Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-22 / 196. szám
Jp K fáíijínm „Jobb, ha adhatok, mintha én szorulok rá!.. Ezúttal a megyei postahivatal 22 dolgozója jött el a kecskeméti megyei véradóállomásra, 24-en jelentkeztek, ketten igazoltan. maradtak távol. Ülnek a pihenőben, a műtőszoba ajtaja előtt, bebocsátásra várnak. Téved, aki azt hiszi, hogy sima volt az útjuk idáig. — Alaposan megvizsgáltak minket — mondotta a „veterán” véradónak számító Bajusz József munkavezető vonalfelvigyázó. Az adatfelvételek után a laboratóriumba mentünk, alkalmasság, vércsoport és RH- vizsgálatra, amit a belgyógyászati vizsgálat követett (vémyoMiért kurtították meg egy étterem nyitvatartási idejét? Évenként körülbelül egymillió forint veszteség! Amikor megnyitották a kecskeméti Park éttermet délelőtt 10-től éjfél után 4 óráig fogadott vendégeket. Örültünk, hogy Kecskemétnek is lett egy ilyen reprezentatív vendéglátó üzeme. Egy hónap múlva — két órával — megrövidítették a nyitvatartási időt. Jó, rendben van! Ki ér rá hétköznap délelőtt — egy kávéért — kimenni a Műkertbe? Megértettük!... Igen ám, de pár hét múlva újabb kétórás rövidítés következett. És most már a záróra éjfél után 4 óra helyett 2 órakor volt. Legutoljára — mikor arra jártam — ismét módosítás ör- tént. Az fmsz igazgatósága —, aki a közvetlen utasítása alapján a Park étterem e napokban már — és még?! — éjfélkor Zár. Vigyázniuk kell, mert ilyen sebesség mellett fél év múlva nem lesz mit rövidíteni!... A panaszkönyvben is számos méltatlankodó beírás található. A beírok — egytől egyig — elmarasztalják a szüntelenül rövidülő üzemeltetési időt. Az üzlet vezetőinek felvilágosítása alapján a jelenlegi dolgozó létszámuk elegendő lenne az éjszakai nyitvatartáshoz. Nem utolsó sorban havi száz-száz- húszezer forint forgalomkiesésre is számítanak emiatt. (Egy évben egymillió forint!) Szinte hallom az ellentábor érveit: „Persze, aztán ott gyűlnének össze a Kedvesben „elázott” emberek!” „Aki szórakozni akar éjszaka, rendelkezésére áll a Homok-bár! — „Legalább a sok részeg nem költi el a pénzét!” Igaz! Csakhogy a nyitástól eltelt két hónap tapasztalatai alapján botrányokozás nem volt. (Rendőrségi beavatkozásra nem került sor.) A „Homok”- bárban tényleg lehet szórakozni — hétfő kivételével — minden nap. A Parknak viszont nincs szünnapja! És éjfél után hideg ételeket csak itt lehetett kapni. (Miért ne lehetne meleget is?!) A pénzüket pedig nemcsak a részeg emberek, hanem a józan külföldiek is költik. És ez valuta! Tekintettel a szüreti idény — várható nagy — idegenforgalmára, a közelgő színházi évad kezdetére! Nem lehetne a Park Éttermet — az eredetileg bevált és kifizetődőbb ideig nyitva tartani? P. Gy; Munkaerőhelyzet, költségvetés végrehajtása a járási tanács vb-k napirendjén A Bajai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap meg tartott ülésén a legközelebbi tanácsülés elé terjesztendő jelentéseket vitatta meg. Ezt követően a járás munkaügyi helyzetéről tárgyalt. Az előterjesztésből kitűnt, hogy a járás lakosai közül több mint háromezren utaznak rendszeresen vidéki munkahelyekre. Megállapította a végrehajtó bizottság: A járás munkaerőhelyzete egyre inkább megkívánja, hogy a munkavállalók a lakóhelyükön, illetve a járásban helyezkedjenek el. Feladatává tette a községi tanácsok vb vezetőinek és munkaügyi megbízottainak, igyekezzenek meggyőzni — különösen a szakképzetlen — mun- kakönyvigénylőket, hogy helyben vállaljanak munkát. Végezetül a takarékossági bizottság szóbeli tájékoztatóját hallgatta meg a végrehajtó bizottság a verseny állásáról. Dunavecsén a gazdálkodási és a községfejlesztési alapköltségvetésének első féléves végrehajtásáról tárgyalt a járási tanács végrehajtó bizottsága. A pénzügyi osztály előterjesztése alapján megállapította: A költségvetés bevételi oldalát ösz- szességében 58 százalékra, aj kiadásokat pedig 49 százalékra! teljesítette a járás. Ez az eredmény kedvezőbb a múlt év azonos időszakában elérthez képest. A bevételek tekintetében 16 százalékos a javulás. A községfejlesztési alap költségvetésének teljesítésében viszont némi lemaradás mutatkozik a múlt év azonos időszakához viszonyítva, amikor is a bevételek teljesítésében 8 százalékkal, a kiadásoknál pedig 10 százalékkal volt jobb az eredmény. A napirendi pont megvitatása után a végrehajtó bizottság megfelelő határozatokat hozott, PÉT 0*1 NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Föszerkeszt 5: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megye] Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Meze! István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefon központ: 26-19. 25-1«. Szerkesztő bizottság- 10-38. Vidéki lapok: 11-22 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tár l'/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Poéta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési d!1 ■ hónapra 13 fon Bács-Klskun megyei Nyomda^ V Kecskemét - Telefont 11-8J Meil M 065, i Véradók között más, szív, pulzus stb). Utána kaptunk rumosteát. Mint látja, én már túl vagyok a véradáson, nemsokára ismét megyek az étkezőbe. A menü: májkonzerv, vagy kolbász, csokoládé, péksütemény és egy üveg sör, Térítés nélkül Amikor megkérdeztem a postásokat, miért adnak vért, a legkülönbözőbb válaszokat kaptam. Dobos Sándor akkumulátoros, Dutkon István távirdamunkás, Sikár Imre üzemvezető-helyettes, Kiss József az erősítő állomás csoportvezetője, Salgó György, aki ugyanitt üzemvezető, a fiatal Bosnyák István és Kereczkei Zoltán, végül a tizenegytagú Mogyorósi Mátyás vezette háromszoros szocialista brigád tagjai, valamennyien a legkülönbözőbb indítékát sorolták fel az emberi segítségadásnak. — Engem egy keskenyfilm- előadás rendített meg. A címe: Születésnapi ajándék. Ekkor döbbentem rá, mekkora szükség van a véradókra, a véradásra. Másokat is igyekeztem meggyőzni — magyarázta az egyik véradó. Dutkon István, Bajusz József és Dobos Sándor már feliratkoztak az állomás törzsgárda tagjainak névsorába is. A törzsgárda tagjaira bármikor nyugodtan számíthatnak a véradóállomáson. Az ingyenes véradásról így beszéltek: Erkölcsi kérdés is — Higgye el — magyarázták — így is megéri a véradás. — Utána jobb a közérzetünk,, az egészségi állapotunk. Aztán nagyon hasznos az alapos, gyors, ingyenes orvosi vizsgálat is, hiszen minden alkalommal meggyőződhetünk arról, hogy egészségesek vagyunk, hiszen vért adunk. — A térítésmentes véradásnak nagy jövője van — folytatta a gondolatsort Salgó György. — Persze, ez erkölcsi kérdés is, amit a postán szintén megértettek. Az erősítőállomásról öten jöttünk a legelső szóra. Miért? Kérdezze meg talán erről Kiss Józsefet! — Először adtam vért életemben. Családomban eddig senkinek nem volt szüksége az életmentő vérre, de ne is legyen! Inkább én adok, minthogy nekem adjanak. De tudom, ha kell, ha szükségem lesz rá, nekem is jut elegendő vér — igy az első alkalommal véradó Kiss József. „Köszönjük!“ Egymás után jönnek kifelé a felgyűrt ingujjú postai dolgozók a műtőszobából. — Fájt? — kérdik egymástól. Nevetnek. Ugyan! Hiszen érzéstelenítettek. Novokainnal. Van, aki viccelődik: — Nagyon fájt. Mint egy bolhacsípés ... Dr. Csoó Zsigmond, a véradóállomás vezető főorvosa elégedetten beszélget a postaműszak véradóival. Itt látjuk dr. Takács Sándort, a megyei kórház igazgató-főorvosát, a véradóállomás vezetőjét is. Ö is elégedett. — Hálásan köszönjük a véradók önzetlen segítségét — mondotta. — Tudjuk, rájuk bármikor számíthatunk. De ez még mindig kevés, mert évről évre több vérre van szükség. Szeretném felkérni a kecskeméti üzemek, hivatalok, intézmények, vállalatok vezetőit: tekintsék jobban szívügyüknek ezt a kérdést. Segítsenek a szervező, az agitációs munkában, s ők maguk is járjanak elől jó iéldá- val. A megye párt- és tanácsvezetői ezt már megtették. Ez igen hatásos propagandának bizonyult, és többen követték példájukat. Most már másokon van a sor.. 5 Bubor Gyula Nyolcszáz köbméter silótakarmány A csikériai Űj Barázda Tsz- ben befejezték a silózási munkát. Hatvanhét hold napraforgós kukoricatermésből 800 köbméter silótakarmányt készítettek. t ifi. «ép» »ei«? t »ép» htof Kis emberek a nagy tetőn apró pont látszik csak a kép alsó csücskében, szinte alig lehet kivenni őket a magasból. S a hatalmas fekete hátú „szörnyetegek , amelyeken az emberkék mozognak, úgy simulnak egymáshoz, mint kifogott óriás bálnák a tengerparton... Talán a méretük is érzékelteti, milyen nagy munka lehetett így egymáshoz illeszteni őket. A kis emberek lám erre is képesek. Ezt mondja a kép a maga nyelvén, a fotóművészet eszközeivel. De szóljunk most már a témáról konkréten is: Kilenc és fél millió forint költséggel uj, korszerű raktár és irodaház épül Kecskeméten a FŰSZERT Vállalat részére. A raktárépületen az utolsó simításokat végzik az építők. A tervek szerint szeptembertől kezdve már innen bonyolítják le a vállalat teljes áruforgalmát. (Pásztor Zoltán felvétele.) A barátság RÉGI ismerősömmel akad* tam össze a napokban. Alig voltunk túl a szokásos üdvözléseken, máris előtört a panasz belőle: Higgyem el, nem érnek az emberek „egy pipa bagót sem”! S azt bizonygatta hosz- szasan, hogy „humbug” minden barátság és szemfényvesztés. Igazi barátság tulajdonképpen nincs is. Elmondta, hogy amióta osztályvezetői állásából leváltották, azóta Péter, aki addig naponta megjelent nála és sokszor még este is rájuk zörgetett, azóta ez a Péter eltűnt az életéből, nem jelentkezik, sőt szemlátomást elkerüli őt az utcán. Egy másik és egészen más jellegű példa: A hivatali irodában hárman dolgoznak együtt tökéletes egyetértésben. Négy, vagy öt év telt el azóta, amióta így együtt vannak és sdha egymásnak még csak azt sem mondják, hogy „állj odébb”. Egymás ellen nem szólnak, egymás munkájában kifogást nem találnak soha, s így megsértődni sincs okuk. Az én ismerősöm azért csalódó tt, mert időben nem látta meg, hogy az a bizonyos Péter nem őhozzá vonzódott, hanem az ő osztályvezetői beosztásához, amitől bizonyos előnyöket remélt és kapott, s amikor megszűnt osztályvezető lenni, akkor a vélt barátságnak csupán hült helyét találta. Kár volt barátságot hinni ott, ahol csak az érdek volt jelen. Az említett hivatali szoba három lakója is azt hiszi a másik kettőről, hogy neki jó barátja, pedig nem más ez a kapcsolat, mint a kispolgári kényelem akarása, óvatos félelemmel fűszerezett beletörődés a zavartalan, zökkenőmentes, kisszerű életmódba. A barátság valami egészen más. A barátság — ha igazi! — éltet és erőt ad. A barátság pedig akkor igazi, ha alkotó jellegű és egymás állandó segítésén alapszik. Nem tűri meg maga körül a hibát, a legerőteljesebb kritikával lép fel a legjobb baráttal szemben is, mert mennél inkább szeretünk és becsülünk valakit, annál többet kell követelnünk tőle, annál inkább kell, hogy fájjon ha a másik hibázik. Nincs köze a barátsághoz az olyan emberi kapcsolatnak, ahol egymás hibáit, bűneit takargatják, ahol ilyen, vagy olyan érdek pislog a barátság álcája mögött, ahol a „kéz kezet mos” elve az uralkodó. A barátság, mint a szerelem, megszépíti és gazdagabbá teszi az életet. Varga Mihály
