Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-03 / 206. szám

gekbe való keverését, másrészt a több csapadékot meg­kötő képességet, amely döntő befolyással bír aszályos Időszakban is a növények egyenletes fejlődésére, s így a terméseredmények alakulására. Az eredményekből, ^ gyakorlati tapasztalatokból kiindulva, az idén is nagy súlyt fektetünk a mély- és fílélyítő szántások maradéktalan elvégzésére. Mivel szövetkezetünk nem rendelkezik kellő mérték­ben nehéz szántógépekkel (Sz-100, DT-54), ezért a Kis­kunhalasi Gépállomással kötöttünk szerződést a mély­szántások határidőre történő elvégzésére. Saját 22 db különböző típusú erőgépünket főleg a szállításokra & felszíni talajmunkákra és a vetések elvégzésére használjuk. őszi feladataink nagyságát mutatja az, hogy ná­lunk nemcsak a kukorica, burgonya, cukorrépa, siló- kukorica betakarítását kell ebben az időszakban el­végezni. hanem gondoskodnunk kell 2350 kh másod- és tarlóvetés termésének a betakarításáról (2150 kh kalászos területből 2050 kh bevetésre került augusztus 1-ig, ebből 1000 kh a zöldtrágyavetés, kalászosok alá), illetve talajba dolgozásáról, valamint az őszi mű- és Szerves trágyázás végrehajtásáról, s a vetések elvégzé­séről. A betakarítással egy ütemben kell elvégeznünk 2200 Kh vetőszántást (33—40 cm mélységben), 1700 kh mély­szántást (40—50 cm mélységben), 800 kh mélyszántást (32 cm mélységben). NYŰJTOTT ÉS KETTŐS MŰSZAKBAN A szállítási feladatokat mennyiség, távolság, útvi­szonyok alapján felmértük, és megállapítottuk, hogy a mi gépeink 16 órás nyújtott műszakban képesek elvé­gezni azokat. A nyújtott műszak azért lehetséges, mert a pótkocsikat megrakó munkások közül minden gépen egy személy vezetői jogosítvánnyal rendelkezik. A fennmaradó ■ 'bbi erőgépünkkel okszerű kihasz­nálás mellett a silózást, trágyázást, a felszíni talaj­munkákat és a vetést maradéktalanul elvégezzük. A vetőszántásokra is szerződést kötöttünk a gépállo­mással. A vetőszántások zöme kampányszerűen törté­nik, mivel a zöldtrágya-növények csak 120—150 cm nagyságban kerülnek alászántásra.-A f«-' —;ni munkák gyorsítása Végett a munkaeszkö­zöket kapcsoljuk. Vetőszántások után a talajt azonnal gyűrűshengerrel zárjuk, tömörítjük. Ezt követően tár­csázunk, majd vetünk és ismételten gyűrűshenserrel zárjuk a talajt. A gyűrűshengerrel történő talajlezárásnál a henger előtt, a gép kerekei után, nehézfogast vontatunk, hogy a kerekek által okozott mélyedéseket és egyenetlensé­geket eltüntessük. A henger után símítót kapcsolunk. A vetést vontatott Saxinia vetőgéppel és a hozzá kap­csolt fogassal végezzük, majd a talajt gyűrűshengerrel zárjuk, amelyhez boronát szoktunk kapcsolni. A vetéseket nappal végezzük, a talajmunkát éjjel — kettős műszakban. Minden szátnást előhántós eké­vel, illetve ekékkel végzünk, még a tarlóhántást is kapcsolt fogassal. A TÖMBÜSlTÉS ELŐNYE Nálunk sajátos problémaként jelentkezik, hogy az intenzív búzák talaját zöldtrágyázzuk. Itt komolyabb feladat a műtrágya kiszórása (kh-ként 2 mázsa szuper- foszfát, egy mázsa pétisó), a zöldtömeg alászántása, a talaj tömörítése és elmunkálása. Az alászántást végző Sz—100-as erőgépek ekéihez fogas helyett gyűrűshen- ger-lapot kapcsolunk. A gépek összevontan, csoportban dolgoznak. Rendkí­vül előnyként jelentkezik itt. hogy a gazdaságot 1963- ban a kultúrák szerint tömbösítettük. A kalászosok legkisebb táblája 200, a legnagyobb 1470 kh. Így lehe­tővé válik, hogy a gépegységek napokon keresztül ugyanazt a munkafolyamatot végezzék, ami által kevés az üresjárat, a holtmunka, és a munkagépeket sem kell feleslegesen egyik helyről a másikra szállítani. Az őszi mélyszántások zömét is a gépállomás végzi Sz—100-as erőgépekkel. Itt is döntő a tömbösítés .vol­ta, mivel e gépek okszerű kihasználása csak nagy táb­lákon valósulhat meg. A kukorica tömbje például 1400 kh, s a háztáji kukoricák is itt foglalnak helyet. (A szövetkezet kukoricaföldjén egyébként Hungazin- nal irtjuk a gyomot.) Ezzel a szervezéssel mégkedvezőtlen időjárás esetén is idejében el tudjuk végezni az őszi talajmunkákat, vetéseket, betakarítást és a mélyszántást. Varga István főagronómus Egy-egy holdról 50—80 mázsa szénatermést takarítanak be a Kiskunhalasi Állami Gazdaság 9 holdás lucernásán. iuezögazdasAg A t. ,xl NÉPE MELLÉKLETE 3.-*********************# *>• • • A kormány felhívással fordul a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és a gép­állomások vezetőihez, vala­mennyi dolgozójához, hogy a kenyérgabonát ugyanolyan szorgalommal, szervezettség­gel, a bevált agrotechnikai el­járások alkalmazásával legké­sőbb október — a rozsot szep­tember — végéig és ugyanak­kora területen vessék el, mint a múlt év őszén. A tavalyinál nagyobb feladatot jelent az őszi termények kellő időben és nagy gondossággal történő be­takarítása is, s ez egyik igen fontos feltétele annak, hogy november 30-ig mindenhol be­fejezzék az őszi mélyszántást. Ezért szükséges, hogy a ter­melőszövetkezetek a legna­gyobb dologidőben a lehető legtöbb családtagot bevonják a közös munkába... Minél több traktor dolgozzék kettős műszakban. Ehhez nagy se­gítséget nyújthatnak az ipar és más munkaterületek trak­torvezetéshez értő dolgozói.” (A kormány felhívását»<S1.) ********************** 'Dartalom Fenyvesi Károly: őszi mezőgazdasági mimn kék Dr. Vezekényi Ernő: A pillangósok termesztésé«. nek jelentősége a homokom Németh István: A kenyérgabona vetésénei* megszervezése. Dudás Antal: A kapásnövények termésé« nek szállítása a bajai járás­ban Varga István: Mélyszántás, kettős műi szak, nyár végi talaj műm kák a mélykúti Alkotmány Tsz-ben A fényképfelvételeket Pásztor Zoltán készítette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom