Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-16 / 192. szám
I Ssws SS -&n*sS Nyár! betegségek ' — s amivel megakadályozhatjuk azokat A betegségek megelőzésének minden évszakban egyik leghatásosabb módja a tisztaság, a személyi higiénia. Nyáron azonban fokozott mértékben érvényes ez az aranyszabály. Meleg időben ugyanis, amikor az étel hamarabb romlik, a hulladék gyorsabban indul rothadásnak, a kórokozók is hihetetlen mértékben elszaporodnak. Természetes táptalajuk minden bomló szerves anyag, legfőbb hordozójuk, terjesztőjük pedig a légy. Ha például a legyeket sikerülne az utolsó petéig kiirtani, legalább ötven százalékkal kevesebb lenne nyáron a fertőző megbetegedés. A dizentéria — vérhas és a hastífusz — a gyermekbénulás megszűnte óta — a két leggyakoribb „szezonbetegség”; kórokozói széklettel ürülnek. Terjedésüket tehát csak a maximális tisztaság, elsősorban a kézmosás akadályozhatja meg. Nyáron úgyszólván nem lehet elég gyakran kezet mosni, mert nemcsak a betegek, hanem a bacilusgazdák is — akik maguk nem betegszenek meg — fertőznek. Nincs egészségesebb táplálék a friss gyümölcsnél — ha tiszta. Csábító fáról enni a kívánatos szép körtét, szilvát, tőkéről a szőlőt — mégse tegyük. Hetekig tartó, kínos betegséggel fizethetünk érte. Mindig mossuk meg a gyümölcsöt, méghozzá alaposan, lehetőleg folyó vízben. Faluhelyen a nyitott szemétdomb, trágyadomb, pöcegö- dör, a kórokozók milliárdjai- nak tanyája. Gondoskodjunk a fertőző gócok elszigeteléséről, fertőtlenítéséről; kutak közelében pedig egyáltalán ne tűrjünk hulladékot, mert szennyezetté válhat ivóvizünk. Ha mégis rendellenességet éreznénk, forduljunk orvoshoz, a bélfertőtlenítő szerek sok betegség kifejlődésének veszik elejét. A nyári betegségek másik csoportja a jéghidegen fogyasztott italoktól ered. A felhevült tüdő leforrázása mohón kortyolt jeges folyadékkal mindig ártalmas, gyakran pedig súlyos megbetegedés forrása. Az ügyész szemével: Mindent a dolgos élet jutalmaként A meglettebb korú nemzedék között gyakran beszéd tárgya, hogy a fiatalok egy része indokolatlanul, egészségtelenül türelmetlen — ha az igényéről van szó. Minél gyorsabban, mindent egyszerre akar: ruhát, szórakozást, érvényesülést. Ezeket is lehetőleg minél könnyebben, csekély munkával, olykor kellő iskolai tanulmányok, szakképzettség nélkül. Kissé arra vezethető ezvisz- sza, hogy a szülők — hivatkozva arra, hogy „Nekem úgysem jutott annak idején — hadd legyen legalább neki...” — tőlük telhetőén igyekeznek gyermeküknek mindent megadni. Ugyanakkor azonban nemegyszer megfeledkeznek a munka szeretetére, megbecsülésére nevelni a fiatalkorút, arra, hogy minden érvényesülésnek az az alapja, Isi hogyan hajt hasznot a társadalom — s ennek révén az önmaga számára. J. Bálint fiatalkorú, becsületes, rendezett családi életű emberek gyermeke. Mindkét szülő szakmunkás, az üzem megbecsült dolgozói. A 16 éves Bálint nem szívesen tanult. Az általános iskola IV. osztályát végezte el. A pedagógusok véleménye szerint jó képességű, minden megerőltetés nélkül elvégezhetné az általános iskolát. Bálint mégis többször bukott, igazolatlanul mulasztott. A szülők nem szorgalmazták gyermekük tanulását; sokszor igazolták mulasztásait, fedezték hazugságait. A fiú túlkoros lett. kimaradt az iskolából. Szülei a gyámhatóság segítségével elhelyezték az egyik üzembe, ahol mint segédmunkás 1200 forintot keresett, viszonylag könnyű munkával. Észrevette, hogy a szakmunkások többet keresnek, s a saját fizetését kévéséivé, otthagyta munkahelyét. Ezután csak hosszabb utánajárással sikerült őt elhelyezni egy másik üzemben, ahol havi 800 forinMáris népszerű az új lakástextilüzlet Augusztus 6-án nyílt meg Kecskeméten, a Rákóczi úton a 221. számú lakástextilbolt. Sokan megállnak a kirakatban látható szőnyegek, plédek, függönyök, bútorszövetek előtt, és még többen benyitnak az ajtón, hogy ízléses kellékek vásárlásával egészítsék ki lakásuk berendezését. — A legkapósabbak: a spárga-, bükié- és perzsaszőnyegek, a bútorszövetek, takarók és az ágynemű — kaptuk a felvilágosítást Gazdik Miklós eladótól. — S ha már itt tartunk, megemlítem azokat a cikkeket is, amelyekből nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Ilyenek: az epinglé bútorszövetek, műszálas takarók, lakástextil, zsinegek és ponyvák. Ha ezekből is elegendőt kapunk, bizonyára még kedveltebb lesz az üzletünk. De hát ez már nemcsak mirajtunk múlik... Képünkön: Perzsa (szőnyeg) vásár az üzletben. tot kapott. Itt Is elégedetlen volt. Gépalkatrészek ellopását kísérelte meg a gyárban. Motorkerékpárt akart venni — vallotta — de becsületes úton erre „csak évek múlva” kerülhetett volna sor. A fiatalkorúak bírósága megtárgyalta J. Bálint bűnügyét, és gondos mérlegelés után 10 hónapi javító-nevelő munkára ítélte, 10 százalékos bércsökkentés mellett. Munkahelyet is kijelölt számára a bíróság és figyelmeztette, hogy amennyiben a munkahelyét önkényesen elhagyja, vagy fegyelmi eljárásra ad okot, a javító-nevelő munkát szabadságvesztés büntetésre változtatja át. A szülőknek és a fiatalkorúnak egyaránt intelem volt az eljárás. Bálint rádöbbent, hogy tanulás, képzettség nélkül ma már szinte egy lépést sem lehet tenni. Beiratkozott az üzemben szervezett esti iskolába. A szülők rendszeresen érdeklődnek „felnőtt” gyermekük iránt, keresetéről elszámoltatják. Bálint életútja. helyes irányba terelődött. A gyors „érvényesülni” és „élni akarással” a fiatalok szellemi fejlődése nem mindig tart lépést. S a könnyed életfelfogás helytelen folyamatát sok szülő elő is segíti. Szomorú példa S. Erzsi esete. Erzsi szülei a 15 éves leányukból mielőbb nagylányt próbáltak formálni. Az iskola nevelőinek kifejezett tilalma ellenére a legdivatosabb festett frizurával, a legdrágább ruhákban járatták. Korához nem illő szórakozást, éjszakai kimaradásokat engedtek meg neki. A lakásukon engedélyezett „házibuli” megkezdése előtt — hogy ne zavarják a fiatalok szórakozását — eltávoztak hazulról, és rokonoknál aludtak. Ezek után nem szükséges részletezni, miért került Erzsi az erkölcsi züllés útjára. Jelenleg intézetben tanulja — helyes nevelési módszerek alkalmazásával — mindazt, amit a szülők rossz értelemben vagy egyáltalán nem alkalmaztak. A korai „felnőttösdi”, „élni akarás”, s a szülők által ehhez — akaratlanul is — nyújtott „segítség” megbosszulja ma-1 gát. A fiatal károsodik vele. Nem fedezi fel azt az örömöt, amit a jól elvégzett munka nyújt, számára elvész a tiszta szerelem szépsége, s gyakran csak a saját botlásaikat követő szenvedés, bünhődés árán döbbennek rá, hogy az élet nemcsak szórakozásból áll. Mindent a maga idejében. És mindent: csinos ruhát, szórakozást, érvényesülést — a dolgos élet, erőfeszítések jutalmaként. Elsősorban a szülőre vár a feladat, hogy gyermekét erre megtanítsa. Dr. Babay Imre A tervezők figyelmébe ajánljuk a beépített szekrénynek ezt a francia mintáját. Nagyon megkönnyíti kis lakásokban a belső környezet praktikus és mutatós kialakítását. Minden holmi kényelmesen elhelyezhető benne, sőt, lehajtható lapja étkezésre is kiválóan alkalmas, a bemélyedésben pedig elfér a nappal ülőbútor, éjjel fekhely szerepét betöltő kanapé. Szívesen látnánk hasonló megoldású beépített szekrényt a most készülő lakásokban is. Kézimunka 80-as vagy 100-as horgolófonalból horgoljuk, egy csillag átmérője •1 cm. Nagy térítőnek is igen mutatós. A C SIL.L A GMINT A leírása: 1. sor: 10 láncszemből gyűrűt horgolunk. 2. sor: A gyűrűbe 2-szer 2 egyráhajtásos pálcát horgolunk közöttük 1 ötláncszemes pikóval. 6 láncszem utáin összesen négyszer ismételünk. 3. sor: 7 láncszem, a negyedik pálcába öltünk 1 kétrá- hajtásos pálcával, 3 láncszem és a 6 láncszemes ívbe öltünk, 5 láncszem, ismét a • 6 láncszemes ívbe horgolunk. Ez a sarokív. Körben ismételünk. 4. sor: A 3 láncszemes ívbe egyráhajtásos pálcát horgolunk, a pálcába 1 pálcát, a sarokívbe pedig 7 egyráhajtásos pálcát teszünk. így horgolunk körben. 5. sor: 8 láncszem., 1 kétráhajtásos pálcával a negyedik pálcába öltünk, 4 láncszem és még 2 ívet horgolunk így. A következő pálca mellett még egy pálcát horgolunk, közben 4 láncszemmel, ez a sarokív. Ismételünk. 6. sor: 1 láncszem. 4 rövidpálcát horgolunk az ívbe, a következő ívbe is 4 rövidpálcát teszünk, majd 6 láncszem és 7 kétráhajtásos pálcát horgolunk a sarokívbe, a pálcák között 2 láncszemmel. 6 láncszem után egy ívet kihagyunk és 3 ívbe 3-szor 4 rö-= vidpálcát öltünk. 6 láncszem után Ismételünk. 7. sor: Az előbbi sor 12 rövidpálcájába 8 rövidpálcát horgolunk (2—2 pálcát elhagyunk), 5 láncszem, rövidpálcával a 6 láncszemes ívbe öltünk, és ezt ismételjük, hogy 7 ívünk legyen. A csillagokat 3—3 ívnél kapcsoljuk egymáshoz rövidpálcával. Középen egy-egy ív kimarad. A SZÉLCSIPKE leírása: 1. sor: 8 láncszemmel kezdünk, 1 kétráhajtásos pálcát horgolunk az ívbe, 4 láncszem és a harmadik rövidoálcába öltünk. 10 .láncszem, l kétráhajtásos pálcával visszaöltünk a pálca felső szélébe, majd 1 kétráhajtásos pálcával a következő harmadik rövid pálcába öltünk. Folytatjuk a 4 láncszemes íveket. A sarokívbe kétszer öltünk, közben az előbbi 10 láncszemes ívet horgoljuk. Ezt ismételjük körül. 2. sor: 6 láncszem, 7 kétráhajtásos pálcát öltünk a 10 láncszemes ívbe, a pálcák között 2 láncszem, 6 láncszem, a harmadik ívbe 3 rövidpálcát nor- golunk, 6 láncszem után a sarokívbe 8 kétráhajtásos pálcát teszünk. Ezt ismételjük körben. 3. sor: 5 láncszem, rövid pálcával a 6 láncszemes ívbe öltünk, majd 5 láncszemet a kétláncszemes ivekbe öltünk. Ezt ismételjük körben.
