Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-19 / 220. szám

I Világ proletárjai, egyesüli**^! - / MB37R1 XIX. ÉVF. 220. SZ. Ára 60 fillér 1964. SZEPT. 19, SZOMBAT Megyei községfejlesztési munkaértekezlet Kecskeméten A megyei tanács vb termé­ben . tegnap munkaértekezletre • jöttek össze a járási és városi tanácsok végrehajtó bizottságai­nak vezetői és községfejlesztési előadói. Az értekezlet a köz­ségfejlesztési munka első fél­évi tapasztalatainak, s főleg fo­gyatékosságainak, problémáinak számbavételével, azoknak a mó­dozatoknak és lehetőségeknek feltárását célozta, amelyeknek hasznosítása elengedhetetlen fel­tétele az idei községfejlesztési tervek teljesítésének. Vitaindítóul Buda Gábor, a megyei tanács vb-elnökhelyette- se csokorba foglalta a községfej­lesztési tevékenység vizsgálatai­nak főbb tapasztalatait. Ennek kapcsán kiemelte, (hogy noha a bevételi és kiadási tervek telje­sítése megyei viszonylatban — a múlt év azonos szakához ké­pest — kedvező, visszaesés ta­pasztalható a társadalmi munka szervezésében, s más helyi erő­források, anyagok hasznosításá­ban. A vitaindító gondolatok másik csoportjában a következő évek­ben folytatandó községfejlesztési munka szervezési elveiről szólt Buda Gábor elvtárs, az Elnöki Tanács nemrégiben megjelent, 21. számú törvényerejű rendele­té kapcsán. Ezt követően az munkaérte­kezlet résztvevői — ki-ki a sa­ját területének tapasztalatait, s főleg a gondokat, nehézségeket, eddigi fogyatékosságok okait őszintén feltárva vették számba az idei községfejlesztési terv si­keres teljesítését célzó tenniva­lókat. Korszerűbb formák a felnőttoktatásban A Hazafias Népfront megyei titkársága és a megyei tanács művelődési állandó bizottsága a felnőttoktatási intézmények, a társadalmi és tömegszerveze­tek képviselőinek részvételével tanácskozást tartott a megyei felnőttoktatás kérdéseiről. A tanácskozáson részt vettek Sza­bó Lajos, a megyei pártbizott­ság ágit.-prop. osztályának veze­tője, Fábián László és Tóth László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának munka­társai, a járási népfronttitkárok’ a nőtanácsok képviselői, a ki­helyezett mezőgazdasági techni­kumok vezetői, továbbá a szak- szervezet és az MHS képviselői. A tanácskozást Farkas József, a Hazafias Népfront megyei tit­kára nyitotta meg, majd Ge- rinczy László, a Népfront me­gyei titkárságának munkatársa tartott vitaindító előadást a felnőttoktatás megyei helyzeté­ről. Bevezetőben utalt arra, hogy az 1960-as népszámlálás megyénkben 27 ezer analfabé­tát talált. * Az analfabétizmus felszámo­lására városonként és községen­ként akcióbizottságok ala­kultak, amelyek felmérték a tényleges helyzetet, és Társadalmi összefogás NTéztr . ) a mezőgazdasági IIHKIIllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllíllllllllllllÍHIII szakmunkásképzés érdekében Húszezerrel több sertés meghizlalására van szükség Ülést tartott a megyei állattenyésztési szakbizottság TEGNAP délelőtt kibővített ülést tartott Kecskeméten a me­gyei tanács mezőgazdasági ál­landó bizottságának állatte­nyésztési szakbizottsága, ame­lyen részt vettek a járási fel- vásárlási csoportok és a felvá­sárló-termeltető vállalatok ve­zetői is. Vámos Ferenc, a szakbizott­ság elnökének! a felsőszentiváni Üj Élet Tsz főagronómusának megnyitó szavai után Magony Impozáns látvány Még bizonyára emlékeznek olvasóink a bajai hűtőház épí­téséről néhány hónappal ezelőtt közölt képünkre, amelyen be­tonoszlopok sorát lehetett látni. Ma már hatalmas, fedett csar­nok benyomását kelti az épü­letmonstrum, amelyben belül is nagy munka folyik: cseh szak­emberek irányításával szigete­lik a hűtőtárolókat, készülnek a gyorsfagyasztók, s a komp­resszorok alapozását is javában végzik. A 750 vagonos hűtőhá­zat a jövő esztendő végén sze­retnék átadni rendeltetésének az építők. Reméljük, ez a tö­rekvésük, igyekezetük sikerrel jár. (Pásztor Zoltán felvétele.) Imre, a megyei tanács Vb fel- vásárlási osztályvezetője tartot­ta meg a vitaindító előadását közös gazdaságaink sertéste­nyésztésének helyzetéről, és jö­vő évi lehetőségeiről, feladatai­ról. Mint mondotta, 1962-höz ké­pest két százalékkal nőtt a szö­vetkezeti gazdaságok állatte­nyésztésből származó hozama. Baromfiból a tsz-ek annyit ad­nak át az idén, mint két évvel ezelőtt az egész megye. Több hízó mar ha kerül átadásra a ko­rábbinál, tejből is csaknem száz­ezer hektoliterrel értékesítenek nagyobb mennyiséget az idén. Ezzel szemben a sertéstenyész­tés helyzete keveset javult. Nem véletlen, hogy a jövő évi tervek a közös gazdaságok részére az idei teljesítésnél 20 ezerrel több sertés értékesítését írják elő. AZ ELMÜLT ÉV végén 15 ezer anyakocával rendelkeztek a szövetkezeti gazdaságok. Ám ahhoz, hogy a jövő évi felemelt hizlalási tervüket teljesítsék, ezt a számot legalább 18 és fél ezerre kell növelniük, méghoz­zá egy-két hónapon belül. Nyil­vánvaló ugyanis, hogy a saját tenyésztésből származó alap­anyag a legolcsóbb, s a továb­biakban csak ez lehet az egyet­len járható út. SOK MÚLIK a gondozók munkáján, hozzáértésén is. A szakoktatás az állattenyésztés­ben korántsem olyan elterjedt, mint a mezőgazdaság egyéb ágazatában, s helyenként még az oktatás színvonala is kifo­gásolható. Másrészt jó néhány közös gazdaságban a gondozók bérezésének megállapítása nem elég körültekintő, sok esetben következetlenség tapasztalható, s éppen az oly fontos anyagi ér­dekeltség sikkad el. AZ ELŐBBIEKKEL függ ösz- sze jórészt, hogy közös gazda­ságaink egy kilónyi súlygyara­podáshoz átlagosan több mint öt kiló abrakot használnak fel. Ez éppen kétszerese annak a mennyiségnek, amit a világszín­vonalak megfelelő hizlalásban fel szabadna használni. A jó takarmánygazdálkodással nem­csak hogy az abrakhiány szün­tethető meg, de a mostaninál lényegesen több sertés meghiz­lalására van lehetőség. VÉGSŐ SORON a sertéste­nyésztés színvonalának javítá­sával teljesíthetők a jövő évi tervek — mondotta befejezésül a felvásárlási osztályvezető. Az előadás utáni vitába*» több állattenyésztési és felvásárlási szakember szólalt fel. megszervezték az analfabé­ták oktatását. Mivel a pedagógusok egyéb más feladatokkal túl vannak terhelve, olyan kezdeményezé­sek is születtek, hogy az anal­fabéták oktatása társadalmi fel­adat legyen. A bajai járás föld­művesszövetkezeteinél például minden községben egy társadal­mi oktató vállalta ezt a meg­bízatást. A felnőttoktatásnak másik igen fontos területe az alapmű­veltséget jelentő általános is­kolai 8 osztály elvégeztetése azokkal a felnőttekkel, akik ezt valamilyen oknál fogva nem végezték el eddig. 1961—62-ben az 5 hónapos és 10 hónapos esti tagozatra beiratkozott 5475 tanuló, 1962—63-ban 7121, az elmúlt 1963—64-es tanévben azonban már csak 6306 tanuló. Az utolsó esztendőben beállot.t megtorpanásnak oka többek kö­zött az, hogy a felnőttek közül kevesen jelentkeznek önként továbbtanulásra, nemegyszer azért, mert az iskolába járást egyes vezetők nem nézik jó szemmel. Megcsappant a peda­gógusok szervezői lelkesedése is a túlterheltség és sokszor tan­termi nehézségek miatt. Gyak­ran maguk a gazdasági vezetők sem nyújtanak segítséget ahhoz, hogy dolgozóik iskolába járhas­sanak. A mezőgazdasági felnőtt szak­munkásképzésről szólva elmon­dotta Gerinczy György, hogy 1963—64-ben tsz-einkben 3260 fő tanult a szakmun­kásképző-tanfolyamokon. Ez az eredmény azonban ko­rántsem kielégítő, mert 1970-ig — tekintetbe véve a fejlesztési tervet — 23 ezer szakmunkást kell kiképezni. A szervezésnek nagy akadálya az, hogy a tsz- vezetők nagy része nem látja, milyen nagy jelentőségű a szak­munkásképzés a termelés meny- nyiségi és minőségi emelése szempontjából. Szőlőt, gyümölcsöst telepítő és szakemberhiánnyal küz­dő megyénkben döntő fon­tosságúvá vált a mezőgazda­sági középkáderképzés, amelyet a mezőgazdasági és kertészeti technikumok igye­keznek biztosítani. Megyénk 5 ilyen technikumában jelenleg összesen 1862 diák tanul, ebből 1079 fő községekben kihelyezett osztályokban. Ebben az oktatási formában is mutatkoznak nehézségek. A legnagyobb baj az, hogy a kö­zépfokú oktatás e formájának nincs felelős gazdája a megyé­ben, így az osztályok szervezése legtöbbször akadályokba ütkö­zik. A felnőttoktatásban mu­tatkozó lemorzsolódás csak tár­sadalmi összefogással szüntet­hető meg. A tartalmas referátumhoz el­sőnek Kaposi Mihály szólt hoz­zá. Elmondotta, hogy a felnőt­tek továbbművelődése egyben, a mezőgazdasági szakmunkás- hiány feloldását is jelenti. Ma­gyar Ferenc, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának munkatársa rámutatott, hogy a mezőgazdasági szakmunkáskép­zés a 14 éves fiatalokra is épülj azokra a fiatalokra, akik nem akarnak tovább tanulni. A me­zőgazdasági tanulóképzés kény­szermegoldás, ami — ba 1970-re kiépül a szakmunkásiskola-há­lózat — meg fog oldódni. 22 mil­lió forintot kaptunk a szak­munkásképzés fejlesztésére. Cr. Búzás János a pedagógus­szakszervezet részéről ugyan­csak azt hangoztatta: a pedagógustársadalom erő­feszítése kevés, a tömegszer- v ez etek erejére kell támasz­kodni, hogy a jövőben számottevő eredményeket érhessünk el. Tóth József — többek között — a kihelyezett technikumok ne­hézségeiről beszélt. Felemlítette sok tsz-vezető véleményét: „Ha mindenki tanul, akkor ki dol­gozik?” Szamosfalvi Imre a társadal­mi szervek kooperációját sür­gette, Szuhay György techniku­mi tanár pedig a személyes kap­csolatot a megyével és a járá­sokkal — plakátok küldözgetése helyett. Major Imre, a TIT me­gyei titkára azt hangoztatta, hogy a szellemi műveltség nagy­mértékben visszahat a mező- gazdasági termelésre. Szabó Lajos, a megyei párt- bizottság osztályvezetője kifej­tette, amit eddig tettünk a fel­nőttoktatás terén, nem lebecsü­lendő, de a kérdést 20 év alatt nem lehet megoldani teljesen. Ami a mezőgazdasági szak­oktatást illeti, a kihelyezett mezőgazdasági technikumo­kat tekintve az országos át­lag fölött vagyunk. Más vonatkozásban viszont le­maradásaink vannak. Baj az is, mondotta, hogy nem kielégítő a kapcsolat a mezőgazdasági szakirányítás és a népművelés között. Balogh József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom