Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-23 / 223. szám
Mikor »egfeieiS a cserelakás Felmondási viták a bíróság előtt Negyedévenként több mint száz vagon hasznos szállítmány az iparnak Horpadt kályhacső, repedezett tűzhelyplatni, bádogi'azék, vaslap, szögesdrót, gömbvas, drótkerítés, konzervdoboz és még számtalan, látszatra vicák-va- cak ócska hulladék tölti meg a Kecskeméti Konzervgyár mögött levő négy és fél holdnyi ócskavastelepet. A Melléktermék- és Hulladékgyűjtő Vállalat kecskeméti gyűjtőhelyét nyugodtan lehetne a „guberálók paradicsoma” címmel is ellátni. Bár a „guberáló” szó hallatára az idősebbek emlékezetében az 1930-as évek rongyos koldusai, a gazdasági „csoda” számkivetettjei elevenednek meg, pedig manapság, mint sok régi fogalom, ez is új értelmet kapott. Kincskeresők. Igen, valójában kincskeresők ezek az emberek, akik nap nap után — vállalatuk, üzemük megbízásából — különféle, még hasznosítható anyagok után kutatnak a több méter magasra rakott lim-lomok között. Mint Mandel Rezső telepvezető elmondta, évente 1,6 millió forint haszonhuliailékot hozatnak Budapestről, hogy a százhúsz kecskeméti és környéki gyár, üzem, fctsz, tsz, állami gazdaság, gépállomás az egyes munkák elvégzéséhez, helyben, megfelelő nyersanyagot találjon. Nemcsak árusítanak, hanem vásárolnak is hulladékot a telepem. Állama vállalatok, é magánosok naponta átlag száz mázsa vasat, és 20 mázsa ömlesztett papírt adnak át értékesítésre. Az országban először Báes- Kiskun megyében, pontosabban Kecskeméten vonták be a hulLehet ezt még használni? — nézelődik az egyik vásárló, s egy láncot emel ki a hulladékladékgyűjlésbe a kis úttörőket. S az 1964—65. oktatási évre kötött szocialista szerződés alapján a piros nyakkendős pajtások 12 vagon vas, két vagon papír és 3,5 vagon papírhulladék öszegyűjtését vállalták, melyből már jelentős mennyiséget le is szállítottak. Ennek is tulajdonítható, hogy az idei harmadik negyedéves tervben előírt 87 vagon vas, 5,5 vagon vegyesfém, 19,5 vagon papír és 3,5 vagon rongyhulladék mennyiségen túl, szeptember végéig még 1,2 millió forint értékű vegyesbulladékot ad át az iparnak feldolgozásra a kecskeméti M ÉH-kirendeltség. Feldolgozásira? Persze, hiszen majdnem kimaradt a legfontosabb: az itt tárolt hulladék további sorsa. Hetente több alkalommal hosszú vasúti vagonsor viszi a rozsdamarta vasdarabokat, tört kilincseket, öntvényvasakat Dunaújváros, Csepel, Miskolc felé. És a „haszontalan” lim-lom az óriás kohókban vakító masszává olvad, majd „okos” gépek és ügyes mesteremberek munkája nyomán milliós értékké, szerszámgépekké, autókarosszériákká, a magyar ipar világszerte ismert, és megbecsült készítményeivé válik. TÖBB ÉVEN keresztül nem mondhattak fel lakóiknak a személyi tulajdonban levő, szabad rendelkezésű házak tulajdonosai. Ezt az állapotot szüntette meg a 28/1963. számú kormányrendelet, amely ismét lehetővé tette a felmondási jog gyakorlását. Ehhez azonban feltétlenül szükséges, hogy a tulajdonos megfelelő cserelakást tudjon adni a bérlőnek. Ha vita támad közöttük, vagyis ha a bérlő kifogásolja a felajánlott lakás minőségét, azt nem tartja megfelelőnek — bírósághoz fordulhatnak. A fent említett rendelet hatálybalépése óta már több ilyen per volt folyamatban a bíróságok előtt. Nem vitás, hogy a lakások megfelelő voltának tisztázása igen körültekintő, aprólékos munkát igényel. Két teljesen azonos lakást szinte lehetetlen találni, mert különböző a fekvésük, beosztásuk, és műszaki állapotuk. Éppen ezért az elbírálásnál, a rendelet szerint a bérlő és a tulajdonos összes körülményeit figyelembe kell venni. Ebbe természetesen sok minden beletartozik. Nézzük meg, hogy mi a gyakorlat az ilyen viták eldöntésénél. AZ UTCAI fekvésű, száraz és világos lakásért a tulajdonos egy udvari, sötét és vizes helyiséget ajánlott fel bérlőjének. Ez a csere természetesen nem jöhetett létre, hiszen egy percig sem vitás, hogy a két lakás műszaki állapota teljesen eltérő. A másik perben a konyha és más mellékhelyiségek megvilágítása volt rossz, szemben a bérlő által lakott helyiségekkel. A járásbíróság a cserelakást mégis megfelelőnek találta, mert a bérlők üzemi konyhán étkeznek, s így a konyhát csak részben használják ki. Fellebbezés folytán azonban a megyei bíróság megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, mert szerinte a mellékhelyiségek, tehát a konyha megvilágításának is megfelelőnek kell lennie. Hogy a bérlő üzemi konyhán étkezik, nem lehet terhére írni. Személyi körülményekre tekintettel utasították el azt a keresetet, amelyben egy vak asszony bérleti jogviszonyát kérték megszüntetni. Az új köV3S közül. Cikkeink nyomán Postaládát kap Kunpuszta rülmények között ugyanis egy vaknak a tájékozódás sokkal nehezebb, mint ott, ahol már negyvenöt éve lakik. A HÁZTULAJDONOSOK több esetben — mint ahogy ez a tárgyalások során kiderült — az általuk használt lakást ajánlották fel csereként. Például az egyik ilyen perben utcai szoba, konyha, üvegezett verandából álló lakás helyett kisebb méretű, különálló kamrával ellátott lakásba akarta költöztetni bérlőjét a tulajdonos azzal az indokkal, hogy az egyedül álló idős asszonynak a kisebb lakás is elég. A másik ugyanA szalkszentmárton-homok- pusztai Békéért Termelőszövetkezet gazdái a 800 holdas vetésterületük 75 százalékát előkészítették, s így az őszi kalászosok vetését előreláthatólag október 10-ére be is fejezik. Ezekkel a munkákkal egyidő- ben végzik még a takarmányfélék betakarítását is. A szénát, a herét és a muhart már boglyákba rakták a szérűskerteik- ben, de a szalmakazlaík is készen állnak. A gazdaság állatállományának téli ellátása tehát biztosítottnak tekinthető. A kukorica törését a hót végén kezdik. Igen jó termést, holdanként átlag 36 mázsát ígér. A cukorrépa 140—150 mázsát fizet holdanként. Szedését október elején megkezdik. A termelőszövetkezet gabonabeadási kötelezettségének száz százalékig eleget tett. Tejből, tojásból, baromfiból és gyapjúból a tavalyinál mintegy 10 —15 százalékkal többet adott a népgazdaságnak. G. Kiss Sándor > levelező Lapunk augusztus 30-i számának ,.A mi otthonunk” rovatában a többi között „Százegy háziasszony” cím alatt nyilatkozatot közöltünk Lipták Istvánná kiskőrösi olvasónktól, aki a Kiskőrös és Vidéke Földművesszövetkezet 10-es számú önki- szolgáló boltjának nyitvatartási idejét bírálta és egyben kérte, hogy az év elején bevezetett, de időközben megváltoztatott két műszakot állítsák vissza. A nyilatkozatot rajta kívül még 101 háziasszony is aláírta. A cikkre a kiskőrösi foldművesszö- vetkezet igazgatási osztálya az alábbiakat válaszolta szerkesztőségünknek; „Az év elején kísérletképpen bevezettük a 10-es boltnál a két műszakot . . . Évközben az engedélyezett létszámot azonban túlléptük, s néhány munkahelyen — így a 10-es számú boltnál is — létszámcsökkentést kellett végrehajtanunk. Emiatt vált tehát szükségessé az egy műszak alkalmazása, igaz: nem meggyőződésünk szerint, s már a nyilatkozat megjelenése előtt foglalkoztunk azzal a gondolattal, hogy a két műszakot visszaállítjuk. De erre csak a közelmúltban kerülhetett sor, amikor úgy döntöttünk: hétfőn, ked den, csütörtökön és pénteken két műszakban, szerdán és szombaton pedig egy műszakban üzemeltetjük a boltot, s ha ebben az évben már nem is, de jövőre közmegelégedésre oldjuk meg majd nyitvatartási idejét.” Pétcrvári János ifi. elnök csak udvari lakást kínált, de az, a szakértői vélemény szerint, még bizonyos átalakítás után sem érné el a bérlő lakásának műszaki állapotát. Ezeket a kereseteket a bíróság elutasította. A tulajdonosok — a fenti perek tanúsága szerint — „minőségi cserére” törekedtek a rendelet segítségével, a bíróság azonban ehhez nem nyújtott jogsegélyt. A cél ugyanis nem az, hogy a bérlők rovására és a tulajdonosok előnyére történjen a csere. Az esetek elbírálásánál mindkét fél körülményeit és viszonyait kell figyelembe venni. LÁTHATJUK tehát, hogy a bíróságnak minden egyes esetben részletes, aprólékos munkát kell végeznie és nem egyszer szakértőket is be kell vonnia a vita eldöntésébe. Csak így érhető el ugyanis az a fontos jogpolitikai cél: a sokszor ellentétes egyéni érdekek kiegyenlítődjenek. A fenti esetek arra mutatnak, hogy míg egyfelől a törvény lehetőséget ad a tulajdonosnak saját lakása igénybevételére, másfelől viszont ügyelni kell arra, hogy ne lehessen kijátszani a bérlők jogos érdekeit. Külön meg kell említeni, hogy azok a lakástulajdonosok, akik kellő alap nélkül indítják meg a pert, két éven belül nem érvényesíthetik újra ezt az igényüket. Dr. Ka.ió Imre ügyész PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgat• Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1 Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és t kézbesítőknél. ' Előfizetési díj i hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85. Index: 35 065, Október 10-ig befejezik a vetést Miért nem lehet két műszakban? Szeptember. 2-i számunkban cikket közöltünk arról, hogy Kunpusztán — annak ellenére, hogy Kerekegyháza lakosságának tekintélyes része az ottani tsz-ben dolgozik — még mindig nincs postoláda. De tetőzi a mulasztást még az is, hogy a kézbesítés igen rendszertelen ezen a területen. Cikkünkre a Szegedi Posta- igazgatóság a napokban küldte meg válaszát: hozzájárulásunkkal úgy határozott, hogy a kunpusztai külterületi kezelőt osztja be híriapkézbesííőnek, mivel a hírlapok zavartalan terjesztését elsőrendű fontosságúnak tartja, a külterületen pedig átmenetileg a megmaradt két külterületi kézbesítő látja majd el. A nagy területen szétszórtan fekvő tanyák között az ottani lakosság részére a kézbesítés valóban késedelmesen történt, az új hírlapkézbesítö felvételével azonban a külterületi kézbesítés már zavartalan lesz.” Dr. Dános István az igazgatóság vezetője helyett A Helvéciái Állami Gazdaság kiselejtezte, a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Tsz pedig megvásárolta ezt az ütött-kopott traktort. Belseje még sok használható alkatrészt rejteget, amelyet kitűnően hasznosít a gépjavító. „A levélszekrény (postaláda) hiányára vonatkozó észrevételük helytálló és így azt megrendeltem. Megérkezése után a kunpusztai termelőszövetkezet irodahelyiségének falára felszereltetem. A kézbesítés ellen korábban nem merült fel panasz. Július elsején azonban a kerekegyházi postahivatal hírlapkézbesítöje felmondta és elhagyta állását, még mielőtt másik kézbesítőt kaphattunk volna. S ez csak július 18-án sikerült. A kerekegyház! pártszervezet és a községi tanács vb. meghallgatása után a helyi postahivatal vezetője
