Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-14 / 190. szám
Továbbfejlesztik a fehértói úttörőtábort Eredmények, tervek, tanulságok A Kecskemét-fehértói úttörőtáborban az utolsó csoport is befejezte az üdülést. Lapunk már több alkalommal beszámolt a táborozáson részt vett gyermekek életéről. Csak helyeselni tudjuk a városi tanács kezdeményezését, hogy a múlt évben jelentős anyagi áldozattal épített tábor további fejlesztésével lehetővé teszi a kecskeméti iskolás gyerekek szervezett üdültetését. Most, az üdülési szezon befejezése után a művelődési osztályhoz fordultunk, mondják el, milyen eredményeket hozott az üdültetési akció. Madarász Lászlóné gazdasági felügyelő ezeket mondja: •— A tábort az elmúlt évben létesítette a tanács, több mint kétmillió forintos költséggel. Kényelmes sátrak, kifogástalan étkeztetés, megfelelő tisztálkodási lehetőség és nagyszerű nevelői felügyelet állt rendelkezésre. — Mi az oka mégis, hogy részben kihasználatlan maradt a tábor? — Ennek több oka van. Mindenek előtt a szülők idegenkedése. Sokan nem akarták, nem merték éjszakára kint hagyni a gyermekeiket. A nagyobbak kevésnek találták a szórakozási lehetőségeket. Éppen ezért jövőre bevezetjük a villanyt, hogy tv is, rádió is rendelkezésre álljon. Egy másik ok: Az iskolák egy része nem vette elég komolyan felhívásunkat, vagy rosszul értelmezte azt. Példa a Zrínyi Ilona Általános Iskola, ahol az alsó tagozatos tanulókat otthon fogták. És egyes iskolákból jóval kevesebb gyerek ment ki annál, mint amennyi jelentkezett, vagy nem azok mentek, akik jelentkeztek. Mivel a térítési díj egyénenként változik, így az meglehetősen sok problémát, zavart okozott nekünk a pénzügyi tervezésben. — Mi a véleménye, szükség lesz a jövőben is a tábor fenntartására? — Feltétlenül. A szülőknek nagy segítséget jelent, ha levesszük a vállukról egy időre a gondot. A háromszor kéthetes turnusban jövőre már összesen ezerötszáz gyermek üdülhet, jól felszerelt, kulturált környezetben. Reméljük, ezentúl az iskolák is, a szülők is jobban együttműködnek velünk az előkészítő és szervező munkában. S akkor jövőre még szebb eredményről számolhatunk majd be. V. M. i X l l 1 t l A közömbös turista Alattunk a mélyben az emberek parányi pontok. A suhanó autók apró játékszerek. Körül a színes, eleven, erős és bizakodó Varsó. A Kultúra és Tudomány Palotájának harmincadik emeletéről még sze.bb a város. Ereje és szépsége betölti az embert, aki úgy érzi, hogy kiáltani kellene, nagyot és boldogan, valami olyasmit, hogy az élet legyőzhetetlen és felülmúlhatatlan, hogy fenséges és bizsergetően édes a lét, hogy az ember áttör hitével és akaratával a pusztulás felett. Már éppen szólani akarok a mellettem állókhoz, készülök kiönteni eléjük az érzésrengeteget, ami megtölti énemet, amikor visszafojtott beszéd üti meg fülemet. Valaki azt mondja idegesen és ingerülten: — Ha a szalámi nem kell nekik százhúsz zlotyiért, akkor add oda akár kilencvenért, mert én ugyan haza nem viszem. Ügy érzem, szédülök és újból kiáltani szeretnék, de most már a fájdalomtól, amit a szalámiról tárgyalók bántó közömbössége keltett bennem. Szeretnék rájuk kiáltani, hogy: — Hallgassatok! De aztán elcsitult bennem ez a felindultság. Ügy láttam, mintha a Visztula onnan lentről ide mosolygott volna rám, s még a hangját is hallani véltem: — Kibírtunk többet is, pajtás, volt idő, amikor a vér és kegyetlenség lepte el a testünk, és mégis rendbejöttünk. Hát mondd, árthat-e nekünk most már az ilyen nevetséges érzéketlenség és a bárgyú közöny? Igazat adtam a bölcs folyó- nak. De a megbocsátás igazi örömében máig sem tudtam osztozni vele. —a —y é^-Tetőlt ftépe retö Sxegedi Szabadtéri Játékok 1964. Piassf®! a Dóm előtt (Szegedi tudósítónktól.) Tegnap délután megkezdődtek a Szegedi Szabadtéri Játékok utolsó bemutatójának előkészületei. Megérkezett a városba a Magyar Állami Népi Együttes. Az együttes vezetői a szabadtéri játékok igazgatóságán tartottak megbeszélést, majd részben a szegedi színház próbatermeiben, részben kint a szabadtéri színpadon megkezdték a „Kisbojtár” című táncjáték előadására velő felkészülést. A néhány évvel ezelőtt Budapesten az Erkel Színházban bemutatott mű jelentős változásokon ment keresztül, amíg a Dóm előtti hatalmas színpadra kerülhetett. Fülöp Zoltán Kos- tuiii-díjas díszlettervező mar hónapok óta készen volt a .Kisbojtár” színpadképével is. Most már az ő kissé elvont, játékos díszletelemei között folyik az egész estét betöltő táncjáték próbája. Az iránt érdeklődünk, mit jelentett számára ennek a díszletnek az elkészítése. — Az idén két darab tervein dolgoztam — mondja, s mindjárt sorolja is: — Az egyik Bartók Béla balettjének szinte premier számba menő előadásának kívánt megfelelő környezetet adni, a másik Rábai Miklós—Gulyás László—Varjasi Rezső: „Kisbojtár” című táncjátékához készült. Ennek a műnek a színpadát, mint a két évvel ezelőtti zártszínházi bemutató díszleteit is, nagy örömmel terveztem meg. Nagyon szeretem ezt a derűs táncjátékot. Tulajdonképpen öt képet állítok színpadra, olyan jellegű díszletekkel, amelyek nem akarják a valóság illúzióját kelteni, hanem egymástól független, különböző méretű, álló és fekvő téglalap formájú felületekre festett színes ábrák segítségével próbálják hangulatilag alátámasztani Rábai Miklós nagyszerű táncötletét. Ehhez az eléggé absztrakt ötlethez kíván simulni a színpad jelzett jellege. — Miért kellett ilyen eszközhöz folyamodni? — A mű cselekménye miatt. Hiszen a Kisbojtár története nem kövek között játszódik, hanem egy nagy alföldi pusztaságban, illetve egy falusi vásárban. Ezt a színhelyet kellett a Dóm elé varázsolni. Így, mivel az adott környezet egészen más jellegű, nem választhattam naturalista megoldást, csupán azt tűzhettem célomul, hogy kifejezően jelezzem a cselekmény színhelyét. Valamennyi színes síkból álló képnek azonos háttere van, s ez egy kissé naívul festett és mind az öt képen átvonuló Nap, illetve adott esetben Hold, képét adja. — Hogyan oldja meg a díszletváltozásokat? — Valamennyi változás a publikum előtt történik. És éppen ezért ebbe a folyamatba próbáltam játékos, tréfás elemeket vinni. Ez szívderítő, kedves mókázás akar lenni, s remélem, célom sikerül is elérni. A díszlettervező műve már a színpadon áll, most már csak a szereplőktől függ, hogy a játék valóban hogyan sikerül. Híd betonszalagokból iäSi Megyei lapjaink egy részének szokása, hogy az aznapra esedékes névnapot esetről esetre kommentálja, megmagyarázva az illető név eredetét, és néhány klasszikus példát hozva fel annak viselői közül. Augusztus 1-én — bár nem ismerek senkit, aki arra vetemedett volna, hogy ekkor ülje névünnepét — a kalendárium szerint Péter napja volt. Aznap sajtónk egyik illusztris képviselője imigyen hozott fel históriai példát: Fejtetőn ,,A magyar történelemben Orseolo Péter, a két ízben uralkodó és megvakított király őrzi a nép emlékét.” Ez a mondat másképpen nem magyarázható, csakis úgy, hogy a magyar nép, mint olyan, réges- rég kihalt, az enyészet martalékává vált, s emlékét egyedül a jóságos, világtalan király őrzi, trónusa magasán elmélkedvén a „néhai” nép tetteiről. „Vár állott, most kőhalom . „A sír, hol nemzet süllyed el...” — és hasonlóképp... A tény ezzel szemben az, hogy jó 900 évvel Orseolo Péter után a nép még mindig él, méghozzá úgy, ahogyan eddig soha. A királyra pedig olyasféleképpen emlékezik, mint aki a Kárpát-medencét idegenekkel árasztotta el. Az obiigát nyolc nlap, sajnos, már letelt. Így csak kissé megkésve, utólag gratulálunk. Orseolo Péternek is, laptársunknak is. <j. t.) ff j A Hídépítő Vállalat szakemberei az országban egyedülálló megoldással építik a 'balassagyarmati főközlekedési út egyik 72 méter hosszú felüljáró hídját. Acélszerkezet helyett 32 tonnás előrefeszített vasbeton „szalagokból” építik a hidat. Az utolsó vasbetonszerkezetet most emelték a helyére. A ' tervek szerint szeptember közepén adják át rendeltetésének a felüljárót. Képeink: 1. A felüljáró távlati képe. 2. Munkában a daru az új felüljárón. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadd Vállalat. Felelős kiadd: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont- 26-19,25-16. Szerkesztő bizottság: 10-3S. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér l/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint, Bács-Kiikun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon; H-36. Index; 25 065,
