Petőfi Népe, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-01 / 204. szám

( Megszólalnak a csengők XIX. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM Ara 60 fillér 1964. SZEPEMBER 1, KEDD v: Elbúcsúzott megyénktől szimferepoEi küldöttség Megszólalnak a csengők, ki­nyílnak az iskolakapuk. Vége a nyárnak. Nincs felnőtt vagy már iskolás gyerek, aki ne em­lékeznék ezeknek az óráknak édesbús hangulatára. Jó tanuló, gyenge diák egyaránt ismeri ezeket az érzéseiket. Emléke­zünk arra az első napra isi, amikor édesanyánk még egy­szer megfogta a kezünket, mi­előtt az iskola birodalmában megkezdtük a munkáséletet. Erre a felejthetetlen első él­ményre is gondolunk most, ami­kor az új, ismeretlen világra csodálkozó szemű elsősöket néz­zük. Tudjuk, mi van a nagyob­bak, a középiskolások lármás kedve mögött. Búcsú a kedves, játékos emlékektől, a KISZ- munkatáborok embert és kö­zösséget kovácsoló napjaitól, az ország legszebb tájainak képei­től. Ismerős az a szorongás is, melyet azok éreznek, akik is­kolás koruk utolsó esztendőjét kezdik. Egyetemisták, a dolgozók is­koláinak különböző formáit lá­togató meglett emberek, szak­tanfolyami hallgatók számára ugyanazt hozza el szeptember, mint a legfiatalabbaknak. A szellemi fejlődés magasabb lépcsőjét. Így van ez minden évben. Újabbat, ami sosem volt még, aligha tudnánk mondani — szeptemberről. Mégsem állíthatjuk, hogy az idei iskolanyitás ugyanolyan, mint az eddigiek voltak. Ez az oktatási év is ígér valami kü­lönöset, elütőt az előzőektől. Paradoxonnak tűnik, de így van: Legérdekesebb változás ebben a tanévben — éppen az állandóság meggyökereztetése. Ezt az állandóságot a nevelő- testületek sok évi legjobb ta­pasztalatainak érvényesítésére kell érteni. Ennek szinte tör­vénybefoglalását jelenti az új Rendtartás. Melyek a Rendtartás legköz- érdekűbb előírásai? Csak né­hányat említsünk ezek közül. Ettől az iskolai évtől kezdő­dően külön választják a tanu­lók magatartásának és szorgal­mának elbírálását. Egyikre is, másikra is négy-négy osztályza­tot használnak a gyerekek mi­nősítésénél. A cél: nevelő ha­tása legyen a minősítésnek, s az egyezzék a tanulói közösség véleményével. Ezért a minősí­tést osztályfőnöki órán az osz­tályközösséggel együtt beszélik meg. Így fogja azt az osztály is magáénak vallani. A példás magatartás követelményeihez tartozik, hogy a tanuló tűnjék ki a közösségben végzett mun­kájával. ügyes kezdeményezé­sével, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével. Példás szorgal­mú az a tanuló, aki képességei­hez, körülményeihez mérten ki­fogástalan a felkészülésben, ott­honi munkájában állhatatos törekvést tanúsít. Igaz, a magatartási és szor­galmi osztályzat nem számít be a tanulmányi átlagba, de fi­gyelembe kell venni a közép­iskolai, kollégiumi felvételek­nél, ösztöndíjak megítélésénél. A szó szoros értelmében rend­kívüli jelentőségű, hogy az új Rendtartás ilyen nagy teret en­ged a közösség nevelő hatásá­nak. Nemcsak a pedagógusok, de a tanulók felelősségét is gazdagon juttatja érvényre. Egy-egy iskola tantestülete évek, évtizedek során általában kialakít sajátos gyakorlatot, egyéni színt. Az ilyen hagyo­mányokon alapuló sajátosságok tettek híressé, a többitől vala­miben elütővé általános és kö­zépiskolákat. Az új Rendtartás olyan nagyvonalúan szabályozza az általános és középiskolák munkáját, hogy a keretet is biztosítja a gyümölcsöző hagyo­mányok gyakorlattá érlelésihez. Az eddigiekhez mérten kiszé­lesíti például az iskolaigazgatók jogait. Ugyancsak az önállóbb, színesebb alkotómunkát céloz­za az a gyakorlat, hogy egy-egy tantárgyat a szokásos­nál magasabb óraszámban ok­tathatnak. Ebben az évben to­vább növekedett az ilyen kö­zépiskolák, az idegennyelvű, természettudományos és ének- zenei tagozatú gimnáziumi osz­tályok száma. Ha csak a fenti változásokat tekintjük, megérthetjük, hogy az új Rendtartás mindenekelőtt a mindennapi oktató-nevelő munka színvonalának emelésé­re helyezi a hangsúlyt, nem pedig arra a rossz emlékű gya­korlatra, amely csak terhelte, nyomasztotta a pedagógusokat, amikor folyvást újdonságok erőltetésére sarkalt. Az új Rendtartás tehát fel­frissíti az iskolai életet. Hogy a nevelés kiváló eredményeinek lehessünk tanúi, pedagógusaink aknázzák ki a felszabadulásra való emlékezés számos terüle­tét, kezdte a hazafias érzéstől, a forradauni lelkesedésen át a népek szeretetére, barátságára való nevelésig. Csengették, • Kezdődjék az egyik legszebb., legfontosabb munka —rá pedagógusé. . . . . . ..............T. L A megyénkben tartózkodó szimferopoli vendégek tegnap Kiskunfélegyházára látogattak el. A küldöttséget, valamint kí­sérőiket, köztük Erdősi Józse­fet, a megyei pártbizottság tit­kárát, Holló Béla, a járási-vá­rosi pártbizottság titkára fo­gadta. A program szerint a vá­ros három üzemét tekintették meg. A Vegyipari Gépgyárban Hajba Ottó igazgató és Kohul Béla, az üzemi pártbizottság titkára tájékoztatta a vendége­ket a gyár fejlődéséről és mun­kájáról. Többek között elmon­dották, hogy ae üzem gyártmá­nyainak jelentős részét expor­tálja, s a Szovjetunióba is szál­lít élelmiszeripari berendezése­ket. A gépgyár megtekintése után a küldöttség az Alföldi Mű­anyagfeldolgozó Vállalatot ke­reste fel, ahol Pataki Árpád igazgató az üzem gyors ütemű fejlődéséről számolt be a ven­dégeknek. Délután a küldöttek a járási­városi pártbizottság vezetőivel folytattak baráti beszélgetést a politikai és gazdasági munka tapasztalatairól, majd a Kis­kunsági Cipőgyárat és az Álla­mi Áruházat tekintették meg. Az esti órákban került sor Kecskeméten, a megyei pártbi­zottság székházában kedves vendégeink búcsúztatására, ahol megjelentek a megye és a vá­ros vezetői élükön dr. Molnár MÉG JÓL emlékszünk az el­múlt, szokatlanul hideg és hosz- szú télre, amikor elég bajunk volt a tüzelő beszerzésével. S ez, sajnos, nemcsak Kecskemé­ten volt így, hanem megyénk valamennyi nagyobb városában is. Ezért fordultunk a TÜZÉP- központhoz kérdésünkkel: Mi a helyzet a megye, s különösen a legnagyobb városunk, Kecske­mét tüzelőellátásával kapcsola­tosan? Vajon megismétlődnek-e az idén is a régi gondok? SZÉP KÁROLY, a vállalat igazgatója a következőkben ad­ta meg válaszát: — Az idén már összehason­líthatatlanul kevesebb gon­dunk lesz, s ez természetesen vonatkozik a megye területén levő összes te­lepekre. De talán beszéljenek a számok: tavaly január 1-től augusztus 15-ig 7416 vagon kü­lönféle szén érkezett a telepek­re. Idén, ugyanebben az idő­szakban 8318 vagon; ebből az elmúlt évben 1978 vagon bri­kett és több, mint 400 vagon koksz. Ebben az esztendőben (augusztus 15-ig) brikettből 2719 vagonnal érkezett, kokszból pe­dig ugyanannyi, mint tavaly. A földművesszövetkezetek telepei­re tavaly összesen 3849 vagon szén és 822 vagon brikett fu­tott be augusztus közepéig, idén ugyanebben az időszakban 5286 vagon szén és 1075 vagon bri­kett. Ha tehát összehasonlítjuk a tavalyi szén mennyiségét az N. P. Szurkin, a küldöttség vezetője. Frigyes elvtárssal, a megyei pártbizottság első titkárával és dr. Varga Jenő elvtárssal, a me­gyei tanács vb elnökével. N. P. Szurkin elvtárs, a krí­mi területi pártbizottság első titkára, a küldöttség vezetője beszámolt a Bács-Kiskun me­gyében szerzett tapasztalataik­ról, s megköszönte azt a szívé­lyes és baráti fogadtatást, amelyben, bármerre is jártak megyénkben, részük volt. Mint mondotta a magyar és szovjet nép mély és őszinte barátsága jelének tekintik ezt, s örömmel 1964. augusztus 15-ig beérkezett szénféleségek mennyiségével, ki­tűnik, hogy megyei szinten a tavalyihoz viszonyítva szénből 2339 va­gonnal, brikettből pedig 994 vagonnal kaptunk többet. — Amint a számadatokból is kitűnik, mi minden lehetőt megtettünk megyénkben, hogy biztosítsuk a lakosság tüzelő- szükségletét és úgy érzem: az idén sokkal jobban sikerült fel­készülnünk a télre, mint az el­múlt években bármikor — fe­jezte be nyilatkozatát Szép elv­társ. FÓGEL FERENC, a Vasút ut­cai TÜZÉP-telep vezetője to­vábbi adatokkal egészítette ki ezt a nyilatkozatot. Elmondta, hogy a megyeszékhelyen a ház­tartások pincéinek, fáskam­ráinak háromnegyed része már megtelt különféle tü­zelővel. — Bizonyára okult a város lakossága az elmúlt kemény te­lek tüzelőgondjaiból, de tagad­hatatlan, hogy központunk is levonta belőle a megfelelő kö­vetkeztetést. Idejében bejelen­tette a kecskeméti háztartások igényeit a Belkereskedelmi Mi­nisztérium TÜZÉP Főigazgató­ságán, s egyben kérte, hogy nyújtson segítséget azok kielé­gítéséhez. S erre nemcsak ígé­retet kaptunk felsőbb szer­veinktől, . hanem — kézzelfog­ható tényeket. i&! adnak számot odahaza mind a meleg fogadtatásról, mind pe­jig az itt szerzett tapasztal­akról. Számos üzemben jártak, olt alkalmuk fogalmat alkot- \i megyénk iparáról, megis- lerkedtek fejlődő mezőgazda­agunkkal, kereskedelmünkkel, t kommunális létesítményekkel. \ krími terület és Bács-Kiskun megye gazdasági adottságai sok tekintetben hasonlóak és ez lehetővé teszi az itt látottak hasznosítását. Például a kon­zervgyári szárítóüzem munká­ja — amelyhez hasonló náluk csak kisebb méretben működik — bizonyára alkalmazható len­ne a fejlett mezőgazdasággal rendelkező Krímben is. Nagy érdeklődés nyilvánul meg ná­luk — már az előző delegáció tapasztalatai alapján is — pél­dául az almatermesztés itteni módszerei iránt. Szurkin elvtárs őszintén fel­tárta azokat az észrevételeket is, amelyek a negatív jelensé­gekre, például az építőipar ala­csonyabb színvonalára vonat­koztak, s felajánlotta ilyen irá­nyú segítségüket. Dr. Molnár Frigyes elvtárs, a megyei pártbizottság első tit­kára meleg szavakkal köszönt el a megyénkben járt krími de­legációtól és kifejezte azt a re­ményét, hogy további küldött­ségcserék útján az elkövetkező időkben tovább fejlődik ez a kapcsolat a két nép testvéri ba­rátsága jegyében. — Tavaly a város például az első fél évben 323 ezer 429 má­zsa szénféleséget kapott, az idén — ugyancsak az első félévben — 425 ezer 493 mázsát. S ha a lakosság fogyasztását vesszük figyelembe, megállapíthatjuk, hogy a múlt esztendő első felé­hez viszonyítva 50 százalék­kal túlhaladtuk a már ed­dig beérkezett igényléseket. — A második turnusban ki­adott SZOT-utalványokat egé­szen szeptember végéig, lehet beváltani, s ugyanebben a hó­napban a nyugdíjasok igénylé­seit is ki tudjuk majd elégíte­ni, mivel jelentős mennyiségű, többfajta szén, brikett, koksz és főként iszapszén érkezik a telepre. Az iszapszén jelenlegi mennyisége máris túlhaladta a tavalyi egész évit, s most olyan készletünk van belőle raktáron, hogy az igényeket az év végéig nyugodtan kielégíthetjük. Kecskemét tüzelőellátása te­hát a ránk következő télen jobbnak mondható, mint ta­valy. — A tüzelő házhoz szállítá­sával az AKÖV-nek ugyancsak sok gondja-baja volt az elmúlt télen. Ez évben, alapos átszer­vezéssel, sikerült elémiök, hogy a fuvarrendeléseket a tavalyi 14—16 nappal szemben — há­romnapos határidőre vállalhat­ják. Y. I. Háromezer-háromszáz vagonnal több tüzelő A megye TÜZÉP-telepei felkészültek a télre Világ proletárjai, egyesüljétek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom