Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-18 / 193. szám
Világ proletárjai, egyesuljefeíí! A. MA&VAR. SZOCIALISTA MV>iOKÄST»ÄRT BACS-KISKvAM MEGYEI lapja XIX. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM Ara 60 filled? .1904. AUGUSZTUS 18, KEDD----------------------------------------------------------ff A fejlődés döntő láncszeme a termelékenység alakulása" rQómti Sándor előtár* látoyutásn nuqifétikben Társadalmi szükségszerűség Rónai Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja tegnap látogatást tett megyénkben. Hónai elvtársat Kecskeméten Erdőst József, a megyei pártbizottság titkára és Buda Gábor, a megyei tanács vb elnökhelyettese fogadta. Tájékoztatták a vendéget megyénk gazdasági és politikai életének alakulásáról, majd a konzervgyárba látogattak el. A Kecskeméti Konzervgyárban Végvári István igazgató, Bajzák Béla főmérnök, Bartucz Sándor vegyészmérnök, az üzemi pártalapszervezet titkára és Varga Sándorné szb-titkár köszöntötte a vendéget. Végvári elvtárs, a kialakult közvetlen hangulatú beszélgetés során, vázolta a gyár gyors ütemű fejlődését, amelyre jellemző, hogy míg 1957-ben 1980 vagon készEbben az évben termelőszövetkezeteinkben a tavalyihoz hasonló arányban terveznek, illetve valósítottak meg építési beruházásokat. Annak ellenére, hogy az év eleji időjárás következtében a „start” lényegesen nehezebb volt, az új létesítmények eddigi készültségi fokát vizsgálva, a tavalyihoz képest nincs számottevő eltérés. E hó elején az idén megkezdett építkezések 46 százaléka állott készem A tavalyról áthúzódó munkák is kilenctized részben befejezés előtt állnak. Az elmúlt évben mintegy 10 millió forint értékű építkezés elvégzését akadályozta meg a tél, az év utolsó két hónapja építkezésre nem volt alkalmas. Éppen ennek elkerülése végett van szükség most a folyó munkák ütemének a fokozására. Ami az ez évi új tsz-épít- kezéseket illeti, a tervekben 32 szarvasmarha-istálló — mintegy 2COO férőhellyel — és ugyanannyi baromfiól szerepel. Az előbbiekből 28-nak az építéséhez fogtak hozzá, a baromfitenyésztés céljaira szolgáló épületeknek azonban csak a felén folyik a munka. Főként a házi kivitelezésű libanevelők és törzsólak építése szenved késedelmet. Jobb a helyzet a 31 sertésól tekintetében, amely mintegy 4 és fél ezerrel több férőhelyet jelent az eddiginél. Ezek mindegyikének az építése folyamatban van. Említsük meg hogy amilyen jó ütemben haladnak a Eács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat dolgozói a lakiteleki Szikra és a kerekegyházi Dózsa Tsz növendék- marha-istállói, vagy a vaskó ti tsz-kőzi sertéstelep munkáinak végzésében, annál kevésbé örvendetes, hogy a kecskeméti Törekvés Tsz tehénistállójának az építését el sem kezdték, holott annak műszaki átadása októberben lenne esedékes, A saárut gyártott az üzem, ez évben mintegy ötezer vagon konzerv- féleséget ad a népgazdaságnak Növeli az üzem jelentőségét az is, hogy termelvényeinek nagyrésze, közel 75—80 százaléka kerül exportra. Rónai elvtárs számos kérdést tett fel a gyár vezetőinek, behatóan érdeklődött a dolgozók létszámának alakulása, a termelékenység növelésének eredményei felől, s az átlagos bérek, s az alacsonyabb bérkategóriák megoszlásáról. Mint mondotta, ez nemcsak személy szerint érdekli, de összefügg a párt politikájával is, amely a közvetlen tapasztalatokon alapul és nélkülözhetetlen az irányító munkában. — A fejlődés döntő láncszeme a termelékenység növekedése, amely közvetlen kihat a dolgozók életszínvonalának alaA lemaradás gyors pótlására van szükség ját építőbrigádok sem mindenütt jeleskednek. Meglehetősen kezdeti stádiumban vannak például a bartai Béke Tsz-ben a két juhhodály és a kanszállás építkezésével. Már tető alá került az idei programban szereplő négy tsz- magtár is. Az áthúzódó építkezéseken dolgozó ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat eddig a munkák 87 százalékával készült el. A Eács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat a feladatok fele részét „tudta le” augusztus 1-ig. A ktsz-ek kivitelezésében készülő és a házi brigádok végezte munkáknak egyaránt 42 százaléka áll készen. Amellett, hogy az idei munkák így meglehetősen sok gondot okoznak még, jó ütemben folynak a következő időszak előkészületei is. Az 1965—1966. években 288 millió forintot fordítunk a megyében termelőszövetkezeti építési beruházásokra. Ebből 25 millió a gépesítésre, 10 millió forint pedig a tervezésre és a műszaki ellenőrzésre fordítandó összeg. A két év során 1062 létesítmény tető alá hozása a cél. Nagyüzmei szarvasmarhatelepeket 29 helyen alakítanak ki, s ezek létrehozására 90 millió forintot szánnak. A sertés-, illetve baromfitenyésztéssel kapcsolatos létesítmények építésére összesen 60 millió forint áll majd rendelkezésre. Előrelépést jelent a korábbi évekhez képest az is, hogy mintegy 40, a gépek tárolására szolgáló színt is felépítenek az elkövetkező két évben a megye tsz-eiben. J. % kulására. Az a célunk — mondotta —, hogy akik a szocializmus építésében részt vesznek, egyre kedvezőbb anyagi, kulturális és szociális körülmények közé kerüljenek. A gyár vezetőivel folytatott eszmecsere után Rónai Sándor megtekintette a termelő üzemrészeket, s hosszasan elidőzött az egyes munkafolyamatoknál. Alkalma nyílt arra is, hogy közben szót váltson az üzem munkásaival. Mint mondotta, megelégedéssel töltik el a látottak, s kifejezte azt a reményét, hogy a közeli fejlesztés tovább javítja a termelést, s a munka- körülményeket egyaránt. A délutáni órákban a Szőlészeti Kutató Intézet lakiteleki üzemegységébe látogatott el Rónai elvtárs a megyei vezetők kíséretében. Itt Horváth Sándor, az intézet homoki osztályának vezetője, Révész Sándor intézeti mérnök és Bányai Antal tudományos kutató fogadta a kedves vendéget. Miután Horváth elvtárs részletes tájékoztatást adott a mintegy hatszázholdas telep eddigi eredményeiről, a csemegeszőlők szaporításának nagyüzemi méretekben folyó tudományos munkájáról, a vendégek megtekintették a kísérleti parcellákat és táblákat, többek között a termőszőlők kísérleti öntözését. / Rónai elvtárs látogatását befejezve meleg szavakkal búcsúzott a megye vezetőitől és új Bács megyei ismerőseitől, sikereket kívánva a megye dolgozóinak további alkotó tevékenységéhez. Az országos távlati tudományos kutatási tervben a keveréktakarmányok összeállításával és hatékonyabbá tételével foglalkozó kutatás kiemelt témaként szerepel. Az Állattenyésztési Kutatóintézet e feladatok lebonyolítására az elmúlt év elején a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézettel állapodott meg, s így lehetővé vált, hogy az intézet sertéshizlaldája az említett kutatómunkák bázisává alakuljon. Az első néhány hónap tulajdonképpen a felkészülést szolgálta. Ennek ellenére az év hátralevő részében már 13 kísérleti probléma vizsgálata folyt, ösz- szesen 909 sertéssel. A hizlalás eredményeként elért súlygyarapodás éves átlagban naponta és állatonként 313 gramm volt, ami 32 kilogrammos átlagsúly figyelembevételével havi 9,39 kilogramm súlygyarapodásnak felel meg. A kecskeméti telepen folyó keveréktakarmányozási kísérletek során elsősorban a terme(T. J.) Az üzemi dolgozókkal folytatott kötetlen, baráti, nyílt és őszinte beszélgetések, a termelési tanácskozások tapasztalatai meggyőzően bizonyítják, hogy mindazokon a helyeken, ahol az üzemi demokrácia jól érvényesül, rendkívül pozitív hatást gyakorol az egész termelés menetére, a dolgozók hangulatára. Mondjuk meg mindjárt nyíltan, hogy szép számmal akadnak munkások, mérnökök, technikusok, akik az üzemi demokráciáról szólva keserűen legyintenek, mondván „nem sok szavunk van az üzemben, javaslatainkra bólogatnak, de nem szívlelik meg, aki pedig éppen az ügy érdekében bírálja az üzemvezetést, annak visszaütnek „finoman”, vagyis egy-két hónap múlva valami ürügyet keresve, törlesztenek”. Ezeken a helyeken egyik-másik vezető nem érti az üzemi demokrácia lényegét! Az üzem dolgozóival nem azért szükséges tanácskozni, nem azért kell őket bevonni a vezetésbe, mert ez „ildomos”, mert arról számot kell adni a párt- és szakszervezeti szerveknek, s legalább formailag „eleget kell tenni” a törvényes előírásoknak, hanem azért, mert a mi viszonyaink között ez társadalmi szükségszerűség. Miről van szó? Arról, hogy a szocialista termelési viszonyok létrejötte lehetővé és szükségessé is teszi a munkásosztály, s a dolgozók különböző rétegeinek és csoportjainak bevonását a szocialista tulajdonba levő gyárak, üzemek vezetésébe, a termelés irányításába, annak ellenőrzésébe. Hiszen a szocialista üzemvezetés vezérlő elve, a demokratikus centralizmus érvényesülése azt jelenti, hogy az egyszemélyi felelős vezető döntését és utasításait a dolgozókkal való érdemi tanácskozás kell, hegy megelőzze és megalapozza. Rendszerünk megkülönböztető vonása a szocialista demokratizmus, amely lehetővé teszi, hogy kibontakozzék a dolgozók tömegeinek öntevékenysége — szervező készsége, lelkesedése és találékonysága a társadalom érdekében, az anyagi javak tömegének növeléséért, minőségének javításáért, költségének csökkentéséért. S ez az öntevékenység a munkához való szocialista viszony kialakulásából, a végzett munka szeretetéből táplálkozik. És ezt a folyamatot csak úgy tudjuk elősegíteni, ha a dolgozó ember számára lehetővé tesz- szük, hogy megismerje a saját tevékenységének üzemi, népgazlőszövetkezetek, másodsorban pedig az állami gazdaságok érvényben levő receptjeit kell biológiailag hatásosabbá, takarmánykészleteink figyelembevételével gazdaságosabbá tenni. A tavalyi tervek szerint az országban gyártott 113 ezer vagon keveréktakarmányból 81 ezer vagont — az összes meny- nyiségnek csaknem a háromnegyed részét — tett ki a sertések részére gyártott keveréktakarmány. A hazai hús- és zsírtermelés zömét szolgáltató sertések hizlalásához a 30 és 60 kilogramm közötti élősúlyú, illetve a 60 kilogramm feletti kategóriára kétféle táp áll rendelkezésre. Az 1963-ban használt sertéstáp I. keverék kísérleti etetése során megállapítható volt, hogy főként a borsó kedvező hatása javította a súlygyarapodást, s a napraforgó etetése is eredményes volt. A további kísérletekben a sertéstápban levő korpa részarányának terhébe, eltérő arányban, légáramoltatással szárított lucernalisztet adadasági összefüggéseit, s azt, hogy minél hozzáértőbben, érdemben tudjon beleszólni az üzem életébe. Nálunk ennék minden lényeges szervezeti formája adva van — termelési tanácskozások, szakszervezetek, üzemi tanácsok. stb. révén — s mégis, egyes helyeken azt tapasztalni, hogy működésük eléggé formális, hogy a munkások értékes javaslatai elsikkadnak és emiatt ezeken a helyeken a társadalmi aktivitás nemhogy kibontakozna, hanem inkább alábbhagy, közönybe fullad. Egyetlen üzemi vezető sem állíthatja, hogy nincs miről tanácskoznia a dolgozókkal. De azt állíthatja — mi esküdni mernénk rá —, hogy népgazdaságunk kulcskérdését utasításokkal, az üzemi dolgozók aktív támogatása, javaslatai, kezdeményezései nélkül lehetetlen megoldanunk; Mi ez a kulcskérdés? A munka termelékenységének ütemesebb emelése. — Miért égető ez számunkra? Örvendetes dolog, hogy népgazdaságunk általában egészségesen fejlődik. A második ötéves terv mennyiségi előirányzatait teljesítjük, sőt 1964. első fél évében például az iparban 2 százalékkal túlteljesítettük a tervet. — Nem hallgatható el azonban, hogy a termelékenységi előirányzatot — azt ti., hogy a termelésemelkedés kétharmadát a termelékenység emelésével és csak egyharmadát létszámemeléssel teljesítsük — a tervidőszak alatt ez idáig nem sikerült teljesíteni. Pedig ettől függ a felhalmozás és a fogyasztás aránya, vagyis: a népgazdaság fejlesztésének és az életszínvonal emelésének üteme. Ismeretes, hogy a termelékenység gyors ütemű emelésének alapja a modern technika széles körű alkalmazása. Ennek megfelelően az üzemek sok modem gépet, felszerelést kaptak. Teherbíróképességünk a beruházásban azonban korlátozott. Ezért különösen időszerű most a meglevő lehetőségek, tartalékok feltárása és felhasználása. S ez a dolgozók aktív közreműködése nélkül elképzelhetetlen; Alkotó kezdeményezésük, javaslataik a munka jobb megszervezésére, a gépek, berendezések jobb kihasználására, a fejlett munkamódszerek tömeges' bevezetéséré — mind egy-egy láncszemei a kulcskérdés megoldására, a munka termelékenységének emelésére. Az üzemi demokrácia érvényesülésének elősegítése — a szocialista üzemvezetés egyik fontos alapfeltétele. goltak. A vizsgálatba vont sertéseknél 3—5 százalék lucerna- liszt etetése járt a legjobb eredménnyel. Ezután e három takarmányféle etetését egy kísérletbe vonták. Az eredmények alapján javaslat született arra nézve, hogy az idei takarmánygyártás már új recept szerint történjék, s benne 6 százalék borsó, 5 százalék lucernaliszt és 3 százalék napraforgó szerepeljen. Ez a módosítás meg is történt; s a most használt sertéstáp fehérje-összetétele már változatosabb a réginél. Az új keverék-alapanyag ára egyébként 219 forint, míg a tavalyi sertéstáp I-é 222 forint. A külön- bözetet figyelembe véve, 03 1964-ben gyártásra kerülő tápmennyiség felhasználásával az állattartók összesen 11,8 millió forint költségmegtakarítást éri nék éL A kísérletek az intézet parasztfőiskolai telepén jelenleg is folynak. Segítségükkel évről évre hatásosabb; olcsóbb és magasabb tenyésztési eredményeket hozp tápokra számíthat •a mezőgazdaság, 300 millió tsz-épífkezésekre Újszerű takarmányozási kísérletek Kecskeméten
