Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-01 / 204. szám

KNH. szeptember 1, kedd 3. oldal Négy és fél azét* hold új iilfcivénif gondjai Augusztus derekán, tíz na­pon át, mozgalmas volt Kis­kunfélegyháza és járásának ha­tára. A szövetkezeti gazdasá­gok nagyüzemi ültetvényeit sor­ról sorra járta a bizottság, amelynek tagjai — a megyei, a járási és a városi tanács vb mezőgazdasági osztályának ker­tészei, a járási-városi pártbi­zottság vezetői, munkatársai, valamint a 'ozőlészeti Kutató­intézet tudományos munkatár­sai — megszemlélték, hogy a szövetkezeti vezetők, gazdák gondoskodnak-e az új szőlők, gyümölcsösök ápolásáról. Az egyébként hagyományos szemlének új vonása volt az, hogy bevonták a szőlészkuta­tókat is, akik a helyszínen sok hasznos tanácsot adtak; szá­mukra pedig jó néhány újdon­sággal szolgált a gyakorlati ter­mesztéssel való közvetlen kap­csolat. A város és a járás 36 közös gazdaságában — összesen 70 millió forint értékű — 2270 hold gyümölcsöst és 2362 hold szőlőt tekintettek meg, amelye­ket a második ötéves terv idő­szakában telepítettek. Az átlagnál jobb — és rosszabb Mi volt a szemle alapvető tapasztalata? Az, hogy a gazda­ságok általában az előző évi­nél nagyobb gondossággal ápol­ják ültetvényeiket. (A bizott­ság természetesen elsősorban nem a szemlére történő felké­szülést, hanem az egész éves művelést vette figyelembe.) A vegyi növényvédelem szinte mindenütt kifogástalan volt, pedig az idei nyár több ízben fenyegette a szőlőket peronosz- pórával. Az is megállapítást nyert, hogy a telepítésekhez al­kalmas területeket választottak, s azokat jól elő is készítették. Ugyanakkor kiderült az is, hogy azok az ültetvények fejlődnek szépen, amelyek talajának táp­erejét évenként, rendszeresen pótolták. A város gazdaságai közül di­cséretet érdemel a Kunsági Tsz 100 holdas gyümölcsöse, amely egyébként el is nyerte a ván­dorserleget. Szép látványt nyúj­tott a Vörös Csillag Tsz 220 holdas szőlője és gyümölcsöse is. A kunszállási Alkotmány Tsz 436 holdon rendelkezik ki­tűnően gondozott szőlővel és gyümölcsössel, ami különben a legnagyobb összefüggő ültet­vény járás- és városszerte. Az átlagosnál jobb volt még a kunszállási Üj Világ barackosa és a jászszentlászlói Aranyho­mok Tsz szőlője. Nem kell szégyenkezniük a járás termelőszövetkezeti cso­portjainak sem, főként azok­nak, amelyek saját erőből hoz­ták létre és gondozzák ültetvé­nyeiket. Fele részük ily módon tett szert új szőlőre, gyümöl­csösre. A csólyospálosi Kunsági és Aranykalász Tszcs gazdái például közösen létesítettek 137 holdon őszibarackost és 58 hol­don szőlőt. A vándorzászló a két gazdasághoz került. Őszi­barackosuk egy része már az idén termőre fordult. A szank- móricgáti Virágzó Tszcs 52 hold sivár homokján 98 száza­lékos mértékben eredtek meg a vesszők. Voltak sajnos kedvezőtlen ta­pasztalatok is. Az átlagosnál gyengébbnek mutatkozott a jászszentlászlói Virágzó Tsz és a tiszaújfalui Tisza Tsz gyü­mölcsöse. Az utóbbiban a csa- lamádétól alig látszottak az al­mafák. A petőfiszállási Petőfi Tszcs 113 hold szőlője alá a talajt nem készítették elő megfelelő­en, s a gondozás is hiányos volt. A félegyházi Lenin és Rá­kóczi Tsz vezetőinek figyelmét fel kellett hívni a gyümölcsös, illetve a szőlő rendszeres ápolá­sára és a talajerő pótlására. Szerződött tiataSokkal A szemle alapján nem érdek­telen megvizsgálni: a gazdasá­gok hogyan szervezik ültetvé­nyeik ápolását. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a gondo­zás ott a legrendszeresebb —- tehát a legsikeresebb —, ahol a gazdaságok kívülállókat, fő­ként fiatalokat szerződtetnek. Őket állandóan az új ültetvé­nyekben foglalkoztatják, s ha a termőrefordulásig megszerzik a szakmunkás-képesítést, a szö­vetkezeti gazdák sorába lép­hetnek. A szerződött dolgozók között kiváló munkát végeznek a kunszállási Alkotmány Tsz 54 holdas szőlőjében Endre István tíz főből álló munkacsapatának tagjai. Teljesítménybért kap­nak, s ez személyenként eléri a havi 1600—1800 forintot. Ajánlatos, hogy a tsz-gazdák- ból szervezett munkacsapato­kat is elsősorban az ültetvé­nyeken foglalkoztassák. Mi lesz a [áruiékos beruházásokkal? Több gazdaságban már ter­mőre fordulnak a tőkék és ' a fák, s ez mind sürgetőbbé te­szi a járulékos beruházások gondjának megszüntetését. E te­kintetben pedig bőséges a ne­hézségek száma. A járásban például erre az évre 13 UE—28- as traktor vásárlását tervezték, de eddig mindössze egy érke­zett meg. Csupán 26 olyan gép van a járásban és a városban, amely alkalmas a nagyüzemi növényvédelemre. A háti per­metezőgépek száma nem éri el a négyezret. Csólyospáloson még háti töltőgépet is házilag készítettek, s egész éven át fonják a drótszövetet, hogy kö­rülkeríthessék gyümölcsösüket. A széles sorközű szőlőket lófo­gatokkal művelik. A tiszaújfa­lui Tisza Tsz-ben saját anyag­ból készítették el a támberen- dezést. A kunszállási Üj Világ Tsz gyümölcsösét a pusztulás fenyegeti, ha a télen nem kerí­tik be. Permetlétornyot még csak a kiskunmajsai Jonatán Szakszövetkezetben készítettek. Kevés a kutak száma is. Minden elismerést megérde­melnek a saját erőből, anyag­ból történő kivitelezések, ám, ezek önmagukban nem oldják meg a járulékos beruházások szerteágazó problémáját. Ami egyébként az állami segítséget illeti, az jövőre szerencsésebb lesz az ideinél. A tervek sze­rint a következő két évben 36 keverőtornyot és 12 csomagoló­színt építenek. Kiskunmajsán és Kiskunfél­egyházán a pincegazdaság már megkezdte a tárolóterek bőví­tését. Ám, Jászszentlászlón is szükség lenne szőlőfeldolgozó és pince építésére. A talajerőpótlás gondja töb- bé-kevésbé megszűnik a járás­ban. Szánk, Jászszentlászló és Petőíiszállás határában felmér­hetetlen mennyiségű a lápföld, s kitermelésének megkönnyítése végett a szán ki Petőfi Tsz a kö­zeljövőben exkavátort vásárol. H. D. Érdemes volt... A FÁK aranylóan piros ter­he imitt-amott csaknem a föl­dig húzza az ágakat. Köztük már reggel óta sürgölődnek a szedők: Nagy Imre, a kecske­méti Magyar—Szovjet Barátság Tsz gazdája és családtagjai. A családfő magasra emel ujjai közt egy hamvasan mosolygó őszibarackot. így, szemre, leg­alább 30 dekányira becsüljük. — Nem ritkaság az idei ter­més között az ilyen „rekord- barack” — mondja a gazda. ÖNMAGÁBAN VÉVE is ör­vendetes, hogy a kecskeméti határnak ezen a részén a ba­rackból ilyen szép az idei ho­zam. Méginkáhb elismerésre méltó azonban, ha az előzmé­nyeket is ismerjük. Hiszen ez a másfél hold, amelynek két­száznál több barackfája — egy harmada sárga, kétharmad­része pedig őszibarack — ösz- szesen mintegy 30 ezer forintot jövedelmez az idén, évtizede­ken át sívó, semmire se jó par­lag volt. — Nem terem meg ezen sem­mi sem, mondogatták a szom­szédok, s az első próbálkozások után már-már magam is hi­telt adtam a véleményüknek. Először rozzsal kísérleteztem: kiégett. Mégsem adtam fel a harcot. Fogcsikorgatva abban reménykedtem, hogy hátha mégis sikerül. Azon az őszön alaposan megforgattam a ta­lajt és hozzáfogtam a gyümöl­csös telepítéséhez. ÉRDEMES VOLT dacolnia a nézetekkel, küzdenie a homok­kal. Az első termő esztendő ho­zama teljes egészében megtérí­tette az addig ráfordított ösz- szeget. Most hatodik éves az ültetvény. Némelyik fa ágain a mázsához is közeljáró mcny- nyiségű, jókora, zamatos levíí őszibarack ringatózik. A termés feles a tsz-szel. A művelési költségek és vala­mennyi munka — a szállítást kivéve — a szövetkezeti gazdát terhelik. Jól jár így a közös is, a termelő is. ' A MÉK-kel megkötött szerződés tisztes hasznot biztosít. — Bizony, nem volt könnyű — emlékezik Nagy Imre. — A közösben végzett munkák rend­betétele után sokszor az éjsza­kába is belenyúlt a gyümöl­csös ápolása, gondozása. Hány­szor fordult elő, hogy már fenn járt a holdvilág, és én még mindig permeteztem. De hát ez az egyik titka a sikernek: nem szabad a munkával, a törődés­sel takarékoskodni! ELÉGEDETTEN dédelgeti még mindig a tenyerében az imént szüretelt, remek pél­dányt. És szemében a 'jól vég­zett munka, a bő termés felett érzett öröm fénye ragyog. J. T. HOL VANNAK MÁR A POTYÁZOK?! A Szempontkiszerelő Vállalat három kiküldöt­te pont három óra hosz- szat tartózkodott a Fe­neketlen Zsák Termelő- szövetkezetben. A bizott­ság vezetője az alfőnök volt, természetes hát, hogy alapos munkát vé­geztek Mennyi a szá­mosállat a Feneketlen Zsákban? — ennek meg­állapítását tűzték célul. Köztünk legyen mondva, nagyon precízen megdol­goztak az eredményért. Több oldalról is ellen­őrizték felméréseik való­diságát. A szarvasmar­hák pontos számát pél­dául nemcsak ósdi, felü­letes megolvasással derí­tették ki, hanem .. . Utá­na megolvasták a lábai­kat, miután előzőleg megszervezték, hogy minden marhának mind a négy lába a földet ér­je Az így kapott ered­ményt elosztották négy­gye!. s ezt hasonlították össze az első adattal. Majd a szarvakkal tet­ték ugyanezt, csak ott kettővel osztottak. Ilyen megnyugtató el­lenpróbák után kerül­hettek csak számok a rublikákba. A vezetőség hálás volt, nemcsak azért, mert \ égre megbízható adato­kat kaptak az állatlét- szrmra, hanem annak is örült, hoqy a kiküldöt­tek viszonylag gyorsan végeztek. Pazar László elnök szemhunyorítására a fe­gyelmi bizottság elnöke intézkedett. Mikor a vendégek beszállni ké­szültek az ostoros autó­ba, Pazar László meg­fogta az alfőnök kabát- ujját. — Egy kis kóstolót fo­gadjanak el az elvtór- sak. A Feneketlen Zsák Tsz tagsága hetekig nem tudna aludni a restelke- déstől, ha csak úgy szű­zen távoznának a kar­társak. .. — Ugyan — szabadko­zott önérzetesen az alfő­nök —, miért rövidítik meg magukat az elvtár­sak? Nem azért jöttünk. Igazán... Ez a pár szó is ele­gendő volt ahhoz, hogy eldöntse, melyik láda csemegeszőlő a legszebb, mind a gyümölcs külle­mére, mind a csomago­lásra nézvést. — Gyönyörű! — olva- dozott, s kézrátétellel je­lezte, melyiket választa­ná, ha volna ró szíve — de csak úgy nem ... Olyan megfontoltan nyúlt azonban belső zse­bébe a pénztárcájáért, hogy Pazar elnök köny- nyedén lefogta, mialatt az egyik tsz-tag, nem valami lelkesen, már be is tolta a ládát a hátsó szerszáműrbe. — Ejnye, ejnye! — do­hogott a szocialista rea­lista erkölcs ily balol­dali elhajlása miatt az alfőnök, és megadóan húzta vissza kezét a bukszától, melyben egyetlen értékpapírként a kiküldetési rendelvény rejtezett. Atyáskodva veregette az elnök vál­lát és bár a fejét csó­válta, magában leszögez­te, hogy nincs elveszve ez az ember: fejlődő képes. A kis intermezzo arra is alkalmas volt, hog\ addig jóindulatáról biz­tosítsa a gálánt tsz-ve- zetőket. Ebhez persze el kellett fordulnia a lá­dák irányából, ami azzal járt, hogy nem is kel­lett szemet hunynia, míg két kollégája is engedett az erőszaknak. Ök is — betartva a rangsort — ujjaik érintésével fejez­ték ki tetszésüket, me­lyik láda szőlőt tennék okvetlen a kirakatba, ha kereskedők lennének. — Nem! Azt már nem! — tiltakoztak ugyan­azokkal a szavakkal, mi­kor a mogorva tsz-tag az ő ládájukat is az al­főnök kartársé mellé akarta betaszajtani. — Tegye csak, barátom, ide a hátsó ülésre. Egymás fölé. Mi ketten összébb szorulunk. Ekkor csillant fel a Szempontkiszerelő Vál­lalat alfőnökének két bársonyos szeme. Meg­látta, hogy még negye­dik láda is van a küz­dőtéren. Mi mással ma­gyarázhatta volna e többletet, mint a ter­mésátlag növekedésével, továbbá azzal, hogy a tábornoknak mindig na­gyobb a zsoldja, mint a narancsot végrehajtó Közlegényeknek. Már imbolygatta is mosolyba áztatott fejét és megha­totta« énekelte. — Nahát, hogy maguk j milyen vendégszeretők. [ Nagylelkűek ... Tegye í csak, fiam, ahová a má- \ sikat dugta! — szólt a í szomorú tsz-gazdának. < De éppen akkor lépett s oda a gépkocsivezető, és * megkímélte őt a cipe-$ léstől. Elvette a láda szőlőt, megfordult vele, majd közvetlen baráti hangon csóválta a fejét az elnökre. — Laci, Laci. Elfelej­tettétek, hogy a felesé­gem a csupa fehér cse­megeszőlőt szereti? Biz­tosan csuklani fogsz es­tére, mikor átadom az asszonynak .. Nevetett, és a negye­dik ládát maga mellé tette. Lábhoz. De köny- nyen volt vele, mert oda majd az igazgatóhelyet­tes ül... Hát nem szép világ volt ez, melyben min­dennap trakta, borkósto­ló, ajándékozás zajától volt hangos az új típusú magyar róna? Sajnos, azok az idők már elmúltak ... Kivesz­ek a gavallér ajándé­kozók, s híre sincs a szocialista realista po- tyázóknak ... Ma már. Tóth István Kémény a gumigyárnak Mint egy ceruzát olyan játszi könnyedséggel emeli magasba és helyezi rá a gépkocsira a 15 méter hosszú lemczkémcnyt a toronydaru. Az ÉM Fémmun­kás Épületlakatosipari Vállalat Kecskeméti Gyáregysége három ilyen kéményt készített a most épülő szegedi gumigyár részére. Megyei sikerek az országos viráfikötési versenyen A Budapesten, a Technika Házában megrendezett országos virágkötési versenyen és kiállí­táson a kecskeméti Boldogulás Termelőszövetkezetből ketten vettek részt. A versenyen — amelynek feladatai között cse­repes növény-, valamint vágott virágösszeállítások, továbbá ko­szorúk elkészítése szerepelt — Kanizsai Mibályné elnyerte a nagydíjat, a Kertészeti Főis­kola ezüst serlegét. Ezenkívül a különböző kategóriákban első, második és harmadik helyezést ért el. A másik megyei induló, Bodri Ilona a mintegy 40 ver­senyző között a negyedik lett. A két díjazott versenymun­káit a Boldogulás Tsz Rákóczi úti virágüzletének kirakatába« & kiáRítjáfe,

Next

/
Oldalképek
Tartalom