Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-04 / 155. szám

2. oldal 1964. július 4, szombat Megkezdődött de Gaulle bonni látogatása Fidel Castro nyilatkozata Zavarok az angol politikai s.elbán DE GAULLE francia köztársasági elnök hét minisztere kíséretében pénteken délelőtt Bonn­EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN egyesek súlyos inciden­seket akarnak provokál­ni ebben a térségben. A gazdasági blokádról ba erkezett. A íenyes fogadtatás után azonnal megkezdődtek államfői szinten a politikai tár­gyalások. Hasonlóképpen megbeszélések kezdőd­tek a francia és a nyugatnémet miniszterek kö­zött. Különös fényt vetít a látogatásra az a po­litikai vita, mely a nyugatnémet kormánypárton belül indult meg éppen ebben az időszakban. De Gaulle látogatásának előestéjén a bonni kormánypárt Adenauer—Strauss csoportja gya­korlatilag az eddigi együttműködés határain túl­menő francia—nyugatnémet unió létrehozását sürgeti. A csoport nagy nyomást gyakorol Er­hard kancellárra. A problémával kapcsolatban azonban a kormánypárton belül korántsem ta­pasztalható egyetértés. Schröder külügyminiszter és hívei ugyanis arra hivatkoznak, hogy a po­litikai egység létrehozására megalakítandó fran­cia—nyugatnémet munkabizottság megalakítása csak ártana, mert elriasztaná a közös piaci part­nereket, akik amúgy is tartanak a francia— nyugatnémet hegemóniától, s Anglia részvétele nélkül hallani sem akarnak a politikai unió létrehozásáról. A lapok emlékeztetnek rá, hogy Erhard látogatásai során a közös piaci országok­ban sehol nem tapasztalt lelkes fogadtatást a politikai unió tervével kapcsolatban. Nem fe­lejtették el azt a csapást, melyet de Gaulle más­fél évvel ezelőtt mért Angliára, s így tulajdon­képpen az egész Közös Piacra, a mostani köze­ledést is ebből a szempontból ítélnék meg. Dip­lomáciai megfigyelők érdeklődve várják, vajon Erhard ellent tud-e állni a kétoldalú nyomás­nak — mely egyrészt Párizsból, másrészt pedig az Adenauer—Strauss részéről nehezedik rá. E téma mellett megvitatják majd a világpolitikai helyzetet is. Teret szentelnek a kelet—nyugati viszony kérdésének, és szembe kell nézniök a Közös Piacban feltámadt inflációs veszéllyel. Szó lesz a szocialista országokkal való kereske­delemről is. FIDEE CASTRO kubai miniszterelnök újság­írók előtt nyilatkozott a guantanamói támasz­pontról kubai határőrök ellen intézett támadás­ról. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokban OSLO. (MTI) A világhírű norvég hajósok három híres műemlékét kereste fel pénteken délelőtt — oslói tartózkodásának utolsó napján — N. Sz. Hruscsov szovjet mi­niszterelnök. Nagy érdeklődés­sel tekintette meg az_ ősi emlé­keket, majd a közelben levő Kon Thiki múzeumba ment. A látogatásnál maga a világhírű kutató fogadta a szovjet mi­niszterelnököt. Heyerdahl a be­szélgetés végén a Kon Thiki tu­taj modelljével ajándékozta meg a szovjet kormányfőt. A szovjet kormányfő délelőtti programja befejeztével felke­reste a norvég—szovjet kapcso­latok kiállítását, amelyet oslói látogatása alkalmából nyitot­tak meg. Délben részt vett azon az ebéden, amelyet a Storting, a norvég parlament elnöksége adott tiszteletére. Hruscsov egyébként csütörtö­kön újabb tárgyalást folytatott Gerhardsen norvég miniszter- elnökkel. szólva elmondotta Castro, hogy az Egyesült Ál­lamok erőfeszítései ellenére Kuba méginkább meggyorsította gazdaságának fejlesztését. Jelen­tős mértékben bővült a kereskedelmi kapcsolat olyan országokkal is, mint Japán, Anglia, Fran­ciaország. Emellett csődöt mondott minden olyan ellenforradalmi kísérlet is, hogy fegyve­res bandákat hozzanak létre Kuba területén, mi­vel a nép nem támogatta ezeket a próbálkozá­sokat. A miniszterelnök beszámolt arról, hogy a forradalom óta a parasztok egy főre eső reál­jövedelme több mint ötszörösére növekedett. Kuba társadalmi és gazdasági életében végbe­ment változások oda vezettek, hogy ma már számos latin-amerikai politikai személyiség nyíl­tan elismeri a földreform és más alapvető re­formok szükségességét saját országában. AZ EGYÉBKÉNT is robbanékony angol po­litikai légkörben is súlyosbította a helyzetet az a botrány, mely a rendőrség kebelében pat­tant ki. Megállapították, hogy hosszabb idő óta dolgozik rendőrtiszti állományban egy olyan ember, akiről mindenki tudja, hogy őrült. Egy­más után bocsátották szabadon azokat a fog­lyokat. akik a közveszélyes őrült detektív őr­mester nyomozásai alapján kerültek börtönbe, teljesen ártatlanul. A közvéleményt foglalkoz­tatja az is, hogy a belügyminiszter csak rend­kívül hosszú késedelemmel volt hajlandó az üggyel foglalkozni. A legújabb fejlemények azt mutatják, hogy a toryk forrponton akarják tar­tani a spanyol fegyverrendelések körül kelet­kezett műfelháborodást, de nem sietnek a való tények kiderítésével. Franco ugyanis egyszerre négy országgal tárgyal: az Egyesült Államokkal, Angliával, Franciaországgal és Hollandiával, de egyik sem tudott a többiekkel való megbeszé­lésről. Majdnem biztos, hogy végül is Amerika kapja a megrendeléseket, de az angol politikai életet kínosan érintette az így kialakult furcsa helyzet. Szó sincs ugyanis arról, a tények isme­retében, hogy a munkáspárt bírálatai a fasisz­táknak nyújtott fegyveres segítségről ütötték volna el Angliát a spanyol fegyverrendelésektől — mint azt a konzervatívok állítják. A „legszabadabb“ ország Mississippi állam kormányzó­ja nem hajlandó elfogadni és alkalmazni az amerikai szená­tus és képviselőház által meg­szavazott polgárjogi törvényja­vaslatot — hallottam reggel a rádióból a hírt. S e szerény, pár soros hírecske mélyen megdöb­bentett és elgondolkoztatott. Eszembe jutott az a huzavo­na, amiről már beszámolt a saj­tó az elmúlt hetekben. Ismere­tes, hogy június 19-én, 83 napos vita után — ahogy az újságok írták: „elkeseredett vita után” — szavazta meg az amerikai szenátus az éppen egy eszten­deje előterjesztett polgárjogi törvényjavaslatot. Heves szócsa­ták, sőt szidalmak kísérték a déli államok szenátorai részé­ről a törvényjavaslat elfogadá­sát, amely pedig csak igen sze­rény jogokat foglalt össze, olyan elemi jogokat, amelyek írott törvény nélkül is érvényesülhet­nének a világ „legdemokratiku­sabb” és „legszabadabb” orszá­gában. Például kimondja a sze­nátus által elfogadott törvény- javaslat, hogy nyilvános étter­mekben, szállodákban stb. nem tagadhatják meg a vevő kiszol­gálását, bármilyen színű is le­gyen a bőre, s bármilyen fele- kezethez tartozzék is. Továbbá a munkáltatók nem alkalmaz­hatnak a dolgozókkal szemben faji megkülönböztetést. Az igaz­ságügyminiszter felhatalmazást kapott arra, hogy biztosítsa a faji elkülönülés megszüntetését a nyilvános iskolákban és egye­temeken ... Nos, ilyen — szá­munkra és minden haladó gon- dolkozású ember számára ter­mészetesnek tűnő — intézkedés váltott ki olyan hatalmas dühöt és ellenkezést a déli államok szenátoraiból. Ezt követték — mintegy „alá­festésként” — a fajvédők ak­ciói, amelynek során Mississippi államban eltüntettek három em­bert, három diákot, akik a pol­gárjogokért küzdő négerek tá­mogatására érkeztek. A szená­tusi szavazás után került sor ar­ra a tömegverekedésre is, ame­lyet a floridai tengerparton pro­vokáltak ki a fajüldözők, meg­tiltva a színes bőrűeknek, hogy a tengerben fürödjenek. Ezek után nyilván nem volna szabad megdöbbenni azon a hí­ren, hogy miután a törvényja­vaslatot — 126 ellenszavazattal — a képviselőház is elfogadta, Mississippi kormányzója hiva­talosan is kijelentette, nem hajtja végre az emberi szabad­ságjogok alkalmazása érdeké­ben hozott törvényt, sőt ellen­akciókat foganatosít a megaka­dályozására. Logikus következ­ménye és folytatása mindez a már korábbi állapotoknak. S annak is, hogy például a szö­vetségi hatóságok nem siettek a négereket támogató fiatal ön­kéntesek védelmére, mondván: Az alkotmány értelmében a he­lyi törvény és rend megőrzése a városok és államok feladata. Vajon mi lesz a sorsa a pol­gárjogi törvénynek? Erre kí­váncsiak most az amerikai ál­lamokban élő színes bőrűek, s nemcsak kíváncsiak rá, hanem szomorú tapasztalataik alapján harcolnak is a megvalósításáért, alkalmazásáért. S örvendetes, hogy sokan állnak melléjük a fehér bőrű lakosság soraiból is. Olyanok, akik fel tudják mérni milyen sokat árt az Egyesült Államok tekintélyének az egész világon az a politika, amely csak szavakban képes gátat vet­ni a fajgyűlölet fékevesztett hullámainak. T. P. Hazaérkezett Csehszlovákiából a magyar pártmunkás- küldöttség Csütörtökön este hazaérkezett a Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására Csehszlovákiában járt magyar pártmunkáskül- döttség. A delegáció dr. Dimény Im­rének, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága póttagjának, a Központi Bizottság osztályvezetőjének ve­zetésével a csehszlovák mező- gazdaság munkáját tanulmá­nyozta. Olasz tiltakozás Bonnban BONN (MTI) Guidotti olasz nagykövet til­takozott a bonni külügyminisz­tériumban Schmücker gazda­ságügyi miniszternek a Spiegel­ben közölt nyilatkozata miatt. Schmücker — mint már jelen­tettük — egy nyilatkozatában megdorgálta az olaszokat, ami­ért — szerinte — fegyelmezet­len költségvetési politikát foly­tatnak, s megfenyegette az olasz kormányt, hogy nem kap ja meg a kilátásba helyezett kölcsönt, ha nem tesz hatékony intézkedéseket a gazdasági sta­bilitás helyreállítására. A Frankfurter Allgemeine Zeitung római tudósítója azt jelenti, hogy Olaszországban nagy felháborodást keltett Schmücker nyilatkozata, s meg a kormányhoz közelálló sajtó- orgánumok is tiltakoznak az olasz belü gyekbe való beavat­kozás ellen. Nyugat-Németország olyan pénzügyi politikát akar rákény­szeríteni Olaszországra, amely az olasz népet nyomorba dön­tené, hogy a munkanélküliek továbbra is csapatostul tódul­janak Nyugat-Németországba és Franciaországba. Mesterséges légzés. Johnson aláírta a polgárjogi törvényt Mint ismeretes, az amerikai képviselőház csütörtökön jóvá­hagyta a négerek egyenjogúsí­tásáról szóló polgárjogi tör­vényt. Johnson elnök néhány órával később aláírásával szen­tesítette is. A képviselőházban megtartott Marc Lane a Warren-bizottság előtt A Kennedy-gyilkosság kivizs­gálásával foglalkozó Warren- bizottság másodszor is meghall­gatta az önálló nyomozást végző Marc Lane New York-i ügyvé­det. Marc Lane ügyvéd az össze­gyűjtött adatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy az elnökgyilkossággal vádolt Os­wald nem az igazi gyilkos. Lane következtetésének egyik bizonyítéka a lőfegyverre vo­natkozó ellentmondó vallomá­sok, amelyből a végzetes lö­vést leadták az elnökre. Az ügy­véd megkérte a bizottság tag­jait, mutassák meg neki azt a fegyvert, amellyel véleményük szerint Kennedyt meggyilkol­ták. Miután Lane megnézte a fegyvert, megmutatta a védje­gyet, amely azt jelzi, hogy a bizottság birtokában egy 6,5 milliméteres olasz karabél' an. — A dallasi rendőrtis ál­lomásában viszont az áll — emlékeztetett az ügyvéd —■. hogy a könyvraktárban egy 7,65 milliméteres német Mausert ta­lált, amely Oswald fegyvere volt. A bizottság ismét felszólí­totta Lanet, közölje, honnan van értesülése arról, hogy Jack Ruby találkozott Tippitt dal­lasi rendőrrel, akit a feltevések szerint szintén Oswald gyilkolt meg és egy másik ismeretlen személlyel Ruby éjszakai mu­latójában. Lane most sem volt hajlandó felfedni értesüléseinek forrását. Marc Lane egyébként kijelen­tette, hogy a Warren-bizottság elfogult vele szemben. Elutazott a kínai nagykövet Csei Ce-Min, a Kínai Nép- köztársaság budapesti rendkívü­li és meghatalmazott nagykö­vete pénteken végleg elutazott M agy arországról. szavazáson 153 demokrata és 136 köztársaság párti képviselő foglalt állást a törvény mellett, ellene pedig 91 demokrata és 35 köztársaság párti képviselő szavazott. Johnson elnök közvetlenül az aláírás előtt rádió- és televíziós beszédet mondott. Bejelentette, hogy azonnal hozzálát a tör­vény megvalósításához. Első ténykedése az volt, hogy Leroy Collins volt floridai kormányzót kinevezte annak a tanácsadó bizottságnak az élére, amely a törvény betartásáról, a négerek egyenjogúsításának érvényesíté­séről gondoskodni hivatott. Felhívta az Egyesült Államok lakosságát, biztosítsa a törvény maradéktalan érvényesülését. Ideje már, hogy „elzárjuk a fajüldözés mérgének forrásait” — mondotta Johnson. Ho Si Msnh-t újraválasztották HANOI (MTI) A Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlése pén­teki ülésén egyhangúlag ismét Ho Si Minh-t választotta meg köztársasági elnöknek. A nemzetgyűlés ugyanakkor köztársasági alelnökké újravá­lasztotta Ton Duc Thang-ot, a nemzetgyűlés állandó bizottsá­gának alelnökévé Truong Chinh-t. miniszterelnökké piedig Pham Van Dong-ot. Hruscsov norvégjai látogatásának pénteki eseményei

Next

/
Oldalképek
Tartalom