Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-29 / 202. szám

Világ prófétaijai, egyesüljétek! MAG-VAR. SZ.O.GIAL.ISTA MVWKÄSPÄRJT BACS-K tSKv/IM MEGYEI LAPJA ■ XIX. ÉVFOLYAM, 202. SZÁM 4ra 60 fillér 1964. AUG. 29, SZOMBAT Megnyílt a 65. Országos Mezőgazdasági Kiállítás Harmadik helyen a Bács-Kiskun megyei lányok A megyei ifjúsági építőtáborok mérlege 5272 résztvevő, 18 százalékos tervtúlteljesités Pénteken reggel ünnepélyes külsőségek között megnyílt az 65. Országos Mezőgazdasági Ki­állítás és Vásár. Részt vett a megnyitón Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány el­nöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor és Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, az MSZMP Po­litikai Bizottságának póttagja, Németh Károly és Szurdi Ist­ván, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkárai, a Közpon­ti Bizottság, a kormány és az Elnöki Tanács több tagja, a társadalmi, gazdasági, és kul­turális élet számos vezető sze­mélyisége, valamint a mezőgaz­dasági tudomány és termelés sok kiváló dolgozója. Részt vettek a megnyitón a kiállításra hazánk­ba érkezett bolgár, csehszlovák, jugoszláv, kínai, lengyel, NDK- beli, román és szovjet mezőgaz­dasági küldöttségek, továbbá a budapesti diplomáciai képvise­letek számos vezetője és tagja. Pontosan program szerint, 9 órakor felcsendültek a Himnusz hangjai, s egyidejűleg csaknem háromezer kecses röptű galamb szállt a főpavilon előtti nap­fényben fürdő tér fölé. A Him­nusz elhangzása után Losonczi Pál földművelésügyi miniszter lépett a mikrofonhoz, hogy megnyissa a kiállítást. — A 65. -Országos Mezőgaz­dasági Kiállítás és Vásár — mondotta — mezőgazdaságunk­nak a szocialista átszervezés óta elért eredményeit repre­zentálja. Bemutatja a mező- gazdasági termelés továbbfej­lesztésének feladatait és legjobb módszereit. Arról ad számot népünknek és barátainknak, hogy a magyar mezőgazdaság egészségesen fejlődik, a termelőszövetkezeti paraszt­ság, a munkásosztály és az egész társadalom segítségével leküzdötte a nagyüzemi gazdál­kodásra való áttérés kezdeti ne­hézségeit. Mezőgazdasági termelésünk a múlt év végén 6 százalékkal, a felvásárolt áruk mennyisége pedig 13 százalékkal volt több, mint 1961-ben az átszervezés befejezésének évében. Minden dicsekvés nélkül elmondhatjuk, hogy mezőgazdaságunk szocialista átszervezésének befejezése óta csaknem minden nö­vényből nagyobb átlagter­mést értünk el, mint ko­rábban. — A mezőgazdaságban elért eredmények pártunk és kormá­nyunk helyes politikájának nyomán jöhettek létre. Pa­rasztságunk a termelőmunká­ban való helytállással, a közös gazdaság gyarapításával adja naponta tanújelét e saját érde­két is szolgáló politika támo­gatásának. Parasztságunk szor­galmas munkáját eredménye­sebbé tette az a több ezer szak­ember, akiknek a nagyüzemek kialakulásával nyílt igazi lehe­tőségük szakmai képzettségük kibontakoztatására. — A szinte évszázados el­maradottság felszámolása sok anyagi eszközt kíván. Az állam anyagi támogatásaként a szo­cialista átszervezés befejezése óta — a második ötéves terv első három évében — 22 mil­liárd forint értékű beruhá­zást kapott a mezőgazdaság. 1960-hoz viszonyítva a traktor- és munkagépállomány csak­nem 60 százalékkal, a kombáj­nok száma pedig 70 százalék­kal nőtt. Jelentősen kiterjedt a kémiai anyagok használata: 1964-ben már megközelítően egy és fél millió holdon végez­tek vegyszeres gyomirtást a ga­bona- és kukoricavetésekben, s három év alatt 80 százalék­kal növekedett a felhasznált műtrágya mennyisége. Emellett több százezer nagyüzemi álla­ti férőhelyet építettünk, csak­nem félmillió holdon teremtet­tük meg az öntözés lehetőségét, sok tízezer hold nagyüzemi gyümölcsöst és szőlőt telepítet­tünk ebben az időben. — A mezőgazdasági termelés eredményeiről szólva nem sza­bad megfeledkezni arról, hogy még csak a kezdetén va­gyunk a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás adta le­hetőségek kihasználásának. Bizonyos, hogy a kedvezőtlen időjárás káros hatását még to­vább lehet csökkenteni, ha minden üzemben idejében és jó minőségben végzik el az idő­szerű munkákat. Sok még a te­endő az anyagok, eszközök jobb elosztása, gazdaságos és célsze­rű felhasználása terén is. E fo­gyatékosságok felszámolása je­lenti számunkra a mezőgazda- sági termelés továbbfejlesztésé­nek egyik nagy tartalékát. — A jó és korszerű termelő- eszközök mellett elsősorban a korszerű módszerek biztosít­ják a mezőgazdaági termelés fejlődését. A kiállítás is éppen ezért azokra az alapvető és korszerű nagyüzemi módsze­rekre hívja fel a figyelmet, amelyek minden mezőgazdasá­gi üzemben megvalósíthatók. Az állam természetesen más eszközökkel — a dolgozók szakképzésének nagyarányú se­gítségével — is arra törekszik, hogy minél több mezőgazdasági dolgozó sajátítsa el a mun­kakörének megfelelő szak- képzettséget. Ezzel kívánja megteremteni azt a lehetőséget, hogy valameny- nyien alkotó módon érvényesít­hessék a iegjobb módszereket, a tudomány újabb és újabb eredményeit. A termelés fejlesztésével kap­csolatban nem szabad megfe­ledkeznünk arról sem, hogy a céloknak mindig találkozniok kell a munkát végző emberek elgondolásaival és anyagi érde­keltségével. Az utóbbi évek­ben mind nagyobb sikerrel ér­vényesítik a termelőszövetke­zetekben a munkadíjazás anya­gilag ösztönző módszereit. — Feltétlenül szükséges, hogy ezt az állami gazdaságokban is és más mezőgazdasági munkahe­lyeken is bevezessék, illetve továbbfejlesszék az üzem tech­nikai fejlettségi színvonalával összhangban. — Szocialista mezőgazdasá­gunk nagy seregszemléje — a 65. Országos Mezőgazdasági Ki­állítás és Vásár — képet ad a szocialista orszá­gok testvéri együttműködé­séről is, A Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa keretében együtt­működő országok közös gép-, műszer- és takarmánykiállítást rendeztek. Megköszönöm mun­kájukat, s annak a meggyőző­désemnek adok kifejezést, hogy ez a kiállítás is további hozzá­járulás közös ügyünk, a szocia­lista mezőgazdaság gyorsabb fejlődéséhez. Losonczi Pál beszéde után a párt- és kormány vezetői vala­mint a megnyitóünnepség töb­bi részvevője megtekintette a kiállítást. A kiállítás megtekintése után Losonczi Pál földművelésügyi miniszter fogadást adott a ki­állítás Mátyás-pince éttermében a párt és a kormány vezetői, valamint a külföldi vendégek tiszteletére. A fogadáson Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, a Miniszterta­nács elnöke pohárköszöntőt mondott a szocialista országok együttműködésére, általában a népek baráti és termékeny együttműködésére. A párt Köz­ponti Bizottsága és a kormány nevében gratulált a Földműve­lésügyi Minisztériumnak, mind­azoknak, akik a kiállítás meg­szervezésében részt vettek, majd köszöntötte a kiállítás külföldi vendégeit. Viszontlátásra, a jövő nyáron! — Így búcsúztak egymástól au­gusztus 22-én megyénkben és szerte az országban a KISZ if­júsági építőtáborok utolsó tur­nusainak résztvevői. Összesen 5272 budapesti, Szabolcs-Szat- már, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, Veszprém, Pest, Nógrád és He­ves megyei középiskolás lány dolgozott két hétig a megye nyolc építőtáborában. Megközelítő adatok szerint — többek között — 1600 holdon szőlőkötözést és csonkozást, 830 holdon szőlősarabolást, 1560 hol­don pedig kukoricacímerezést végeztek a lányok. Megkapáltak 337 hold paradicsomot, 125 hold paprikát és uborkát, 9100 vagon kajszibarackot, 94 vagon meggyet, 90 vagon szilvát szüreteltek le, kiválogattak 2340 mázsa parai- dicsomot, 251 mázsa kajsziba­rackot. A leszüretelt gyümölcs és zöldség nagy része exportra ke­rült, ez is mutatja tehát, hogy a lányok kiváló minőségű mun­kát végeztek. Mennyiségi előirányzatukat, az egy főre eső napi 22 forint bevételi tervet a fiatalok túltel­jesítették 18 százalékkal. A nyolc építőtáborban az előirányzott 1 403 600 forint bevételi tervvel szemben 1657 595 forint lett a végeredmény, ami országos vi­szonylatban is számottevő. Hoz­zájárult ehhez a táborok, az is­kolák és a brigádok közötti ver­seny is, melynek szervezői a tá­borparancsnokságok voltak. A legjobb brigád- és egyéni telje­sítményeket esetenként az álla­mi gazdaságok vezetői külön premizálták — s ez is segítette a kiemelkedő eredmények meg­születését. A KISZ Központi Bizottsá­gának vándorzászlaját a nyolc építőtáborban 32 középiskola diákjai nyerték el, köztük a kis­kunfélegyházi gimnázium és közgazdasági technikum, vala­mint a kiskunmajsai gimnázium tanulói. Miként alakult a nyolc építő­tábor munkaversenyének végső sorrendje? Első a Kiskunhalasi Állami Gazdaság Martos Flóra épí­tőtábora 35,36 forintos egy főre eső napi átlagteljesít­ménnyel. Az itt dolgozó — többségében Hajdú-Bihar megyéből érkezett lányok — főként szőlőzöldmun- kát, gyümölcsszedést és sző­lőkapálást végeztek. Második helyre a Városföldi Állami Gaz­daság Furák Teréz építőtábora került 31,46 forinttal. A Heves és Veszprém megyei diáklányok elsősorban a paprikaszedésben és válogatásban jeleskedtek. Megyénk középiskolás lányai a Bajai Állami Gazdaság Há- mán Kató építőtáborában dolgoz­tak. A szőlőzöldmunlíákban, gyümölcsszedésben és válogatás­ban elért 30,72 forintos telje­sítményükkel ők is „dobogóra”, a harmadik helyre kerültek. A Helvéciád Állami Gazdaság újr bőgi és lakiteleki üzemegységei­nek Bagi Ilona leánytáborai szintén 30 forinton felüli telje­sítményt mondhatnak maguké­nak, míg a végső három helye­zésen a Kunfehértói Állami Gazdaság Geisler Eta, a Bács­almási Állami Gazdaság Braun Éva és az Izsáki Állami Gazda­ság Kállai Éva építőtáborai osz­tozkodnak. Az építőtáborok lakói azon­ban nemcsak jól dolgoztak, ha­nem kellemesen szórakoztak, sportoltak, s különböző kul­turális programokban is részt vettek. Huszonkét alkalommal kaptak tájékoztatót az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről, de hangzottak el előadások olyan aktuális témákról is, mi,nt a modernség, az ifjúságvédelem kérdései, a szülők és a gyerme­kek viszonya stb. ötvennégy filmvetítést rendeztek a tábo­rokban, 24 honvédelmi bemu­tatót tartottak, s a legtöbb he­lyen találkoztak a középiskolás lányok a helybeli és a környék KISZ-fiataljaival is. A táborozok is érdekes prog­ramokat kezdeményeztek: 26 szellemi, 18 „Ki mit tud?” ve­télkedőn vettek részt. Többször kirándultak a lányok, hogy meg­ismerjék a környék falvait, vá­rosait, sőt a lakiteleki tábor tagjai megkoszorúzták az 1919- es veteránok tőserdei emlékmű­vét is. Az állami gazdaságok vezetői gondoskodtak az ideális táboro­zási és munkafeltételek megte­remtéséről, s a maguk részéről ők is elősegítették azt, hogy a táborozás mind termelési, mind nevelési szempontból sikeres le­gyen. A nyolc KISZ ifjúsági építő­tábor eredményei alapján tehát csak helyeselhetjük azt az el­gondolást, mely szerint a jövő nyáron az ideinél még több, előreláthatólag tíz, ifjúsági épí­tőtáborban találkoznak a közép- iskolás lányok megyénkben. B. Gy. Kádár János elvtárs, Losonczi Pál földművelésügyi miniszter és Szőke Mátyás, a kiállítás igazgatója társaságában a mezőgazdasági kiállítás mcgtekiutesére mgii»T ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom