Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-03 / 206. szám
1964. szeptember 3, csütörtök 3. oldal Amíg a fagyok nem jönnek... Felkészültek az őszi munkákra a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz-ben Alkotmányunk ünnepén tartották legutóbbi közgyűlésüket a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz gazdái. Ez alkalommal megbízták a vezetőséget, hogy az őszi munkákra — a betakarításra, szántásra-vetésre — vonatkozóan készítsen intézkedési tervet. A megbízás teljesítése nem sokat váratott magára. A vezetőség megállapította az elvégzendő munka nagyságát, a rendelkezésre álló emberi és gépi erőt, a feladat megoszlását a brigádok között, s meghatározta az őszi vetések ütemtervét. — A tervet rövidesen vezetőségi ülésen, majd brigádgyűlésen részletesen is megtárgyaljuk — tájékoztat Bánki Horváth Ferenc növénytermesztési agro- nómus. — Bőven lesz tennivaló a 2300 hold szántóföldünkön. Jelenleg sem tétlenkedünk. Valamennyi traktorunkat a silózásban foglalkoztatjuk. Egy-két nap múlva végzünk is ezzel a munkával. Háromszáz vagon termény És utána? Ezután jön a java! Hozzávetőleg 300 vagon terményt kell a földekről elszállí- taniok. Ennek fele kukorica lesz, amelyből holdanként 28 mázsa termést várnak. A cukorrépa betakarítása hasonlóan nagy feladat. A szállítás lebonyolítása zömmel a 30 lófogatra vár, a gépek ugyanis a talajmunkát végzik. A két tehergépkocsit a távolsági szállításokra veszik igénybe. Hellyel-közzel azért „besegítenek”. November közepéig 1800 fogatnap szerepel a tervben, s ez elegendő idő a szállítások lebonyolítására. A saját termesztésű vetőmagot már előkészítették; a pró- bacsiráztatás kedvező eredménynyel járt. Az intenzív búzák vetéséhez fémzárolt magot kapnak. Mihelyt a silótakarmányt kazalba hordták a gépek, a vetésre kijelölt táblákon dolgoznak. Nyolc traktorral két műszakban készítik elő a magágyat. Előtte műtrágyát szórnak. Ahol szükséges, talajlezárást is végeznek, összesen 50 hold a műszakonkénti normájuk. Ez az iram módot ad arra, hogy szinte a szántással egyidejűleg kezdjék meg a vetést is. Az őszi takarA BUDAPESTI Duna-kutatő Állomás szakemberei érdekes megfigyeléseket végeznek a Duna hátvédeimének érdekében. Kutatásuk a halak életének megismerését, s vándorlásuk útjának megállapítását célozza. A kísérletek 1960-ban kezdődtek, amelyeknek egyik feladata a természetes vizekbe telepített nemespontyok fejlődésének, alkalmazkodó képességének a megállapítása is. Évente több ezer, fémtáblával megjelölt márnát, ke- csegét, dunai és halgazdasági pontyot engednek szét a Duna különböző szakaszain. A kifogott halak fémtábláit —, amelyeken a jelölés ideje, s helye van feltüntetve — a halászok visszajuttatják a kutatóállomásra. Az eddig zsákmányul ejtett fémtáblás halak útjáról megállapították, hogy a nemesponty vándorlási körzete általában 5— 25 kilométer. Kitűnt, hogy ez a mánykeveréket és a rozsot szeptember első hetében, az őszi árpát 20-áig, a búzát pedig október közepéig juttatják a földbe — összesen több mint 1100 holdon. A táblák többségét már letakarították, mivel az őszi kalászosaiknak részben kalászos volt az „előveteménye”. Kukorica után csupán másfél száz holdon vetnek búzát. A tengeri törését először itt kezdik meg, s októberben a kapásnövény már egyetlen négyszögölön sem akadályozza a kenyérgabona vetését. Ösztönzés — prémiumok Mi ösztönzi a gazdákat a betakarítás jó ütemben történő elvégzésére? — A családi művelés — válaszol nyomban a mezőgazdász. — Átlagosan három hold termésének a betakarítása jut egy gazdára. A kukorica törésénél a családtagok apraja-nagyja segít. Egy hold kukorica megműveléséért és betakarításáért egyébként 10 munkaegységet, s a csőtermés 15, a szár 30 százalékát kapják a gazdák. A vegyszerrel gyomtalanított tengerinél valamelyest másképp alakul az elosztás, ami érthető. A szárból való részesedés egyúttal garancia arra is, hogy a töréssel együtt teljesen megtisztítják a területet. Harmadik éve alkalmazzuk ezt a nálunk igen jól bevált módszert. Cukorrépából mintegy 800 négyszögöl jut egy gazdára, s termésének a szedését tíz nap alatt szeretnénk elvégezni. Reméljük, sikerül Természetesen, a fogatosok ösztönzését sem hanyagolják el. Mivei ők a terményből közvetlenül nem részesednek, ezért pénzben kapják a prémiumot. Ez tavaly tíz forint volt minden munkaegység után. Az anyagi érdekeltség kiterjed a gépek vezetőire is. Minden gépre normálholdban szabják meg az éves feladatot. A terven felüli minden normálhold után tíz forint prémiumot kapnak a traktorosok. (Előreláthatólag valameny- nyi gép több munkát végez az előirányzottnál, mivel eddig ösz- szesen 8600 normálholdat teljesíhalfajta jól bírja a folyam vizét, bár egy ideig, amíg nem szokja meg a természetes körülményt, csökken a testsúlya, ami azonban később kielégítően növekszik. • A DUNAI PONTY már vándorló természetű. Időnként 200 —300 kilométeres szakaszon „portyázik”. Az egyik megjelölt példányt —, amely öt hónap alatt 400 kilométer utat tett meg — a Duna jugoszláviai szakaszán kerítették horogra. A megfigyelések szerint a kecsege is vándorló természetű, a márnánál viszont ezt már kevésbé tapasztalták. A KUTATÓMUNKA sok segítséget nyújt a természetes vizek halászainak. Eddig a te- nyészponty kihelyezését abban a hiszemben, hogy az elvándorol, mellőzték. Most. miután ismerik vándorlási természetét, az élő vizekben is elszaporítják az ízletes húsú nemespontyot. tettek — s az egész éves tervükben kilencezer szerepel.) A vetőgépek farosai részére nem tűztek ki célprémiumot. (Tavaly a Földművelésügyi Minisztérium által biztosított jutalomból részesedtek.) Hasznos lenne, ha ösztönzésükről valamilyen formában gondoskodna a szövetkezet. A vetés után A tsz csak saját gépeit használja, gépállomásiakat nem vesz igénybe. A javításokat is csak a saját, viszonylag jól felszerelt gépműhelyében végzik. Csak, nagyobb hibák esetén veszik igénybe a bányászati gépgyár támogatását. Az őszi munkákra már megszervezték a saját — „házi” — javítószolgálatot. — A traktorok munkája nem ér véget a betakarítás és a vetés befejezésével — mondja végezetül az agronómus. — Amíg a fagyok nem parancsolnak le bennünket a földekről, addig az őszi mélyszántást végezzük. A tervek szerint 600 holdon forgatjuk meg mélyen a talajt. H. D. Elusnporitják a németövem »érténi A Kalocsai Állami Gazdaságban majdnem egy évtizede ta-, nulmányozzák a németöves sertés alkalmazkodó képességét és hízékonyságát, s most megkezdik e sertésfajta nagyüzemi el- szaporítását is. Erre kiváló tulajdonságainál fogva vált alkalmassá. Hazai viszonyok között is gyorsan fejlődik, rendkívül igénytelen, egy kilogramm súlygyarapodáshoz sokkal kevesebb takarmányt igényel, mint a fehér hússertés. A németöves sertés elszapo- rítására a kalocsai Iszkra Termelőszövetkezetet jelölték ki. Innen látják majd el tenyészállattal a környező közös gazdaságokat. A tsz-ben a már meglevő állományt újabb fajtiszta tenyészanyaggal növelték: 23 vemhes németöves sertést importáltak az NDK-ból. A sertések most fialnak, egy- egy kocától 10—12 malacot várnak. A tervek szerint az idén a szaporulatból kialakítják az ország legnagyobb németöves sertésállományát, s jövőre látják el tenyészanyaggal a tsz-eket. „Paprikás“-verseny Szó sincs mérges emberek vetélkedéséről mindössze egy különös verseny kezdeti eredményeit rögzíti ez a beszámoló: A szeptember lC-én, a Nagykőrösön megrendezésre kerülő paprikafúró- és szeletelő országos bajnokságra megkezdődtek az előkészületek a Bács-Kiskun megyei konzervgyárak telepein is. A múlt hét végén a Kalocsai Fűszerpaprikafeldolgozó és Konzervipari Vállalat húsz kiváló dolgozója vetélkedett az első helyezésekért. Az elődöntőn sikerrel szerepelt Bondor Fe- rencné miskei, Bedekovics Ru- dolfné kalocsai, Sárközi Nán- domé kalocsai és Czár Ferenc- né kalocsai „paprikás asszony” már bebiztosította részvételét a nagykőrösi országos versenyen. Mindannyian a megadott normának több mint a kétszeresét végezték el. A Kecskeméti Konzervgyárat tizenkét dolgozó képviseli a Konzervipari Tröszt által rendezett paprikaversenyen. Huszonöt kilométeres körzetben vándorol a nemesponty Eredményes kutatás a halgazdálkodás szolgálatában Kézenfekvő tanulság A tavaly őszi talajeröpótlás során sok elgondolkoztató, hasznos és a jövőben megszívlelendő tapasztalatot szűrhettek le a kiskunhalasi Vörös Október Tsz gazdái. Egy ízben például az alaptrágyázáshoz kevesebb szervetlen anyagot használtak fel. Elfogyott a műtrágyakészlet. Ezt egy 10 holdas rozstábla sínylette meg: holdanként ugyanis két és fél mázsával kevesebb lett a hozam. Ami viszont a Bezosztája búzát illeti, a fenti esetnek éppen a fordítottja következett be. Itt a szerencsés véletlen játszott közre. Az újonnan vásárolt, német gyártmányú műtrágyaszórógép „bejáratására”, kísérleti üzempróbájára a tél végi fejtrágyázás idején került sor. A használati utasításban előírt módon beállították a szóróskálát. Meglepetten tapasztalták azonban, hogy az első menetben, egy 10 holdas területen, a gép éppen a kétszeresét szórja ki annak a műti ágyaadagnak, mint amennyit előirányoztak. Másfél helyett három mázsa nitrogén- műtrágya hullott a talajba. A gépkezelők szívták a fogukat, de már nem tudták jóvátenni a „hibát”. A többi táblán azután helyrehozták a „pazarlást”. Hogy mennyire nem volt felesleges a látszólag pocsékba ment talajerőpótló, ezt most, a betakarításkor tapasztalhatták. A bőségesen műtrágyázott terület minden holdja ugyanis 17 mázsával is több terméssel fizetett a tervezett 13 helyett, így amit a rozs 10 holdjára ráfizettek, helyrebillentette a Bezosztája. Hiszen — mint a hozzávetőleges, gyors számítás bizonyítja — az egy holdan felhasznált nitrogén értéke 195, ugyanakkor a többletermésé, hivatalos áron, 960 forint. A közös gazdaságban azóta — érthető módon — „esküsznek” elsősorban a nitrogéntartalmú műtrágyára, s alkalmazását a legjobb befektetésként ismerik el. Természetesen nem csupán az említett példának, de általában a megfelelően végzett talaj munkának, a vetések lelkiismeretes gondozásának a javára írható az a 300 ezer forint többletbevétel, ami az idén gabonából — terven felül — mutatkozik. S említsük meg azt is, hogy a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat a kiskunhalasi Vörös Október Termelőszövetkezettől átvett 18 vagon gabona után nem kevesebb, mint 20 ezer forintot fizetett ki minőségi felár címén. A tsz egyébként már csaknem teljesítette 33 vagonos gabonaértékesítési tervét. J. T. BÁIRÁC Barangolás a szesz boszorkánykonyháján — Kedves egészségére! — Egészségére! — ízlik? — Kitűnői.. — És tudja-e hogyan készül? — Hát... hát, leszedik a fáról, és .:. és... utána... — Inkább megmutatom. Jó? Jöjjön... • A poros utat vastag szőlőindák szegélyezik. A bukka- nókkal tarkított dűlő apró szemcsés homokját szinte percenként kavarják fel az erre döcögő, gyümölccsel megrakott teherautók. Ütelágazás. De az eltévedésnek még a lehetősége is ki van zárva, hiszen egy meghatározatlan aromájú illat, mely mint takaró borul a tájra, helyes nyomra vezeti az idegent. — Szokatlan kérésünk lenne... Szeretnénk megismerkedni azzal az eljárással, mely a barackból világhírű pálinkát csinál... Kiss Gyula, a Kecskemét és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet helvéciai gyümölcs- szeszfőzdéjének vezetője kissé elmosolyodik az aranyhomok lakói számára alapjában ’éve furcsa kérésen. Aztán beleegye- zően bólint, és .. — Itt állunk a magozó- nál — mutat egy embermagasságú szerkezetre. — A keskeny nyomtávú sínen görgethető gép, mely a feldolgozásra váró gyümölcsöt tisztítja, aránylag egyszerű szerkezet. Belsejében kés vágja, lapát kanalazza a gyümölcsmagot. Néhány méterrel odébb — még mindig az udvaron — hatalmas betonkádakat süllyesztettek a földbe. Egy-egy ilyen medencében 150 mázsa őrölt barackot, úgynevezett cefrét érlelnek. A 14 napig tartó érés közben a barack erjedésnek indul, s csípős, erős illatával „megnehezíti” a levegőt. — A bonyolultnak tűnő, de igazában egyszerű folyamat következő, egyben utolsó állomása a főzőház — mutal a telepvezető a közeli épülettömbre. — A berendezésekei, másfél évvel ezelőtt mintegy kétmillió forintos költséggel újíttatták fel. A csempékkel borított főzőszobában öt hatalmas üst áll. A mennyezetet rézcsőből készült kígyók hálózzák be. S a kincseket érő teremre szigorúan ügyel Kasos Sándor főzőmester, aki most is éberen ügyeli a mi ide- oda tévelygésünket. — Végeredményben ez a telep lelke. Elég a berendezésen egy csavart elállitani, és máris tönkrement a pálinka ... Amellett, a főzőmesternek ügyelnie kell az üstökben levő cefregőznyomására is. — Az eredetileg 1025 literre méretezett főzőüstökbe 700—720 liter cefrét töltenek — folytatja a kalauzolást Kiss Gyula. — A melegítés hatására az erjedő barackmasszából kiválik .z aromás, alkoholos pára és az állandóan hűtött csőkígyóban a szeszes gőz ismét folyadékká alakul. A vizet is bőségesen tartalmazó lé itt kétfelé válik. A víz egy része visszacsurog az az üstbe, míg a nyers pálinka egy tartályba ömlik. Az egyszer párolt pálinkát újból felforraljuk, és ismét az előbbi folyamaton vezetjük keresztül. Az utóbbi művelet már csak a tisztítást szolgálja. .. Ezen a nyíláson — mutat az üvegbúra alatti csővégződésre — már ötvenszázalékos pálinka csöpög a tartályba ... A szomszédos szobában levő készáru raktár hordóiba szivaty- tyú segítségével jut *el a tüzes ital. Az irodában vagyunk. Ott ékeskednek az asztalon a bőr- borítású brigádnaplók. A telep dolgozói ugyanis már több éve szocialista brigádként munkálkodnak. S belelapozva a fényképekkel és kimutatásokkal megtöltött könyvekbe, megtudjuk, hogy például az első negyedévben 10,84 vagon barackból 9280, 46,83 vagon almából 28 104, és 46,68 vagon törkölyből 20 630 liter pálinkát készítettek. Amellett tervüket átlagosan 103-106 százalékra teljesítik havonta. — Az hiszem, mindent láttak. Hát így készül a barackpálinka, nomeg a kedvelt alma-, körte- és törkölypálinka a mi „boszorkánykonyhánkban” ... * — Tölthetek még? — Hát, nem utasítom vissza. Egy-egy korty után valóban füttyent az ember!... Kovácsi Miklós
