Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-18 / 219. szám
ZQÁ xix. évf. 219. sz. Ára 60 fi1 tér i964. szept. is, péntek Világ proletárjai, egyesüljetek? / Korszerűbb majorok, egyszerűbb tervezés és kivitelezés Két év alatt ezernél több létesítmény termelőszövetkezeteinkben A jövő évtől kezdve következetesen és remélhetőleg maradéktalanul érvényesül közös gazdaságaink beruházásait illetően a koncentráció elve. Ennek az elvnek a tsz-építkezések kapcsán mutatkozó jelentőségéről, előnyeiről beszélgettünk Németh Sándorral, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya településtervező csoportjának helyettes vezetőjével. — A beruházások koncentrált megvalósítása — mondotta — ez esetben lényegében any- nyit jelent, hogy a mezőgazda- sági osztály által megállapított termelőszövetkezeti igények és a közös gazdaságok fejlődési lehetőségeinek ismeretében határozzuk meg a fejlesztés sorrendjét. Törekvésünk arra irányul, hogy a létesítményeket a lehetőség szerint járulékos beruházásaikkal együtt, komplex módon valósítsuk meg. Míg eddig szövetkezeti gazdaságaink csak elaprózva, évente mindössze egy-két épülettel — istállóval, magtárral — gyarapodtak, a jövő év e tekintetben is változást hoz. A koncentráltságot két módon igyekszünk érvényesíteni: egy-egy nagyüzemi telep, major teljes kiépítésével, másrészt fejlesztésüket úgy hajtjuk végre, hogy az igényeket huzamosabb időre kielégíthessék. Amellett hogy a létesítmények ilyen jellegű koncentrálása vitathatatlanul „nagyüze- mibb” az eddiginél, könnyebbséget jelent mind a tervező, mind pedig a kivitelező vállalat számára is. Hiszen ésszerűbb, gazdaságosabb, jobban megszervezhető egy 5 millió forintos építkezés, mint az esetleg tizedannyi értékű. Előbbinél sem a költség, sem a ráfordított idő nem aprózódik el, a kivitelezés szakszerűbb, az ellenőrzés könnyebbben megoldható. A munkaerővel való gazdálkodás és a munkafegyelem szempontjából is előnyösebb egy nagy létszámú építésvezetőség irányítása, mint például egy hat-nyolc főnyi brigádé. Ami pedig a kiegészítő beruházásokat illeti: a korszerű istálló önmagában kevés, ha hiányzik mellőle a borjú nevelő, a takarmányozó helyiség, a tejház vagy a vízszolgáltatás — magyarázza, szemléltető példákat hozva fel, a helyettes csoportvezető. A már elkészült létesítmény- jegyzékek egyébként híven tükrözik a célkitűzést. Hiszen amíg az elmúlt években közös gazdaságaink évente csupán a már említett egynéhány létesítménynyel szerepeltek, az 1965—66. évben többségük tíz-húsz építkezési beruházással gazdagodik majd. Most első ízben ugyanis a tervek két gazdasági évet ölelnek fel, ami az építkezések^ folyamatossága érdekében isM megnyugtatóbb körülmény. Hogy néhány példával szolgáljunk: a hercegszántói Lenin Tsz-ben létesítendő nagyüzemi sertéstelep 17 épületből alakult ki, a tataházi Petőfi Tsz-ben pedig 20 épületből álló komplexum szolgál majd hasonló célokat. Számszerűit a következő két évben megyénkben 1054 létesítmény átadására kerül előreláthatólag sor. Közülük a legtöbbet — 179-et, 170-et, illetve 134-et — a bajai, a kecskeméti és a kiskunhalasi járásban hoznak tető alá. A szőlő- és gyümölcsös ültetvények járulékos beruházásaira is lényegesen nagyobb gondot fordítanak, mint eddig valaha is. A jövő évtől kezdődően már nem külön-külön, hanem egymással „kapcsolva”, egyidejűleg kapnak kutat, permetléke- verő tornyot és gyümölcstároló színt az ezeket még nélkülöző nagyüzemi gazdaságok. 3, T. Nagyvárosi kép Kecskemét, a hajdani elmaradott mezőváros, egyre inkább magára ölti a megyeszékhelyhez illő — s az ország többi megyeközpontjával lépést tartó, azokhoz felzárkózó — külsőt, környezetet. Legjobban reprezentálja ezt az épülő új lakónegyed, a Leninváros, amelynek madár- távlati képét most első ízben készítette el fotóriporterünk. Igaz, erre eddig nem is igen nyílott alkalom. Most azonban, miután az első kilenc- emeletes pontház tetőzetére is felkapaszkodhatott fényképezőgépével, valóban nagyszerű látvány tárult elé. Íme, egy kis „ízelítő” ebből a nagyvárosias panorámából. A szolgáltatás helyzetéről, a vállalatok átszervezéséről tárgyalt a megyei tanács közgazdasági kollégiuma Tegnap Kecskeméten a megyei tanács vb közgazdasági kollégiuma ülést tartott, amelyen néhány vállalat átszervezéséről tárgyalt. Először a vegyesipari javító és szolgáltató vállalatok eddigi tevékenységének eredményeit és továbbfejlesztésük lehetőségeit vitatták meg. Az erre vonatkozó előterjesztés megállapította, hogy a lakosság javító szolgáltatással kapcsolatos igényei az utóbbi években jelentősen megnőttek, s ennek kielégítésére hozták létre a járási székhelyeken az említett vállalatokat. Ezek azonban csak részben tettek eleget a rájuk háruló feladatoknak. Tevékenységükben ugyanis egyre inkább szerepel a készárutermelés. A közgazdasági kollégium tagjai megállapították, hogy egyes szolgáltatások drágák, más részüket pedig azért nem tudja a lakosság igénybe venni, mert amikor hazamennek a munkából, már a Svájctól— Finnországig A korszerű, higiénikus hagymaszárító kint van a pusztán, a Bácsalmási Állami Gazdaság mátételki kerületének központjában. Az üzemben nemrég kezdődött meg a szezon, ami általában augusztus közepétől februárig tart. Ez idő alatt 150 vagon hagymát szárítanak meg. Az alapanyagot részben itt termesztik, de nagyobb hányadát a társgazdaságoktól, illetve a MÉK-től vásárolják. A szárítással 18 vagon árut nyernek,. amelyet teljes mértékben, Svájctól Finnországig, a nyugati országok egész sorába exportálnak. A megszárított hagymát polietilén zacskókba rakják, s azokat masszív kartondobozokban helyezik el. Felvételünkön a fehérköpenyes asszonyok a felaprított hagymával megrakott tálcákat a szárítógépbe helyezik, amelyben a szó szoros értelmében vett csigalassúsággal mozgó végtelen szalagon 70 fokos hőségben két órahosszat „vándorol’] és szárad a fűszernövény* szolgáltató üzemek is zárva vannak. A kollégium javaslatot terjeszt a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé, hogy kísérletképpen a jövő év elejétől a kecskeméti és a kiskunhalasi vegyesipari és javító, szolgáltató vállalat profiljából teljesen töröljék a készáruterméiést, s csak javító szolgáltatást végezzenek. A következő előterjesztés a megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osztályának felügyelete alá tartozó útfenntartási részlegek összevonásával foglalkozik. Ezeket a részlegeket hat évvel ezelőtt a VKG vállalatok keretein belül hozták létre. Dicséretükre válik, hogy nagymértékben elősegítették a megye községeinek és városainak fejlődését. 1962-ben és 1963- ban azonban már sem a meny- nyiségi, sem a minőségi követelményeket nem tudták kielégíteni. Annak érdekében, hogy a részlegeknél levő gépek, munkaeszközök jobb kihasználásával, korszerűbb technológiai módszerek alkalmazásával mód nyíljon az út- és járdaépítés programjának végrehajtására, valamint a meglevő utak, hidak, járdák karbantartására új vállalatot kellene létrehozni, amely a részlegek tevékenységét megfelelően összehangolja. A kollégium úgy döntött, javasolja a megyei tanács végrehajtó bizottságának, hogy január 1-ével hozza létre a Rács-Kiskun megyei Útépítő Vállalatot, az említett célkitűzések megvalósítására. Végül a kollégium a kecskeméti és a Bács-Kiskun megyei vízmű vállalat átszervezéséről, valamint a tanácsi vállalatok el- ső félévi létszám- és bérhelyzetéről tárgyalt. N. O. I
