Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-30 / 203. szám
Mi lesz veled atlétika ? A Ssongrád és Bács-Kiskun megyék között nemrég lezajlott kétfordulós Béke Kupa atlétikai viadal eredményei, valamint pontaránya hűen tükrözik megyénk atlétikai életének hallatlanul gyenge színvonalát. Az első, Baján rendezett fordulóban még csak kiálltunk valahogy, de másodszor — Szegeden — annyira tartalékos volt válogatottunk, hogy ennek csak nagyarányú vereség lehetett a következménye. Minőségről — színvonalról már régen nem beszélhetünk, de most már tömegekről sem. Hol vannak — hova tűntek a tömegek az atlétikából? Szomorú látvány volt, hogy Szegeden férfi 800 méteren ? :20-as futó, férfi diszkoszvetésben 26 és 22 méteres, női súly lökésben 8 méteres, gerelyvetésben 22 méteres dobók képviselték megyénket, de ezenkívül is volt néhány kirívóan gyenge eredmény. Ezek után joggal kérdezheti valaki —. Mi az oka, hogy megyénkben, — ahol több mint 20 szakosztály működik közel 400 igazolt versenyzővel — ilyen nagyarányú a visszaesés? Az atlétikának kellene lennie ma és mindenkor a tömegek sportjának, amely tömegből formálódik ki a tehetséges versenyzők rétege. Ez az elmélet, de a gyakorlat sajnos, egészen mást mutat. A mi fiataljaink szeretik ugyan a sportot, a versenyzést, de a kitartó munkához már ritkán van kedvük. Éppen ezért hajlandók inkább a kevesebb edzést igényő és szórakoztatóbb labdajátékok, küzdősportok felé. Húszéves vagyok — öregnek érzem magam, :— fáradt vagyok, — meguntam. — Hány atléta szájából hallottuk már ezeket a lemondó szavakat. És ez a „ragályos betegség” egymás után támadja meg azokat a rendkívüli fizikai képességgel rendelkező tehetségeket is, akik a sporton keresztül még sokra vihetnék. Ilyenkor az edző vagy nevelő összeszedi minden pszichológiai tudását, sőt bevonja gyakran a szülőket vagy barátokat, mégis sokszor az a vége, hogy a fiatal tehetség megválik a futócipőtől, vagy a dobó körtől. Az atlétika, a „sportok királynője”, nemcsak megyénkben, hanem másutt is sokat vesztett népszerűségéből. Félő, hogy ha továbbra is magukra hagyjuk a testnevelőket és a szakembereket, akkor a sportág sem hazai, sem pedig világviszonylatban nem képes megvédeni eddigi hírnevét. Szatmári János Szappanos valószínűleg látszhat vasárnap a SZVSE ellen! Sokan figyelték aggódva szerdán, az algériaiak elleni mérkőzés első félidejének végén, hogy Szappanos a Dózsa „gólzsákja” edzésére. Nagy lelkesedéssel készült a csapat a fontos bajnoki találkozóra és örömmel láttuk, hogy Szappanos is ott van a a combját fájlalva lebiceg a pályáról. A formába lendülő csatársor bizony nagyon megérezné a középcsatár hiányát. Pénteken ellátogattunk a Dózsa Megyénktől —Tokióig Nyolc évvel ezelőtt a Bajai Bácska Posztó ifjúsági labdarúgó-csapatában egy nyurga, jó mozgású fiúra figyelt fel Bencze István, az ifik edzője. Foglalkozni kezdett a 13 éves szerény, csendes gyerekkel. Sok munkájába került, de az eredmény hamarosan mutatkozott. Három év múlva Dujmov Antal, vagy- ahogy a futballber- kekben ismerik, Dunai II. a Bajai Bácska Posztó NB III-as csapatában rúgta a labdát és a gólokat. A bajaiak egykori kedvenc csatára ma már tagja az olimpiára utazó válogatott keretnek. Az első lépések után hogyan folytatódott sportpálya- futása? — A Bajai Türr István Köz- gazdasági Technikumba jártam és 18 éves koromig futballoztam Baján. Ez idő alatt többször tagja voltam a megyei ifjúsági válogatottnak. 1960- ban Bajáról válogattak be az UEFA-csapatba. Ebben az évben Bécsben meg is nyertük az ifjúsági világbajnokságnak számító tornát. Egy év múlva kerültem Pécsre. Ekkor a bátyám már itt futballozott. Hamarosan én is tagja lettem a Pécsi Dózsa NB 1-es csapatának, azóta is ott játszom. Egyszer voltam utánpótlásválogatott, tizenötször B-válogatott és szere peltem három alkalommal az olimpiai válogatottban. Hogyan alakul a válogatott programja az olimpiáig? — Augusztus 31-től Tatara megyünjt edzőtáborba. Két hetet töltünk ott. Az erőnlét javítása és taktikai megbeszélések szerepelnek a programban. Szeptemberben olasz és osztrák klubcsapatokkal játszunk edzőmérkőzéseket, majd következik a kiutazás és az olimpia. Milyen eredményt vár az együttestől? — Nem szeretek jósolni, különösen akkor, ha csapatunkat az aranyérem várományosai között emlegetik. Egyenlő esély- lyel vesszük fel a harcot a jugoszláv és az olasz válogatottal. A csapat nagyon fiatal és kitűnő a közösségi szelleme. Emellett rutinos „öreg” játékosaink is vannak — Novák, Orosz, Palotai —, akik átsegíthetik a fiatalokat a kezdeti nehézségeken. Egyet biztosan állíthatok; nem fogunk csalódást okozni, az együttes szívvel-lé- lekkel küzdeni fog. Befejezésül ezeket mondja: — Baján nőttem fel, ott jártam iskolába, számtalan barátom, ismerősöm van ott. Amikor csak tehetem, meglátogatom őket. Kijárok a Bácska Posztó mérkőzéseire, biztatom régi játékostársaimat. Egyet mindenképpen írjon meg. Sokat, nagyon sokat köszönhetek Bajának, a bajai edzőimnek Bencze Istvánnak, Fekete-Kovács Győzőnek, volt testnevelő tanáromnak, Mihályfi János- ' nak. Ők indítottak el a Tokió felé vezető úton, ki tudja — nélkülük lett volna-e belőlem olimpiai válogatott? K. G. többiek között. Labdát ugyan nem kapott, de látszólag fájdalom nélkül futott és gimnaszti- k ázott. — Ügy érzem rendbejött a lábam. Nagyon szeretnék vasárnap ott lenni a fiúk között — mondta a népszerű játékos. A Dózsa formája felfelé ívelőben van. A SZVSE-nek is van mit „törlesztenie” a tavaszi vereségért. Reméljük, hogy Szappanos a képünkhöz — amely a múlt vasárnapi második gól előtti pillanatról készült — hasonló bombákat tartalékolt vasárnapra is. Gyorsabban, magasabbra, erősebben! SZÍNEK Hl A SZIGORÚ EGYSZERŰSÉG OLIMPIÁJA A második világháború után az egész világ sportjában óriási fejlődés indult meg. Ebből nem maradt ki hazánk sem. Míg a magyar versenyzők a fel- szabadulás előtti kilenc olimpián harmincnégy első, huszonhat második és huszonhárom harmadik helyet szereztek, a felszabadulás utáni négy játékon negyvenegy első, harminc- három második és negyvenhárom harmadik hely került hazánkba. Az első nemzetközi erőpróbát az 1948-ban Londonban megrendezett olimpia jelentette, amelyen ötvenkilenc ország — ez rekord — vett részt. A németek nem nevezhettek. Az angolok hagyományos szervezési képességei sikert hoztak. Az „austerity”, a szigorú egyszerűség vezérelte őket, amit a háború utáni idők nehézségei indokoltak. Nem csináltak semmi feleslegeset: A lényegre és nem a látványosságra összpontosították figyelmüket. Bizonyos értelemben megfosztották az olimpiát a berlini dagályosságtól, amely- lyel a németek felsőbbrendűségüket akarták kifejezésre juttatni. Nem építettek semmi újat, csak felújították létesítményeiket. Egyetlen újdonság a televízió bekapcsolása volt. MI A MAGYAR TITOK? Nagy feltűnést keltett a világon, hogy a háborútól oly sokat szenvedett Magyarország sportolói ismét tíz aranyérmet nyertek, és ezenkívül negyvenegy versenyző végzett a másodiktól a hatodik helyen. A siker alapja; hogy 1947—48-ban az országos politikai viszonyoknak megfelelően a sportban is a demokratikus, szocialista erők oldalára billent a mérleg. A sportélet egészében történt változások nagy kihatással voltak már az olimpiai csapat kialakításának időszakában is. S ez az eredményekben tükröződött. A sikerek sorát Németh Imre nyitotta meg, aki megcáfolva a papírformát 56,07 méteres dobásával valamennyi kaAW. OLIMPIÁK TÖRTÉ NETÉ HÖL í lapácsvető vetélytársát megadásra kényszerítette. őt követte: Gyarmati Giga a távolugrásban, Bóbis Gyula a szabadfogású nehézsúlyú birkózásban, Csík Tibor a harmatsúlyú ökölvívásban, Gerevich Aladár a kardvívásban, a kardcsapat, Takács Károly az ötalakos pisztolylövésben, Pataki Ferenc a talajtornában, Elek Ilona a női tőrvívásban, akinek OLIMPIAI érdekességek Ahogy közeledik az olimpia, úgy szól egyre több hír az előkészületekről, az esélyekről. LXJDWIK DANEK, az újdonsült csehszlovák diszkoszvető világcsúcstartó érdekes nyilatkozatot tett a napokban. — Örülök világcsúcsomnak — mondotta. — Van azonban ennek a jó eredménynek egy kellemetlen következménye is. Tokióban mindenki győzelmet vár tőlem. Igaz ugyan, hogy ma már úgy érzem, biztos 60 méteres dobó vagyok, de hogy ezt a határt mennyivel haladom túl, az elsősorban a körülményektől, különösen pedig a széltől függ. Szeretnék Tokióban győzni, de nem tartom magam esélyesnek, hiszen az amerikai Oerter nálam sokkal tapasztaltabb versenyző. Danek úgy látszik nemcsak tehetséges, hanem okos versenyző is. Lám, már elkezdte az akciót, hogy megszabadítsa magát az esélyesség nyomasztó súlyától.;. VILÁGSZERTE kedves szórakozása napjainkban a szakembereknek és az újságíróknak, hogy totóznak Tokióra. A Sport Magazin című lap legutóbbi számában arra vállalkozik, hogy megjósolja, kik azok az atléták, akiktől nem lehet elvenni az olimpiai aranyérmet Tokióban, íme a lista; Carr (Egyesült Államok) a 200 és a 400 méteres síkfutásban; Long (Egyesült Államok) a súlylökésben; Brummel (Szovjetunió) a magasugrásban; Balázs Jolán (Románia) a magasugrásban; Tamara Press (Szovjetunió) a súlylökésben. Elég óvatos jóslás! A szerző mégis hozzáteszi, hogy mindez nagymértékben függ az akklimatizálódástól. Azaz attól, hogy miként alkalmazkodnak ezek a versenyzők a szokatlan japán időjárási viszonyokhoz. Wm&, ■ Gerevich Aladár, az 1948-as olimpia kardvívás egyémi bajnoka. tizenkét év után is sikerült megvédenie bajnoki címét, és itt kezdte nagyszerű olimpiai pályafutását Papp László, aki a középsúlyú ökölvívásban lett első. Mindenki a magyar titkot kutatta? Arra azonban senki nem gondolt, hogy ezt elsősorban a társadalmi változásokban kell keresni. Sőt, az angol sajtó egy része minden alkalmat kihasznált, hogy megbontsa az olimpia ünnepi hangulatát, a népi demokratikus országok ellen úszítson. FELTŰNT ZÁTOPEK CSILLAGA Londonban tűnt fel Zátopek csillaga. A csehszlovák futó mindenkire nagy hatást gyakorolt elkínzott, görcsösnek ható futásával, amely mögött a valóságban éppen a verseny iránti teljes odaadás húzódott meg. Az ötezres versenyben Ünnepük á „csodálatos Emilt”. Zatopeket, a csehszlovákok kiváló atlétáját, aki legnagyobb sikereit mégis a következő, helsinki olimpián érte el. még vereséget szenvedett a belga Reiff-től (két év múlva a brüsszeli Európa-bajnokságon visszavágott), s bár tízezren nagy harcot vártak közte és a finn Heine között, ez elmaradt. A finn fiú nem tudott ellenállni Zátopek időszakonkénti gyorsításainak és ■ a népszerű Emil nagy fölénnyel győzött Csillaga négy évvel ' később Helsinkiben ragyogott a legfé- nyesebben,
