Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-09 / 186. szám

Ez a fejlődés útja az iskolai sportban Á Magyar Testnevelési és Sportszövetség Országos Taná­csának ez évi május 22-i ha­tározata fő feladatként a tö­megek sportjának fejlesztését jelölte meg. Külön fejezet fog­lalkozik a határozatban a kö­zépiskolákkal, megállapítva, hogy a testnevelő tanárok fi­gyelmét a tömegsportra kell irányítani és a diákok öntevé­kenységét jobban igénybe kell venni. Hogy valósul ez meg gyakor­latban — tettük fel a kérdést Adamik Ferencné testnevelő­nek, a középfokú iskolai sport- bizottság elnökének? — Középiskolás sportköre­ink, testnevelő tanáraink zöme a múltban inkább a minőségi sport fejlesztésével törődött. Az új feladat, hogy a széleskörű, az osztályokon belüli és az osztályok közötti sporttevé­kenységbe lehetőség szerint minden tanulót be kell vonni. Ezt a feladatot a testnevelők maguk még akkor sem tudnák megoldani, ha egy-egy iskolába több jutna belőlük. Az MTS határozatának végrehajtására tehát segítségül hívtuk a tanu­lók közül azokat, akik sport­beli jártasságuk, rátermettsé­gük folytán erre alkalmasak. Kiképezzük őket társadalmi ed­zőkké, játékvezetőkké és a tan­év alatt ők irányítják majd az iskolában az egyes szakosztá­lyok munkáját. Beszélgetésünk Baján, a Sugovica-parti KlSZ-tábor- ban folyt, ahol most éppen 54 középiskolás leányt és fiút ké­peznek ki az említett feladat­ra. A tanárnő, aki egyébként az edzőtábor vezetője, elmon­dotta, hogy atlétika, kosárlab­da, kézilabda és torna sport­ágakban folyik az edző- és já­tékvezető-képzés. Egy heti munka után már ott tartanak, hogy a hallgatók — természete­sen az oktató felügyelete mel­lett — maguk vezetik le az edzéseket. Meglátogattuk a csoportokat is. A tornászoknál éppen No- vomeczki Ágnes volt a soros. Ügyesen, erélyesen vezeti az edzést. Látszik, hogy jól fel­készült. Az óra végén 5-ös osz­tályzatot kapott. A kézilabda- pályán Madár Imre edző fel­ügyelete mellett Franyó Márta a labdafogást, Kovács Péter az egykezes felső dobást oktatja. Először egy kicsit zavarban vannak, de csakhamar belelen­dülnek és megy minden símán. Mi pedig már a kosárlabdapá­lya felé tartunk, ahol Sahin Tóth Gyula, a Petőfi kitűnő kosarasa az oktató. Két ko­sárra játszanak és közben fel­váltva gyakorolják a játék- vezetést. Ebbe néhányan job­ban beleizzadnak, mintha ma­guk is játszanának. Az atlétá­kat hiába kerestük, ők ma dél­után a városi sporttelepen gya­korolnak. Szóval — megy a munka mindenütt. Szünetben két hosszúra nyúlt kosaraslányt, Bene Évát és Szentannai Annamáriát hívtuk félre néhány kérdésre. Hogy érzik magukat a tábor­ban? Határtalan szorgalom, sze­rénység, sportszerű életmód. Rö­viden így lehetne jellemezni a csávolyi férfi kosárlabdacsapa­tot. Hogy ez a sok jó tulajdonság nem maradt eredmény nélkül, erre bizonyíték, hogy az idén ötödször nyerték meg a Sparta- kiád megyei döntőit, majd hét megye legjobb csapatainak ve­télkedésében a második helyre kerültek és bejutottak az or­szágon döntőbe. Augusztus 20— 22-én Debrecenben lesz a Spar- takiád döntő, ahol szeretnének ott lenni az első három csapat között. Készülnek tehát nagy szorgalommal, Farkas Ferenc edző vezetésével, aki hosszú évek óta társadalmi munkában irányítja a csapatot. Naponta tartanak edzéseket az általános iskola udvarán épült kézilabda pályán. Kik a legszorgalmasabbak? — kérdeztük az edzőt. — Tóth Vencel, Putnyik Ru­dolf, Rauch Ferenc a legoda- adóbbak, de a többiekre sem le­— Nagyon örülünk, hogy itt lehetünk. Sokat tanultunk és szórakozásra is jutott időnk. Ili néni (Adamikné) nagyon vigyáz ránk, pedig sok baja van velünk. És „Ili néni” valóban nagyon vigyáz. Lám az egyik sarokban egy apró termetű tornászlány sírdogál, kezéb&n nyitott levél. — Talán rossz hírt kaptál ott­honról? Nem ... nem szipogja és könnyei között már moso­lyog. Csak „őt” felvették az egyetemre és most már nem láthatom mindennap! Rövid időt tölthettünk csak a középiskolások között, de ezalatt is meggyőződhettünk arról, hogy itt jó munka fo­lyik. Megyénk sportvezetői he­lyesen értelmezik az MTS ha­tározatát és nemcsak értelme­zik, hanem már tettek is vala­mit az ott lefektetett elvek hét panaszunk. Nagy figyelem­mel igyekeznek minden elgon­dolást, taktikai elképzelést elsa­játítani. — Mindenki hasznos tagja akar lenni a csapatnak. Szorgalmuk, becsületes sport- szeretetük és eddigi eredmé­nyeik alapján valószínű, hogy a csávolyi fiúk még sok örömet szereznek szurkoló táboruknak és a megye sportszerető közön­ségének. Molnár János Hétfői sportműsor KOSÁRLABDA Nemzetközi kosárlabda-mér­kőzés: Német Szövetségi Köz­társaság egyetemi válogatottja — Kecskeméti Petőfi, férfi­mérkőzés. Kecskemét, Belső vá­rosi sporttelep, du. negyed 7 óra. Előmérkőzés: 5 órakor a Kecskeméti Dózsa női felnőtt és ifjúsági csapatai között. megvalósítására. Szabó Zoltán Az országos döntőre készülnek „Ilonka a bajnok" így nevezik társ­női Torbán Ilonkát, a lakiteleki íjászok kedvencét és ő min­dent megtesz, hogy ki is érdemelje a büszke címet. Most végezte az általá­nos iskola VIII. osztályát, mégpedig kitűnő eredmény- nyel — ahogy illik is egy országos if­júsági bajnokhoz. Őszre Kiskunfél­egyházára megy kö­zépiskolába, most nyáron a Szikra Tsz növénytermesztő brigádjá­ban dolgozik. Munka után. — amikor a többiek szórakozni, strandolni indulnak, Ilonka a régi iskola felé tart és néhány, hozzá hasonlóan „megszállott” társával együtt órákon át a tar­ka tollú nyílvesszőket küldözge­ti a céltábla közepébe. Hogy is volt csak Ilonka az az országos bajnokság? Ilonka helyett edzője, Csányi János válaszol. Számítottunk a bajnokságra, mert mindkét lányunk nagy formában volt. így is történt. Torbán Ilonka minden számban ifjúsági csú­csot javított. Harminc méter­ről eddig is o tartotta a csú­csot 153 körrel — 190 sikerült. Az 50 m-es csúcs is többször cserélt gazdát. Elő­ször Torbán Ilonka javította meg 69 körrel az addig, szintén saját maga által tartott 67 kö­rös csúcsot. Más­nap már 83 kört ért el, de klubtársa és barátnője, Gigor Margit még ezt is túlszárnyalta 93- mal. Az összetett­ben az első napon 259, a másodikon még ennél is jobb, 283 körös csúcsot ért el. Az 542 körös kétnapos eredménye nagyon jó. Még a felnőttek között is ér­met szerzett volna vele. Mik a további terveik? — Egyelőre a balatonfüredi „Balaton Kupára” készülünk. Szeretnénk ott is jó eredményt elérni. Búcsúzóul Csányi János edző kívánságát tolmácsoljuk. Sze­retné, ha Kiskunfélegyházán valaki pártfogásába venné az íjászokat. Nemcsak Torbán Ilonka, hanem egyre több laki­teleki leány és fiú kerül isko­lába, vagy dolgozni Kiskunfél­egyházára, akik megfelelő ed­zéslehetőség híján kénytelenek abbahagyni az íjászatot. Pedig kár ’enne értük. Sz. Z. Hibás rádióját, televízióját, magnóját, lemezjátszóját szakszerűen javítja a Ka­locsai Vas- és Fémipari Ktsz. István király út 56. Telefon: 236. Mofortekercselés! Tv-antenna készítés, szerelés különleges vételi igények kielégítésére. Ist­ván király út 64 Telefon: 70. _________________________206 NÁ NAI-foto KECEL augusztus 12—27-ig ZÁRVA TART. _______ 10 824 Gy orsabban# magasabbra. erősebben SZftAEIC AZ OLIMPIÁIÍ TÖRTÉA ÉTÉRÖE! COÜBERT1N UTOLSÓ ÜZENETE ÉS A HÁBORÚS SEREGSZEMLE A világ népei 1936 nyarán a XI. olimpiára készültek. A ku­lisszák mögött azonban már másfajta erőpróba körvonalai is kibontakoztak. Sőt, már nem is csak a színfalak mögött. Olasz­ország meghódította Abesszí­niát. A fasiszta Németország cézárjai is vicsorították már fo­mindenki siet megállapítani — hazánk Németország és az USA mögött a harmadik helyen vég­zett 10 aranyéremmel, egy má­sodik és öt harmadik helyezés­sel. Bajnokaink: Csík Ferenc a 100 méteres gyorsúszásban, Ka­bos Endre a kardvívásban, Elek Ilona a női tőrvívásban, Csák Ibolya magasugrásban, Zombori Ödön a szabadfogású birkózás légsúlyában, Kárpáti Károly a Owens nevét kőbe vésik a berlini olimpián. gukat. A NOB-nak minden te­kintélyére, sőt erélyes lépéseire volt szükség, hogy Berlinbenne uralkodjon el a faji megkülön­böztetés, amelyet a nácizmus az olimpiára akart kényszeríteni. És éppen azon négerek egyike, akiket a német hatóságok ki akartak rekeszteni a versenyek­ből, fémjelezte ezt az olimpiát. Jesse Owens négy olimpiai aranyérmet nyert: 100, 200 mé­teres síkfutásban, a 4x100-as váltóban és távolugrásban. AZ AMERIKAI POLGÁRMESTER NEM MENT BERLINBE Berlinben az első pillanatban kitűnt, hogy a rendezők túl sze­retnének tenni az amerikaiakon. Impozáns létesítményeket emel­tek — köztük a százezres sta­diont — uszodákat — torna­csarnokokat. Az olimpiai zóná­ban 250 ezer néző lehetett je­len egyidejűleg a különböző versenyeken. Az olimpiai falut korán megnyitották, mert az el­ső versenyzők a játékok kezde­te előtt egy hónappal már meg­érkeztek. Az első „fecskék” ja­pánok voltak. Pierre de Cou- bertin báró a versenyekre utazó sportolókra bízta üzenetét, — amely mint mondta, bizonyára utolsó üzenete lesz. (Igaza lett. A NOB vezetésétől már 1925- ben a prágai kongresszuson visszavonult. Egy évvel a berli­ni olimpia után, 1937-ben meg­halt. Utolsó kívánságára szívét Olympia szent ligetében temet­ték el.) Los Angeles polgármestere nem vitte az olimpiai zászlót személyesen Németországba, ha­nem azt az amerikai csapat ka­pitányára bízta. Az augusztus 1-i megnyitó ünnepségen száz­ezer ember és Hitler jelenlété­ben Lausanne-ból közvetlen adásban közvetítették Coubertin szavait: „Nem a győzelem, ha­nem a részvétel a fontos, mert az élet lényege nem a hódítás, hanem a küzdeni tudás.” Köz­ben az égbolton a stadion felett megjelent a Hindenburgról elne­vezett kormányozható léghajó. TÍZ ARANYÉREM A magyar csapat teljesítmé­nye minden előzőt felülmúlt. A nem hivatalos pontversenyben, amelynek jogosságát a NOB ta­gadja —. de a versenyek után szabadfogású birkózás könnyű­súlyában, Lőrincz Márton a kö­töttfogású birkózás légsúlyában. Harangi Imre az ökölvívás könnyűsúlyában, kardcsapatban és vízilabdában. A legnagyobb meglepetést kétségtelenül Csík Ferenc okoz­ta, aki a nagy esélyes japánok elől hódította el az aranyérmet. Valamennyi győzelmünk nagy küzdelemben született, hiszen ekkor már az olimpia a leg­nagyobb világversenynek számí­tott, amelyre valamennyi részt­vevő komolyan felkészült. A NÉMET SIKER HIDEG FOGADTATÁSA Németország Berlinben elérte a maga elé tűzött két célt: a legimpozánsabb olimpiát ren­dezték, amely megragadta az egész világot és a félhivatalos pontversenyben megelőzték az USA-t. Igaz, hogy győzelmüket az olimpián először bevezetett és nem mindig fontos sport­ágaknak köszönhették. A ren­dezvények stílusát és tónusát azonban nem mindenki dicsér­te. Derűs összehasonlításokban gyakran emlegették, hogy job­ban kedvelik Los Angeles egy­szerűbb, mint Berlin tökéletes, de nehézkes stílusát. Néhány technikai érdekesség vonta magára a figyelmet a ver­senyeken, mint például, hogy a párbajtőrvívásban először alkal­maztak elektromos találat jelző készüléket. A katonai sportágak mindegyikében a németek győz­tek, kezdve az öttusától vala­mennyi lovasszámot beleértve. EGY ELMARADT VISZONTLÁTÁS A gigászi berlini olimpián így búcsúztak egymástól a külön­böző nemzetek fiai: „Viszontlá­tásra 1940-ben Tokióban”. A XII. és a XIII. olimpia évében — 1844-ben a finnek rendezték volna — azonban a világot az eddig legsúlyosabb háború mar­cangolta. Berlin óta újabb ti­zenkét évnek kellett eltelnie hogy a világ ifjúsága ismét ősz- szegyűlhessen az ötkarikás lo­bogó alatt és a sportpályáién mérhesse össze erejét, tudás 't Tokió — mint ismeretes — csak ebben az évben rendezi - olimpiát, mintegy kárpótlásul a háború miatt elmarad tért,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom