Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-07 / 184. szám

f .f) \L Zeng a szérűk orgonája A tiszakécskei Űj Élet Tsz gabonaföldjein is a végéhez köze­ledik a betakarítás. A terület nagyobbik részén kombájnolásra került sor. a kévekötő-aratógéppel vágott rozs cséplése azonban a hagyományos módon történik. A cséplőcsapatnak mind a 18 tag­ja tisztában van feladatával, hiszen nem az első nyaruk már ez a zakatoló, duruzsoló gépen, vagy amellett. Fáradhatalanul is­métlődnek a megszokott mozdulatok, akár kánikula izaasztja őket, akár pedig hűvös szél tépi a felhőket fölöttük. Még néhány perc és letelik az 54 esztendős Nagy József etető műszakja. Ö éppen tizenhatodszor végzi az idén ezt a nagy fi­gyelmet igénylő, fárasztó munkát. Három év óta minden nyáron ebben a közös gazdaságban foglalja el helyét a cséplőgép tetején. XIX. ÉVFOLYAM, 184. SZÄM 1ra 60 fillér 1964. AUG. 7, PÉNTEK Izgalmas dolog számba venni: szövetkezeti gazdaságaink eddig milyen eredményt értek el eb­ben az évben, s az év hátra­levő részében mekkora bevétel­re és kiadásra számíthatnak. A szakemberek megállapították, hogy a termelőszövetkezetek pénz­ügyi helyzete általában lé­nyegesen jobb a tavalyi ha­sonló időszakénál. Ez részint a kedvezőbb időjá­rásnak, de főként a jobb ter­vezésnek, az átgondoltabb irá­nyításnak és az anyagi ösztön­ző módszerek fokozottabb al­kalmazásának köszönhető. A kilátások szerint közös gaz­daságainkban a tervezetthez ké­pest majdnem harmincmillió forint többletbevételre számíta­nak. Ennek zöme a növényter­mesztésből várható, illetve adó­dott eddig is. Érdemes megje­gyezni, hogy csupán a kecskeméti járás­ban a szőlőből hat és fél millió értékű többlettermés­re számítanak. , Nagyobb termés várható burgo­nyából, napraforgóból és vörös- t'hagy mából is, azonkívül, hogy .e terményfélék értékesítési le- íhetősége jelentősen növekedett. {Az állattenyésztés 1 361000 fo­rint többlethozama a baromfi- \ tartás és a gyapjú hozam révén -jelentkezik. A segédüzemekből szárma­zó bevétel elsősorban a ba­jai, a kalocsai és a duna- vecsei járás közös gazdasá­gaiban emelkedik lényege­sen a tervezett fölé. A segédüzemágak általában — amennyiben foglalkoztatásuk nem megy a mezőgazdasági ter­melés rovására — fontos szere­pet töltenek be a közös alap megszilárdításában, a felosztá­sában, a felosztásra kerülő jö­vedelem növelésében, j Közös gazdaságaink az idén ■sokféle jövedelemelosztási for­mát alkalmaztak. A felmérések ■szerint a százalékos művelésből a gazdákra jutó rész pénzbeni értéke mintegy I« százalék­Felső képünkön: Közben tizenkét zsák telt meg az acélos maggal, két mérés adatait jegyezték be a nyilvántartásba. Meg­állapodás szerint most a váltótársak vannak soron. Szaporán hullanak a szomszédos kazal tetejéről a kévék, melyeket Barta Lajos kévevágó és az új etető, Darabos Lajos vesz gondjaiba. A szérűk felett pedig tovább száll a nyár harsány dallama... Jobb oldali képünkön: A napégette férfiak között egy fiatal lányt találunk. ,.Ö az ellenőrünk — mondják mosolyogva —, itt van velünk hajnali négytől este fél tízig” — szavukból elismerés érződik. Az ellenőr: Tóth Emeren.cia, a Bajai Tanítóképző másodéves hallgatója. Nem fárasztó egész nap a cséplőgép mellett? — Bizony, eléggé az, de képzelje el, mennyivel nehezebb ne­kik — és az emberek felé int. — Én még csak leülhetek néha az árnyékba, amikor lemértem egy-egy tételt, de nekik nincs meg­állás. — Mire költi majd a fizetést? __ Már egy-kettőre itt a szeptember, kezdődik a tanév. Első­sorban tanszereket vásárolok a pénzből. Ami megmarad, abbó> esetleg ruhát, cipőt — mondja és lányosán hátrasimítja a hajá' In dul a mérleghez. Figyelmesen, pontosan mér, nehogy ve. tókit is károsodás érjen. Pásztor Zoltán fehetelei. kai lesz nagyobb a terve­zettnél. Ez nyilvánvalóan következik a nagyobb hozamokból. A száza­lékosan művelt kapások ápolása általában kielégítő, sőt, több­nyire jó, s ez nem kis ered­mény, mivel a gyakori esőzés kedvezett a gyomosodásnak. Egyébként a százalékos műve­lés mellett — sok gazdaságban ahelyett — egyre gyakrabban alkalmazzák a havi bérezést. A premizálás különböző formál­nak alkalmazása is segíti a gaz­dálkodást. A szövetkezeti gazdaságok zö­mének helyes az az álláspont­ja, hogy a jelentkező többlet- bevételt nem osztja ki év köz­ben, hanem biztonsági célokból tartalékolja a még bekövetkez­hető, de előre nem látható vesz­teségek pótlására. H. D. Olasz városi vezetők Kecskeméten Vidéki körútja során tegnap Kecskeméttel ismerkedett a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának meghívására Olasz­ország Emília tartományából a hét elején hivatalos látoga­tásra hazánkba érkezett nyolc­tagú küldöttség. Rína Nanni, parlamenti kép­viselő, az Olasz Kommunista Párt Bologna városi szerveze­tének vezetőségi tagja, a bo­lognai területi tanács elnökhe­lyettese által vezetett delegá­ciót a városi tanács dísztermé­ben Reile Géza, a végrehajtó bizottság elnöke köszöntötte. A fogadáson részt vett Madarász László, a megyei tanács vb el­nökhelyettese is. Reile elvtárs ezután részletes tájékoztatást adott a megyeszékhely életéről és fejlesztéséről. Délután a zenei általános is­kolát, a Katona József Színhá­zat, majd a strandot és a sportstadiont tekintették meg a vendégek. A látogatás befeje­zéseként, a műkerti Park Ét­teremben a város fejlesztésében élenjáró társadalmi munkások­kal találkoztak a küldöttség tagjai, akikkel hosszas baráti beszélgetést folytattak. Befejezés előtt a kiskunsági öntözőrendszer első szakaszának építése Az épülő kiskunsági öntöző- rendszer első szakasza —amely már jövőre vizet ad — rövide­sen elkészül. Az öntözőrend­szer, amely Tasstól Akasztóig csaknem 60 kilométer hosszan juttatja majd el a Duna vizét a szikvidék szomjazó földjeire, augusztus elejéig a tervnek megfelelően 40 százalékban épült ki. A főcsatorna eddig 16 kilo­méter hosszúságban készült el, amelynek további munkáin 21 nagy teljesítményű földmegmun­káló gép dolgozik. Nagyrészt a Duna régi medrét követő csa­torna mélyítésével, ásásával eddig félmillió köbméter föl­det mozgattak meg. Befejezés előtt áll az öntöző- rendszer „szívének”, a hatal­mas vízikivételi műnek az épí­tése is, ahonnan gravitációs úton jut a víz a főcsatornába. Ennek építésénél talajvízszint- szabályozó berendezést helyez­tek üzembe, s 140 vákuumkút vízteleníti állandóan a munka- területet, ahol az erőmű alapo­zásánál ezer köbméter betont használnak fel. A munka zömét a különböző műtárgyak építése teszi ki. A mesterséges folyó szakaszán két vízszabályozó és nyolc vas­úti, illetve közúti átjáróhíd készül. Ezek közül legnagyobb a budapesti—bajai országút fe­lüljárója, amely csaknem 60 méter bosszú lesz. Az öntözőrendszer teljes egé­szében 1966-ra készül el. A fő­csatorna mentén kialakított öntözőfürtök 12 termelőszövet­kezet összesen 36 ezer hold te­rületére juttatják majd a Du­na vizét. Hat művelet egyszerre A Jánoshalmi Vegyes- és Épí tőipari Szövetkezet ötletes szer kesztésű kombinált vetőgépe készít az augusztus 28-án nyíl< Országos Mezőgazdasági Kiállí fásra. Az egy menetben töbí műveletet végző vetőgép alkal mas a gabona-sortávolságnál na gyobb sorokba vetett növényei egyidejű talajelőkészítésére szerves sortrágyázására, műtrá­gyázására, a mag vetésével egy idejűleg a talajfertőtlenítésre, £ teljes terület vegyszeres gyom­irtására és a talaj utánmunká- lására. A gép napi teljesítmé­nye 10 óra alatt 15 hold5 Világ proletárjai, egyesüljétek! Majdnem harmincmillió forint többletbevétel mutatkozik szövetkezeti gazdaságainkban

Next

/
Oldalképek
Tartalom