Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-23 / 197. szám

Jp 1 2 4 wWvV ....iiiiillili!\im,iiiilillllllllll!ll!!lllllll! ■■ f iún y 1. Márnái a Fekete-tengerparti fürdőhelyen szabadtéri filmszín­ház épült. 2. Románia egyik új létesít­ménye, a Borzesti kőolajfinomí­tó. L 3. Ploestiben működik a „Má­jus U” művekben a 4. L.. D.— 150 típusú kőolajfúró berende­zés. 4. Románia egyetemi váro­saiban nagy gondot fordítanak az egyetem tanárai, előadói és diákjai elhelyezésére. Képünk a bukaresti egyetemi városnegye­det ábrázolja. 3. ROMANIA HÚSZ ÉVE M ég nem felejtettük el a múlt, a háború szenve­déseit, de ettől a nyártól kezd­ve már húszas számmal jelöl­jük a nagy történelmi sorsfor­dulót, Közép- és Kelet-Európa népeinek felszabadulását. A len­gyel, a román és a bolgár nép szinte egy időben emlékezik meg — barátaival együtt — sza­badságának > születésnapjáról, 1944 örökké' emlékezetes nya­ráról. Most, augusztus 23-án, a ro­mán nép ünnepel. Az új, a szabadságban szüle­tett generáció a történelem- könyv lapjairól tanulja, mi tör­tént azon a nyáron, de azok, akik szenvedői voltak a múlt­nak és szemtanúi az újjászüle­tésnek, frissen őrzik emlékeze­tükben az új kor első perceit, a szabadság hajnalhasadását. Antonescu rádiója még a győ­zelemről harsogott, de a hitleri hadigépezet már a „tervszerű visszavonulás” harctéri jelenté­seiben hozta nyilvánosságra ön­maga végzetét. A szovjet had­sereg csapásai alatt egymás után omlottak össze a hódító vágyál­mok, az emberség és értelem el­len kiépített frontok, a leigá- zott országokban magasra csa­pott a dühödt fasizmus ember­gyilkos lángja. A felszabadító csapatok Románia határaihoz közeledtek. A román kommunisták már ” 1943 nyarán kidolgozták a fegyveres felkelés tervét, né­hány nappal később létrehoz­ták a kommunista és a szociál­demokrata párt akcióegységét, majd 1944 júniusában megala­kult a Demokratikus Nemzeti Front, amely tömörítette a mun­kásságot, parasztságot és a ha­ladó értelmiséget a fasizmus el­len, az ország, a nép szabadsá­gáért. A román kommunisták által tervezett fegyveres felkelés szá­mára eljött a kedvező pilla­nat: a szovjet hadsereg átlépte Románia határát, s közeledett a főváros. Bukarest felé. A fel­kelők az augusztus 22-ről 23-ra virradó éjszakán birtokukba vették Bukarest katonai objek­tumait, a rádiót, a postát, s más fontos közintézményeket. A felkelés győzött, a náci né­met csapatok és Antonescu hű­béres csapatai tehetetleneknek bizonyultak az elemi erejű népi megmozdulással szemben. Ro­mánia szembefordította hadse­regét a náci megszállókkal, s a szovjet csapatok segítségével néhány hónap alatt teljesen fel­szabadította az országot Hitler és csatlósai uralma alól. A földesúri, kapitalista bék­lyókkal fékezett Románia elma,- radott, szegény agrárország volt. A felszabadulás nagy távlato­kat teremtett, de a román nép akkor tudott igazén élni a sza­badsággal, amikor megszabadult a királyság nyomasztó terheitől is, és végre saját kezébe vehet­te ügyének intézését. G azdag természeti kincsei­re alapítva megindult az ipar rohamos fejlődése, az or­szág elindult a szocializmus építésének útján. A kezdetleges mezőgazdasággal rendelkező or­szágból a belső tartalékok ki­aknázása és a testvéri szocialis­ta országok segítsége révén — fejlett ipari-agrár ország lett. _ Minden szólamnál meggyő­zőbbek az ország fejlődésének statisztikai adatai. Az utolsó „békeévhez”. 1938-hoz képest az ipar most hét és félszer annyit termel — ezen belül 1957-hez viszonyítva, kétszer annyit, ami azt mutatja, hogy a növekedés üteme meggyorsult. Különösen szembeszökő a vegyipar gazda­godása. Ismeretes, hogy Romá­nia milyen gazdag a kőolajlelő­helyekben. A kutak termelése alapján Románia a második he­lyet foglalja el Európában, a Szovjetunió mögött. És hogy még egy jellemző adatot mond­junk. az acéltermelés a felsza­badulás óta csaknem a tízsze­resére nőtt. A mezőgazdaság, némi kezdeti nehé^ág után, ma már szintén rohai^Ran növeli az agrártermékek termelését — két évvel ezelőtt fejeződött be a kollektivizálás, s a nagyüze­mi lehetőségek kiaknázása a gyarapodás, fejlődés széles táv­latait nyitotta meg. Dármerre jár a látogató ä ** Román Népköztársaság­ban, mindenütt szemébe ötlik az új lakások, lakónegyedek, váro­sok képe. Modem, ízléses épü­letekkel találkozik: 1960 és 1965 között az állami tervek alapján összesen háromszázezer lakást építenek, — a tervbk sze­rint — tíz évvel később megöli dódik minden lakásprobléma. 1964. augusztus 23-án a Rch mán Népköztársaság megünnep- li a dolgozó nép felszabadulá­sát, elért nagy eredményeit, és a testvéri országok segítségét. Forró szívvel emlékezik a fel­szabadítókra: a szovjet és a ro- mán hősökre, akik nem hiába! hullatták vérüket. Olyan ünnep ez, amelyet valamennyi baráti ország és a népek testvériségét valló minden ember nagy szere­tettel köszönt. B. m, PETŐFI NÉPE \ K Ma§yae Szocialista Munkáspárt / Bács-Klskun megye! Bizottsága F és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő; dr. Weither Dániel. Kiadja > 8 Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó; Mezei István Igazgató Szerkesztőség; Kecskeméti Városi Tanáesház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19) 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22 Kiadóhivatal; Kecskemét) Szabadság tér i'/& Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és fcézbesftőkna. Előfizetési díj I hőnapra 13 forint Bács-Klskun megyei Nyomda V. I Kecskemét - Telefont U-63 mm a«

Next

/
Oldalképek
Tartalom