Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-09 / 186. szám

1964. augusztus 9, vasárnap S. oldal Olajbányászok Szánkon Messzire látszó fúrótorony magasodik a szanki határ fö­lé. Még a község lakói sem szok­ták meg egészen, sűrűn tekint- getnek az acélváz irányába. Ahogy közeledünk, motoi'ok egyre erősödő zúgása hallat­szik, s a falu szélső házait el­hagyva egyszerre bukkan elénk a telep. Munkások sürgölődnek a gépek között, fejükön az olajbányászok jellegzetes fehér sisakja. A munkát irányító mérnököt, Hingl Józsefet, a fúrótorony túlsó oldalán találjuk, amint éppen utasításokkal látja el a munkavézetőket. Látszott rajta, hogy ő maga is nagyon örül munkájuk ered­ményének, s mosolyogva tessé­kelt bennünket az autóbusz karosszériából átalakított tábo­ri irodájába. Kértük, mondja el a szanki olajkutatás törté­netét. Soltvadkertről — ahol föld­gáz-lelőhelyet tártunk fel — június elején vonultunk at ide. olyan felszereléssel, amellyel 3000 méter mélységig tudunk lefúrni a föld gyomrába. — Hogyan történt itt a fúrás? — Általában először vasta­gabb — 350 milliméter átmé­rőjű — csöveket engedünk le a földbe. Minél mélyebbre hato­lunk, annál szűkebb a csövek átmérője, de ez már a fúrás technológiájához tartozik. Itt a fúrás zavartalan volt, már olyan értelemben, hogy nem ütköz­tünk nehezen áttörhető réte­gekbe. Az olajra 1883,5 méter mélységben lyukacsos homokkő rétegben ta­láltunk rá. — Milyen érzés volt, amikor megtudták, hogy olajra buk­kantak? — Mindig nagyon izgalmas perceket élünk át ilyenkor. Itt két hete vasárnap történt, ami­kor riadóztatott a műszereket figyelő munkás, hogy gáz és olaj akar feltörni. Mindenki pillanatokon bélül a kijelölt helyén termett, megkezdődött a gyors és precíz munka. Spe­ciális tömítő szerkezettel a ku­tat lezártuk és ellennyomást ad­tunk az olajrétegre. A kutat le­csöveztük, lecementeztük. Ez­után kezdhettünk hozzá a pró­batermeléshez, amelynek ered­ménye azután minden várako­zásunkat felülmúlta. Az olaj és a földgáz ugyan­is itt feltörő — folytatta kis szünet után a mérnök — nem kell segíteni, hogy a mélyből feljusson a felszínre. Sőt, olyan hatalmas nyomással jön fel, hogy 10 milliméteres íúvóka-nyíláson 24 óra alatt 360 köbméter olajat és 19 ezer köbméter földgázt ad ez a kút. — Ez azt jelenti, hogy olaj­ban gazdag ez a vidék? — Egy próbakút, természe­tesen nem adhat pontos választ arra, hogy mi van a föld gyom­rában. Ehhez még legalább 3 kútra és féléves üzemeltetési tapasztalatra van szükség. Min­denesetre az Üllés, Kiskundo- rozsma, Algyő, Soltvadkert, s most a Szánkban elért ered­mények azt bizonyítják, hogy lábunk alatt feltűnően gazdag és olcsón kitermelhető olajle­lőhely terül el. Egyébként a szanki olaj összetétele is kitűnő, 21 százalék benzin, 15 százalék petróleum, a többi nehézpár­lat, s igen alacsony víztarta­lom. — Mikor kezdik meg az olaj kitermelését? — Mi csak a kutatófúráso­kat végeztük el — válaszolta Hingl mérnök. — Utánunk jön­nek majd az Alföldi Kőolajfú­rási Üzem szegedi kirendeltsé­gének olajbányászai. Ha min­den a várakozásnak megfelelő­en sikerül, egy év múlva fúró­tornyok tarkítják errefelé a határt, s nemcsak búzát, bort, hanem olajat is ad a környék a népgazdaságnak. Nagy Ottó Kedvezményes nyári ruhavásár Szombaton a Belkereskedel­mi Minisztérium Ruházati Fő- igazgatóságának vezetője sajtó- tájékoztatón elmondotta, hogy az idei nyári vásárt hétfőtől, augusztus 10-től augusztus 22-ig tartják meg. Ezen a két héten 30 százalékos árengedménnyel 500 millió forint értékű hibát­lan, divatos nyári ruházati cik­ket hoznak forgalomba. Köz­tük női-, férfi- és gyermek fel­sőruhákat. cipőket, különböző fehérneműcikkeket, fürdőruhá­kat és egyéb strandholmikat, valamint 800 000 pár varrásos nylonharisnyát kínálnak fel a vásárlóknak. Most az eddigi­eknél nagyobb arányban kerül­nek a közönség elé — ugyan­csak 30 százalékos árenged­ménnyel — a méteráruk is. A nyári vásárban országosan körülbelül 1600 áruház, állami és szövetkezeti bolt vesz részt. majd. .. Lényeg az, hogy eb­ben a tsz-ban nagyon elkelne valamilyen komoly segítség, mert nem is tudom, hová vezet ez. Évek óta mérleghiányos a gazdaság... S a hiányt — ugyancsak évek óta — az állam pótolja. Nagylelkűen „nyúl a zsebébe” és elsősorban az ipar szolgál­tatta nemzeti jövedelemből se­gíti a maga lábára állni a gyenge tsz-t. — Képzelje el, milyen szo­morú: Most a féléves felmérés szerint újból 88 ezer forint a hiányunk. De mi lesz még eb­ből? Kilenc forint valahány fillér munkaegység érték sze­repel a tervünkben, a munká­ban részt vevőknek pedig 10 fo­rint előleget fizetünk munka­egységenként. Nagyon kevés. És kevés a munkaerő is. Nem jönnek dolgozni az emberek — sorolja Beczőné. Emiatt maradt felszedetten, illetve csak július második fe­lében került ki a földből a ko­rai burgonya. Persze, hogy ek­kor már körülbelül a negyedét érte annak az összegnek, amit — mint ahogy tervezték — má­jusban kaptak volna érte. így keletkezik a mérleghiány. . jó élvezni az életet, jó szóra­kozni, divatosan öltözködni, művelődni. Azonkívül tavaly rendkívül jó termés ütött be. Volt család, ahol 50—60 ezer forint lett az évi jövedelem. Nem is egy... — Kik vásároltak eddig autót? — Sok földművesszövetkezeti dolgozó: az ügyvezető, keres­kedelmi osztályvezető, néhány boltvezető. Az állami gazda­ságnál is van jó néhánynak. inkább vezető beosztásúnak brigádvezetőknek... A terme­lőszövetkezeteknél viszont nem egy egyszerű tag is vásárolt autót. Ilyen például id. Gyallai Gábor. Vannak a traktorosok közt is gépkocsi-tulajdonosok, mint a Farkas fiú. Az állami gazdaságnál ifj. Tóth János a gépműhelyben dolgozik. Neki is van — Pobedája. I ómódú község... Per­sze. máshol is van szőlő, gyümölcs — és... — Nálunk külön kincs a sző­lőfajta, a „Sárfehér”. Ügy is ne­vezik hivatalosan — „Izsáki sárfehér”. Még a század elején tenyésztették ki, illetve honosí­tották meg ezt a szőlőfajtát. Itteni kezdeményezés volt, és általánossá vált a termesztése a községben. Ma őszönként 500—600 vagon elmegy exportra, amellett van 50—60 ezer hektó bor is. Négy szövetkezet termel. A Sárfehér-J Tsz-nek egymagának 33 millió forint volt tavaly a jövedelme. Mikor az égvilágon mindent ki­fizetett, akkor is 7 millió fo­rint tiszta jövedelem maradt neki tartaléknak. Tavaly nem egy szőlőn 100 * mázsán felüli volt a hol- dankénti átlag. Azért is szeren­csés fajta, mert későn érő. Szep­tember végén, október éltjén, amikor a déli fajták szezonjá­nak vége, a „Sárfehér”-nek Ke­leten, Nyugaton egyformán pia­ca van még. Mint asztali sző­lőt veszik. A boráról meg tudják a nem­zetközi piacon, hogy kitűnő alapanyag pezsgőhöz, konyak­hoz. A nyugatnémet, svájci üz­letemberek nemegyszer szemé­lyesen választják ki, melyik óriás hordóra üssék rá a pecsé­tet: azt veszik meg... — Tehát a mai szerencsés adottságokban az elődök szívós munkáját, verejtékét is látnunk kell... Titkár elvtárs idevalósi? — Igen. Parasztok voltunk, én. is az — 1952-ig, míg az ap­parátusba kerültem. — Hallom, szintén most lett autótulajdonos? Hogyan tud az ember annyit összespórolni? Csak a fizetésből, nem hiszem... Bazsalyog. Azon is, hogy az újságíró mint autótulajdonos „alanyt” faggatja, meg a kér­dés másik felén is. — Hát bizony, csak az én fi­zetésemből nem telt volna au­KcJözetlcül GONDOKROL — Mert itt a háztáji az első. Főleg abból élnek. Van olyan család, ahol ez a terület a két- három holdat is kiteszi... S ott bezzeg még májusban felszed­ték a korai krumplit, hajóra pakolták és jó pénzért Pesten adták el. — Szerintem nem lenne sza­bad háztájihoz juttatni azokat* akik a közösért két szalmaszá- lat sem tesznek keresztbe — tört ki belőlem önkéntelenül. — Óh, ezt nem lehet ám! —■ így a beszélgető partnerem. A háztájit minden megkötöttség nélkül megszavazta a közgyűlés, és a tsz-ben az a legfelsőbb fó­rum! Semmit sem lehet tenni annak ellenére! Különös értelmezése a tsz- demokráciának, amely elősorban a közös alapok gyarapítása révén hivatott szolgálni a szövetkeze­ti tagság érdekeit: Minden erőt a háztájira — egy-egy család­nak nem egy esetben alapsza­bály ellenesen juttatott két-há- rom hold háztájira — fordíta­ni, s amellett elhanyagolni az 1200 holdas, kitűnő adottságú gazdaságot? Önmagukkal szem­ben követnek el bűnt a közös munkában részt nem vevő ta­gok. És nagyot vétenek azok ellen, akik a közösség iránti felelősségtől áthatva birkóznak a feladatokkal. Igen*, birkóznak. Mert a tsz tagságának körülbelül egyhar- mada nem győzheti azt a mun­kát, amely az egész tagságnak is elég volna. Ezért szedték fel késve a korábban igen jó pénzt ígérő burgonyát, ezért áll ki­használatlanul a Duna menti gazdaság két öntöző kútja... Nem csupán ordasi mu­lasztás ez. Vétkes ebben a já­rási vezetés is, amely elsik- lott a tsz-demokráciának a fentebb említett értelmezése felett, akaratlanul is teret nyit­va ezzel a mérleghiányos tsz további vergődésének. — Hathatósabb közbelépésre volna szükség az irányító szer­vek részéről — ez volt a véle­ménye egy másik fiatalasszony­nak is, aki jogosan érzi igaz­ságtalannak, hogy a közöstől távol maradók miatt az a har­minc-negyven ember húzza a rövidebbet, aki rendszeresen vesz részt a közös munkában, de nem győzheti az 1200 hol­das gazdaság jövedelmező mű­velését. — Elsősorban erről kellene meggyőzni az embereket — vé­lekedik a kommunista Kern Antalné. De nálunk szinte nincs is pártszervezeti élet. Például hosszú-hosszú idő után május­ban volt taggyűlésünk, amikor párttitkárt választottunk. Az óta azonban megint „csend” van. (Folytatjuk.) Perny Irén — A tsz központ ? ott van ni, ahol az a traktor pö­fög ... — igazított útba a sarki kútnál egy idősebb asszony. A szövetkezet párttitkárát keresem. Kutatni szeretném a magyarázatát, miért stagnál az ordasi Űttörő Tsz-ben a párt­építés, mi az oka, hogy a VIII. pártkongresszus óta egyetlen tagjelöltet sem vett fel a tsz- pártszervezet? — A főkönyvelő kartárs Ka­locsán van, a járási tanács vb ülésén. Május eleje óta ő a párttitkár... — magyarázza Becző Józsefné, a tsz rokon­szenves könyvelője. — Én nem tudnék segíteni? . .. Így indult meg közöttünk az őszinte beszélgetés a helyi gon­dokról. , — Két éve dolgozom itt. Én ugyan pártonkívüli vagyok, mégis — ebben a szövetkezetben hiányzik valami... A korábbi dunapataji munkahelyemen bár­milyen gondom-bajom volt is, az első ember, akinek elmond­hattam, akitől tanácsot kér­hettem, a párttitkár volt. És ott valahogy kézben voltak tartva a dolgok. Ne értsen fél­re, nem a főkönyvelő elvtárs ellen beszélek. O csak két hó­napja van itt... Lehet, hogy tóra. Egyrészt szerencsések vol­tunk azzal, hogy a feleségem örökölt — házrészt, abból is jött nagyobb összeg, másrészt... ő is tagja a Sárfehér Tsz-nek, 2 holdat munkálunk — szép jö­vedelme volt... Jól megtermett, tempós moz­gású férfi érkezik, aktákkal ke­zében. A vb-titkár bemutatja: Illés István vb-elnök. Méhány szó tájékoztatás a " beszédtémáról, és a vb- elnök váratlan fordulatot ad az eszmecserének. — Jómódú község vagyunk, valóban sok autótulajdonost számlálunk Izsákon, de... Egy kicsit óvatosan büszkélkedünk ezzel. — Nem értem. Nevet. Várat a magyarázat­tal, látszik, mérlegeli, — mond­ja-e, hallgasson-e? Aztán el­árulja. — Van rá eset, hogy amikor kérnénk valamit a községnek, azzal fizetnek ki bennünket: „Várjatok, ti gazdagok vagy­tok.” Pedig mi, a tanács sem­mivel sem rendelkezünk több anyagi alappal. mint más ha­sonló községek. Kellene vil­lany, szükség volna több jár­dára, de honnan? Évekig fizet­hetjük majd a fürdőépítésre ka­pott — kölcsönt... Bár köszön­jük, hogy azzal is segítettek bennünket. Megszüntették legutóbb a szülőotthont, másik községhez „csaptak” bennünket. Mi meg­értettük az indokot: járási ke­retből működött, de nem volt eléggé kihasználva... A lakos­ság viszont rajtunk kéri szá­mon: miért engedtük „elvenni”? Pedig ott a sok jegyzőkönyv, hányszor interpelláltam járás­nál. megyénél, kértem megyei tanácstagot, országgyűlési kép­viselőt, segítsen, hogy megtart­hassuk. .. Megértettük az intéz­kedés okát, nekünk községi ve­zetőknek nemcsak a helyi érde­keket kell látnunk, nem keresz­tezhetjük a nagyobb közösség, a járás érdekeit. annak azonban, akik csak * így hajlandók magyaráz­ni: „Elvették Izsáktól a szülő­otthont.” Sőt még rosszindulatú találgatózásról is hallottunk. Azért „engedtem meg” személy szerint én, hogy elvigyék — hí- resztelték —, mert valaki „meg­fizetett”. A házat — ahol a szülőotthon volt — magánember vette meg. A tanács — a járási sem tartott rá igényt, mert egyrészt pénz sincs erre, más­részt fekvése, egész szűk udva­ra miatt bölcsődének sem len­ne alkalmas... — Eszerint vannak a jómód­nak. az egyének jómódjának bizonyos hátrányai, elnök elv­társ? — Ha a közérdekről megfe­ledkeznek. .. Egyesek... Tóth István RENDŐRI ESET Áldott jó szívem meggondo­latlan cselekedetre és meggon­dolatlan cselekedetem csak­nem végzetes útra sodort a na­pokban. Hajszál híján a rend­őrség kezébe kerültem. Oku­lásul elmondom az esetet. Péter fiamra várakoztam a mozi előtt. Hosszúra nyúlt a Nagy Nevettetők levetítése, soká jöttek a gyerekek a film­színházból. Addig, hogy az idő teljék, a plakátok betűit böngésztem a hirdetőoszlopon. Egyszer csak oda hiretelenke- dik elibém egy ötévesnyi le­gényke és azt mondja nagy bátran, hogy: — Bácsi kérem, tessék meg­engedni, hogy a kabátja alá bújjak! — És már bujt is be­felé, mielőtt az engedélyt megadtam volna, a kabátom­ba. Onnét suttogta azután: — Hunyót játszunk és nem akarom, hogy Jancsi meglel­jen. Valóban, olyik gyerek a szo­bor mögé bújt, olyik a pad mögé, az én kis legénykém pe­dig ott szorongott a ballonom alatt. Aztán jött a kereső. Meg­lette mindegyiket. De a ka­bátba bújt kis emberkét nem találta sehol, hiába kukkan­tott be mindenhová. Közben én mereven, mozdulatlanul vizsgálgattam a plakát betűit. Végre! Csaknem reményte­lennek látszó keresés után a hunyó gyerek megpillantotta a kabátom alól kilátszó lá­bacskákat. Először megdöb­bent, nem mert szólni akko­ra bácsihoz, mint jómagam. Aztán megfogta kis ember­kém lábikráját és cibálni kezdte. Persze, a játéknak vége volt, a rejtezettet meg­találták. Hanem a java még csak most következett! A kereső kis legényke végül is szembe fordult velem és rettentő nagy mérgesen így figyel­meztetett: — A bácsi menjen innen. Csakugyan menjen innen, mert szólok a rendőrnek! Ennek már fele sem volt tréfa. Mielőtt a pulykamér­ges kis lurkót megettem vol­na, elléptem bűnöm színhe­lyéről. Mert még csakugyan a rendőr bácsi kezébe kerül­tem volna.;. Balogh József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom