Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-07 / 157. szám
1964. Július 7, kedd 5. oldal Régi könyvek, új könyvek Másfél hónapalatt csaknem négyezer látogatója volt a kecskeméti múzeumnak Az idén még újabb hét kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők A mezőgazdaság-történeti kiállítás egyik terme. Három rekesz a mennyezetig érő polcállványokból, — Ennyi a kecskeméti antikvárium? — Még a raktárban is folytatódik — válaszolja Németh János, a Szabadság téri könyvesbolt vezetője. — Kevés a helyünk. — Olyan sok az eladni való? — Éppen, hogy az is kevés. 8—10 000 Ft áru könyvet vásárolunk havonta, az eladás is körülbelül ezzel egyenértékű. De a vétel is, eladás is — alkalomszerű. És főleg gyér az „igazi” antikvár könyvek kínálata. Szemre nem is nagyon különböznek a régi könyvek polcai az újakétól. Ritkaság a fel- szabadulás előtti kiadás. A könyvek 70%-a újnak tekinthető. — Akinek vannak régi könyvei, vagy megtartja, vagy ha nem, már régebben eladta — mondja az üzletvezető. Fellapozok néhány könyvet. A belső címoldalakon névnapi jókívánságok, karácsonyi megemlékezések, a jó tanulás jutalmát hitelesítő iskolai pecsétek. Enyhe túlzással azt is mondhatnánk: Ezek az alkalmak az antikváriumi vétel legfőbb forrásai. — Még így sem tudunk minden könyvet megvásárolni, mert érdeklődő híján úgyis a zúzda várna rájuk. És ezek között nemcsak avult vagy selejtes alkotások vannak. Az előbb Gorkij színműveit kínálták. — Nem tudnánk eladni. — Mit vennének szívesen? — Sorozatokat, lexikonokat, kötetenként is, aztán olyasmit, amit nagyon keresnek. (Nem éppen kellemesen lep meg, hogy példaként Zsigray Juliannát és a Moulin Rouge-t említi. — Biztosan találomra.) — Ilyenekért az eredeti ár 70%-a körül fizetnénk. — És a kereslet? — Hasonló. Bár itt inkább beszélhetünk rendszerességről. Vannak állandó vevőink, néhá- nyan mindennap megnézik, akad-e újdonság. Tanárok, irodalomkedvelők. — 4 könyvtárak ? — Nemigen keresnek bennünket. A MÉSZÖV évenként 20 000 Ft-ot áldoz a megye könyvtáraira. Ez inkább a szövetkezeti könyvterjesztés felé tereli a könyvtárakat. A kecskemétinek viszont elküldjük a legértékesebbeket: Első kiadásokat, hiányzó sorozatdarabokat. Hamarosan befejeződik a megyei KISZ-bizottság által hirdetett pályázatok értékelése A megyei KISZ-bizottság és az operatív bizottság az Ifjúság a szocializmusért mozgalom 4. évének keretében tavasszal pályázatot hirdetett. A beérkezett pályaművek kiértékelése hamarosan befejeződik. Eldőlt már a helyezések sorsa a fotó-, a képzőművészeti és a néprajzi pályázatokon. Folyamatban van a zenei és irodalmi pályázat értékelése. A végleges döntést július 10-e után közük. MEGALAKULT a műszaki és természettudományi egyesületek ideiglenes intéző bizottsága. Elnökének Miklós Jánost, az állami gazdaságok megyei igazgatóját választották. Az ideiglenes bizottság a szeptemberre megalakítandó végleges bizottság megszervezésére alakult, s a megye műszaki, agrárértelmiségének és közgazdászainak összefogását tűzte ki feladatául. — A természettudományos, műszaki könyvekkel mi a helyzet? — Veszünk, ha vannak, de inkább csak továbbításra. Nincs keletjük. — Nem próbálták valahogyan élénkíteni a beszerzést? — De igen. Tartottunk felvásárlási napot Kiskőrösön, La- josmizsén is. Sajnos ráfizetéssel végződtek. Nem ártana a nagyobb községek könyvesboltjaiban felvásárló fiókot létesíteni. Egyébként a közelmúltban Baján is megnyílt az antikvár részleg. kétségtelen, hogy nálunk nincs olyan szerepe az antikváriumnak, mint például az egyetemi városokban. Az is nyilvánvaló, hogy a szinte minden igényre reagáló könyvkiadás sok esetben nélkülözhető- vé teszi a régi könyveket. Hiszen rendszeresen csak kutatók, szakemberek érdeklődnek irántuk, akik sűrűn megfordulnak a főváros nagy antikváriumaiban, vagy könyvtárhoz is folyamodhatnak. A nem hivatásszerűen olvasóknak csak az új könyvvásárlás esetleges mellékművelete az antikváriumi böngészés. Az új könyvek — jóllehet magas — ára sem hiszem, hogy sok embert riasztana ide. De azért a háromrekeszes kecskeméti antikvárium talán mégis túl kicsiny. Szabó János VASÁRNAP rendezték meg Kalocsán a kulturális szemle befejezéseként a megyei tánczenekarok fesztiválját. A programtól eltérően a fesztivál színhelye nem a városi szabadtéri színpad, hanem a Petőfi Sándor Művelődési Ház volt. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy már elővételben minden jegy elkelt. A fesztiválon megjelent Orosz Sándor, a KISZ Központi Bizottsága kúlturális osztályának munka társa és Gila János, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának csoportvezetője. A nyolc megyei tánczenekar vetélkedője este fél hétkor háromtagú zsűri előtt kezdődött. A zsűri tagjai: Marton György zenekritikus, a Budapesti Jazz Klub vezetőségi tagja, Köppel Károly zenekritikus, az egyetemi szimfonikus zenekar koncertmestere és Gödöllői Lajos rendező, a megyei KlSZ-bizott- ság kultúrfelelőse. AZ ELSŐ vastapsot a Bajai III. Béla Gimnázium tánczenekara kapta. A világszerte hódító útján járó gitár itt is megtette a magáét, a fiatal zenekar forró hangulatot teremtett a nézőtéren. A következő együttes a kecskeméti helyőrség tánczenekara volt. Kiemelkedett vezetőjüknek, Román Attilának kitűnő gitárjátéka, s a harmadik versenyszámként előadott saját szerzeményű tviszt- száma. A szünet előtt fellépő utolsó együttes, a kecskeméti művelődési ház zenekara, klasszikus dzsesszt játszott. Tagjai kiválóan képzett zenészek, ragyogó rögtönzésekkel hívták fel magukra a figyelmet. Kíséretükben lépett fel az est legnagyobb meglepetését szolgáltató fiatal kecskeméti énekesnő, Nógrádi Margit. Kellemesen mély, sajátos csengésű hangjával osztatlan sikert aratott a hallgatóság és a bírálóbizottság körében. A műsor második részében szereplő zenekarok közül kiemelkedett a Kalocsai Klub Együttes. Műsorszámaikat kitűnő összhangban adták elő. Modem dzsesszt játszottak, de A Kecskeméti Katona József Múzeum az elmúlt években, sőt az idei esztendő első hónapjaiban is, több esetben és huzamosabb ideig zárva tartotta kapuját az épület belső felújítása miatt. Végre tavasszal újügyesen ötvözték tánczenei elemekkel. Őriási közönségsikert arattak. Említésre méltó a Kecskeméti „Hírős Együttes” modem tánckarának bemutatója is. Méltán csattant fel a taps a bemutatott rumbaboleró és madison után. A KALOCSAI Klub Együttes kíséretében lépett mikrofon elé Gonda Erzsi budapesti táncdal- énekesnő is. A fesztivál utolsó számaiként a bajai honvédalakulat tánczenekara lépett pódiumra. Bennük is kitűnő együttest ismertünk meg. Szépen, kulturáltan előadott számaik megérdemelt sikert arattak. Velük együtt lépett fel a TV ki-mit tud műsoraiból ismert bajai Tóta testvérpár. A tőlük megszokott biztonsággal, köny- nyedséggel énekeltek. A fesztivál műsorának utolsó száma után nagy taps jutalmazta a résztvevő zenekarok és szólisták teljesítményét. Rövid szünet után kihirdették a zsűri döntését. Arany oklevéllel tüntették ki a Kalocsai Klub Együttest. Második helyen a kecskeméti művelődési ház tánczenekara végzett, míg a harmadik helyet a zsűri a két bajai tánczenekar között osztotta meg. Negyedik a kecskeméti helyőrség tánczenekara. A kalocsai fesztivál igen szép eredményeket hozott. A zsűri- bizottság megállapította, hogy az együttesek játéktudásának színvonala elérte az országos szintet. Dicséretet érdemel a fesztivál kitűnő, zökkenésmentes megrendezéséért Gödöllői Lajos. K. G. Szeptemberben megnyílik a gyermekszínpad Kecskeméten A kecskémén gyermek- és bábszínház, melyet a városi tanács támogatásával 80 ezer forint értékű társadalmi munkával építenek, hamarosan elkészül. A városi művelődési ház Katona József utcai klubjában felépülő kis gyermekparadicsom előreláthatólag szeptemben közepén kezdi meg működését. Vasárnaponként báb- és színielőadásokat láthatnak majd a gyerekek. ra megnyíltak a múzeum kiállítási termei, s azóta — alig másfél hónap alatt — közel négyezer érdeklődő kereste fel megyeszékhelyünk múzeumát. Horváth Attila igazgató arról tájékoztatta lapunkat, hogy az év második felében változatos és érdekes kiállításokkal akarják a múzeumbarátok táborát növelni, ezért a környék mezőgazdaságának fejlődését bemutató állandó kiállítás mellett még újabb hét időszaki kiállítást is rendeznek. Június 28-án, vasárnap nyitották meg Teles Ede szobrász- művész kiállítását, ezt követően a sámánizmus tárgyi emlékeit mutatják be, majd Prohászka József festőművész alkotásaiból rendez a múzeum tárlatot. Szeptember 6-án „Kalocsa népművészete” címmel nyílik egy újabb kiállítás, októberben a Múzeumi Hónap keretein belül pedig a bugaci pásztorélet néprajzi anyagával ismerkedhetnek meg a látogatók. Októberben még egy másik kiállítás megrendezésére is sor kerül: A hónap végén Holló László kiskunfélegyházi születésű Kossuth-díjas festőművész munkáit állítják ki, végül novemberben Bozsó János festőművész Kecskemét környéki tájképei kapnak helyet a múzeum termeiben. A megyei múzeumigazgató e gazdag kiállítási program ismertetése után beszélt a múzeum gondjairól is. Elmondotta, hogy a jelenlegi épületet „kinőtte” a múzeum. A környék mezőgazdaságának fejlődését DCiilönös érrttséoi bemutató állandó kiállítás — amely ugyan öt termet foglal el — nem vállalkozhat arra, hogy a megyéről teljes képet adjon. A meglevő két időszaki kiállítási terem is annyira kisméretű, hogy bennük reprezentatív kiállítást rendezni lehetetlen. Éppen ezért a múzeum vezetői nem találnak jelenleg megfelelő megoldást a várostörténeti, legújabbkori és munkás- mozgalmi anyag bemutatására, azután a kecskeméti művésztelep múltjának és a megye mai képzőművészeti életének szemléltetésére. De más gondok is aggasztják még az igazgatót. Elpanaszolta, hogy nincs semmi lehetőség a legújabbkori történeti, népviseleti és népművészeti anyag és a fotoarchivum gondos elraktározására. A jelenlegi raktárak ugyanis erre a célra akalmatlanok, mert a vizes alagsorban vannak, s ha nem történik valami intézkedés, a tudományos anyag pusztulásra van ítélve! Horváth Attila igazgató mindezeknek a problémáknak a megoldására tervet dolgozott ki, szeretné, ha javaslatát támogatnák a felső szervek is. Elgondolása szerint a jelenlegi múzeumépület mellett egy korszerű. 40-szer 19 négyzetméter alapterülető kiállítási csarnokot kellene építeni az elkövetkező évek során. Akkor bővíteni lehetne a kiállításokat és megszűnnének a raktározási gondok is. V. Gy. Cgy 21 éves “ fiatalemberről, diáktársairól és tanárairól szól a történet. A diák, Arany György, a budapesti IV. kerületi dolgozók önálló gimnáziumában az idei tanévben készült az érettségire. De a szerencsétlen fiatalember mindkét lábát levágták a vonat kerekei ez év februárjában. Érettségi előtt, fiatalon, kidőlni a sorból — megrázó tragédia. Arany György életkedve végzetesen megromlott. Vérző szívvel gondolt az egészségesekre, a rohanó életre, a saját sorsára, amelyet oly gyászosan tört ketté a komisz véletlen. Tanárai és diáktársai azonban nem hagyták magára. Naponta meglátogatták a kórházban. Segítettek neki feldolgozni a tananyagot. K orrepetálták. Minden elképzelhető segítséget megadtak neki, hogy képes legyen vizsgázni. És hősies erőfeszítésük hatására Arany György életkedve visszatért. Feléledt a szívében a remény: nem veszett el még ő sem az élet számára. A mikor aztán " elérkezett az érettségi vizsgák ideje, a vizsgabizottság kiszállt a lakására és lehetővé tette a számára, hogy teljes sikerrel érettségizzen. M eg kell álla- ' * nunk ennél a történetnél. Ezúttal nemcsak egy jobb sorsra érdemes diák „érettségijéről” van szó. Vele együtt újra és szívet markoló szépségben — érettségiztek újra — emberségből a tanárai, a diáktársai, a vizsgabizottság. Csak a kötelességüket teljesítették? Igen. És még annál is többet. Üj érettségijük láthatatlan bizonyítványa a szívükben ragyog. Az érett és újra meg újra „érettségiző” társadalmunk emberi diadala ez ... fm — Méltó befejezés Véget ért a tavaszi kulturális szemle
