Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-03 / 206. szám

1964. szeptember 3, csütörtök 3. oldal Amíg a fagyok nem jönnek... Felkészültek az őszi munkákra a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz-ben Alkotmányunk ünnepén tar­tották legutóbbi közgyűlésüket a kiskunfélegyházi Vörös Csil­lag Tsz gazdái. Ez alkalommal megbízták a vezetőséget, hogy az őszi munkákra — a beta­karításra, szántásra-vetésre — vonatkozóan készítsen intézke­dési tervet. A megbízás teljesítése nem sokat váratott magára. A veze­tőség megállapította az elvég­zendő munka nagyságát, a ren­delkezésre álló emberi és gépi erőt, a feladat megoszlását a brigádok között, s meghatároz­ta az őszi vetések ütemtervét. — A tervet rövidesen veze­tőségi ülésen, majd brigádgyű­lésen részletesen is megtárgyal­juk — tájékoztat Bánki Horváth Ferenc növénytermesztési agro- nómus. — Bőven lesz tennivaló a 2300 hold szántóföldünkön. Je­lenleg sem tétlenkedünk. Vala­mennyi traktorunkat a silózás­ban foglalkoztatjuk. Egy-két nap múlva végzünk is ezzel a mun­kával. Háromszáz vagon termény És utána? Ezután jön a java! Hozzávetőleg 300 vagon ter­ményt kell a földekről elszállí- taniok. Ennek fele kukorica lesz, amelyből holdanként 28 mázsa termést várnak. A cukor­répa betakarítása hasonlóan nagy feladat. A szállítás lebonyolítása zöm­mel a 30 lófogatra vár, a gépek ugyanis a talajmunkát végzik. A két tehergépkocsit a távolsági szállításokra veszik igénybe. Hellyel-közzel azért „besegíte­nek”. November közepéig 1800 fogatnap szerepel a tervben, s ez elegendő idő a szállítások le­bonyolítására. A saját termesztésű vetőma­got már előkészítették; a pró- bacsiráztatás kedvező eredmény­nyel járt. Az intenzív búzák ve­téséhez fémzárolt magot kapnak. Mihelyt a silótakarmányt kazal­ba hordták a gépek, a vetésre kijelölt táblákon dolgoznak. Nyolc traktorral két műszakban készítik elő a magágyat. Előtte műtrágyát szórnak. Ahol szük­séges, talajlezárást is végeznek, összesen 50 hold a műszakon­kénti normájuk. Ez az iram módot ad arra, hogy szinte a szántással egyidejűleg kezdjék meg a vetést is. Az őszi takar­A BUDAPESTI Duna-kutatő Állomás szakemberei érdekes megfigyeléseket végeznek a Du­na hátvédeimének érdekében. Kutatásuk a halak életének megismerését, s vándorlásuk útjának megállapítását célozza. A kísérletek 1960-ban kezdőd­tek, amelyeknek egyik feladata a természetes vizekbe telepített nemespontyok fejlődésének, al­kalmazkodó képességének a megállapítása is. Évente több ezer, fém­táblával megjelölt márnát, ke- csegét, dunai és halgazdasági pontyot engednek szét a Duna különböző szakaszain. A kifo­gott halak fémtábláit —, ame­lyeken a jelölés ideje, s helye van feltüntetve — a halászok visszajuttatják a kutatóállo­másra. Az eddig zsákmányul ejtett fémtáblás halak útjáról meg­állapították, hogy a nemesponty vándorlási körzete általában 5— 25 kilométer. Kitűnt, hogy ez a mánykeveréket és a rozsot szep­tember első hetében, az őszi ár­pát 20-áig, a búzát pedig októ­ber közepéig juttatják a földbe — összesen több mint 1100 hol­don. A táblák többségét már leta­karították, mivel az őszi kalá­szosaiknak részben kalászos volt az „előveteménye”. Kukorica után csupán másfél száz holdon vetnek búzát. A tengeri törését először itt kezdik meg, s októ­berben a kapásnövény már egyetlen négyszögölön sem aka­dályozza a kenyérgabona veté­sét. Ösztönzés — prémiumok Mi ösztönzi a gazdákat a be­takarítás jó ütemben történő el­végzésére? — A családi művelés — vála­szol nyomban a mezőgazdász. — Átlagosan három hold termésé­nek a betakarítása jut egy gaz­dára. A kukorica törésénél a családtagok apraja-nagyja segít. Egy hold kukorica megművelé­séért és betakarításáért egyéb­ként 10 munkaegységet, s a cső­termés 15, a szár 30 százalékát kapják a gazdák. A vegyszerrel gyomtalanított tengerinél vala­melyest másképp alakul az el­osztás, ami érthető. A szárból való részesedés egyúttal garan­cia arra is, hogy a töréssel együtt teljesen megtisztítják a területet. Harmadik éve alkal­mazzuk ezt a nálunk igen jól bevált módszert. Cukorrépából mintegy 800 négyszögöl jut egy gazdára, s termésének a szedé­sét tíz nap alatt szeretnénk el­végezni. Reméljük, sikerül Természetesen, a fogatosok ösztönzését sem hanyagolják el. Mivei ők a terményből közvet­lenül nem részesednek, ezért pénzben kapják a prémiumot. Ez tavaly tíz forint volt minden munkaegység után. Az anyagi érdekeltség kiterjed a gépek ve­zetőire is. Minden gépre nor­málholdban szabják meg az éves feladatot. A terven felüli min­den normálhold után tíz forint prémiumot kapnak a traktoro­sok. (Előreláthatólag valameny- nyi gép több munkát végez az előirányzottnál, mivel eddig ösz- szesen 8600 normálholdat teljesí­halfajta jól bírja a folyam vi­zét, bár egy ideig, amíg nem szokja meg a természetes kö­rülményt, csökken a testsúlya, ami azonban később kielégítően növekszik. • A DUNAI PONTY már ván­dorló természetű. Időnként 200 —300 kilométeres szakaszon „portyázik”. Az egyik megje­lölt példányt —, amely öt hó­nap alatt 400 kilométer utat tett meg — a Duna jugoszláviai szakaszán kerítették horogra. A megfigyelések szerint a kecsege is vándorló természetű, a már­nánál viszont ezt már kevésbé tapasztalták. A KUTATÓMUNKA sok se­gítséget nyújt a természetes vi­zek halászainak. Eddig a te- nyészponty kihelyezését abban a hiszemben, hogy az elvándo­rol, mellőzték. Most. miután is­merik vándorlási természetét, az élő vizekben is elszaporítják az ízletes húsú nemespontyot. tettek — s az egész éves tervük­ben kilencezer szerepel.) A vetőgépek farosai részére nem tűztek ki célprémiumot. (Tavaly a Földművelésügyi Mi­nisztérium által biztosított juta­lomból részesedtek.) Hasznos lenne, ha ösztönzésükről vala­milyen formában gondoskodna a szövetkezet. A vetés után A tsz csak saját gépeit hasz­nálja, gépállomásiakat nem vesz igénybe. A javításokat is csak a saját, viszonylag jól felszerelt gépműhelyében végzik. Csak, na­gyobb hibák esetén veszik igénybe a bányászati gépgyár támogatását. Az őszi munkákra már megszervezték a saját — „házi” — javítószolgálatot. — A traktorok munkája nem ér véget a betakarítás és a ve­tés befejezésével — mondja vé­gezetül az agronómus. — Amíg a fagyok nem parancsolnak le bennünket a földekről, addig az őszi mélyszántást végezzük. A tervek szerint 600 holdon for­gatjuk meg mélyen a talajt. H. D. Elusnporitják a németövem »érténi A Kalocsai Állami Gazdaság­ban majdnem egy évtizede ta-, nulmányozzák a németöves ser­tés alkalmazkodó képességét és hízékonyságát, s most megkez­dik e sertésfajta nagyüzemi el- szaporítását is. Erre kiváló tu­lajdonságainál fogva vált al­kalmassá. Hazai viszonyok között is gyorsan fejlődik, rendkívül igénytelen, egy kilogramm súlygyarapodáshoz sokkal ke­vesebb takarmányt igényel, mint a fehér hússertés. A németöves sertés elszapo- rítására a kalocsai Iszkra Ter­melőszövetkezetet jelölték ki. Innen látják majd el tenyész­állattal a környező közös gaz­daságokat. A tsz-ben a már meglevő állományt újabb faj­tiszta tenyészanyaggal növel­ték: 23 vemhes németöves ser­tést importáltak az NDK-ból. A sertések most fialnak, egy- egy kocától 10—12 malacot vár­nak. A tervek szerint az idén a szaporulatból kialakítják az or­szág legnagyobb németöves ser­tésállományát, s jövőre látják el tenyészanyaggal a tsz-eket. „Paprikás“-verseny Szó sincs mérges emberek ve­télkedéséről mindössze egy kü­lönös verseny kezdeti eredmé­nyeit rögzíti ez a beszámoló: A szeptember lC-én, a Nagykőrö­sön megrendezésre kerülő pap­rikafúró- és szeletelő országos bajnokságra megkezdődtek az előkészületek a Bács-Kiskun megyei konzervgyárak telepein is. A múlt hét végén a Kalocsai Fűszerpaprikafeldolgozó és Kon­zervipari Vállalat húsz kiváló dolgozója vetélkedett az első helyezésekért. Az elődöntőn si­kerrel szerepelt Bondor Fe- rencné miskei, Bedekovics Ru- dolfné kalocsai, Sárközi Nán- domé kalocsai és Czár Ferenc- né kalocsai „paprikás asszony” már bebiztosította részvételét a nagykőrösi országos verse­nyen. Mindannyian a megadott normának több mint a kétsze­resét végezték el. A Kecskeméti Konzervgyárat tizenkét dolgozó képviseli a Konzervipari Tröszt által ren­dezett paprikaversenyen. Huszonöt kilométeres körzetben vándorol a nemesponty Eredményes kutatás a halgazdálkodás szolgálatában Kézenfekvő tanulság A tavaly őszi talajeröpótlás során sok elgondolkoztató, hasz­nos és a jövőben megszívlelen­dő tapasztalatot szűrhettek le a kiskunhalasi Vörös Október Tsz gazdái. Egy ízben például az alaptrágyázáshoz kevesebb szervetlen anyagot használtak fel. Elfogyott a műtrágyakész­let. Ezt egy 10 holdas rozstábla sínylette meg: holdanként ugyanis két és fél mázsával ke­vesebb lett a hozam. Ami viszont a Bezosztája bú­zát illeti, a fenti esetnek éppen a fordítottja következett be. Itt a szerencsés véletlen játszott közre. Az újonnan vásárolt, német gyártmányú műtrágyaszórógép „bejáratására”, kísérleti üzem­próbájára a tél végi fejtrágyázás idején került sor. A használati utasításban előírt módon beál­lították a szóróskálát. Megle­petten tapasztalták azonban, hogy az első menetben, egy 10 holdas területen, a gép éppen a kétszeresét szórja ki annak a műti ágyaadagnak, mint amennyit előirányoztak. Másfél helyett három mázsa nitrogén- műtrágya hullott a talajba. A gépkezelők szívták a fo­gukat, de már nem tudták jó­vátenni a „hibát”. A többi táb­lán azután helyrehozták a „pa­zarlást”. Hogy mennyire nem volt fe­lesleges a látszólag pocsékba ment talajerőpótló, ezt most, a betakarításkor tapasztalhatták. A bőségesen műtrágyázott te­rület minden holdja ugyanis 17 mázsával is több terméssel fi­zetett a tervezett 13 helyett, így amit a rozs 10 holdjára rá­fizettek, helyrebillentette a Be­zosztája. Hiszen — mint a hoz­závetőleges, gyors számítás bi­zonyítja — az egy holdan fel­használt nitrogén értéke 195, ugyanakkor a többletermésé, hivatalos áron, 960 forint. A közös gazdaságban azóta — érthető módon — „esküsz­nek” elsősorban a nitrogéntar­talmú műtrágyára, s alkalma­zását a legjobb befektetésként ismerik el. Természetesen nem csupán az említett példának, de általában a megfelelően végzett talaj mun­kának, a vetések lelkiismeretes gondozásának a javára írható az a 300 ezer forint többletbe­vétel, ami az idén gabonából — terven felül — mutatkozik. S említsük meg azt is, hogy a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat a kiskunhalasi Vörös Október Termelőszövetkezettől átvett 18 vagon gabona után nem kevesebb, mint 20 ezer fo­rintot fizetett ki minőségi felár címén. A tsz egyébként már csaknem teljesítette 33 vagonos gabonaértékesítési tervét. J. T. BÁIRÁC Barangolás a szesz boszorkánykonyháján — Kedves egészségére! — Egészségére! — ízlik? — Kitűnői.. — És tudja-e hogyan készül? — Hát... hát, leszedik a fá­ról, és .:. és... utána... — Inkább megmutatom. Jó? Jöjjön... • A poros utat vastag sző­lőindák szegélyezik. A bukka- nókkal tarkított dűlő apró szemcsés homokját szinte per­cenként kavarják fel az erre döcögő, gyümölccsel megrakott teherautók. Ütelágazás. De az eltévedés­nek még a lehetősége is ki van zárva, hiszen egy meghatározat­lan aromájú illat, mely mint takaró borul a tájra, helyes nyomra vezeti az idegent. — Szokatlan kérésünk lenne... Szeretnénk megismerkedni az­zal az eljárással, mely a barack­ból világhírű pálinkát csinál... Kiss Gyula, a Kecskemét és Vidéke Körzeti Földművesszö­vetkezet helvéciai gyümölcs- szeszfőzdéjének vezetője kissé elmosolyodik az aranyhomok la­kói számára alapjában ’éve furcsa kérésen. Aztán beleegye- zően bólint, és .. — Itt állunk a magozó- nál — mutat egy embermagas­ságú szerkezetre. — A keskeny nyomtávú sínen görgethető gép, mely a feldolgozásra váró gyü­mölcsöt tisztítja, aránylag egy­szerű szerkezet. Belsejében kés vágja, lapát kanalazza a gyü­mölcsmagot. Néhány méterrel odébb — még mindig az udvaron — hatal­mas betonkádakat süllyesztettek a földbe. Egy-egy ilyen meden­cében 150 mázsa őrölt barackot, úgynevezett cefrét érlelnek. A 14 napig tartó érés közben a barack erjedésnek indul, s csí­pős, erős illatával „megnehezíti” a levegőt. — A bonyolultnak tűnő, de igazában egyszerű folyamat kö­vetkező, egyben utolsó állomása a főzőház — mutal a telepve­zető a közeli épülettömbre. — A berendezésekei, másfél évvel ezelőtt mintegy kétmillió forin­tos költséggel újíttatták fel. A csempékkel borított fő­zőszobában öt hatalmas üst áll. A mennyezetet rézcsőből készült kígyók hálózzák be. S a kincse­ket érő teremre szigorúan ügyel Kasos Sándor főzőmester, aki most is éberen ügyeli a mi ide- oda tévelygésünket. — Végeredményben ez a te­lep lelke. Elég a berendezésen egy csavart elállitani, és máris tönkrement a pálinka ... Amel­lett, a főzőmesternek ügyelnie kell az üstökben levő cefregőz­nyomására is. — Az eredetileg 1025 literre méretezett főzőüstökbe 700—720 liter cefrét töltenek — folytatja a kalauzolást Kiss Gyula. — A melegítés hatására az erjedő ba­rackmasszából kiválik .z aro­más, alkoholos pára és az ál­landóan hűtött csőkígyóban a szeszes gőz ismét folyadékká alakul. A vizet is bőségesen tar­talmazó lé itt kétfelé válik. A víz egy része visszacsurog az az üstbe, míg a nyers pálinka egy tartályba ömlik. Az egyszer párolt pálinkát újból felforral­juk, és ismét az előbbi folya­maton vezetjük keresztül. Az utóbbi művelet már csak a tisztítást szolgálja. .. Ezen a nyíláson — mutat az üvegbúra alatti csővégződésre — már öt­venszázalékos pálinka csöpög a tartályba ... A szomszédos szobában levő készáru raktár hordóiba szivaty- tyú segítségével jut *el a tüzes ital. Az irodában vagyunk. Ott ékeskednek az asztalon a bőr- borítású brigádnaplók. A telep dolgozói ugyanis már több éve szocialista brigádként munkál­kodnak. S belelapozva a fény­képekkel és kimutatásokkal megtöltött könyvekbe, megtud­juk, hogy például az első ne­gyedévben 10,84 vagon barack­ból 9280, 46,83 vagon almából 28 104, és 46,68 vagon törkölyből 20 630 liter pálinkát készítettek. Amellett tervüket átlagosan 103-106 százalékra teljesítik havonta. — Az hiszem, mindent láttak. Hát így készül a barackpálinka, nomeg a kedvelt alma-, körte- és törkölypálinka a mi „boszor­kánykonyhánkban” ... * — Tölthetek még? — Hát, nem utasítom vissza. Egy-egy korty után valóban füttyent az ember!... Kovácsi Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom