Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-01 / 179. szám
1964. augusztus í, szombat t «Mal Oázis a homokon Móricgátra igyekszünk a szanki határban. Gépkocsink mögött hatalmas porfelhő kavarog a dűlőúton. Lassítani, vagy megállni itt nem lehet, mert járművünk tengelyig ásná magát a laza homokba. A Petőfi Tsz irodáját keressük. Csinos épület, világos, nagy ablakokkal, cseréptetővel, ez a tsz központja„ Mindenütt példás rend. A slobákban a padló tükörfényes, új bútorok és szőnyegek teszik kellemessé a munkát, az ott-tartózkodást. Tetszik az épület, s minden bizonnyal jól érzik magukat benne azok, akik beszélgetni, televíziót nézni, újságot olvasni, zenét hallgatni, vagy ügyes-bajos dolgaikat intézni gyűlnek össze itt nap-nap után. Az épületnél is jobban tetszik azonban amit Bárány Benjámin főkönyvelőtől és Farkas Sándor- mezőgazdásztól hallunk. Tájékoztatásuk alapján a közös gazdaság gyorsütemű megerősödésének rövid, érdekes története elevenedik meg előttünk. A termelőszövetkezet 103 tagja 1900 holdon gazdálkodik. Ebből csak 900 hold a szántó, a többi rét, legelő, futóhomok és 58 hold nádas. Gyümölcsösük nincs, a régi telepítésű szőlőjük mindössze 23 hold. Évekig küszködtek a homokkal, de nem boldogultak. A fordulat hirtelen, váratlanul következett be. Az alacsony jövedelem, a szövetkezet nehéz helyzete arra ösztönözte a gazdákat, hogy keressék a homok megjavításának egyszerű, helyben is megtalálható eszközeit. Valaki azt javasolta, hogy a szervestrágya pótlására próbálják meg a nádasok alját felhasználni. Ásót ragadtak és az eredmény mindenkit meglepett. Kincset érő mennyiségű, jó minőségű lápföldre bukkantak. A réteg vastagsága helyenként eléri a másfél métert. A lápföldtermelést tíz hp- nappal ezelőtt kezdték meg. Saját gazdaságukban az ősszel és a tavasszal 110 holdat borítottak be vele. Holdanként 350 mázsát használtak fel és azt 4 mázsa műtrágyával egészítették ki. A hatása máris meglátszik a növényzeten. Napraforgó, vagy silókukorica azelőtt meg sem termett a' sívó homokon, most az előbbiből 7—8, az utóbbiból pedig legalább 100 mázsás termést várnak. A markoló naponta 600— 800 köbméter lápföldet emel ki. Ebből már eladásra is jut. Tavaly 200 ezer forint volt a lápföldkitermelés bevétele. Az idén viszont már eddig meghaladták a 700 ezer forintot. Az új művelési ág az egész gazdálkodást átalakította. 35 holdon öntözéses kertészetet. 15 holdon pedig szőlőiskolát létesítettek. Bevételi tervük 4,5 millió forintot irányzott elő, tízszer annyit, mint három évvel ezelőtt. Az eddigi eredmények és a terméskilátások arra engednek következtetni, hogy az előirányzatokat jóval túlteljesítik. A Petőfi Tsz-t az idén még a gyengék közé sorolták a járási székhelyen. Jövőre azonban rangosabb helyre kívánnak kerülni, amit minden bizonnyal el is érnek. Közös vagyonuk a legutóbbi zárszámadás alkalmával 3 millió forintot tett ki. Most. egyetlen év alatt ezt 4 millióval tetézik. Egy korszerű szarvasmarha-istálló létesítésére másfélmilliót, gépek vásárlására 1 milliót, gabonaraktár építésére pedik 400 ezer forintot költenek. Nagy József Százötven diáklány H uszonöt kisebb-nagyobb sátor egy „utcában”, a közeli épületben az ebédlő és a konyha, a konyhában Baski László- né konyhavezető és segítőtársai, odébb egy újonan épült fürdőház hideg-meleg vízzel, s a tábor közepén a zászló: A KISZ Furák Teréz önkéntes ifjúsági leánytábora. És a lakóik: 150 csinos és vidám diáklány. Aki eddig nem találta ki. elárulom: A Kísérleti Intézet kiskunfélegyházi üzemegységében levő tábort kerestük fel. Tarjányi Mária táborparancsnok távollétében, Kaposi János kalauzolása mellett, aki ennek a tábornak egyik alapítója. Éppen délutáni pihenő volt, találomra belépünk az egyik tízszemélyes sátorba. A Pápai Petőfi Sándor Leánygimnázium 111. osztályos tanulói fogadnak, nagy szeretettel. A hangadó: Mátyus Aliz, ő felel majdnem minden kérdésünkre. Nagyon jól érzik magukat, örülnek a sátrakban levő villanynak, fürdőnek, a kitűnő kosztnak. Az üzemegység vezetője is elégedett a vidám, öntudatos és szorgalmas leánysereggel. Naponta 220—250 mázsa paradicsomot leszednek. 120—100 mázsát kiválogatnak, besorolnak és két guruló vagon exportárut útnak indítanak. Ezért cserébe egy autóbusszal ma a strandra ment egy csoport, másik a mozibérletet veszi igénybe. Jó volna ott ülni, hallgatni őket. Előkerült két gitár: Érsek Mária szólóénekét kísérte Pápai Judit és Mátyus Aliz. Az ..Őszi eső” hangfoszlányait felkapta a délutáni szellő és vitte a széles határba. T. M. A ládák HÁNYAS kincse Szinte szünet nélkül váltják egymást a fogatok az Crgovány és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet jakahszállási gyümölcsátvevő telepén. Az első közülük már reggel öt órakor begördült, de még látogatásunkkor, délelőtt 11-kor is nagy a forgalom. A széles platókon elhelyezett ládákban a nyár legjellegzetesebb „cikke”, s e vidék legközkedveltebb, jóformán mindenki által termesztett gyümölcse, a barack kínálja magát. A minőség — Napjában háromszáz termelő is megfordul nálunk — újságolja Bán Gyula telepvezető. — Az átvétel nem egyszer este 6-ig eltart, a gyümölcs elszállítása pedig kés; éjszaka fejeződik be. A kajszi- és rózsabarackból eddig mintegy 20, az ősziből pedig egy vagonnyi volt a telep forgalma. Az előbbi fajtából az átvett mennyiség felét külföldre szállították, a többi, s az őszibarack pedig a hazai — főként a fővárosi — piacra került. Szemre tetszetős, mutatós az áru. De mit mond a minőségről a szakember? — A téli fagyok hatása, sajnos, érződik: Ä gyümölcsfélék fejlődésének üteme lassúbb volt, később értek meg, s a nagyságukat illetően sem lehetünk teljesen elégedettek, A jég sújtotta területekről szármázó gyümölcs az exportköve- telményeknek nem * felel meg, s túlnyomórészt konzervipari feldolgozásra kerül. Elkeseredésre azért nincs ok. A 16 va- gonos felvásárlási Tervet minden bizonnyal legalább a felével túlteljesítjük. A jakabszáilási termelőszil vetkezeti csoportok közös kertjeiből és a háztáji gazdaságokból származó gyümölccsel az ország csaknem minden táját elárasztják. Az exportárut pedig tehergépkocsin Izsákra viszik, ahol vasúti butőkocsikba rakják. Az átvevő helyiségben imbo- lyogva jár a mérleg karja, s a mintaszerűen csomagolt barack ládáiból épülő tornyok gyorsan növekednek. Munkában a colozó, a különféle nagyságú kerek nyílásokkal ellátott mérőeszköz, amellyel az áru osztályba sorolása történik. A kellően kioktatott, gyakorlóit termelők alig-alig tévednek az „egalizálásnál”; ha akad is vita, reklamáció, azt a helyszínen tisztázzák. Baracktornyok Az íróasztalon valóságos kis papírbolt: Jilaborítós füzetek garmadáját látjuk. — Nagy az adminisztráció — mosolyog a telepvezető. — Ezekben a füzetekben számítják ki az átvevők az árakat. Az elszámolási iratokon kívül az adatok — a súly, a minőség — termelőnként és dátumonként ezekből a füzetekből is bármikor- ellenőrizhetők. Egyébként van olyan gazda, aki fél vagon sárgabarack átadására szerződött, s előreláthatólag teljesíti is vállalását. Nemcsak az ínyencek örülnek az ízes gyümölcsféléknek az azokat termelő jakabszállá- siak is évről évre megtalálják számításukat. Ebben az évben például csupán szamócából két és fél millió forint ütötte a markukat. Tavaly valamennyi gyümölcs után majd ötmilliói fizetett ki nekik a telep pénztárosa. Az idei mérleg — figyelembe véve az elemi károk okozta minőségromlást — a tavalyihoz képest a legrosszabb esetben 4—5 százalék mínusz- szál zárul. Leghöbb vágyuk Leghőbb vágyuk a földmű- vesszövetkezet dolgozóinak — s elsőrendű érdeke a helybeli termelőknek is — egy, a jelenleginél tágasabb, bigiániku- sabb. korszerűbb átvevőhely létesítése, ami lehetővé tenné, hogy az átvétel és a rakodás ideje a mostaninak a felére csökkenjen. Ígéretet már kaptak, s remélik, jövőre ez már valóra válik. A fiatalkorúak bűnözése Az egyik szabad strandon tetten érteit egy fiatalembert, amint összeszedegette a szanaszét hagyott ruhaféléket, táskarádiót, táskákat. „Alkalom szüli a tolvajt” — mondta, nem is tagadva, hogy nem először él vissza mások gondatlanságával. Ilyen és hasonló esetek nyáron elég gyakran fordulnak elő. Az alkalomszülte tolvajok között sok a fiatalkorú, s ebből néha tévesen szűrik le azt a kö- vetkezetetést, hogy elszaporodott nálunk is a fiatalkorú bűnözés. A valóság mást mutat. A 18 éven aluli lakosságnak, a fiatal- korúaknak mindössze fél százaléka, mintegy 3500—3800 fiatal fölött ítélkeznek évente a bíróságok. Az indító okok különbözőek, de szinte valamennyi fiatalkorú bűnözőnél hiányzik az ok, ami a felszabadulás előtt csaknem egyetlen volt: a rászorultság. Pedig a fiatalok által elkövetett bűncselekmények többsége — 50—56 százaléka — vagyon elleni bűntett; legtöbbször személyi vagy társadalmi tulajdon elleni lopás. Az okok között — térjünk vissza az üdülőhelyi lopások példájára — nagy szerepet játszik a gondatlanság. Itt nem csupán arról van szó. hogy a felnőttek széjjelhagyják holmijukat, s ezzel alkalmat adnak. Elsősorban abban áll a gondatlanság. sőt felelőtlenség, hogy sok szülő elengedi „egy kis balatoni kiruccanásra” gyermekét, néhány forint zsebpénzzel vagy anélkül. Akadnak gondatlan szállásadók is. A jó kereset reményében szobát adnak egv-két napra néhány fiatalnak, mit sem törődve azzal, hogy akár fiatal fiúk és lányok együtt költöznek be a szobába —, s aztán a rendőrségen folytatódik a történet: az alkalmi lakók kifosztották a szállásadót. Gondatlanság az is, ha a szülők anélkül engedik a fővárosba fiaikat-lánvaikt, hogy előzőleg munkaalkalomról, lakásról gondoskodnának számukra. így történhet meg. hogv az utcán, pályaudvarokon céltalanul csatangoló fiatalok végül a rendőrségre kerülnek; az előállítottaknak Budapesten csaknem a fele vidéki. S ebben még nincsenek benne azok. akikről csak később — esetleg a vádlottak padján — derül ki, hogy idegenként jöttek a nagyvárosba, ott rossz társaságba kerültek. Ha a szülők mellett maradnak, talán soha nem lett volna ösz- szeütközésük a törvénnyel. Mint ahogy azok a fiatalok is csak szórakozni akarnak, akik — ugyancsak- a felnőttek gondatlanságából — zu.skimérések- ben bort, rumot, pálinkát kap4 lakosság szolgálatában Kettős műszak a cipőjavítóknál A Kecskeméti Cipész Ktsz elnöke. Szabó Ferenc érdeklődésünkre elmondotta, hogy idei első féléve* tervüket 106,6 százalékra teljesítették. A lakosság igényeinek növekedésével az idén már jobban sikerült lépést tartaniuk. Tavaly ugyanis a szövetkezet termelésének csupán 75 százalékát képezték a lakosságtól beérkezett rendelések. míg az idén az első félévben ennél magasabb, több mint 80 százalékos arányt értek el. A szövetkezet idei terve 4 millió forint. Ebből 2 millió 100 ezret tesznek ki a javítások, 900 ezret a mérték utáni rendelések, 1 millió forint értékű munkát pedig a belkereskedelemnek végeznek. Az első félévben 1331 pár cipő készült mérték után. javítottak 33 500 párat, ezenkívül 1500 pár cipőt szállítottak a kereskedelemnek. — Augusztus végéig a Lut- her-udvarban levő javítást átvevő és kiadó részlegeinkben bevezetjük a kettős műszakot — újságolta végül Szabó elvtárs. — A szövetkezet ezzel az intézkedésével a lakosság régi óhajának tesz eleget. Megszüntetjük az állandó zsúfoltságot, ugyanis megszakítás nélkül napi 12 órán át állunk majd a lakosság rendelkezésére. I. V. nak, s ittas fővel garázdálkodnak. Mire a szülő ráébred felelősségére, a gyereke már a bíróság előtt áll erőszakoskodás, botrányokozás, vagy testi sértés miatt. Hazánkban a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma — számokban és arányokban is — sokkal kisebb, mint a nyugati, kapitalista országokban, Elsősorban azért, mert nálunk senki sem szarul rá, hogy lopásból, rablásból tartsa fenn magát. A javuló életkörülmények természetesen, magukkal hozzák a bűnözés — és ezen belül a fiatalkorú bűnözés — csökkenését. De a megszűnésről még korai volna beszélni. Nincsenek nálunk olyan hírhedt galerik, mint Nyu- gat-Németországban, vagy Franciaországban, olyan „dühöngő ifjúság”, mint Angliában, de az alkalmilag összeverődött társaságok nálunk is követnsk el — néha csak csínytevésnek szánt — bűnöket. Ilyen például a gazdátlanul hagyott autók feltörése, egy kis „kocsikázás” ürügyén a gépkocsi tönkretétele, ami megint csak a rendőrségen szokott végződni. S az ilyen alkalmi csoportosulásokba csaknem mindig bekerül egy-két visszaeső bűnös — akár fiatal, akár felnőtt —. aki a könnyen befolyásolható fiatalokat rá tudja vinni a bűnözés útjára. Pszichológusok, pedagógusok, bírák és rendőrök — nálunk is, külföldön is — régóta kutatják a fiatalkorú bűnözés okai!, megelőzésének lehetőségeit. A szálak legtöbbször a szülőkhöz, névelőkhöz vezetnek. Ahol a szülők ittasan járnak, haza, ahol rendezetlen a családi élet, apa, anya külön él, s nincs, aki a gyerekekkel törődjön, könnyebben érvényesül a rossz társaság hatása. Az iskolába rendszeresen járó, tanulmányaikat komolyan vevő fiúk és lányok között nagyon ritkán akad olyan, aki összeütközésbe kerül a törvénynyel. A börtönbe, javító-nevelő intézetbe került fiatalok zöme az alacsonyabb műveltségűek közül keiül ki. míg a középiskolába járók, vagy szakmát tanulók közt a legkisebb a bűnözés aránya. A súlyosabb bűnnel terheltek és a visszaesők között szinte egy sem akadt, aki legalább néhány komoly könyvet olvasott volna életében. Talán úgy is lehetne mondani: bűnözés ellen jó orvosság a művelődés. Még ennél is jobb: a gondos, szülői felügyelet. Akik pedig ettől valamilyen okból meg vannak fosztva, azoknak intézet kellene, olyan, ahol nem bűnözőkkel, hanem rendes, de otthon nélkül álló fiatalokkal lehetnének együtt. Ilyen intézet van ugyan néhány, de az igényekhez képest, még túl kevés. Az is jó orvosság lehet, ha minél több alkoholmentes szórakozóhelyet létesítenek a Baloknak. A 18 éven aluliak számára tilos alkohol kiszolgálása — ez jó intézkedés és ma már kevés kivétellel be is tartják. De a fiatalok szórakozni szeretnek, s ehhez az eddiginél több lehetőséget kell nekik teremteni. Olyanokat — legalább minden megyeszékhelyen — mint a budapesti Ifjúsági park. Nyár van — a kirándulások, a strandolás, a pihenés ideje. A nyáron egyes helyeken elszaporodott, fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények is figyelmeztetnek arra, hogy sok még a tennivaló. V. E.
