Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-01 / 152. szám
W*4. július 1, szerda 5. oldat A közbiztonság helyzetéről, a Kiskunhalasi Járási Tanács V. B. irányitó tevékenységéről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bisotisága Amiért nem jár dicséret „Csatatér“ egy kecskeméti bérház udvarán Á megyei tanács végrehajtó bizottságának keddi ülésén először a megye közbiztonságának helyzetéről tárgyalt. Az erről szóló jelentés megállapította, hogy a megyében a közbiztonság jó. A bűnüldöző szervek munkája egyre javul. Jelentkeznek azonban bizonyos negatív vonások is. Viszonylag sok bűneset fordul elő Kecskeméten és a kecskeméti járásban. A társadalmi tulajdonban kárt okozó bűncselekmények emelkedtek. A megyében a fiatalkorúak bűnözése a felszabadulás előttihez viszonyítva jelentősen csökkent. Míg 1939-ben 10 ezer fiatalkorú közül 47-et, 1963-ban 23-at ítéltek el különböző bűncselekmények miatt. Az elmúlt évben bűnözésért felelősségre vont fiataloknak majdnem fele munkahellyel egyáltalán nem, vagy csak időközönként rendelkezett. A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények oka túlnyomó többségben a családi nevelés hiánya, a helytelen nevelési módszerek, valamint a rossz társaság. A felelősségre vont fiatalok 10 százaléka a bűncselekményeket alkohol hatása alatt követték el. A jelentés részletesen foglalkozott a balesetek számának növekedésével. A közlekedés biztonságát illetően elsősorban a rendőrségnek kell konkrét intézkedéseket tenni a baleseti veszély csökkentésére, a közlekedési balesetek elhárítására. Az elmúlt öt év alatt 247 személy vesztette életét a megye útjain, 1540 személy pedig súlyos sérülést szenvedett. Jelentős anyagi kár is keletkezik a közlekedési balesetekből. Például 1962-ben 2 millió, 1963-ban 2 és fél millió forint értékű kár érte a társadalmi tulajdonban levő gépjárműveket közlekedési balesetekből kifolyólag. Közlekedési balesetek nagy számának egyik oka az alkohol mértéktelen fogyasztása. A gép- járművezetők, különösen a motorkerékpár-vezetők által elkövetett közlekedési balesetek 65 —70 százaléka az ittasság miatt keletkezett. Jellemző, hogy 1963-ban 413, 1964 első öt hónapjában pedig 200 jogosítványt kellett bevonni különböző időre. Volt olyan eset is, amikor zsúfolt autóbuszt ittas sofőr vezetett. A halálos közlekedési baleseteknek jelentős része — az ittas vezetésen kívül — a kivi- lágítatlanul közlekedő lovaskocsikkal, illetve kerékpárokkal történő összeütközésekből ered. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy például a kerékpárokra a KRESZ által előírt felszereléseket csak korlátozott mértékben lehet kapni a ke- resked elemben. Számos intézkedést tettek a közlekedésrendészetet illetően. Havonta három-négy, az egész megyét átfogó közlekedésrendészeti ellenőrzést tartanak. A vita során sok szó esett arról, hogy egyes termelőszövetkezeteknél olyan mellék- és segédüzemági tevékenység folyik, ami az eredeti célkitűzésekkel nem függ össze. Nem egy helyen engedély nélkül működnek ezek a melléküzemágak, ami nagy visszaélési lehetőségeket rejt magában. Határozottabban kell tehát ellenőrizni a közös gazdaságok mellék- és segédüzemági tevékenységét. A megyei tanács végrehajtó bizottsága számos fontos határozatot hozott a bűncselekmények további csökkentése érdekében, majd rátért a Kiskunhalasi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága vezető és irányító munkájának megvitatására. E témakörben a mezőgazdasági termelés irányítását és ezen belül elsősorban a gyenge terme lőszövetkezet megerősítését ölel te fel a jelentés. Az előterjesztés alaposan ele mezte a járás helyzetét. Abból indult ki, hogy a szántóterületnek majdnem fele gyenge futóhomokos terület. Nemcsak a talaj adottságok, hanem a csapadékviszonyok is mostohák. A lakosságnak majdnem fele tanyán, illetve községi településen kívül él szétszórtan. Több olyan tanyás község van, mint Balotaszállás, Zsana. Pirtó, Har- kakötöny stb„ amelyeknek még központi lakott területük sincs. A járásban az idén majdnem 3500 holddal nagyobb a gabonavetés mint 1962-ben volt. Sajnos, a kukorica-vetésle- rület csökkent, ami helytelen, mert veszélyezteti az állattenyésztési, főként a hizlalási tervek megvalósulását. Az ipari növények vetésterülete növekedett, emelkedett a lucerna termőterülete is. Sokat javult az állattenyésztés minősége. Baromfiból különösen a pulykafelvásárlás növekedése érdemel említést, míg 1962-ben valamivel több mint 10 ezer pulykát vásároltak fel. az idén már majdnem 55 ezer darabot szerződtek le. A gépellátottság nem megfelelő a járásban. Ezért a megyei tanács végrehajtó bizottsága határozatot hozott többek között arra vonatkozóan is, hogy az 1965-ös és az azt követő években fokozottabban segíti a járás gazdaságainak gépesítését. A megyei tanács végrehajtó bizottsága végezetül bejelentéseket tárgyalt. Alacsony a nők aránya Jelentősen megélénkült, sokrétűbbé vált az elmúlt években Baján és a járás területén az ipari pártalapszervezetek tevékenysége. A pártélet megélénkülését mérhetjük többek között a pártoktatás színvonalának emelkedéséből, az aktívabb politikai tevékenységből —, amely jótékonyan hat ki a termelésre, a tervek teljesítésére, — ám legszembetűnőbben mégis a tag- és tagjelöltfelvétel növekedéséből érzékelhetjük. Tavaly a járás és város területén levő üzemekben 55 tagjelölttel és 52 taggal gyarapodott a párttagok létszáma, s ez már jó eredménynek könyvelhető el. Mindössze három üzemi párt- szervezet — a bácsalmási AKÖV-nél, a Bács-Kiskun megyei Fatömegcikkipari Vállalatnál és az Épületasztalosipari Vállalatnál működő — nem vett fel tagjelöltet. Gyenge pontja még a járás és város üzemi alapszervezeteiben folyó pártépítésnek, hogy kevés nőt vesznek fel tagjelöltnek. Megyei átlag szerint a nők aránya a pártszervezetben 26, nálunk csak 22 százalék. Ez annál is szembetűnőbb, mert üzemeink általában könnyűipari jellegűek, ahol magas a női munkaerők száma. Sőt vannak vállalatok —mint a Finomposztó, a Férfifehérnemű Gyár, a Bácsalmási Ruhaüzem stb. — ahol a d'olgozók 80—90 százaléka asszony és lány. Hasonló a helyzet a műszaki értelmiségiekkel való foglalkozással, hiszen az elmúlt évben mindösz- sze egyet vettek fel közölük a pártba. A fiatalok felvételének aránya jobb. Meg kell azonban állapítani, hogy a KISZ sem foglalkozik a lehetőségekhez mérten a tagjelöltszervezéssel. A párt szervezeti szabályzata alapján a KISZ-tagok egyik ajánlója lehet a nagyüzem KlSZ-szer- vezete, vagy a Kommunista Ifjúsági Szövetség járási-városi bizottsága. Ez eddig alig egykét esetben érvényesült —, s a három nagyüzem, a Finomposztó, a Férfifehérnemű Gyár és a Ganz Villamossági Művek — KISZ-szervezete, amely egyébként jól működik, közvetlenebbül foglalkozhatna az arra érdemes fiatalok párttaggá nevelésével. As nsenil pártszervezetek többségében a felvett tagjelöltekkel rendszeresen foglalkoznak. Különböző pártmunkákkal bízzák meg őket, amelynek elvégzése által rövid idő alatt kitűnik, vajon érdemes-e arra, hogy a párt tagja legyen. Sajnos, meg kell állapítani — vannak még alapszervezetek, ahol nem törődnek eléggé velük, s ennek következménye, hogy jelenleg is 11 olyan tagjelölt van, akinek lejárt már a tagjelölt- ségi ideje. Itt azonban nem csupán arról van szó, hogy a pártvezetőség megfeledkezett az egyéves tagjelöltségi idő elteltéről, felmerül az ajánlók felelőssége is. ök mindvégig számadással tartoznak a párt előtt, azért, hogy az általuk javasolt személyek jó kommunistákká váljanak. Mindez természetesen nem menti a pártvezetöségek reszortfelelőseit, hiszen a tagjelöltségi határidők számontartása a pártmunka fontos részét alkotják. Visszatekintve a járási és városi ipari üzemeinek elmúlt évi pártépítő tevékenységére, elmondhatjuk, hogy összegészében eredményes volt. Ugyanakkor örvendetes, hogy az idén már a tagjelöltfelvételnél nagyobb gondot fordítanak a párt összetételének alakulására is. Ezt bizonyítja többek között, hogy az 1964-ben eddig felvett tagjelöltek 40 százaléka nő. ügy résem, ha minden üzemben érvényesül az ilyen irányú törekvés ipari pártszervezeteink tovább erősödnek, ami a termelés eredményeiben, a dolgozók politikai öntudatának további növekedésében érezteti majd jótékonyan hatását. Horváth György Pár évvel ezelőtt dicsérettel írtunk a kecskeméti Rákóczi út 21. számú bérház lakóiról, akik öntevékenyen nyárfacsemetéket ültettek, és takaros virágoskertet létesítettek az udvaron. Mert szeretik a szépet, meg hogy gyermekeik hadd játszadozzanak barátságos környezetben. Nem is volt az udvarral semmi baj mindaddig, amíg a Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalatnak eszébe nem jutott, hogy le kellene betonozni. mondván: kulturáltabb úgy a környezet, közlekedő teherautók ráadásul a derítőaknák fedelét is leverik — egyet látogatásunkkor is nyitva találtunk —, s csak a szerencsén múlott eddig, hogy valaki, a két bérház mintegy hetven gyermeke közül bele nem esett. Az Ingatlankezelő Vállalat két-három szerelője hetek, hónapok óta szinte „tartozéka'’ a bérháznak. Minduntalan cserélgetik a megrongált szennyvízcsöveket, s munkájuk — a kibejáró teherautók miatt — falra hányt borsó. A betonozáshoz és tisztántartani is könnyebben lehet. Megszületett az elhatározás, pénzügyi fedezet is rendelkezésre állt, s idegen kivitelezővel munkához látott a vállalat. A föld jócskán fagyos volt még akkor, amikor az úgynevezett tükör vágásához hozzáfogtak a lajosmizsei ktsz munkásai. Mintegy félméternyi földréteget faragtak le az udvar földjéből, hogy a betonozás alapját elkészítsék. Nagy halom sódert is odaszállítottak, még a tél végén. Ám, téved, aki azt hiszi, hogy mostanában, a napi hőség után, esti locsolással hűsítheti az udvar betonját a ház felügyelője. Nem kell locsolnia, mert még ma sincs beton. Víz viszont akad anélkül is. Méghozzá milyen! Nézzék csak, éppen teherautó fürdik benne! Az idők folyamán valóságos „csatatérré’’ változott a bérház udvara. A tél végén megkezdett munka ugyanis hogy, hogy, nem félben maradt. A lefaragott föld híján vékonyka réteg fedi a bérházból a derítőhöz vezető szennyvízcsatornákat. S a szomszédos bérház udvarába — ahol építkezés folyik, és ahová a 21-es portán át vezet az út — építőanyagot, tüzelőt szállító autók a legnagyobb óvatosság mellett is szinte naponta megrongálják a szennyvízcsöveket. Nyomukban bugyborékol, a földszinti lakásokba, pincébe főijük, fertőt jelent a szennjrvíz. A kevésbé óvatosan odaszállított jókora sóderkupac, hol elfogy, hol megszaporodik. Ügy látszik, sóderraktárnak használja az udvart a vállalat. „Csak legalább a szállítók lennének tekintettel idegeinkre, éjjel ne csinálnának akkora hangzavart. ..” — panaszolják a lakók. Hosszan lehetne sorolni még a feldúlt udvar okozta bosszúságokat. Ettől azonban sajnos, még semmi nem változna meg. Hadd tegyünk fel inkább néhány kérdést az érintett vállalatnak: Vajon nem lett volna-e célszerűbb az udvar betonozására szánt pénzösszeget — mondjuk háztatarozásra fordítani? (Akad a városban jócskán javításra szoruló épület!) Hiszen amíg felnem túrták, rendes, tiszta volt az udvar. S ha már — igényességi meg- okolással — mégis hozzáfogott, alvállalkozónak adta ki a munkát az IKV, s a kivitelező ktsz időközben megszűnt, miért nem kereste a módját legalább az első csőrepedés után. hogy saját erejével, vagy más vállalkozóéval mielőbb befejezze az udvarépítést? És még egy: Méltó-e az ilyen kiáltó hanyagság egy olyan szolgáltató vállalathoz, amelynek a munkaversenyben elért korábbi szép eredményeiért, nem is olyan régen odaítélték a megyei pártbizottság — legjobbnak kijáró — vándorzászlaját? Perny Irén Egy megtört tekintetű férfi keresett fel a szerkesztőségben: Fejős Jenő, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat hűtőgépésze, akinek néhány napja, egy tragikus tiszai fürdőzés alkalmával. elhunyt Zoltán nevű 14 éves fia. Szerényen, udvariasan kérni jött. — Köszönetét szeretnék mondani azoknak a szovjet katonáknak, akik megértették súlyos fájdalmamat, s önzetlenül segítették felszínre hozni gyermekem holttestét. . . Nehéz szavakba önteni, de megpróbálom elmondani, mit tettek értem ezek az emberek. Akadozva a fájdalomtól, sokszor elcsuk- ló hangon mondta el a történetet. Áz igazi köszönet Amikor a szülők megtudták a tragédiát zokogtak a fájdalomtól. Az apa kétségbeesetten rohant a rendőrségre, az MHS-be: Hozzák felszínre a gyermekét, de a segítő szándék, sajnos nem párosult a szükséges technikai felszereléssel. Valaki azt tanácsolta, keresse fel a hazánkban ideiglenesen tartózkodó egyik szovjet alakulatot, talán rendelkeznek búvárfelszereléssel. Az apa rövid idő múlva egy szovjet tiszt előtt ült. A tiszt figyelmesen hallgatta a tragédia részleteit, térképet vett elő, megjelölte a szerencsétlenség helyét, s ezt mondta: „Azonnal intézkedem. Várjon itt.” Fejős Jenő nem akart hinni, s megfogta a tiszt kezét: „Tudom, rengeteg pénzbe kerül ez... hallgasson meg... ami tőlem telik, amit tudok, megtérítem maguknak. A tiszt furcsán nézett az apára, majd megértőén bólintva ezt monta a tolmácsnak: ..A kisgyermek életét visszaadni már nem tudjuk, de kötelességünk megkeresni a holttestét, mert van búvárfelszerelésünk. Ezért nem jár nekünk pénz, ezt értse meg! Az igazi köszönet az lesz, ha kezet szorít a búvárral.” Egy óra múlva az apa is a Tisza-parton volt. A búvár parancsnoka együtt reménykedett a parton könnyező apával. Tizenhét perc telt el, amikor a víz szélén megjelent Malovicsko Petrovics Bocseszlav, a szovjet hadsereg búvára, karjaiban a halott Fejős Zoli. Az apa zokogva borult a gyermekre, a katonák megértve a fájdalmát, félrehúzódtak. Néhány perc múlva, leküzdve az elvesztett gyermek felet* érzett bánatot. mé; könnyes szemmel lé pett oda az apa Mák vicsko Petrovicshoz. / két férfi egymásra né zett, nem szóltak, d<- szorosan egymásba fo nódott a kezük. A bú vár, a Szovjetunió ! r tonája vigasztalva ölelte át az apát... Gémes Gábor
