Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-28 / 175. szám
WM. iS Tins 28. kedd S>. UlUtM TALLÓZÁS A TERVEK KÖZÖTT Törhetetlen hűséggel Húsz éTe halt hősi halált Ságvári Endre L| úsz éve, 1944. július 27-én *■ fasiszta csendőrnyomo- zókkal folytatott tűzharcban, revolvergolyótól találva, egy Budakeszi úti cukrászda udvarán halt hősi halált Ságvári Endre, a magyar ifjúság egyik kiemelkedő vezetője. Életéről, küzdelmeiről, önfeláldozásáról csaknem mindent elmondtak inár az egykori harcostársak. Ha most, két évtized múltán, magunk elé idézzük Ságvárit, az Országos Ifjúsági Bizottság titkárát, a párt fiatal funkcionáriusát, az illegális „Béke és Szabadság’ szerkesztőjét, elgondolkoztató, tanulságos a kép: Egy életvidám, nyílt tekintetű, magas homlokú fiatal férfi tekint ránk. Mindig barátságos, kedves és megértő, tele részvéttel és segítőkészséggel, ha fájdalmat, szenvedést, igazságtalanságot lát. Kemény, elszánt, irgalmat nem ismerő, ha a gyűlöletes ellenséggel áll szemben. Az üldözött párt nagyszerűen konspiráló harcosa hónapokig, évekig illegálisan dolgozott Budapesten, miközben a csendőrnyomozók kiterjedt apparátusa eredménytelenül kutatott utána. Azt hihetnőnk, álruhában járt, elváltoztatott külsővel. Valójában éppen az volt sajátos magatartásában és munkamódszerében, hogy a tömegbe olvadva, a fiatalok között elvegyülve tudott olyannyira láthatatlan lenni, mint környezetében talán senki más. C ndri! így ismerték a fia- “ talok százai, akiknek barátja volt, akik között népszerűsége páncélnál erősebb védőpajzsnak bizonyult. A legendabeli Anteushoz volt hasonlatos- a nácik által megszállt országban a küzdelem rendkívül megnehezült, bonyolult követelményei arra kényszerítették, hogy ő is a legszigorúbb illegalitásban dolgozzék. Már nem mehetett túrákra, nem ülhetett le beszélgetni a fiatalok hol egyik, hol másik csoportjával. Az országban, ezeréves történetének mélypontján, űzött vadak lettek Szerdán, július 29-én délelőtt fél 10 órai kezdettel ünnepi ülésen emlékezik meg a Hazafias Népfront kecskeméti elnöksége Lengyelország felszabadulásának 20. évfordulójáról. Ezt követően 12 órakor a Népi Lengyelország fejlődése címmel kiállítás nyílik meg a városi művelődési ház nagyVörös Felhő parancsot ad Képes regény 18 részben. Irta: KUCZKA PÉTER Rajzolta: CSANÁDI ANDRÁS 8. rész a legigazabbak, a legbecsületesebbek, a hazafiak legjobbjai. Akkor, 1944 nyarán, ezért teríthették le a csendőrgolyók. Ha röviden kellene felelni arra, mit tartunk élete legmaradandóbb tanulságának, azt kellene felelnünk, amit a párt mondott róla gyászjelentésében: Ügy halt meg, ahogy élt, harc közben. Ä kkoriban már nem bizo- *• nyúlt egymagában elegendőnek az ellenállás semmilyen, korábban bevált formája. Áz ellenség mögött folyammá dagadt a kiontott vér, ^ szovjet hadsereg és a szabadságukért harcoló népek csapásai alatt a fasiszta fenevad eszeveszetten őrjöngött, pusztított, rombolt, gyújtogatott. Ságvári szóban és írásban hirdette, szervezetileg is előkészítette a küzdelem új formáját, a fegyveres partizánharcot. Azok köze tartozott, akiknél a szavak mindig egyeztek a tettekkel, akik, ha seregüket harcba vitték, ők maguk mindig az első vonalban voltak. Ságvári azt vallotta, hogy megtagadni a fasiszta parancsok végrehajtását már nem elegendő, amikor azt mondta, már kevés, ha csupán a kiürítési utasításoknak nem teszünk eleget, már támadni kell: s azért nem engedelmeskedett maga sem, a megadásra felszólító parancsnak, nem mérlegelte, mentheti-e életét másképpen — kezében eldördült a fegyver. Ahogy élt, úgy halt meg: harc közben. Ahogy beszélt, úgy cselekedett — mondhatnánk összefoglaló tanulságként. S ennek nemcsak akkoriban volt jelentősége. A tanulság kézenfekvő: Az igazi hazafiság, az igaz emberség, a nép ügyének fenntartás nélküli, őszinte szolgálata ma sem jelenthet mást, törhetetlen helytállást, elvhűséget, életre szóló elkötelezettséget. Örök példa erre Ságvári Endre gazdag élete és hősi halála. Vadász Ferenc termében. Délután fél 5 órai kezdettel értelmiségi ankétra kerül sor a TIT kecskeméti szervezetében. A baráti találkozón Jan Bystrzycki, a Lengyel Kultúra igazgatója tart bevezető előadást, majd a mai Lengyelország életét bemutató kisfilmeket vetítenek. Este 7 órai kezdettel pedig az Üj- kollégium dísztermében emlékezik meg Kecskemét lakossága a testvéri Lengyelország felszabadulásáról, ahol Greiner József, az MSZMP városi bizottságának titkára mond ünnepi beszédet. Az ezt követő műsorban fellép Adyta Wasy- leizska művésznő, aki lengyel és magyar zeneszerzők műveiből ad elő zongoraszámokat. falun az emberek mindkét keze tele van mostanában dologgal, hogy magtárba kerüljön az élet, a kenyérnek való gabona. A kultúra megnövekedett szerepét és rangját mutatja, hogy a sok munka között is érdemesnek tartottak időt szakítani — az idén úgyszólván már mindenütt — a művelődés terveinek elkészítésére. Már nem tértek ki a gazdasági vezetők sem e feladatok elől. Belátták, hogy a termelés irányítása mellett milyen nagy felelősség hárul rájuk az emberek művelődésében, tudatformálásában is. Az idén tehát minden tsz-nek saját programja van, s a tervek a következő évre többet adnak, átgondoltabbak és sokoldalúbbak, mint a most befejeződött művelődési évad tervei: Jobban tükrözik a helyi lehetőségeket, és a párt célkitűzéseinek megvalósítását. Felvétel a felsőfokú mezőgazdasági technikum gépészszakára Az 1964—65-ös tanévben Sely- lyén (Baranya megye) felsőfokú mezőgazdasági technikum indul gépészszakon. A felvételi vizsgák augusztus 20—25-e között az iskolában lesznek. A felsőfokú technikumba jelentkezhetnek érettségivel, képesítővel, vagy felsőfokú intézményben szerzett oklevéllel rendelkező fiatalok, akik még nem töltötték be 35. életévüket. Jelentkezni lehet még a képzés szakirányának megfelelő szakmunkás-bizonyítvánnyal is. Jelentkezés írásban T. ü. 820 rsz. nyomtatványon. A felvételi kérelemhez csatolni kell az érettségi bizonyítványt, tanulmányi értesítőt, önéletrajzot, születési anyakönyvi kivonatot és orvosi igazolást. Azok, akik szakmunkás-bizonyítvánnyal jelentkeznek, küldjék el az általános iskolai végbizonyítványt, és munkaadói javaslatot. Ha a jelentkező két évnél régebben érettségizett, akkor a munkahelyéről kért javaslatot kell csatolnia, ha rövidebb időn belül érettségizett, akkor a középiskolán keresztül az iskoláztató bizottság javaslata alapján nyerhet felvételt. Felvételi vizsgát matematikából és fizikából tesznek a hallgatók. A szakmunkásvizsgával jelentkezők ezenkívül magyar helyesírásból és fogalmazásból is felvételiznek. A felvételre pályázók az iskolától megkapják a vizsga anyagát és a tájékoztatót. A felvételi vizsga pontos idejéről a hallgatókat értesítik. Az iskola címe: Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum Gépészszak kihelyezett csoport, Sellye. Ez abban jut leginkább kifejezésre, hogy a kulturális tervekben meghatározott legfontosabb feladat: A dolgozók műveltségének emelése, szakképzettségének fejlesztése, a szocialista gondolkodásmód terjesztése. tehát a termelőmunka segítése a kultúra eszközeivel. Erről vallanak a kecskeméti járás termelőszövetkezeteinek, községeinek helyi tervei. Például az orgoványi és a laki- teleki kulturális terv igen részletesen foglalkozik a felnőttoktatás és a népművelés feladataival, s amellett számottevő anyagi támogatást ír elő a feladatok megvalósításához. Jövőre főképp a tanyán lakók lehetőségeit szándékoznak kibővíteni a művelődésben. Az orgoványi termelőszövetkezeti csoportok már meg is vásárolták a tervbe vett keskenyfilm- vetítő gépet. A Rákóczi Tszcs elnöke pedig vállalta, hogy a tanyán lakókat kocsival szállítják majd a szakmunkásképző tanfolyamra. Valamennyi községben utolsó rohamra indulnak az ősszel az írástudatlanok tanításáért. Az előzetes felmérés nagy munka volt, hiszen a kecskeméti járás több ezer felnőtt lakosával kellett beszélgetni és meggyőzni őket a tanulás szükségességéről. Előzetes számítások szerint mintegy ezer szövetkezeti gazda jár a következő évadban a mezőgazdasági szakmunkás- képző tanfolyamokra, hogy megkezdje, folytassa, vagy éppenséggel befejezze tanulmányait. A tiszakécskei termelő- szövetkezetekben például összesen 440-en tanulnak majd. A kulturális tervek összeállítása alkalmával a községi kulturális bizottságok rövid, tárgyilagos értékelését is adták a befejezett művelődési évadnak. Ezek igen hasznos tanulságul szolgálnak már önmagukban is a következő évre. Az értékelésből kitűnik, hogy sok helyen eddig keveset törődtek a tanyai lakossággal. A kultúrfelelősök között kevés volt a hozzáértő, az állami és gazdasági vezetők közül pedig sokan huszadrangú kérdésnek tekintették az emberek nevelését. Sok gondot okoztak a rossz körülmények, az elégtelen anyagi eszközök is. Sajnos, éppen ebben a tekintetben még jövőre sem várható gyors javulás. Télen, amikor a legtöbb idő jutna falun a szórakozásra és művelődésre, hidegek a kultúrházak nagytermei. Sok helyütt nagykabátban, pokrócba burkolózva kell beülni a moziba. Bugacon pedig már egy éve annak, hogy bezárták a művelődési házat, mert életveszélyes, s még mindig nincs rá remény, hogy a következő évre rendbehozzák. Jócskán lehetne még sorolni a bosszantó kisebb hibákat is. amelyek kedvüket szegik a szervezőknek és távoltartják a közönséget. Ráadásul, a hivatásos kultúrmunkások közé olyanok is bekerültek, akik csak könnyű megélhetésnek tekintették a művelődésiotthon- igazgatói munkakört, s nem végezték el a dolgukat, nem törődtek az emberek nevelésével. Az elmúlt évad értékelése, s a következő évad gondos tervezése azonban reményt nyújt arra, hogy a jövőben a hibák nem ismétlődnek meg. Ha pedig a széles körű együttműködés és támogatás, amely a tervek összeállításánál tapasztalható volt, megmarad a tervek végrehajtása során is, akkor jövőre sokkal eredményesebb művelődési évadot zárhatunk. Horváth Ignác Nyáron is az iskolában Aá őst sem csen*rl des a kecskeméti Béke téri iskola. Labdázó, ker- getőző és a fák árnyékában hűsiilő csoportok népesítik be az udvart. Mintegy hatvan gyerek jár rendszeresen az iskola napközi otthonába — mondja Csörögi Im- réné, az ügyeletes tanárnő. — Reggel 8-tól délután 4-ig vannak itt. Kizárólag azok vehetik igénybe, akiknek a szülei dolgoznak. Szociális helyzetüktől függően 1,50-től 7 forintig terjedő díjat fizetnek naponta az ebédért és az uzsonnáért. — Milyen a napközi otthon felszerelése? — Kielégítőnek mondható, bár túl sok felszerelésre nincs is szükség, hiszen a gyerekek a a nap legnagyobb részét a szabadban töltik. Erre kitűnően alkalmas a tágas, fás iskolaudvar. A hőség ellen a fürdőszoba zuhanyai nyújtanak menedéket. Viszont nagyon hiányzik egy pihenőhelyiség. 'zivesen vannak itt a gyerekek? — Határozottan előnyös számukra a társas élet, nem unatkoznak. Ugyanakkor mégis zártságot jelent a felügyeletnek ez a nyári formája is, és ez kimerítőleg hathat a gyerekek idegzeté-S2 re. Különösen azoknak hiányzik a családi környezet meghittsége, akik az egész tanévet és a nyarat is napköziben kénytelenek tölteni szüleik elfoglaltsága miatt. Jó volna, ha a nyári időjárásban a gyerekek valahol a város szélén, napközis táborban lehetnének. Szabadban, más környezetben. P ersze a gyere* kék legnagyobb részére üdülés is vár a nyáron. És főként a munkával elfoglalt szülök válláról vesz le nagy terhet a Kecskeméten működő tíz iskolai napközi otthon. Szabó János • • Ünnepi megemlékezés Lengyelország felszabadulásáról iftiui'lUé „Megtámadtuk a széké két!” — kiáltotta a hírnök. Az erődben Is hallották a puskák dörgését. Riadó! Fegyverbe! Fegyverbe! Indiánok!
