Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-26 / 199. szám

0 3*1 XIX. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM Ára 60 fillér 1964. AUG. 26, SZERDA Hasznos 1 apaszt alate sere Jó barátok között 'v Bemutatták a szakembereknek a homoki szőlők, gyümölcsösök új gépelt A megyeszékhellyel ismerkedett a szimferopoli küldöttség A Magyar Agrártudományi Egyesület Gépesítési Társaságá­nak Kertészetgépesítési Szakosz­tálya, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság, a MEZŐGÉP és Ma- lomgépfejlesztési Intézet, vala­mint a Mezőgazdasági Gépkí­sérleti Intézet közreműködésé­vel a Hosszúhegy! Állami Gaz­daság hildpusztai üzem­egységében kedden a homo­ki szőlők, gyümölcsösök gé­pesítésével kapcsolatos ta­pasztalatcserét és gépbemu­tatót rendeztek. Megjelentek az ankéton, illet­ve bemutatón Hont János, a földművelésügyi miniszter he­lyettese, dr. Molnár Frigyes, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Fekete János, az Állami Gazdaságok Főigazgató­ságának helyettes vezetője, Csillag Nándor, a Gépállomá­sok Főigazgatóságának helyet­tes főigazgatója, Benkö János, a Mezőgazdasági Gépgyár igaz­gatója, továbbá a járási párt- bizottságok és a járási taná­csok vb mezőgazdasági osztá­lyainak vezetői, a megye álla­mi gazdaságai, a kísérleti és kutatóintézetek igazgatói, gé­pészeti és kertészeti szakembe­rek, a szakszervezet képviselői és még számosán. Er. Bánházi Gyula, a Mező- gazdasági Gépkísérleti Intézet igazgatója megnyitójában hang­súlyozta, hogy amíg a múlt hó­napban a Kunfehértói Állami Gazdaságban tartott bemutatón a megye több nagyüzemi gazda­ságában készített szőlőművelő gépek szerepeltek, most a me­zőgazdasági gépipar gyártotta gépek szemléjére kerül sor. A bemutató feladata: számot ad­ni arról, hogyan készült fel ipa­runk a homoki szőlők és gyü­mölcsösök művelésére alkalmas gépek gyártására. A két bemutató együttes ta­pasztalatai nyomán alakít­ják majd ki a gépi művelés legmegfelelőbb típusait. Áttekintést adott a hazai gépe­sítés eddigi fejlődéséről, majd ismertette a bemutatón szerep­lő géptípusokat. Ezután az állami gazdaság I. számú üzemegységének nagy­üzemi ültetvényein a jelenlevő mintegy 250 szakember a bemu­tatott 28 gép használhatóságát, előnyeit és a szőlősorok között végzett munkáját szemlélte meg és bírálta felül. A többi közt bemutatásra került: a BHP hidas eszközhordó, amely tökéletes porlasztás­sal egyszerre hét szőlősor permetezésére alkalmas. Teljesítménye tíz óra alatt 30— 40 hold. A gép váza nagymé­retű triciklihez hasonló, és sta­bilitása a hátsó keréktárcsákba helyezett ellensúlyokkal bizto­sítható. A TME traktoros ma­gasemelő a nagyüzemi gyü­mölcs- és zöldségtermelésben a ládák és puttonyok rakodását, vontatását könnyíti meg. A Variotox Sz—15 szállító levegős permetezőgép a nagyüzemi gyümölcsösök fa­védelmét látja el kiválóan. Zetor Super vagy D4K erőgép­pel működtethető. Az MR talajmaró a gyümöl­csösök és a széles sortávol­ságú szőlők talajművelésé­ben, az elgyepesedett tala­jok fellazításában, valamint a gyomirtás és zöldtrágya alászántása során használ­ható jó eredménnyel. Munkamélysége változtatható. A közeljövő feladata lesz el­dönteni, hogy e gépek közül melyek a legmegfelelőbbek, il­letve megállapodni abban, hogy milyen egyéb gépek nagyipari előállítására volna még szük­ség. A délutáni órákban egyéb­ként a szakemberek részletesen megvitatták, mely típusok a legalkalmasabbak a homok sző­lő- és gyümölcskultúrája nagy­üzemi fejlesztésének előbbre vi­telére. Tegnap Kecskeméten a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága ülést tartott, amelyen először az első félévi helyi ipar- politikai tervek teljesítését ér­tékelte. A megyei irányítás alatt álló termelő, szolgáltató és kereskedelmi ágazatok 100,4 százalékos tervteljesítést értek el az év első hat hónapjában. A könnyűipar 40 százalékkal termelt többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. Míg azonban a vas-, a faipar és a tőzegbányászat túlteljesítette termelési előirányzatát, addig a textil- és a vegyesipar ered­ményei jelentősen elmaradtak a tervezettől. Jó eredmények születtek az élelmiszeriparban. Ezzel szem­ben a tanácsi építőipar 15 szá­zalékkal maradt le, bár telje­sítménye közel egyharmadával szárnyalta túl a tavalyi év el­ső hat hónapjában elvégzett építkezések értékét. A lemara­dás oka elsősorban az, hogy a Bács-Kiskun megyei Építési- és Szerelőipari Vállalat nem fejezte be időben saját telepei­nek fejlesztését, ezenkívül lét­szám- és anyaghiánnyal küz­dött. Az elmúlt fél évben to­vább javult, s mintegy más- félszeresére emelkedett a me­gyében a javító szolgáltatás. Különösen a ktsz-ek és a ma­gánkisipar ért el jelentős ered­ményeket. Továbbra sem kielé­gítő azonban a helyzet a fém­ipari, ruházati, cipőipari, vegy- tisztítási szolgáltatások, a gép­kocsi, háztartási gépek, rádiók, Tegnapi lapszámunkban már beszámoltunk arról, hogy hét­főn hétnapos látogatásra és ta- pasztalatcsere-körútra baráti küldöttség érkezett megyénkbe a Szovjetunió krími területé­nek székhelyéről, Szimferopol- ból. A vendégek — N. P. Szur- kin, A. P. Dergacs, N. N. Zsu­televíziós készülékek javítása területén. A megye idei állóeszköz-fej­lesztési tervének megvalósítá­sát nehéz körülmények között kezdték. Egyes beruházások erőforrásai az év elején csak részben álltak rendelkezésre. Ezért néhány egészségügyi, kom­munális és kulturális létesít­mény, könnyűipari üzem épí­tésében lemaradás van. A le- ninvárosi építkezés jövő év vé­gére történő befejezését, a já­rulékos létesítményeit — óvoda, távfűtés stb. — kivitelezésének késedelme teszi bizonytalan­ná. A tervosztály előter­jesztése feletti vitában a vég­rehajtó bizottság úgy foglalt állást, hogy minden erőfeszí­tést meg kell tenni az éves tervek teljesítéséért, a jövő évi terv jó előkészítéséért. Megál­lapította, hogy míg a termelés általában jól halad, a beruhá­zások területén már jelentős az elmaradás. Év végéig ezt csak úgy lehet pótolni, ha a beru­házók, tervezők, kivitelezők jobban együttműködnek, s a helyszínen keresik a tervtelje­sítés lehetőségeit. Az építőipa­ri vállalatok elsősorban jobb munkaszervezéssel enyhíthet­nek a munkaerőhiányon. A szolgáltatásokkal kapcsolatban a vb úgy foglalt állást, hogy a tanácsi és a szö­vetkezeti ipar szorgalmazza a még hiányzó javító szolgáltatá­sok bevezetését. Ezután a vb a tanácsok első ravljev, R. I. Naumenko és E. A. Rebrov — tiszteletére ked­den délelőtt a városi pártbi­zottság első titkára fogadóst adott. A fogadás alkalmával Erdélyi Ignác elvtárs város­ismertető tájékoztatót tartott. Kecskemét iparának és mező- gazdaságának fejlődésén kívül félévi gazdálkodásáról szóló je­lentést tárgyalta. Megállapítot­ta, hogy a költségvetési elő­irányzatok felhasználása javult az előző évekhez viszonyítva, a felújítások és egyéb építési jel­legű feladatok végrehajtása azonban még mindig nem kielé­gítő. Jól alakultak a költségvetés fedezetét biztosító bevételek, amelynek félévi tervét 55,6 szá­zalékra teljesítette a megye. A községfejlesztési bevételek és a létesítmények megvalósítása is kedvezőnek mondható. Ugyan­akkor a társadalmi munka szer­vezése jelentősen visszafejlő­dött. Különösen Baja, Kiskun­halas és Kecskemét maradt el a többi városoktól, s a járások­tól e tekintetben. Végül a tanácsi vállalatok el­ső félévi gazdálkodásáról tár­gyalt a vb. Megállapította, hogy a megye költségvetésének már 28,2 százalékát a vállalatoktól származó bevétel fedezi, ami je­lentősen több mint tavaly volt. A könnyűipar 101,7 százalék­ra teljesítette nyereségtervét. Ugyanakkor jelentős eredmény- romlás következett be a Bács- Kiskun megyei Építési és Sze­relőipari Vállalat gazdálkodásá­ban. örvendetes eredmény a Moziüzemi Vállalatnál, hogy megszűnt a filmek látogatottsá­gának csökkenése. Az elmúlt év hasonló időszakához képest a nézők száma emelkedett, s a vállalat bevételi tervét 106,4 százalékra teljesítette. A sütő­ipari vállalatok bár önköltségük vázolta az utóbbi évek legfon­tosabb városfejlesztési eredmé­nyeit, s külön kiemelte, hogy az elmúlt három év alatt a vá­ros lakossága több mint tíz­millió forint értékű társadalmi munkával járult hozzá lakóhe­lye szépítéséhez. A tájékoztatót számos kérdés követte. Szovjet barátainkat minden érdekelte, a kulturális intézmények munkája éppúgy, mint a közlekedés. A kérdések­re adott válasz után N. P. Szur- kint rövid interjúra kérte fel a rádió riportere, majd a ven­dégek a város vezetőinek kísé­retében elindultak, hogy meg­tekintsék a BRG kecskeméti üzemét. A gyárlátogatás és ebéd után Reiíe Géza, a városi ta­nács vb elnöke hivatalában fo­gadta a vendégeket, akik az itteni rövid „pihenő” után a MÉK új szőlő- és gyümölcs- csomagolóját és hűtőházát te­kintették meg, melynek mun­kájáról Perényi István igazga­tó tartott rövid ismertetőt. A gyümölcscsomagoló megte­kintése után városnéző sétával folytatódott a vendégek prog­ramja. Megtekintették a lenin- városi építkezéseket, a fedett uszoda építkezéseit, a sportsta­diont. strandfürdőt, a máriavá- rosi út- és járdaépítkezéseket, végül a MÁVAUT-pályaudvart; Vendégeink tegnapi napja a műkerti Park Étteremben meg­rendezett baráti vacsorával zá­rult melyen részt vett Erdélyi Ignác, a városi pártbizottság első titkára és Reile Géza, a városi tanács vb elnöke is. Ma az Ének-Zenei Általános Isko­la, a színház, a hunyadivárosi lakásépítkezések, valamint a Konzervgyár megtekintésével folytatják az ismerkedést vá­rosunkkal. 0,2 százalékkal romlott, nyered ségtervüket túlteljesítették. A szikvíziparban az anyagköltség 1,3 százalékkal emelkedett, mert több, anyagigényesebb üdítő italt állított elő. A végrehajtó bizottság első­sorban az Építő és Szerelőipari Vállalat eredményromlásával foglalkozott behatóbban, s úgy határozott, hogy több közgazda- sági és műszaki segítséget kell nyújtani részére. J. T. A könnyűipar 40 százalékkal növelte termelését íltéat tartott a megyei tattáca végrehajtó bixottaága

Next

/
Oldalképek
Tartalom