látható, fogható, érzékelhető világ érdekesen sokoldalú, ha szabad így mondani, szellemi összefüggései várják a látogatókat. Csak meg kell szabadulni a betű-, statisztika-, grafikontenger kezdeti nyomasztó hatásától, máris „világossá válik”, mit kell tennünk. Csak egy tablót, szöveget vegyünk közelebbről szemügyre, mindjárt eligazodunk. Nincs a mezőgazdaságnak olyan területe, ágazata, amelynek magas szintű és mégis meglepően érdekes vetületeivel ne találkoznánk itt. S hogy úgy mondjuk, minden elméleti probléma konkrétizálva áll a sze-* műnk előtt. Bács-Kiskun megyéről egész „fejezetek ’ vannak ebben az okos, megelevenedett könyvben. Olvassuk csak a bevezetést. „Hazánk mezőgazdasági területéből a megyék közül Bács- Kiskun megye részesedik a legnagyobb arányban. A megye részesedése az ország mezőgazdasági területéből 1960- ban: 9,6°/0.” Következő lap: „Bács-Kiskun megye részesedése az ország állatállományából 7,2, munkaerő-állományából 10,6 összes területéből 9,2, földalapjából 7,8, nagyüzemi épületeiből és építményeiből 6,8, nagyüzemi gépeiből és gépi berendezéseiből 7,7 százalék.” — 1962-ben. Üjabb oldal: „Bács-Kiskun megye hozzájárulása a népgazdasági szükségletek kielégítéséhez. (Az árutermelésből való részesedése alapján 1957—62. évek átlagában.) Kenyérgabonából 7,1, borból 45, zöldségből 10,2, gyümölcsből 23, összes mezőgazdasági termékből 10, vágósertésből 9, vágóbaromfiból 14,3 százalék.” Azután érdekesebbnél érdekesebb tablók ismertetik megyénk mezőgazdaságának vonatkozásait. összehasonlítások a távolabbi és közelebbi múlttal, pontos előrevetítések tíz-húsz év utánra, a távlati tervek alapján, a megye jellegzetes termelési tájegységei, egy járás, vagy termelőszövetkezet gazdálkodásának elemzései következnek. Megérné, hogy egy külön tanulmánynapot erre szánnának a kiállítást látogató, mezőgazdasági irányító munkát végző tsz-tagok, állami gazdasági dolgozók. Ahány adatpár, annyi tanulságos ösz- szefüggés, következtetés. Nincs látogató, akit ne késztetne elgondolkodásra ez vagy az a táblázat, szöveg, szemléltető ábra. Mire észrevettem magam, csizmás, kalapos vidéki emberek sűrű csoportjában álltam. Azokat a táblázatokat tanulmányoztuk, melyeken 100 mezőgazdasági termelőszövetkezetben végzett felmérések alapján, egyes termé- nvek termelési költségei szem- lélhetők. A száz tsz-re vonatkozó termésátlag szerint, 1961- ben, illetve 1962-ben így alakult a termelési költség — például a cukorrépánál. 1961-ben anyagköltség 17,4, munkadíj 45, segédüzem 13,8, s egyéb költségek 23,8 százalék. Ugyanezek 1962-ben: 19,4 — 12,2 — 15 — és 23,4 százalék. Mi volt a helyzet a búzánál? 1961- ben: anyagköltség 25,7, munkadíi 18,7, segédüzem 12,1, egyéb költség 43,5 százaiéi:. 1962- ben: 31,5, — 15,3, — 12,2 és 41 százalék. Ugyanígy értesültünk r tej, vagy a kukorica termeié: i költségeiről, az átlagtermésr r önköltség alakulásról, állatállomány-változásról ... Hogy érdemes volt. egy kicsit megróni, nézelődni? Egyik tsz-g-bejegyezte meg a hátam mögöt — Halljátok-e,' igen drágán termelünk még mindig ... Ij Tóth István / Laci A gyermekotthon két üres pedagógusi helyére ifjú házaspár került. A nyáron házasodtak, nagyon jól jött hát számukra a lehetőség: — együtt dolgozhatnak, az intézetben szép, alkóvos szolgálati szobájuk lesz, s alig húsz kilométernyire vannak a megyeszékhelytől, ahol az asszony szülei laknak. Úgy tervezgették: két- három év, és lesz egy kis Trabant kocsijuk — akkor pedig — akárcsak a városban laknának! Vidáman, könnyű szívvel, sok ambícióval láttak munkához. Az asz- szonyka barátságot kötött a gyerekekkel, ha pedi^t az óvodások csoportjával találkozott, el nem mulasztott volna egy alkalmat sem, hogy ne simogassa meg a csöppségeket. Különösen megszeretett egy villogó szemű kisfiút — no természetesen, az is őt. Ha meglátta, odafutott hozzá, két kis karjával átölelte a derekát, s nem nyugodott addig, amíg csókot nem kapott. Egy hét múlva pedig már így köszöntötte: — Szervusz, anyu! Az asszonyka nevetve mesélte a férjének. S mikor a kis Laci a kertben bizalmasan odabújt hozzá, megfogta a kezét, s hazavitte a szobájukba. — Vendéget hoztam! — kiáltott vidáman. Lehajolt a gyerekhez: — Mondd meg szépen, ki vagyok én? — Anyu! — felelte nagyon természetes hangon a fiúcska. Nevettek rajta. Akkor pedig a férj simogatta meg buksiját: — No, és én ki vagyok? — Apu! — hangzott a válasz. S hogy látta, milyen sikere van a tudományával, többször elismételte: — Anyu .. Apu ... Elmaradhatatlan társuk lett a kis Laci. Egyszer megbetegedett. Lázasan feküdt a betegszobában és sírva hajtogatta: — Anyu ... Hol van anyu. . Az igazi édesanyja még csecsemőkorában elhagyta. Azóta sem érdeklődött. Az ápolónő nem is sejtette, kit nevez „anyu”-nak a gyerek. Vigasztalón simogatta hát az arcát, s mesét mondott neki arról, hogy majd egyszer eljön hozzá a mama. A fiatal tanítónő megtudta, mi történt a kisgyerekkel A betegszobába sietett, s csokoládét vitt neki. Lacika boldogan kiáltott fel: — Már el is jöttél hozzám? ... Fogta a kezét, nem engedte volna el a világért sem. Esteledett, az asz- szonykának mennie kellett volna, de sajnálta magára hagyni a gyere? két. Megegyezett az ápolónővel, ölbekapta, s vitte haza. Ettől kezdve odaszokott a kicsi Laci. Egészségesen sem lehetett volna elkergetni „anyu”-ék- tól. Azok. pedig vettek egy sezlont, beállították az alkóvba, s önmaguk igazolására mondták egymásnak: — Úgyis kellett még egy fekhely ... Laci tehát napközben az óvodásokkal élt, esténként pedig a taní- tóéknál aludt. Egy szombat estén a fiatalok a városba mentek, hogy megnézzék a színház bemutatóját S csak az éjszakai vonattal tértek vissza. Aludt mindenki, amikor hazaértek. S a sötét folyosón, az ajtajuk küszöbén éppen, hogy nem léptek rá egy mozdulatlan valamire. A férfi rávilágított a zseblámpával. — Nézd, Laci! Felkapta az átfázott, álmos gyereket. Az pe? dig már mosolygott is: — Anyu ... Apu ... — ölelgette őket. Laci bizony ezen az estén sem maradt a helyén, az óvodások• hálótermében. Ügy tett, mintha aludnék: aztán, hogy minden elcsendesedett, pizsamában kiszökött a folyosóra, át az udvaron, a pedagógus- lakásokig. Szerencséje vált: nem vette észre senki. Csak „apu" meg „anyu”, akik másnap hivatalosan is megindították az eljárást Lacika örökbefogadásáért. ... Azóta két esztendő telt el. A tanítóéknak saját kisgyerekük is van már. — Az öcsikém... — mutatta be nekem Laci az apróságot, mikor ott jártam az intézetben. .. A Trabant kocsi vásárlása körül egyelőre — kis ké%és mutatkozik ... Szekeres Ilona A KlSZ-hongressxusra késxülnek A kiskőrösi járás ifjúmunkásainak ötven százaléka tett termelési felajánlást
