Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-30 / 229. szám
1964. szeptember 30, szerda 3. »Idái Tennivalókkal megtömött tarisznya... Érdemes kihasználni a lehetőségeket Körben jár a jelenléti ív. A név és honnan rovatokba felsorakoznak a megfelelő adatok. Az egyik nyugodt rajzú, kerek betűkkel, a másik kapkodva, de azért olvashatóan, megint másik az úgynevezett miniszteri aláírással veti oda nevét. Negyvennyolc családi és keresztnév gyűlt egybe néhány perc alatt, egymáshoz még csak nem is hasonlító kézjegyekkel. Ha sokmindenben különböznek is a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár II. KlSZ-alapszerve- zetének tagjai, egyben azonban nem: mindannyian fiatalok és azzal a szándékkal gyűltek egybe, hogy megválasztják az új vezetőséget. Hatékony szervezés Színes tarkaság az egybegyűlt fiú- és lánycsapat (néhány asz- szony is Volt közöttük). Munkások, technikusok, könyvelők, mérnökök, darukezelők. A legidősebb is csak annyival több húsz esztendőnél, amennyivel a legfiatalabb kevesebb. A szervezet vezetőiben volt némi izgalom, hogy miként jönnek ösz- sze, de kis idő múltán meggyőződhettek róla, hogy hatékony volt a szervezés, érdemes volt mindegyikükkel — egyikkel- másikkal többször is — beszélni. De nemcsak fiatalok, idősebbek is érkeztek, élükön Eszik Istvánnal, a pártalapszer- vezet titkárával. És hogy a fiatalok szeretik az idősebbek jelenlétét, azt jól bizonyítja a kívánság: jó lett volna, ha a vállalat vezetősége is képviselteti magát. A taggyűlés formás és fegyelmezett. Levezető elnököt választanak. Megszavazzák az elnököt és az elnökséget, tanácskozásra küldik ki az új vezetőséget jelölő bizottságot — egyszóval . gyakorolják a demokratizmust és ismerik a „parlamentáris” szokásokat. Az eltöltött három óra legfontosabbika azonban a beszámoló, amelyet megvitatnak, kiegészítenek és így adják a tennivalókkal megtömött tarisznyát az új vezetőség nyakába. Barna László az alapszervezet megbízott titkára — „civilben” technikus — mindössze fél órára kéri a taggyűlés figyelmét, de ez hasznos fél óra, tömör számadást tartalmaz egy KlSZ-szer- vezet sokrétű munkájáról. Csupán néhány témát emeljünk ki a beszámolóból és a vitából. Érdekes statisztika A párt- és KISZ-aktatásban negyvenhetén vettek részt és bizakodnak, hogy az idén ez a szám még növekedni fog. Persze nagy szükség van az előadók és a résztvevők idejének egyeztetésére, mert Németh Mi- hályné nem ok nélkül szólt, mondván, hogy a két órakor műszakot végzők . elszélednek, ha ő mint szemináriumvezető csak fél 4-kor jelentkezik. A vállalat vezetősége nem engedte a foglalkozás korábbi megtartását. De, essen még szó a képzettségről és a tanulásról. Egy maroknyi fiatal van együtt és mégis mennyi érdekességről árulkodik a statisztikájuk. Egy mérnök, nyolc technikus és tizenöt közgazdasági technikumot vagy gimnáziumi érettségit tett fiatal van közöttük. Tizenegyen a középiskolák levelező tagozatát látogatják, négyen pedig felsőfokú techni? kumra, vagy egyetemre járnak. Valaha egy nagy községben nem volt ennyi iskolát végzett, felkészült és művelt ember. Társadalmi munkások A kettes és hármas számú alapszervezetek üzemrészein hat ifjúsági brigád dolgozik. Védnökséget vállaltak a Borsodi Vegyikombirátnak, a Tiszai Vegyiműveknek és a Bauxit Vállalatnak készülő munkák felett. Vannak közöttük olyan lelkesek, mint Dobos László, Rádi László, Sebők István, akik 40—60 óra társadalmi munkát teljesítenek. De joggal korholják azokatj akik mindig találnak kibúvót. Ezért említik meg Táj ti Ferenc és Eszes István nevét. Ambrus Ferenc a szervező titkár, akit posztján a választás újra a helyén hagyott, a tőle megszokott Csendességgel beszél a társadalmi munkáról, mondván, hogy az üzemi fiatalok között a közösségi szellemet, az együtt gondelatát kell elhinteni. Igaz az, hogy többen tanulnak, túlóráznak és ezért nehéz társadalmi munkát végezni, de hányán vannak olyanok,, akik mindezt nem teszik és a közösség érdekében egy szalmaszálat sem mozgatnak. Tehát — vonja le a végkövetkeztetést — az új vezetőségnek azt kell kutatni, hogyan legyen minden KISZ- és azonkívüli fiatal a társa,dal- mimunka-mozgalomban érdekeltté. Fontos a szervezeti élet Ha további jó példára van szükség hosszan sorolhatjuk még a neveket. Közibük tartozik Mészáros József is, aki a szirupállomásokon olyan újítást fabrikált, amely csaknem egymillió forint megtakarítást hozott a vállalat konyhájára. Ez ösztönző arra is, hogy a műszaki fiatalokból életre kelt újítási bizottság a jövőben jobban dolgozzon. De ha már a biztatásnál tartunk, hadd mondjuk meg, hogy a szakma ifjú mestere mozgalom is nagyobb istápolást igényel, hiszen a végzett fiatalok az elismerésen kívül nyomban órabéremelésben is részesültek, tudtuk meg a taggyűlésen felszólaló Gila elvtárstól. Szó esik sok mindenről. Sportról, szervezeti életről, a vezetőségi ülések olykor alkalomszerű megtartásáról, a bizalmiak munkájáról, a taggyűléseken azegy- harmad tagság hiányzásáról, de arról is, ahogyan ezen változtatni akarnak. A vezetőségválasz- tó taggyűlés jó fonalat ragadott meg akkor, amikor mindvégig, főként a termelésről, a munita- padok melletti helytállásról, az ezt elősegítő tanulásról, művelődésről tanakodott és a további lépéseket határozatba is foglalta. Az alapszervezet tagjai nem tévesztik szem elől, hogy egy szervezet csak akkor fejthet ki hatékony tevékenységet, csak akkor tudja önmaga lépéseit is jól meghatározni, ha éli a maga szervezeti életét, ha állandó kapcsolatban van tagjaival. A szervezeti élet állandósítása annál inkább is Szükséges, mert az üzemi fiataloknak mindössze 35 százaléka KISZ-tag. Természetesen egy szervezet erejét nem a számszerűség dönti el. De ha lehetőség volt arra, hogy a KISZ- en kívül álló, a munkában jó eredményeket felmutató fiatalokat is meghívjanak a vezetőségválasztó taggyűlésre, akkor nyilván arra is lehetőség van, hogy ugyanezek a fiatalok ne maradjanak kívül a kommunista ifjúsági szervezeten. Tehát van mit tenni az új vezetőségnek. Barna László, Csáki Mária, Kállai Margit, Zsigó Franciska, Rigó Joachim, Ambrus Ferenc és Bodor Imre bizonyosan eleget tesznek annak, amit várnak tőlük. W. D. Séta Kecskemét jövőjében Alig négy esztendővel ezelőtt Kecskemétről Komáromba nősült, sott le is telepedett kedves ismerősömmel hozott össze a véletlen. Az Aranyhomok Szálló előtti szökőkútban, a szép parkban gyönyörködött, s lelkesen magyarázott fiatal feleségének: — Valamikor, nem is olyan régen, talán éppen ezeny a helyen, ahol most állunk, MÁV- AUT-állomának nevezett kis „kóceráj” állt. A mögötte húzódó deszkakerítésen túl pedig már „kapaszkodott” ez a szál- da. Bevallom, nem tudtam elképzelni, milyen kép tárul majd az ember elé, ha egyszer eltűnik a kerítés ... Ugye, ezentúl nem mondod már nekem, hogy: „szülőfalud”? — Valóban szép! — felelte tréfásra fordítva a szót: — A „falu” pedig, te is tudod, hogy komolyan az asszonyka. Majd tréfásra fordítva a szót: — A Most pedig, hogy a jövőbelátást megkönnyítsem — ígéretemhez híven — ime, a városközponti látkép. Erről jut eszembe: Kérdeztétek, milyen elképzelések vannak a zsidótemplom melletti foghíjtelek beépítésére. Nos, ezzel kapcsolatban — említettem akkor — voltak különböző hivatalos elképzelések. Döntés azonban még nem született. S ez talán jó is, mert azóta megszívlelendő elgondolás tolmácsolását bízták lapunkra kecskeméti olvasóink: Egy szép OTP-társasház kellene oda. Ahhoz hasonló, amilyen a Széchenyi téri bérház lesz. A javaslattevők közül többen is kijelentették: Ilyen társasház építésébe szívesen „beszállnának”. Kecskeméten az életrevaló kezdeményezésekre fogékonyak a városvezetők. Nincs kizárva, hogy két-három év múlva már ilyen meglepetéssel vár benneteket Kecskemét... P. I. Alkalmasabb helyen nem is érdeklődhetnénk a háztáji árutermelés felől, mint itt, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz-ben. E közös gazdaságban ugyanis az év elején úgynevezett „háztáji bizottságot” alakítottak, s elnökévé Tippai Mihályt, a szövetkezet egyik vezetőségi tagját választották meg. A bizottság számba vette a háztáji állományt, s a lehetőségek alapján tervet készített. A közös oly módon segítette e terv megvalósítását, hogy minden tehéntartó gazdának egymásfél holdnyi legelőt adott. Ezenkívül száz hold rétet kaszáltak meg, s a szénatermésből holdanként öt mázsa került a háztáji udvarokra. Pesir István, a tsz elnöke szerint mintegy nyolc vagon szálaslakar- manyt, a közös termésnek körülbelül az egybarmadát kapják a háztájiak. Ez a nagy segítség hogyan tükröződik a háztáji gazdaságok áruértékesítésében? — Az idén több tucat h ízó bikát adnak át a gazdák — sorolja az elnök. — Egy-egy ilyen állatért átlag húszezer forintot kapnak. Berecz János a tavasz- szal egyetlen vásáron süldőből 18 ezer forintot árult. Jelenleg is 12C libája van. Tavaly a szövetkezet másfélszeresére teljesített áruértékesítési tervéből 35 százalékos a háztáji áru aránya. Kiskunfélegyházán és környékén a mezőgazdasággal foglalkozó lakosságnak hozzávetőleg a fele lakik tanyán. Hogyan használják ki a háztáji árutermelés lehetőségeit? — Nem egyformán — vélekedik CSernus Albert, az Állat- forgalmi Vállalat kirendeltségének vezetője. Nézzük meg: a háztájiban hizlalt sertésekre kötött szerződések aránya milyen a járásban? A járási tervben szereplő 930C-ból csak 482 háztáji hízó átadására történt eddig megállapodás. Kirívó példa: Pálmo- nostorán 121 hízóra szerződtek a vele azonos területű és hasonló adottságokkal rendelkező Kunszálláson pedig mindössze 11-re. Várható-e javulás a háztáji hizlalást és a hízók , értékesítését illetően? Általános a vélemény, hogy — igen. A tavalyi hasonló időszakhoz képest ugyanis legalább 40 százalékkal több az anyakoca a háztáji gazdaságokban. Igen sok gazda kihasználja a tanyai terület adottságait, megkaszáljuk a2 árokszéleket, s egyetlen négyszögölön sem hagyjuk a füvet megszáradni. Másrészt a most mutatkozó jó kukoricatermés is ösztönzőleg hat majd- a jövő évi hizlalásra Az érdeklődés egyre inkább a baromfitenyésztés felé fordul. A város és a járás háztáji gazdaságaiba — a tavalyinál lényegesen több — 86 500 naposcsibét helyezett ki idén a földművesszövetkezet. A csibék jelentős része hampshirei fajta, ami igen jó hatással lesz a jövő évi tojáshozam alakulására. A liba és a pulyka „népszerűsége” is egyre fokozódik. Eddig 51 500 májlibára, valamint 21 ezer pulykára szerződtek a járás és a város háztáji gazdaságai. Ez a szám a köeeli hetekben még jelentősen növekszik. Az is megállapítható, hogy a kedvezményes áron való takarmányjuttatás ösztönöz a nagytestű baromfiak hizlalására. E tekintetben külön is kiemelendő a félegyházi Dózsa Tsz, ahol a libát feles nevelésre adják ki a gazdáknak. H. D. Az olasz küldöttség látogatása Kiskőrösön és Keceíen Mint már korábban hírt adtunk róla, olasz szövetkezeti delegáció tartózkodik megyénkben. A vendégeket hétfőn este Kecskeméten a megyei pártbizottság székházéban dr. Molnár Frigyes, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács elnöke, dr. Tompa Béla, a megyei tanács elnökhelyettese és Brachna János, a MESZCV elnöke fogadta. Tegnap, kedden a kiskőrösi járásban tettek látogatást a küldöttség tagjai. Először a kiskőrösi Május 1. Szakszövetkezet székházét keresték fel, ahol Vedres Ferenc, a járási földművesszövetkezet elnöke tartott rövid tájékoztatót, majd a Kiskőrösi Vegyesipari Ktsz-be látogattak el. A későbbiek folyamán megtekintették Petőfi Sándor szülőházát, s utána a Szarvas étteremben ebédeltek. Ez alkalommal Enzo Ferrari, a delegáció vezetője és dr. Pilcz Károly, a járási tanács vb elnöke mondott pohárköszöntőt. A délutáni órákban az olasz szövetkezeti delegáció a keceli Kinizsi Szakszövetkezetet kereste fel, ismerkedtek az alacsonytípusú szövetkezeti társulás tevékenységével. A vendégek elismeréssel szóltak a látottakról, s annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy az olasz és a magyar szövetkezeti mozgalom kapcsolatát kölcsönös látogatásokkal, tapasztalatcserékkel feltétlenül érdemes jobban elmélyíteni. falu pedig, te is tudod, hogy csak csipkelődés volt. De vajon milyen meglepetés bontakozik majd e mögül a kerítés mögül? — mutat a Nagytemplommal szemközti, lebontott ház helyére. — Ha megengeditek, ebben majd én segítek — avatkoztam közbe. — Kilencvennyolc lakásos, gyönyörű, modern bérház. A csupa üveg földszintjén pompás üzletsor. Hangulatos reggeliző hely, rétes-„csárdával” kombinálva, IBUSZ-kirendelt- ség, állami áruház, élelmiszercsemege üzlet, és természetesen az elmaradhatatlan presszó. Ha minden jól megy, s az ÉM Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat még ebben az évben megkapja a kijelölést — novemberben, decemberben már korántem lesz ilyen „nyugodt” ez a körülkerített sarok. De januárban mindenképpen megkezdődik az építkezés. V :'-.sy'.yffApí.
