Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-27 / 200. szám

Óvjuk a társadalmi tulajdont A közös vagyon védelme megyénk felvásárló szerveinél A bíróságokon tárgyalt, s a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett kisebb, nagyobb bűn­cselekményék feltétlenül indo­kolják, hogy a néhány héttel ezelőtt megjelent és a megyei vendéglátó vállalat vagyonvé­delmével foglalkozó cikkünket folytatva most megvizsgáljuk, mennyiben tesznek eleget a kö­zös vagyon védelméről szóló előírásoknak a felvásárló szer­vek. Gondosabb őrzést, biztonságosabb tárolást A Bács-Kiskun megyei Rend­őr-főkapitányságnak az 1963. évi állapotokat tükröző beszá­molója szerint a társadalmi tu­lajdon sérelmére elkövetett bűn- cselekmények közül legtöbb esetben a lopás fordult elő. A gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat terhére a múlt évben elkövetett bűncselekmények 69,2 százaléka lopás volt. A MÉK- nél ez 36,3 százalékot tett ki. A számok arra figyelmeztetnek, hogy nagyobb gondot kell for­dítani a biztonságos tárolásra, a termények gondosabb őrzésé­re. A MÉK-nél például egyes felvásárló telepek nincsenek megfelelő kerítéssel ellátva, oda bárki bemehet. De nemcsak ez utal a gondatlanságra, hanem az is, hogy sok esetben indoko­latlanul késlekednek a feljelen­téssel. Megújult a kecskeméti Arany János utcai fodrászüzlet. Az üzlet teljes át­alakítása. korszerű berendezése mintegy 140 ezer forintba ke­rült. A fodrász ktsz tervei sze­rint még ez évben a Lestár téri és a vasútállomáson levő fod­rászatot is felújítják. A lopásokon kívül jelentős, mintegy 29,5 százalék a sikkasz­tások aránya. Ezt a bűncselek­ményt csak az áru kezelésével megbízott, a vállalat alkalma­zásában levő dolgozó követheti el. Leggyakoribb módja, hogy a felvásárlás során szándékosan rosszul mérlegelnek, s az így keletkezett többletet később valamilyen módon „kimentik”. Hozzá kell azonban tenni, hogy ez csak olyan helyen lehet el­követni, ahol a bizonylati fe­gyelem laza. Így például a MÉK kiskunhalasi kirendeltségénél dolgozó Raby Lajos és Kiss András a múlt évben a barack- felvásárlás során rossz mérle­geléssel károsította meg a ter­melőket. Jelentős többlethez ju­tottak, amit egy harmadik sze­mély nevére kiállított felvá­sárlási jeggyel „kimentettek”. Bűncselekményükkel 17 600 fo­rint kárt okoztak a társadalmi tulajdonban. A bizonylati fegyelem lazasága — sikkasztás Külön kell beszélni az Állat­forgalmi Vállalat terhére elkö­vetett sikkasztásokról. A múlt évben, de azelőtt is, előfordult, hogy a vállalattól szaporí­tásra kölcsönzött tenyészkocát az illetők meghizlalták és le­vágták. A vállalat sérelmére a múlt évben elkövetett bűncse­lekményeknek 84,6 százalékát teszik ki az ilyen károkozások. Van azonban a közös vagyon dézsmálásának más módja is. Piukovics József, a bajai kiren­deltség felvásárlója például 1962—63-ban a termelők által a vállalat részére leadott állatok ellenértékét felvette, s annak csak egy részét adta át a szer­ződőknek. így 1962. november 29-én Disztl Máté mátételki la­kos 15 süldőt adott le, s Piuko­vics egy fillért sem továbbított a gazdának, hanem a 11 559 fo­rintot zsebre tette. Ilyen és eh­hez hasonló cselekményt több­ször elkövetett, s amikor ter­melők kérték a pénzt, azt állí­totta, hogy most a vállalat nem tud fizetni. Piukovics két év alatt összesen 45 ezer forintot sikkasztott. Nem tudta volna ezt megtenni, ha szigorú bi­zonylati fegyelemmel dolgoznak az Állatforgalmi Vállalatnál, s ha a pénzkezelés nem ilyen la­za. Egy káros szemlélet és következményei Szintén az ellenőrzés hiányos­ságának és a szabályok be nem tartásának következménye, hogy a Bácsbókodi Vaj üzem raktáro­sa 150 kiló vajat saját haszná­ra eladhatott és az üzemet 8400 forinttal megkárosította. A ha­nyagság ez esetben ott mutat­kozik meg, hogy a raktáros az üzem által termelt vajat sok­szor mérlegelés és bizonylat nélkül kapta meg. Ezzel aztán jóformán azt csinált, amit akart. A megyei rendőr-főkapitány­ság vizsgálatából kiderül, hogy egyes vállalatoknál az a káros és mélyen elítélendő szemlélet uralkodik, miszerint a jó szak­embernek többet el lehet nézni. Sok; helyen — a felvásárló szer­veknél, de máshol is szinte elő­szeretettel alkalmaznak anyag- és pénzkezelői minőségben olyan embereket, akik már büntetve voltak, s mert szakmailag kép­zettek, kisebb-nagyobb szabály­talanságot is elnéznek nekik. Ez egyáltalán nem szolgálja a tár­sadalmi tulajdon védelmét. De az olyan eset sem, amely pél­dául a MÉK kiskunhalasi tele­pén történt a tavalyi szőlőszál­lítások alkalmával. „Elnézték”, hogy két gépkocsiról 17 mázsa hiánnyal rakják le az árut és semmiféle intézkedést nem tet­ték, holott a bűncselekmény, vagy legalábbis a szabálytalan­ság nyilvánvaló volt. Mint utó­lag kiderült, azért mellőzték a kártérítési eljárást a kocsikísé­rőkkel szemben, mert akkor el­mentek volna a kirendeltségtől. Ahol 800 ezer forintot „elnéztek“ Nem vall következetes va­gyonvédelemre a Baromfiipari Országos Vállalat Kecskeméti Gyáregységénél alkalmazott gya­korlat sem, különösen ami az úgynevezett útközi apadó elszá­molást illeti. A múlt évben a megengedettnél 800 ezer forint­tal volt több ez az összeg, de semmiféle vizsgálat nem indult az okok felderítésére. A nor­mán felüli apadásokat a felvá­sárlási osztály sorozatosan el­fogadta és csak néhány esetben rendelt el vizsgálatot. A fentiekből ítélve joggal ál­lapíthatjuk meg, hogy megyénk felvásárló szerveinél nincs min­den rendben a közös vagyon­védelme, megóvása tekinteté­ben. E vállalatok esetében is a bizonylati fegyelem lazaságával, hanyagsággal, nem egy esetben bűnös gondatlansággal találkoz­tunk. A rendőrség felderítette ezeket, s a felelősök ellen el­járás indult. A szocialista er­kölcs azonban mindenképpen azt igényli, hogy maguk a dol­gozók, az üzemek, vállalatok gazdái akadályozzák meg a népi tulajdon fosztogatását, a bűn- cselekmények elkövetését — a felvásárló szerveknél is. Gál Sándor Túlteljesítik bevételi terveiket a haiasl járás termelőszövetkezetei A mezőgazdaság helyzetéről tanácskozott a pártbizottság Tegnap, augusztus 26-án, az MSZMP Kiskunhalasi Járási- Városi Pártbizottsága kibővített ülésen tárgyalta meg a Közpon­ti Bizottság titkársága és a me­gyei pártbizottság határozata alapján a mezőgazdasági terme­lés helyzetét, a közös gazdasá­gok eredményeit, feladatait. Az értekezleten a pártbizottság tag­jain kívül részt vettek a közsé­gi tanács vb-elnökei, a köz­égi pártvezetőségek titkárai, va­lamint a tömegszervezetek járá­si vezetői A párt-végreb aj főbizottság beszámolóját Horváth István, a járási-városi pártbizottság titkára terjesztette elő. Megál­lapította, bogy a közös gazda­ságok dolgozói eredményesen munkálkodtak idei feladataik teljesítésén, a mezőgazdasági termelés fokozásán, az állatállo­mány gyarapításán. A gondos munka, az idejeko­rán való vetés, a megfelelő ta- lajelókészítés es nagyobb meny- nyiségű műtrágya felhasználá­sa következtében kenyérfabo­nából 2.—3 mázsával többet ta­karítottak be a tavalyinál. Je­lenleg jó ütemben halad a ga­bonafelvásárlás és az előirány­zatot előreláthatólag már né­hány nap múlva teljesítik a közös gazdaságok. Gondosan ké­szülnek az őszi vetésre és be­takarításra is. Előzetes számí­tások szerint a növénytermesz­tés és állattenyésztés idei bevé­teli tervét két-három százalék­kal túlteljesítik a tsz-ek. A beszámoló ezután a gyenge minőségű homoktalajok megja­vításának eddigi eredményeivel foglalkozott, majd a beruházá­si tervek megvalósítását ele­mezte. Erre a célra 130 millió forintot irányoztak elő és ebből 32 milliót gépesítésre fordíta­nak. A mezőgazdasági helyzetének Oláh György, termelés megvitatása után nemzetközi munkásmozgalom és a nemzet­közi helyzet időszerű kérdései­ről tájékoztatta a pártbizottsá­got. Nagy József A japánival egyenértékű a hasai termés Külföldre szállították a magnóikul! görögdinnyét A világpiacon is delikatesz- nek számító magnélküli görög­dinnyéből az idén közel haríninc mázsa termett a Duna—Tisza kö­zi Mezőgazdasági Kísérleti In­tézet kecskeméti gazdaságának négyholdas parcelláján. A há­rom-négy kilogrammos átlag­súlyú, érett gyümölcsök szedé­sét a hónap elején kezdték meg, s a mintegy 10—11 százalék cu­kortartalmú ínyencségeket az idén Angliába és Nyugat-Német- országba exportálták. Japán és amerikai kutatások alapján, hazánkban Kiss Árpád, az intézet igazgatóhelyettese 1960-ban kezdte meg a magnél­küli görögdinnye meghonosítá­sát az alföldi homokon. A kez­detben mintegy 40 különféle hagyományos dinnyéből bonyo­lult vegyi úton előállított poli- cloridokat, a kísérlet során visszajuttatta az eredeti törzs- növénybe, s az így előállított gyümölcsökből — ugyancsak biokémiai műveletekkel — „ér­lelte” a magnélküli, zöldhéjú dinnye vetőmagjait. A múlt nyáron a japán „asa- hi” és az amerikai ,.su garbaby” hagyományos dinnyékből nyer­ték az ez évi termés vetőmag­ját. A szüretkor végzett vizsgá­latok, elemzések bebizonyítot­ták, hogy a hagyományosnál na­gyobb cukortartalmú különleges dinnye jó termést hoz a homo­kos talajon is, és egyenértékű a Japánban termelt „testvéré­vel”. A magnélküli dinnye alap­anyagának előállítása és terme­lése nagyon bonyolult, komoly szaktudást igényel, amellett tízszer drágább, mint a legjobb külföldi magot termő dinnye­fajta. így, a Duna—Tisza közi Mezőgazdaság Kísérleti Intézet­ben a jövő esztendőben is csak körülbelül húsz holdon terme­lik majd ezt a külföldön kere­sett különlegességet. Egzotikus jövevényeket várnak a kiskunsági halak Angolnát és kínai növényevő halat telepítenek a Petőfi* és a Kunfehér-tóba a melegégövi különleges vízi­A ponty, süllő, fogas, csuka, harcsa és egyéb édesvizet ked­velő hal tenyésztése mellett eb­ben az évben egzotikus halfajták telepítését vette tervbe az or­szág legnagyobb halnevelő és értékesítő közös gazdasága, a bajai Űj Élet Halászati Terme­lőszövetkezet. A soltvadkerti Petőfi-tó, és az alföldi szike­sek szívében lévő Kunfehér-tó vizében az ősszel 5600 angolnát engednek szét. A Tihanyi-tónál és a Balatonban végzett kísér­letek bebizonyították, hogy a ki­tűnő húsú angolna kellőiképpen alkalmazkodik a közép-európai vízviszonyokhoz, amellett közel sem igényes fajta. Évek óta sok gondot okoz az állóvizek tisztítása, a haszonta­lan növényvilág „felszámolása”. A Halászati Termelőszövetkeze­tek Központi Intéző Bizottsága által végeztetett kísérletsorozat eredményeképp az idén közel tízezer előnevelt kínai növény­evő halat telepítenek a Petőfi-és a Kunfehér-tóba és a Ferenc- csatorna egyik bolt ágába. Ezek állatok, amellett, hogy pusztít­ják az állóvizek hínárjait, fo­gyasztásra is kiválóan alkalma­sak. Az ázsiai vizekben 25—30 kilóra is megnövekvő halak — az eddigi tapasztalatok alapján — a közép-európai klíma alatt mindössze 3—5 kilóra gyarapod­nak csupán. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megye) Bizottsága és a megye) tanács lapja. Föszerkeszt5: dr. Weither Danjel. Kiadja a Bács megye) Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazgat- Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácshá? Szerkesztőségi telefonközpon 26-19. 25-16. Szerkesztő olzottság: 10-38 Vidéki lapok: 11-22 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/ Teleíon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál ét kézbesítőknél. előfizetési dll I nőnapra 13 forlm Bács-KÍskun megye) Nyomda V Kecskemét - Telefon: 11-81 Indes: 2t oss, *v

Next

/
Oldalképek
Tartalom