Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-13 / 189. szám

Szegedi Szabadtéri Játékok WBi. Majdnem gondolkozó gépek a KSII-ban Egy ország élet-e — a sűrűn lyuggatott kártyákon Második félidei hajrá Kevesen gondolták, amikor a népszámlálás idején a kérdőív rovatait kitöltötték, hogy a sok­sok feleletből ugyanannyi kis lyukasztás lesz a Központi Sta­tisztikai Hivatal számítástech­nikai főosztályának lyukkár- tyáin. Ha valamit meg akarnak állapítani — mondjuk azt, hogy hány vasesztergályos van az or­szágban — a kártyákat berak­ják a gépekbe, s azok „meg­mondják” a kért adatot. Adatgyűjtés, rendezés, számítás A rendszer alapja — termé­szetesen a munkát elvégző gé­peken kívül a kis lyukkártya. Az egyik gépteremben fürge ujjakkal sajátos írógépszerű al­kalmatosságokon kopognak a lyukasztók. Minden adatot „be­ütnek”, mindegyik egy pici kis lyukacska lesz a kártyán. Per­sze, ennek pontosan a helyén kell lennie. Ezért a kártyákat azonnal beteszik az ellenőrzők­be, ezekbe újra beütik az összes adatot. Ez már nem lyukaszt, hanem „tapogat”. Ha minden lyukasztást pontosan a helyén talál, a kártya jó. Ezután do­bozokba rakják, s megkezdőd­het az adatgyűjtés, a rendezés, a számítás. A rendezők a beprogramozott igényeknek megfelelően csopor­tokba válogatják a kártyákat. Nézzük a példát: Hány eszter­gályos van Magyarországon? A „ foglalkozás” rovatot vizsgáló Mint hírül adtuk, kormány- rendelet szabályozza azoknak a magyar állampolgároknak a kártalanítását, akiknek kis csa­ládi házát, telkét vagy ingósá­gait Csehszlovákiában és Ju­goszláviában a rájuk vonatkozó külön jogszabályok, illetőleg nemzetközi megállapodások alapján állama tulajdonba vet­ték. A hivatalos közlemény meg­jelenése után számos érdekelt olvasónk fordult szerkesztősé­günkhöz azzal a kérdéssel, hogy igényüket hol és milyen formában jelentsék be. Tájé­koztatásul közöljük tehát, hogy a kormány rendeletével egy­idejűleg megjelent a pénzügy­miniszter rendeleté is, mely szerint az igényjogosultak ál­talában pénzbeli kártalanítást kapnak, s az igény bejelenté­sére szolgáló nyomtatványt postán vagy személyesen a Pénzintézeti Központtól (Buda­pest, V., Dorottya utca 5.) lehet, igényelni Az . ige&ybejeteptöi rendező sorra kidobja azokat a kártyákat, ahol a lyukasztás esztergályost jelez. Ezt a továb­bi gépek számlálják meg, s ál­lapítanak meg minden adatot, amire az érdeklődők kíván­csiak. A táblázó gépek — a lyuk­kártyák vezérletével — már ír­ják is a kész statisztikai táblá­zatokat, program szerint. Ba kell, százalékot, átlagot számol­nak, ezt is beütik a táblázatok­ba. Vagy igen — vagy nem A Központi Statisztikai Hiva­tal géped még lyukkártyák ve­zérletével működnek, de beren­dezésük, számláló és táblázó egységük már elektronikus fel­építésű, így átmenetet képeznek a lyukkártyáról az elektroniká­hoz. Az alapelv mindkét rendszer­nél ugyanaz: nagyon népsze­rűén, az automatika minden lé­pésben két dolog, az „igen” és a „nem” között tud választani. Eldönti, találit-e lyukat a kere­sett helyen vagy nem. Ha talált, „megjegyzi” az 1-es számot, az 1 vasesztergályost. Azután min­den további ilyen kártyánál hozzáad egyet az eddig össze- számoltakhoz. A bonyolult szá­zalékszámítási és egyéb műve- ’eteket is így, lépésenként végzi el, természetesen igen nagy gyorsasággal. A KSH-nál használatos lyuk- kártyás-rendszer — bár 1919- ben néhány géppel még négy és fél esztendeig tartott az ada­tok feldolgozása, 1960-ban pe­dig, amikor sokkal több szem­pontból rendezték az anyagot, ilyen féleléktromikus automatá­kon két és fél esztendő alatt elkészültek — még mindig na­gyon lassú. Ha valamire kíván­csiak — értelemszerűen — a gépeknek végig kell válogatni az összes kartont. Ezért térnek át mindinkább az ilyen bonyo­lult műveleteknél a teljes elek­tronikára, amelyben nem lyuk- kártyák rögzítik, hanem a gép emlékező része tárolja az ada­tokat. Százezer művelet másodpercenként Eziék az elektronikus gépek — rövidesen kap a KSH is egy Minszk—2 típusú korszerű szov­jet elektronikát — már bámu­latos sebességgel dolgoznak. — Nem ritka az olyan, amelyik­nek műveleti sebessége másod­percenként eléri a százezret is. Ha egy ilyen (elektronikus emlékező berendezéssel, tároló­lapot és valamennyi iratot az „Egyes csehszlovákiai és ju­goszláviai vagyontárgyak volt tuVajdonosalinak kártalanításá­ra alakult bizottság, Budapest, postaitok 40” címre kell bekül­deni. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Pöezerkeszt 5: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkladö Vállalat Felelős kiadO: Mezei István Igazgatő Szerkesztőség: Kecskeméti Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19; 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Kiadóhivatal: Kecskeméti Szabadság tét l?a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj t hónapra 18 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-36 Index; 25 065, val felszerelt) automatikától „kérdezzük meg”, hogy hány vasesztergályos van Magyaror­szágon, száz másodpere — tehát alig másfél perc alatti!) „végig­nézi” a tízmillió magyar fogla1- kozásadatát és már meg is ad­ja az eredményt! Svédországban például < húsz, nagy számológépet szabadítot-' tak fel a most tervezett nép- számlálásra, s a tervek szerint egy esztendőn belül kinyomtat­ják az összes statisztikai köte­tet. Mert ezek a gépek természe­tesen teljesen kész táblázatokat készítenek, íróegységük a prog­ramozott terv szerint foglalja rendszerbe a kért statisztikát. Csaknem „gondolkozik”, persze csak addig a határig, amíg „megtanították” rá, amire prog­ramot kapott. Másolja az em­beri logikát, bámulatos gyorsa­sággal számol, ír, de mindig csak a programtáblán előírt ha­tárokon belül. Ha hibát követ el, megáll, jelzi, hogy valami baj van, s a kezelők „segíte­nek neki”, kiküszöbölik a hibát. Ma már több gép — lyukkár­tyás is, lyukkártya—elektronikai kombináció is, és teljesen elek­tronikus gép is — dolgozik Magyarországon. Mi csak egy munkafolyamatot, a statisztika készítését kísértük végig. De ma már a népgazdaság egyre több ágában használják az elek­tronikus gépeket, s a közeli ter­vek még több berendezés be­szerzését irányozzák elő. Alkal­mazásuk rendkívül meggyorsít­ja az elemző, számító munkát, hatalmas segítséget ad a gaz­dasági vezetőknek; belátható időn belül elvégzik majd a vál­lalatok vezetéséhez szükséges számítási-adminisztrációs mun­ka nagy részét is* (Szegedi tudósítónktól.) Sportnyelven szólva már a Szegedi Ünnepi Hetek második félidejének drukkolunk. S ez a drukkolás már nem annyira a produkcióknak, mint inkább az időjárásnak szól. A kísérletezé­sek eredményeit már lemérték a megjelent kritikák és a hát­ralevő egyetlen bemutatóra — a néhány évvel ezelőtt az Er­kel Színházban is sikert arató Kisbojtfrrra — 90 százainkba« elfogytak a jegyek: Ha az idő is kedvezne, a já­tékok második félideje pótol­hatná azt az elmaradást, ami részben a kedvezményes ha­tárátlépés hírének lassabb ter­jedéséből adódott. Ugyanis az elmúlt pénteken indult meg olyan mértékben a határforga­lom, amilyenre a város veze­tői korábban számítottak. A szombati Vidróczki előadás is telt házat vonzott és vasárnap este a zuhogó eső ellenére már a „jegyet vennék” kiáltás is felhangzott. Most már nem a közönség toborzása a gond, ha­nem inkább a jegyigények ki­elégítése. A Horgos-röszkei határsorom­pónál nap mint nap derűs je­lenetekre kerül sor. A szabad­téri játékok meghívó levele nemcsak autós turistákat vonz, s nemcsak a Putnik utazási iroda szervezésében érkező autó­buszos és vonatos csoportok lép­nek be az országba. Legtöbben motorkerékpárral, apró Berva és Kolibri robogókkal állnak meg a két sorompó közé épített IBUSZ-pavilon előtt. Sőt, jönnek kerékpárral, gyalog is. Az Aida-előadás alkalmából az egymást érő autók sorában feltűnt a Belgrádban akkredi­tált diplomaták egy csoportjá­nak karavánja is, akiket Zápor György belgrádi nagykövetünk kalauzolt. S a tegnapi Aida elő­adásra is nemcsak a budapesti diplomáciai testület tágjai láto­gattak Szegedre, hanem eljött a Szenegáli Köztársaság és a Marokkói Királyság belgrádi nagykövete is. A hétfői és keddi napon, bár csak a Dóm orgonahangver.se- nye és az újonnan nyílt kiállí­tások jelentettek eseményt, változatlanul sok hazai és kül­földi vendég járt Szegeden. A borús idő ellenére tovább nö­vekedett a szegedi vendéglátó ipar szombat-vasárnapi egymil­liós bevétele. Tegnap Verdi művének euró­pai viszonylatban is egyedülál­ló bemutatója újabb 7500 nézőt vonzott. Hatalmas mértékben megnövekedett az idegenforga­lom, csupán az okozza a gon­dot, hogy a „napfény városa’5 — bár eddig sikerült minden előadást megtartani — igen csak borult éggel tudta fogadni ven­dégeit. így azután nem látszik túlzásnak az az állítás sem, hogy most már csak az időjá­ráson múlik, sikerül-e a való­ban fesztivál hangulatú és for­galmú város második félidei hajrája, F. A. Egy játszótér újjászületik Egy héttel ezelőtt, a kora délelőtti órákban még csak a park­őrrel találkoztunk a kecskeméti Temes téri játszótéren. Majláth György — miközben a tér felseprésével és locsolásával az aznapi zavartalan játék feltételeit igyekezett megteremteni — azt is el­újságolta, hogy rövidesen nagy munka kezdődik a kissé kopár, elhanyagolt téren. , — A parkrészt szépen elegyengetjük, virágokkal ültetjük be, a játszótérhez kis kapuszerű bejáratot készítünk — magyarázta, mintha képzeletben már látná is az elmondottakat. Hogy miért beszélt tö'bbesszámban? Rövidesen az is kiderült. A játszótér tizennégy, rangidős törzsvendége — a nagyobbacska gyerekek — kivétel nélkül igényt tart arra, hogy részt vehessen a kis tér parkjának és játszóterének újjávarázsolásában. — Most már csak az engedély kell, a városi főkertész hoz­zájárulása, hogy hozzáláthassunk a munkához — mondta akkor Majláth György. Éppen egy hét télt el azóta. S alig tudtuk titkolni meglepe­tésünket, amikor a napokban Majláth bácsi beállított szerkesztő­ségünkbe a játszótér átalakítását társadalmi munkában végző Temes. téri gyerekek névsorával. A listán húsz név sorakozott a „munkavezetővé” kinevezett Viski Mihályé után. S azt hiszem, érdemes feljegyezni a többiek nevét is, hiszen első — de remél­jük, nem az utolsó — alkalom Kecskeméten, hogy általános is­kolás korú gyerekek játszótér felújításra összefogtak. íme hát a teljes névsor: Barta István, Cirkos Menyhért, Fischer Béla, Barta Zoltán, Dudvai Ferenc, Dudvai János, Dudvai László, Dudvai Irén, Bogáromi Gábor, Viski Béla, Szőke Béla, Cirkos Csaba, Cirkos Éva, Cirkos Tibor, Almási János, Rácz Teréz, Vázsonyi Miklós, Krecskő István, Csorba Elek és Csorba Zoltán. A lelkes kis kollektíva már felásta a padok körüli, letaposott gyepet, elkerítették a játszóteret, s megkezdték az új homokozó készítését is. A további tervekben még távolugró „pálya” készítése szerepel, és 'virágültetés a felásott parkrészeken. E E Hol jelenthetik be igényüket az egyes csehszlovákiai és jugoszláviai vagyontárgyak volt tulajdonosai Aida (Margaret Tynes) és Amonasro (Edmond Hurshell) a II. felvonásban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom