Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-08 / 185. szám

Szegedi Szabadtéri Játékok 19&4,

„Bátorítani az embereket a közszereplésre“

Bíróságaink a bűntetteket elkövetők közül egyre több személyt ítélnek javító-nevelő munkára, s azt az elítéltek általában a korábbi munkahelyükön töltik le. Közöttük nem kevés azoknak a száma, akiknek büntetését végül is szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Ennek óka igen sokszor nemcsak az elítéltek magatartására vezethető vissza, hanem arra is, hogy az elítélteket megfelelőképpen nem segítették a munkahelyükön.

Ahol hiányzik a törődés

Megyénkben az egyik vállalatnál töltötte hathónapi javítónevelő munkáját M. I. A vállalat vezetői tudtak róla, de nem törődtek vele, nem segítették a jó útra térésben. Pedig erre annál is inkább rászorult volna, mert gyakori, mértéktelen italozásának köszönhette elítélését, ugyanis ital hatása alatt motorkerékpározott. Italozó életmódjáról a javító-nevelő munka töltése alatt sem tudott — saját erejéből — lemondani. Emiatt az előbbihez hasonló magatartásáért most már a javító-nevelő munka végrehajtása alatt szabadságvesztésre ítélte a bíróság.

M. I. a vele való beszélgetéskor előadta, hogy munkahelyén a káros magatartását nem tették szóvá. A munkatársak azért nem foglalkoztak vele, mert M.

I. munkájával egyébként nem volt baj.

A példa — egyebek között — arra figyelmeztet, hogy a javító-nevelő munkára ítélttel való törődés akkor is szükséges, ha a munkáját egyébként jól végzi.

Általános tapasztalat, hogy rendszerint azoknál kell a javító-nevelő munkát szabadság- vesztésre átváltoztatni, akiket magukra hagynak a munkahelyeken. Azokban az üzemekben, vállalatoknál, ahol rendszeresen segítenek az elítélteknek nehézségeik megszüntetésében, magatartásuk, szemléletük javításában, úgyszólván évék óta nem fordult elő, hogy a javító-nevelő munkát szabadságvesztésre kelljen átváltoztatni;

A szakszervezeti bizottság

feladata

Ä vonatkozó törvényerefS rendelet elsősorban a munkahelyek szakszervezeti bizottságára

hárítja azt a feladatot, hogy a büntetés átérje a nevelő célját, egyes geafesaerf^ett Mag»*

ságok ilyen irányú munkájában — jelenleg még — sok a hiányosság.

Helyes lenne, ha az üzemi, vállalati szakszervezeti bizottságok felettes szervei irányító tevékenységük során igyekeznének a szakszervezeti bizottságok e téren kifejtett munkáját hatékonyabbá tenni.

Akadnak természetesen, jó tapasztalatok is.

Az elítéltek nevelése szempontjából nagyon helyes például a Bajai Vízügyi Igazgatóság gyakorlata. A szakszervezeti bizottság tagjainak egyikét felelőssé teszi az elítéltek nevelésével kapcsolatos feladatok irányításáért, aki ezt az illetékes szakszervezeti bizalmi, valamint az elítélt közvetlen munkavezetőjének, munkatársadnak bevonásával végzi.

A segítség nem maradt el

Hasznos tanulságként szolgál az egyik gépállomás igazgatójának az a gyakorlata, hogy elfoglaltsága mellett is időt szakít a javító-nevelő munkára kötelezettekkel való foglalkozásra. A gépállomáson tölti 8 hónapi javító-nevelő munkáját L. M. E közben is egyre több panasz merült fel az egyébként fiatal elítélttel szemben. Rendszeresen italozott, gyakran betért az italboltokba és kétes hírű személyekkel tartott kapcsolatot. Az igazgató több alkalommal elbeszélgetett L. M.-méL Az elítélttel való emberséges foglalkozás eredményeként, s az orvosi kezelés hatására L. M. jelenleg nem fogyaszt nagymértékben szeszt és szakított rossz baráti társaságával. S a munkateljesítménye is meghaladja már az átlagot.

Dr. Babinyecz Tibor PETŐFI N'KPB

A Magyar Szocialista Munkáspárt

Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja.

Főszerkeszt 5: dr. Weither Dániel.

Riadja

a Báca megyei Lapfeladd Vállalat Felelős feladó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség:

Kecskeméti Városi Tanácsház

Szerkesztőség] telefonközpont: 36-19) 25-16.

Seerfeesztö bizottság: 10-36. Kiadóhivatal:

Kecskemét, szabadság tét Ha. Telefon: »7-09.

W»kmi a Magyar Posta. EUMzetbetO:

a helyi postahivataloknál ét kézbesítőknél.

Előfizetési díj t hónapra 13 forint

Bács-Klstcun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: n-99 ingen sm»

Művészcsalád

Beszélgetés Edmond Hurshellel

egyezzenek a közvéleménnyel.

— Hogyan lehet ezt elérni? Mik a konkrét terveik?

— Kerületi klubokat létesítünk, ahol a közügyek iránt érdeklődők rendszeresen összejöhetnek egy-egy kis beszélgetésre. Erre igény van, s mint tapasztaltuk, például Dunaújvárosban ezt már sikerrel meg is oldották. Természetesen egy sor problémát vet fel ez az elgondolás, mindenekelőtt a megfelelő helyiségek megszerzése a gond, de bízunk benne, hogy végül is lesz megoldás.

— És az egyéb tervek?

— foglalkozni minden olyan kérdéssel, amely a lakosság nevelésével és életének jobbá tételével kapcsolatos. A politikai és gazdasági feladatok mellett a helyi művészeti élet fellendítése is szerepel a tervünkben. Így többek között egy városi nagy zenekar létesítése, színházbaráti körök és képzőművész baráti kör szervezése az egységes szocialista művészeti közvélemény kialakítása céljából. Az analfabétizmus teljes felszámolásához is segítséget kívánunk nyújtani, és elősegítjük a cigányságnak az új környezetbe való beilleszkedését.

Fehér Sándor 1950. óta megszakítás nélkül tagja a kecskeméti tanács végrehajtó bizottságának. Mint a pénzügyi osztály vezetője, jól ismeri a várost, mindenről tud, ami itt történik, ismeri az embereket. Ügy gondoljuk, mindezt eredményesen gyümölcsöztetheti a 'népfrontmunkában. — Amikor ezt említjük neki, így válaszol:

— Igen, én is úgy hiszem, hogy a tanácsi vezetésben szerzett tapasztalataimat jól hasznosíthatom. Nagyon sok embert ismerek Kecskeméten, s ez elengedhetetlen a népfrontmozgalomban.

Azután ezt mondja:

— Példaképem az olyan közéleti ember, aki minden megoldandó kérdéshez a mások segítésének szándékával nyúl, és akit áthat az a tudat, hogy érdemes munkálkodni, fáradozni a közösség javáért.

(Szegedi tudósítónktól.)

Csinos feleségével és két vidáman nevetgélő gyerekkel érkezett Szegedre.

Mikor művészt mondunk, nemcsak- mint énekesre gondolunk, Amonüstro szegedi alakítójára. Hiszen Edmond Hur- shell festőrszobrászként kezdte. Szép karriert ígértek neki. Csakhogy valami közbejött. Mint díszlettervező egy bostoni színháznál dolgozott, és egy rossz színészi alakítás folytán beleszólt a próbába. Rászóltak: hallgasson, vagy ha jobban tudja, csinálja ő. Csinálta: Szép sikerrel. Azután ugyanez megismétlődött egy musical esetében is. És énekes lett. 1950- ben mutatkozott be a Carmen- ben, mint Escamillo. Azóta jó néhány év telt el, és az életben is szakállat, bajuszt viselő énekes, Európa egyik legismertebb

hős-baritonja lett. Jelenleg Münchenben él.

— Hallhatnánk valamit szerepeiről? — kérdezzük.

— Általában Wagner énekesként tartanak számon, ám ha tőlem függne, mindig a Borisz Godunovot, vagy a Simone Boccanegrát énekelném. De nagyon szeretem Verdi szinte összes művét, Puccinit, Mozartot, Offenbachot.

Szegedre térünk át: — Hallott-e róla?

— Rendkívül sokat. Művészkörökben világfogalomnak számít. S most, hogy itt vagyok, magam is meggyőződtem, nem túlzás, amit Szegedről mondanak, hiszen a színpadjához legfeljebb Verona hasonlítható.

— Mit vár az előadástól?

— Feltétlen sikert. Hiszen a színpad monumentális, a rendezés lenyűgöző és a partnerek igen jók. Margaret Tynes- szal már többször énekeltem együtt, kitűnő művésznőnek tartom. Most is nagyon jól megértjük egymást.

— És a festés?

— Egyelőre nem igen van rá időm. Hiszen évente száz-száz- húsz előadást énekelek. És Szeged után is újabb állomások: Zürich, Barcelona, Párizs, Brüsszel következnek. De remélem, egyszer még erre is alkalmam nyílik. Nagyon szeretem az ecsetet.

V. M.

Száz mázsa naponta

Míg a tiszakécskei Űj Élet Tsz félszáz gazdája a paradicsom szüretelésén fáradozik, csaknem ugyanannyian a fedett csomagolóhelyiségben készítik elő szállításra a K—42 fajta termését. A válogató-osztályozógép teljesítménye a 10 órás műszakban mintegy 100 mázsa. Napjában ilyen mennyiségű bogyót különítenek el egymástól nagyságrendben, s raknak ládákba a gép mellett dolgozók: Pusztai Margit kertésztanuló, Váradi Julianna gyakorló szakiskolai növendék, Horváth Gyuláné, Fehér Jánosné, Babecz Ilona és társaik —. valamennyien Horváth Istvánná munkacsapatának a tagjai. A közös gazdaságból a MÉK tehergépkocsijai eddig több mint ezer mázsa paradicsomot szállítottak el.

Edmond Hurshell feleségével, gyermekeivel. Tari János igazgató társaságában.

Segítsék őket...

Az ügyész szemével

Amikor felkeressük, hogy beszéljen a megyeszékhely időszerű kérdéseiről; legelőször egy angol nyelvű újságot tereget ki az asztalon. így kezdi

az érdekes témájú beszélgetést: — Éppen Angliában tartózkodtunk, amikor a távirat jelezte Tóth László halálát. Az egyik angol lap munkatársa velünk volt akkor, s mi elmondtuk neki, ki volt a mi Laci bácsink. És ő megírta ezt, íme a cikk. Miért kezdem ezzel? Mert szerintem nagyszerű népfrontelnök volt, az ő örökébe lépni kitüntetés és nagy-nagy felelősség. Az ő élete és emléke kötelez.

Amikor ezeket mondja Fehér Sándor, mosolygós arca nagyon elkomolyodik. Elérzéke- nyül, amikor emlékezik: — Negyven évig barátok voltunk. Egy kis csend ül közénk, mintha ezzel is adóznánk az előd emlékének. Azután — ahogy ő is tenné, ha élne — a népfront közeli terveiről beszélgetünk.

Fehér Sándor így foglalja össze a tennivalók lényegét: — Türelmes nevelő munkával bátorítani az embereket a köz- szereplésre, és ehhez olyan légkört biztosítani, hogy minden jó érzésű egyén otthonosan érezze magát benne. El kell érI

nünk, hogy a várospolitikai elgondolások tökéletesen meg-