Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-08 / 158. szám
?. oldal 1964. július 8, szerda Hruscsov beszéde skandináviai látogatásáról MOSZKVA. (TASZSZ) Hruscsov szovjet kormányfő kedden a moszkvai televízióban beszédet mondott a skandináv államokban tett hivatalos látogatásáról. — Dániában. Svédországban és Norvégiában hasznos megbeszéléseket folytattunk — mondotta. E megbeszélések lehetővé tették, hogy jobban megismerjük egymás álláspontját. Hruscsov rámutatott arra, hogy a skandináv államok népeinek a Szovjetunió népei iránt érzett barátsága élénken megnyilvánult látogatása folyamán. — Az említett országokban folytatott megbeszélések közös fő szempontja volt a béke fenntartásának, az új világháború megakadályozásának kérdése. — A skandináv államok vezetőivel folytatott tárgyalások során érintettünk néhány olyan politikai és ideológiai kérdést is, amelyekben nézeteink eltérnek egymástól. Ebben az összefüggésben Hruscsov hangsúlyozta, hogy állami látogatásról volt szó, és államközi kapcsolatok körébe vágó kérdéseket vitattak meg. — A Szovjetunió szilárdan a más államok belügyeibe való be nem avatkozás elvéhez tartja magát — mondotta. Természetesen nem állt szándékunkban, hogy a megbeszélések során kommunistává tegyük a dán, a svéd és a norvég kormány élén álló szociáldemokratákat. Ők viszont megértették, hogy ők sem tudnának bennünket, kommunistákat, hogy úgymondjam, szociáldemokrata hitre téríteni. A szociáldemokrata pártokkal való kapcsolatok kérdéséről ^szólva Hruscsov., isjppt . Kijelentette: „Kommunista pártunk a munkásosztálynak, a munkásosztály minden osztagának és tömegszervezetének egységéért száll síkra. Ez az egység rendkívül fontos a dolgozóknak életbevágó jogaikért, a békéért és a társadalmi haladásért folytatott harcában. A békeharcban egyesíteni kell a kommunisták, a szociáldemokraták, minden jóakaratú ember erőfeszítéseit.” Hruscsov kijelentette, hogy komoly hozzájárulás a béke megszilárdításához a dán és a norvég kormánynak az az állásfoglalása, hogy nem enged elhelyezni nukleáris fegyvert országa területén, és nem hajlandó részt venni a NATO sokoldalú nukleáris haderejében. Hruscsov elmondta, hogy a dán, a svéd, a norvég kormány és üzleti körök részéről nagy érdeklődést tapasztalt a Szovjetunióval való gazdasági együttműködés és kereskedelem további fejlesztése iránc. A dán és a svéd mezőgazdaság eredményeiről szerzett benyomásairól szólva Hruscsov kijelentette: „A skandináv államokban tett körutam szemléltetően alátámasztotta, mennyire helyes pártunk központi bizottságának a mezőgazdaság belterjessé tételére, és a műtrágya- gyártás nagyarányú fokozására kitűzött irányvonala.” Hruscsov elmondotta, hogy a dán, a svéd és a norvég kormánnyal a kérdések széles köréről folytak tárgyalások, és megbeszélések. Hruscsov a tárgyalások során kifejtette a német békerendezés kérdésére vonatkozó szovjet álláspontot is. — Kijelentettük — mondotta —, hogy amíg nincs aláírva a n^met békeszerződés, addig bajosán fenét' számítani a leszerelés problémájának megoldására, a nemzetközi légkör lényeges megváltozására. — Ha reálisan nézik a tényeket — mondottuk a skandináv kormányok vezetőinek —, akkor el kell ismerni, hogy két német állam van, és ezen az alapon kell megoldani Nyugat- Berlin kérdését is oly módon, hogy Nyugat-Berlint demilita- rizált szabad várossá nyilvánítják. A világ más részeiben fennálló helyzetről folytatott eszmecserékről szólva Hruscsov kijelentette: „Ismételten kifejtettük, hogy határozottan elítéljük az amerikai katonai klikk provokációit, Kuba légiterének megsértését. Maradéktalanul tá- magatjuk a hős kubai népet abban az igazságos harcban, amelyet hazája szuverenitásának biztosításáért, forradalmi vívmányainak az imperialista merényietekkel szemben való megvédéséért vív.” — A skandináv államok kormányai és közvéleménye helyesen értékelték úgy, hogy látogatásunk a béke és a barátság missziója volt, amely előmozdította a Szovjetunió és a skandináv országok között kialakult jó kapcsolatok erősödését. Azt is megállapították, hogy ez a látogatás kedvező hatással lesz az egész nemzetközi légkörre — mondotta Hruscsov, majd hangsúlyozta: — Mindenütt hallottuk annak a ténynek elismerését, hogy a Szovjetunió békeszerető külpolitikája kedvező befolyást gyakorol a béke ügyére. Nem titkolom, örömmel hallottuk ezt. — Skandináviai kőrútunk során jóleső érzéssel győződtünk meg arról, hogy jelentősen növekedett a Szovjetunió külpolitikájának befolyása, országunk nemzetközi tekintélye. Ez újabb bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy helyes országunk külpolitikájának lenini irányvonala, amelyet az SZKP XX. és XXII. kongresszusa, valamint az SZKP programja szabott meg — jelentette ki befejezésül Hruscsov. Csőmbe visszatér A Föld közi -tenger békéjéért Az olasz kormányraíság fejleményei EGY GYŰLÖLT NÉV, amely esztendőkkel ezelőtt már bejárta a világot, ismét felröppent az afrikai politika horizontjára. Csombéról van szó, az Union Miniere angol—belga érdekeltségű bányatröszt emberéről, aki Kongó leggazdagabb tartományának, Katangának élén ádáz és véres küzdelmet vívott Kongó függetlensége és egysége ellen. Csőmbe a dolog természeténél fogva a belga és angol bányabárók érdekeit képviselte, s ennyiben az amerikai politika útjában állott. Az amerikaiak embere Adoula volt, a központi kormány miniszterelnöke. Az ENSZ kongói fegyveres akciója, amely tulajdonképpen Csőmbe katangai tevékenységének akart véget vetni, egyben Washington kongói politikájának érdekeit szolgálta. Katanga visszatért az anyaországhoz, Csőmbe távozott. Az Adoula-kormány azonban nem tudta megnyerni a tömegek bizalmát, s az agyongyötört országban a nemzeti mozgalmak tartományi méretű partizánharcokba torkollottak. Közben még undorító vita is alakult ki. Csőmbe és Adoula egymást vádolta azzal, hogy Lumumba bestiális meggyilkolásának a kitervezője volt. Ezekben a napokban Csőmbe ismét a színre lépett. Visszatért Spanyolországból, ahol eddig tartózkodott, és őt bízzák meg az új kormány megalakításával. Mindez nemcsak Kongót fenyegeti újabb káosszal, hanem az ENSZ-missziók kudarcával együtt, érzékeny politikai veszteséget okoz Amerikának is. Hiszen Adoula megbukott és az angol—belga irányban lekötelezett Csőmbe nem lesz olyan hajlékony az amerikai politika kiszolgálásában, mint elődje. A volt katangai diktátor most rádióbeszédben fordult Kongó lakosságához, mivel megkapta a megbízatást Kaszavubu köztársasági elnöktől egy átmeneti kormány megalakítására, amely előreláthatólag 6—9 hónapig az új parlamenti választásokig marad hivatalban. FOLYTATTA MUNKÁJÁT Algírban a földközi-tengeri országok értekezlete, amelyen 16 állam 90 képviselője, valamint 17 európai, afrikai és ázsiai ország 39 megfigyelője vesz részt. A napirend jelentékeny kérdések megtárgyalását tűzte ki. Sajtótájékoztatás szerint megvitatják többek között az atom-tengeralattjárók jelenlétét a Földközi-tengeren. Szó lesz arról is, hogyan lehetne megtalálni az eszközeit annak, hogy akár nemzeti, akár nemzetközi megoldásokat latba vetve ezek a békét veszélyeztető hadihajók eltávozzanak. Megvitatják a Földközitenger medencéjének atommentes övezetté való nyilvánítását és az idegen támaszpontok felszámolásának lehetőségeit. A felszólalók erélyes hangnemben tiltakoztak a katonai támaszpontok létesítése ellen, és felolvasták az első ülésen Bertrand Russelnek, a világhírű angol filozófusnak az értekezlethez intézett táviratát. Russel határozottan megbélyegezte az atomfegyverkezést és felhívta a népeket, tegyenek meg mindent az ellenségeskedések békés tárgyalások útján való elsimításáért. TIZENNEGYEDIK napjába lépett az olasz kormányválság, de a kibontakozás még mindig nincs közel. Moro kijelölt miniszterelnök csak kedden kezdte meg tényleges tárgyalásait a koalíciós partnerekkel, de a kereszténydemokraták máris olyan súlyos feltételeket szabnak, melyeket mindenekelőtt Nenni szocialistáinak kell „lenyelniük”, ha egyáltalán tartani akarják az iramot. Ezek között szerepel a bérbefagyasztás, amelyet a szakszervezetek korábban már elvetettek. Kívánnák az előző kormány programjába vett reformok megvalósításának elhalasztását is, és sok egyebet, mely az olasz közélet égető kérdéseire adna választ. Nenni pártjában egyébként egyre nő a megosztottság. A baloldal képviselői elkerülhetetlennek tartják a rendkívüli kongresszus összehívását, bár a központi bizottság a kapitulációs platformot lényegében elfogadta. EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN Ki ölte meg őket? Három jóravaló amerikai fiatalembert meggyilkoltak az USA Mississippi államában. Andrew Goodman és Michael Schwer- ner fehér volt, James Chaney pedig fekete. De csak a bőrük színe különbözött, erkölcsi tisztaságuk és humanizmusuk nem. Azért utaztak a déli Mississippi államba, hogy ott a fehér és a színesbőfű lakosság egyenjogúságát hirdessék. hatóság — Washingtonban — mozgósította Mississippi állam vadászati és halászati felügyelőségének alkalmazottait is. — Ezek (amint második képünkön látható) egy különleges horog segítségével végigfésülik a vizeket. A megáradt Perl folyócskát, a hatalmas Mississippi egyik ágát is sorra kerítik (harmadik képünk). Keresik benne az áldozatokat. HHMI shingtoni Igazságügyi Palota előtt követelték a bűnös merénylők kilétének felderítését (első képünk), tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy az értelmi szerzőket és a bérgyilkosokat a Ku-Klux-Klan vagy a John Birch-szervezet soraiban kell keresni. Maga a központi Nos, kell-e rettegniük ezutá’ a három bátor fiatal amerika gyilkosainak? Micsoda „történelmi tettenérés” ez! Pedig szónoklatai során Mississippi kormányzója is tele szájjal szokta dicsőíteni „az amerikai szabadságot”. Ez lenne hát az a híres szabadság? sissippibe küldték nyomozni. Óriási apparátust mozgósítva folyik a nyomozás. Még óriásibb a hűhó. De csodálatosképpen sem az „eltűnteket”, sem pedig eitüntetőiket nem találják ... Azok a tüntetők, akik a walám kormányzója jelentette ki: Nem veszi tudomásul a központi törvényhozás döntését! Mississippiben a négerek nem lesznek egyenjogúak. És ha erőltetik . jogaik érvényesítését — magukra vessenek a következményekért, Meggyilkolásuk — amit egyelőre „eltűnésnek” neveznek még mindig — oly viharos tiltakozást váltott ki világszerte, hogy még a CIA egykori vezetőjét, a már nyugdíjas Allan Dullest is MisVajon, megtalálják-e őket? A légkör nem alkalmas hozzá. Azért nem, mert noha a faji egyenjogúságról szóló módfelett szerény törvény már élet- belépett — maga Mississippi ál-
