Petőfi Népe, 1964. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-01 / 179. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek I XIX. ÉVFOLYAM. 179. SZÁM Ara f»0 fillér 1964. AUG. 1, SZOMBAT A választók iránti felelősséggel IILátja, ezt szeretem, ha ilyen tanácstagi lelkiismeretességgel hallgatja meg és jelzi nálunk a dolgozók jogos panaszait! ...” — dicsért meg a múltkoriban valakit dr. Kárpáti Antal, a Bajai Járási Tanács vb- titkára, amikor egy posztógyári munkásasszony sérelmét továbbította. „Tanácstagi lelkiismeretességgel” — sokat mondó elismerés! Lám csak, a segítőszándékot, a felelősségérzetet, a tanácstagok lelkiismeretességével mérik! Ennek bizonyára oka van, erre feltétlenül rászolgáltak a lakosság választott képviselői. Most, hogy a kezembe került a jelentés az első félévi tanácstagi beszámolókról, fogadóórákról és családlátogatásokról, megtaláltam ennek magyarázatát. V együk csak az utóbbi kettő — a tanácstagok közéleti tevékenységének -úgynevezett „aprómunkájáról” tanúskodó — néhány adatát. Hiszen ezek a találkozások a legalkalmasabbak a közösségi és egyéni gondok, bajok elmondására, megvitatására. Az elmúlt évnegyedben fogadóóra és családlátogatás keretében 4691 tanácstag több mint 135 ezer választóval beszélgetett. Az előterjesztett javaslatok, panaszok közül 1328 volt közérdekű, 6302 pedig magánjellegű. Közülük számos ügyben interpelláltak a tanácsüléseken, s ily módon segítették elő a megoldást, vagy az illetékes szervhez vaió továbbítással, személyes közbenjárással, útbaigazítással siettek választóik segítségére. Ml em kevésbé beszédesek azonban a következő adatok sem: Az első fél évben elvégzett munkáról a megye 5834 tanácstagja közül — beleértve a megyei, járási, városi és községi tanácstagokat — 4453- an adtak számot összesen 99 636 választópolgár előtt. A félévi beszámolókon 10 273-an szólaltak fel, s közülük közel öt és fél ezren nem is elsősorban személyes problémával hanem hasznbs, közérdekű javaslatokkal álltak elő. A hozzászólások és a javaslatok magas száma a tanácsi testületek munkája iránti érdeklődés növekedéséről tanúskodik, s arról, hogy a választók és a tanácstagok között valóban kialakult a jó kapcsolat, a községek, városok, az egész- megye életének formálásában, fejlesztésében a gyümölcsöző együttműködés. Nem kérne, javasolna, kezdeményezne a lakosság, ha a swava falra hányt borsó, pusztába kiáltott szó lenne. Viszont a meggyőződés, $ javaslatoknak a tanácsi testület elé való terjesztése, megvitatása, s a lehetőségek szerinti megvalósítása, mindig újabb serkentő erő a fejlesztés következő lépéseinek megtételéhez. Ebből pedig szívesen kéri és veszi ki a részét — társadalmi munkával — maga a lakosság is. Hiszen a saját érdekét, javát szolgálja. S ezért van, hogy a megye szinte valamennyi helységéről elmondhatjuk: Annyit változott, hogy rá sem ismerne, aki — mondjuk — tíz évvel ezelőtt látta utoljára. tanácstagoknak a választók iránti felelősségérzetéről tanúskodó adatok, számok azonban nem homályosíthatják el a hétköznapi munka nehézségeit, buktatóit sem. Az igények — falun és városon egyaránt — gyorsan növekednek. Nagyon sokszor gyorsabban, mint ahogyan azt a lehetőségeink — pénzügyi fedezet, anyag és kivitelezői kapacitás — megengedi. S ez a tény egynémely tanácstag elvtársat, olykor nehéz helyzet elé állítja. A kecskeméti járás egyik tanácstagja például így szólt a testületi ülésen: „Nem is merek a választóim elé állni, mert még mindig nem valósult meg az ígért vízmű, a gépházra hiányzik a pénz .. P edig a helyzet nem is olyan nehéz. A lakosság — fejlesztési hozzájárulásként befizetett — forintjai ott „fekszenek” a vízműhálózcé csöveiben, a hidroglóbusban. Most már a gépházra valót kell összegyűjteni, és működni fog a vízmű. El lehet és el is kell ezt mondani a beszámolón, megérti ezt a lakosság. Legfeljebb bírálóan hozzáteszi a maga megjegyzését: Miért nem gyűjtöttük előbb össze a pénzt, anyagot, s biztosítottuk a kapacitást, hogy „egy kalap alatt” fejeződhetett volna be a munka, és vizet is szolgáltatna a létesítmény? Csak hasznds, okosító az ilyen észrevétel. A tanácsi határozatok meghozatalánál növeli a választott ember felelősségérzetét. Mert mielőtt egy javaslat felett szavazna, távlataiban is megvizsgálja azt. sőt megpróbálja beágyazni az egész népgazdaság-adta lehetőségekbe. E bben rejlik a tanácstagi munka lényege: Ügy szolgálni az adott község, város, s az egész megye lakosságának érdekeit, hogy azok szervesen illeszkedjenek abba az ütemes fejlődésbe, amely egész hazánk lakosságának életét szépíti, tartalmasabbá teszi. S csak hasznos lehet, ha ennek felismerésében a választók is hozzásegítik tanácstagjukat. E. 1. Befejeződött a megyében az aratás Hatezer hold másodvetés az állami gazdaságokban Bács-Kiskun megye nagyüzemi gazdaságaiban az aratást befejezték, mindössze néhány hold zab letakarítása van még hátra. Végeztek a gabonafélék cséplésónek mintegy kétharmad részével is. Hogy a betakarítást a tervezett határidőre, alkotmányunk ünnepére befejezhessék szövetkezeti és állami gazdaságaink, annak előfeltétele a hordás ütemének a meggyorsítása. Emellett szükség van arra is, hogy az aratásban részt vett és felszabadult, jelentős meny- nyiségű gépi erőt az időszerű talajmunkák elvégzésében foglalkoztassák. Megyénk mezőgazdaságának takarmányellátási és a talajerőpótlással kapcsolatos gondjai megkövetelik valamennyi lehetőség minál teljesebb mértékű kiaknázását. Egyrészt a takarmány-, másrészt a zöldtrá- gya-növények nyerése végett nagy fontosságú a másodvetés. Nagyüzemi gazdaságaink átérzik e feladat jelentőségét, s egyre több helyről adhatunk hírt a kettős termesztés szakszerű megszervezéséről. Állami gazdaságainkban például e hét elejéig összesen csaknem hatezer holdon — a tervezettnél hét százalékkal nagyobb területen — került már sor a takarmánynak való másodnövények vetésére, a tervükben szereplő mintegy 1600 holdnak pedig több mint az egyharmadán juttatták földbe a zöldtrágya-növényféléket. A megye 12 állami gazdaságából mindössze négy maradt el némiképp másodvetési tervének teljesítésében, ezt azonban rövid időn belül pótolják. A Bácsalmási Állami Gazdaság viszont 161 százalékra teljesítette 400 holdas tervét, s a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban ís a tervezettnél 317 holddal nagyobb tei'ületen végezték el ezt a munkát. KASKAVAL A kedves olvasó bizonyára csodálkozik a címen, nem tudván, mit takar ez az elnevezés. A juhtenyésztő gazdák ismerik azonban ezt a szót. A Kaskavál egy különleges juhsajtfajta, amelyet a megyében Jászszentlászlón készítenek. Naponta átlag 1800—2000 liter juhtejet gyűjtenek a környékbeli tenyészetekből. A május óta működő üzemben naponta mintegy két és fél mázsa sajtot készítenek. Nagyon bonyolult ennek a gyártása, . úgyhogy oldalakon át lehetne sorolni a folyamatot. Nem is untatjuk vele a kedves olvasót, hiszen itt inkább az íz a fontos. A Kaskaválnak pedig kiváló, finom zamata van. Még csak annyit, hogy a sajtot innen még a központi érlelőbe, Budafokra küldik, onnan kerül a fogyasztóhoz, illetve exportra. Nagyon finom íze van a sajtkészítés egyik melléktermékének, az ordának. Sajnos, a többi melléktermék, a különböző savók, meg a sósfürdő, amiben a sajt érlelődik, stb. az az üzem kertjébe folyik, kellemetlen szagot, árasztva. Nem egészséges dolog ez és helyes lenne, ha az üzemeltető tejipari vállalat valamilyen más megoldást találna a különböző melléktermékek elvezetésére, esetleg derítőt lehetne építeni és az összegyűlt szennyeződést időnként elszállítani. Ami a közös gazdaságokat illeti, a kiskunfélegyházi járásban a tavalyi négy és fél ezerrel szemben idén 6300 holdon végezték el a másodvetést. Ez egyben idei tervüknek 700 holddal való túlteljesítését is jelenti. Elsősorban csalamádét vetettek, de emellett rövid tenyészidejű kukorica, valamint köles, tarlóburgonya —, s kisebb mennyiségben borsó és tarlóuborka — talajba juttatására is sor került. Jó példát mutatnak a kiskunfélegyházi Kiskunság Tsz gazdái. Ök, az ox'szágban elsőként befejezett aratással egy időben a tarlóhántást, sőt a másodvetést is elvégezték. Előzetes tervükhöz képest több mint háromszor nagyobb területen termesztenek másodnövényeket, silókukoricát ugyanis 40 helyett 75, zöldtrágyázás céljára napraforgót pedig 50 helyett 208 holdon vetettek jól előkészített magágyba. Gyorsan kikelt és jól fejlődik a kiskunhalasi járásban a hét és fél ezer holdat kitevő tarióvetés. A tarlórépa, csala- lamádé és muhar már most kedvező terméskilátásokkal kecsegtet. A kecskeméti járás szövetkezeti gazdaságai közül a tisza- kécskei Béke Tsz-ben másodnövényként 10 holdon szudáni fű. 20 holdon pedig borsós keverék biztosítja a zöldtakarmányozás folyamatosságát. A tsz-gazdák öt holdon tarlóuborkát is termesztenek. A lakiteleki Szikra Tsz-ben a 170 hold másodvetésű silókukoricát folyamatosan öntözik, az összesen 50 holdon vetett köles és muhar pedig ke- lesztő öntözésben részesül. Ádám László és OH Mátyás ellenőrzik » Kaskavál-saji érlelésre váré „óriás-piruláii g
