Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-29 / 228. szám
mi nepfemtier 29, keda 3. oldal A szeptemberi hajnal párája még ott úszott a földek felett. A halványlila köd ellepte a bokrokat, a füvet, s a földből szinte semmi sem látszott. Békésnek, elhagyatottnak tűnt a táj. A cserjésben azonban mozdult valami, majd lassan előre dőltek a fiatal fák, s mögöttük megjelent egy páncélgépkocsi lapos orra. A csónak alakú test lassú mozgása olyannak tűnt, mintha a vékony ködfátyolon úszna. A felderítők gyakorlatoztak. A feltételezés szerint a gyakorlatozó egységet megtámadták, s most a katonáknak egy kisebb „ellenséges” csoportot kellett megsemmisíteniük. A Nap sugarai ebben a pillanatban törték át a magasban lebegő fátyolfelhőket. A páncélkocsi előtt jó néhány méterre megcsillant valami. A rajparancsnok, Csapó István őrvezető, nem tétlenkedett, tudta, ott már az „ellenség” rejtőzik. — Harchoz! sem bizonyult rossz tanítványnak. Baranyai István honvéd Kecskemétről vonult be a földművesszövetkezeti szállítási vállalat motorszerelője volt, de gyorsan megbarátkozott az új „szerszámával”, a géppisztollyal, s szereti új foglalkozását is, a felderítést. A katonák jól megtanultak, hangtalanul kúszni, „nyelvet” fogni, s mindazokat a harcban szükséges tennivalókat, amelyek nélkül a felderítők nem teljes értékű harcosok. Egy újabb parancsra a felderítők felugráltak, s a géppisztolyok sorozatai, a lendületesen előretörő katonák megsemmisítették az „ellenséget”... — Pihenő!... Rá lehet gyújtani! A katonák fáradt mozdulattal vették hátukra a fegyvereket. A páncélgépkocsi mellett a szélárnyékban jólesett letelepedni, s nagyokat szippantani az erős cigarettából. Az alegység párttitkára, Rácz Béla százados is a fiai közé telepedett. Kezdetét vette az értékelés. A hibák, s az erények elmondása után néhány pillanattal már el is múlt a gyakorlat okozta fáradtság, hiszen Zeke Tibor honvéd másodosztályú gépkocsivezető derűs történetén jót kacagtak a katonák. Zeke Tibor Debrecenből jött az alegységhez, örökké vidám, a legnehezebb gyakoiíat közben sem veszíti el optimizmusát. Igaz, nincs és nem is volt rá oka, mert járműve mindig üzemképes. Ebben nemcsak jó felkészültsége, de tanult szakmája — gépkocsiszerelő — is segítségére van. Az alegység mókamestere tehát nemcsak a beosztásában pontos, jó katona, hanem örökös derűjével felvidítja elvtársait is. Kemény, férfias gyakorlat, erős izommunka, amit követ a vidám pihenő. Katonafiaink készülnek a haza, a határok védelmére. Gémes Gábor A lassan mozgó, ormótlan jármű megtorpant, de környéke megelevenedett. Alcaruhába bújt katonák ugráltak le róla, hogy fedezéket keressenek az „ellenség” szeme elől, s hogy a parancsnak megfelelően megsemmisítsék a betolakodókat. Egy fél percig sem tartott az egész, a rajparancsnok suttogva adta ki a parancsot. Az egység harcát golyószóróval fedezi Csákányosi László honvéd. „tűzzel” fedezte társai harcát Mellette Baranyai Tibor honvéd feküdt beleélve magát a rögtönzött harchelyzetbe. Ezek a fiúi A páncélgépkocsi belsejéből, ilyennek tűnik az egység rajtaütésszerű támadása. — Szökelés!... Előre! A bokrok lábánál a mélyedésekben még megrekedt a köd, s az előre futó, elvágódó katonák olyannak tűntek, mintha a föld mélyéből bukkantak volna elő. Lázár István honvéd ugrásra feszülő testtel figyelte elvtársát, az előre rohanó Tóth Rezső honvédet. Jól látta, hogy amikor az levágódott a földre, terepszín ruhája egybeolvadt környezetével. Tovább nem várhatott. Felugrott, s előrelendült... A bokrok között futott előre, szemével az „ellenség” állásai felé figyelt, de arra is ügyelt, hogy véletlenül őt ne vegyék észre. éppen egy éve tanulják a katona „mesterséget”, s egyikük A golyószóró öblös hangú ugatása törte meg a reggeli csendet. Csákányosi László honvéd A támadásnak — ez különösen a felderítőknél fontos — rajtaütésszerűnek, váratlannak kellett lennie. Az „ellenség” abban a hiszemben, hogy a felderítő egységet felmorzsolta, nem számított a rajtaütésre. A katonák — annak ellenére, hogy tudták, gyakorlatot hajtanak végre — éppen olyan harcsze- rűen mozogtak a terepen, mintha csak valóságos helyzetben lennének. Ez is a cél. a katonai -— nő. A fárasztó gyakorlat után jólesik a páncélkocsi melleit leülni, elszívni egy cigarettát. Ilyenkor a gyakorlótér hangos a katonák nevetésétől,. . (Pásztor Zoltán felvételeid Mintaszerű ütemterv Régóta izgat a kérdés: lehetséges-e a szerteágazó őszi munkát ipari mintára szervezni. Méghozzá termelőszövetkezetben, ahol az alkalmazotti fölé- és alárendeltség nem érvényesíthető, mint például az állami gazdaságokban. Nos, erre a kérdésre csatta- nós „igen”-nel válaszol a kisszállás! Rákóczi Tsz őszi betakarítási, szántási és vetési terve. A terv annyira átgondolt, s minden apró látszatra jelentéktelen részletre kiterjed, hogy már csak emiatt is érdemes tanulmányozni. Mi is ezt tettük, s olyan bőséges tapasztalatokat szereztünk, hogy ismertetésére lapunk egy teljes száma is kevés lenne. Ezért csak az érdekesebb tényezők megragadására szorítkozhatunk. Ami fontos a kukoricatörésnél Betakarítás. Tartalmazza a növényféléket, a betakarítás kezdő és befejező időpontját, Időtartamát és a területet, továbbá a felelősök nevét, akik között többnyire brigád- és munkacsapatvezetők szerepelnek. Nézzük a kukorica törését például, a 110 holdas közös területen. Szükséges hozzá négy vontató pótkocsival, két gumiskocsi, és négy pár lófogat. A töréssel egyidejűleg kell a szárat vágni, kötni és kúpokba rakni. A kukoricacsöveket — nagyságtól és szárazságtól függően — háromfelé kell válogatni, s ennek megfelelően tárolni. A természetbeni részesedést a gazdák akkor kaphatják meg, ha a szárat is a tábla szélére hordták. A szár elhordását a brigádvezetők irányítják, mégpedig úgy, hogy egyszerre egy teljes táblát „szabadítanak fel” így a talajmunkát azonnal megkezdhetik. A háztáji kukorica törése időben megelőzi a közösét. s erre az időszakra minden gazdának öt nap fizetés nélküli szabadságot biztosítanak. Ennek kiadását úgy szervezik meg, hogy mindig elegendő személy legyen a vetéssel kapcsolatos munkák elllátásához. A cukorrépa szedésénél kiemelő szerkezetet használnak. Az elhordott répa után ottmaradó répafejet takarmányozásra, illetve silózásra használják fel. Az állomáson a cukorrépa átadója Szalai Béla, aki a legnagyobb gonddal feljegyzi, honnan, mikor, kitől mekkora mennyiséget szállítottak be. A cukorgyárnak átadott mennyiségnek egyeznie kell a gazdák által termelt mennyiséggel. És így tovább... Hasonlóan részletes a terv a többi tíz növényfélével kapcsolatban is. Már az aratáskor... A vetés lebonyolít ásában már az aratás idején megállapodtak. El is készült az ütemezés terve: melyik táblába, mi után milyen gabonafélét vetnek — és mikor. De feltüntették azt is, hogy melyik táblán milyen talajelőkészítésre, valamint menynyi szerves és műtrágyára van szükség. Az őszi keverékek földbejuttatása már augusztus 20-a után megkezdődött. Október első harmadában a búza vetésével is végeznek. Több mint 400 holdon vetnek őszieket. Arra törekednek, hogy a vetések előtt már 2—4 héttel előkészítsék a talajt. Jól ülepedett magágyat készítenek, s azonkívül még a vetés után is tömörítik a talajt. Természetesen a gép- és fogathiányt itt is előre feltüntették. Gépek és fogatod A brigádgyűléseken mindegyik gazda megismerkedett a tervvel — így mindenki tudja a feladatát. A munkából azonban döntő rész hárul a gépekre és a fogatokra. Mikor, hol vannak, mit csinálnak — ezen áll vagy bukik a szervezés sikere. Éppen ezért egy speciális naoíárt készítettek, amelynek ..első” dátuma: július 16-a, és az „utolsó”: december 5. Ez alkotja a vízszintes rubrikát. A függőleges rovatban pedig az Ivég- zendő munkákat tüntette t fel. így rögtön szemláletess ! lehet tenni, hogy melyik i «unka mennyi ideig tart, s annak eeves napjaira hány fogatra és gépre van szükség. Az összesítésben pedig kiderül: melvik nap hány szekér és traktor üzemel a szövetkezetben. A naptár mindegyik munkapacsaptvezetőn°l megtaH ható, az elnök és a fő- agronórl js pedig bármikor könnyűi érrel ellenőrizheti a munkát. Mindezek ellenére azonban a terv nem dogma. Indokolt esetben el lehet térni, s el is térnek tőle. Ahogy a körülmények kívánják. Mint egy jól olajozott gép.. . Szokványos a hasonlat, ám jelenleg mégis ezzel jellemezhetjük a közös gazdaságban folvó tevékenységet. Az összehangolt munka ..fogaskerekei” azonban élő emberek, akik a gépeknél is jobban értik a feladaatokát. H. D. Járási tanácsülés Kiskunhalason Tegnap délelőtt ülést tartott a Kiskunhalasi Járási Tanács, amelyen négy igen fontos és érdekes napirendi pontot tárgyaltak meg a járási tanácstagok. Mielőtt az első téma megbeszélésére rátértek volna, dr. Hegedűs István, a járási tanács vb elnöke beszámolt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. Ezt követően az 1985. évi községi, járási és ösz- szesített költségvetési tervjavaslatot tárgyalták meg, mint első napirendi pontot, majd az IS 63—04. évi oktatási és népnevelési munka értékelése, valamint az 1964-—65-ös tanév feladatainak meghatározásáról szóló jelentés vitája és a beszámoló elfogadása következett. A továbbiakban dr. Lekrin- szki Ferenc, a kiskunhalasi városi-járási ügyészség vezetője ismertette a járás törvényességi helyzetet. Negyedik napirendi pontként bejelentések hangzottak el, majd a tanácstagok interpellációira került sor. Üj tantér? a kereskedő- és rendéglátóipari tanulóiskolákoak A Belkereskedelmi Minisztérium az 1964—65-ös tanévtől az irányítása alá tartozó kereskedő- és vendéglátóipari tanulóiskolákban új közismereti tanterveket vezet be. Ezeknek egyes tárgykörei megegyeznek a szakközépiskolák megfelelő tárgyköreivel. Ezért — a művelődésügyi miniszter rendelkezése értelmében — azoíknak a kereskedő- és vendéglátójpan „ tanulóknak, akik e tantervek alapján v gezté'k tanulmányaikat — és középiskolában akarnak továbbtanulni, a végzettségüknek megfelelő szakközépiskolai dolgozók iskolai tagozatán nem kell osztályvizsgát tenniök a közismereti tárgyak azon tárgyköréből, amelyeket a miniszteri rendelkezés megjelöl. Az érettségin a közismereti tárgyak teljes érettségi vizsgaanyagából kei! SüáCiOta^s,.v
