Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-26 / 174. szám
4 Néhány nappal ezelőtt hírül adtuk: Megyénk északi felének két járásában, a kecskemétiben és a kiskunfélegyháziban gazdálkodó szövetkezetek befejezték az aratást. Szombaton csatlakoztak hozzájuk a megye- székhely és Kiskunhalas város közös gazdaságai is. Az említett járásokban és városokban már csak a zab vár betakarításra. Kiskunfélegyházán és járásában ebből is alig félezer hold- nyi területen. A bajai járásban búzából, valamint rozsból még mintegy három és fél ezer hold termését kell learatni. Nagyobb letakarí- tatlan terület található még Csávoly, Nemesnádudvar és Bácsalmás szövetkezeteiben. A munkaerő elegendő az aratáshoz, illetve annak meggyorsításához, nem szólva arról, hogy több mint száz kombájn dolgozik a járás földjein. A kalocsai járásban is hasonló nagyságú területen áll még lábon a gabona. Az utóbbi napokban itt a kecskeméti és a kiskunfélegyházi járásoktól kapott kombájnok száma 14-re emelkedett. A tsz-ek előreláthatólag a gabona betakarításával most végző Kalocsai Állami Gazdaságtól is kapnak néhány aratócséplőt. Mindehhez hozzászámítva a saját gépi és kézi erőt, minden remény megvan arra, hogy e hónap utolsó napjáig befejezik az aratást. A kiskunhalasi járás közös gazdaságainak többségében már pontot tettek a nagy munka végére, s a jövő hét közepén ugyanezt mondhatjuk az egész járásra vonatkozóan. Megyeszerte egyre több cséplőcsapat kezdi meg munkáját a szérűkön. Kiskunfélegyháza és járásának határában hétfőtől a tervben szereplő mind a 60 cséplőgép hozzáfog a termés el- veretéséliez. A gépek fele eddig is rendszeresen csépelt, másik felével a gabonát tisztították a kombájnszérűkön. Néhány termelőszövetkezeti csoport egyébként — mint például a kömpöci Kossuth, a petőfiszál- lási Dózsa és a kiskunmajsai Kossuth — már befejezte ezt a munkát. Kecskemét határában is dolgozik mind a húsz oda beosztoti cséplőgép. A Rizling Tsz szérűjét pár nappal ezelőtt már „megtisztították” az asz- tagoktól. A kecskeméti járásban is mintegy 60 cséplőgépet foglalkoztatnak. A megye déli részein ez a munka jobbára még most kezdődik; a kalocsai járásban a hordást végzik erőteljesen. Néhány községben. mint például Foktőn, már felbúgtak a gépek. A kiskunhalasi járásban is az elkövetkező héten válik általánossá a cséplés. A tarló felszántására a bajai járásban most „kapcsoltak rá” a tsz-ek. Szinte kivétel nélkül mélyszántással törik fel a ka lászosok területét, amit eddig részint a géphiány, másrészt a szalma letakarításának vonta- tottsága akadályozott. A kiskunhalasi járásban 15 ezer holdon tarlóhántást, másfél ezer holdon nyári mélyszántást végeztek, s a megművelt tarlót mintegy nyolcezer holdon bevetették másodnövényekkel. A tarlóművelés meglehetősen vontatottan halad a kiskunfélegyházi járás valamint a járási székhely határában. Ezzel szemben csaknem ötezer holdon, a tervezettnél 20 százalékkal nagyobb területen végeztek másodvetést. A kalocsai járás szövetkezeteiben az elmúlt héten meggyorsult a szalma lehúzása, ennek megfelelően a tarló megmunkálása is. Az előbbiben a Kalocsai Állami Gazdaság gépei is segítenek a tsz-eknek. A kecskeméti járásban eddig mintegy másfél ezer holdon forgatták meg a tarlót. A megyeszékhely határában több mint ötezer hold a sekélyen szántott, s 1300 hold a másodnövényekkel bevetett terület. A nyári növényápolással kapcsolatban elmondhatjuk: Erről a munkáról sem feledkeztek meg a közös gazdaságok. A bajai járásban tiszták, gyommentesek a kukorica, a cukorrépa és a napraforgó sorai. Hasonló a helyzet a kiskunhalasi járásban is, ahol a kukorica területének a négyötöd részét másodszor is megkapálták. Nagyobb kapálatlan terület a kisszállási Búzakalász Tsz területén található. A kiskunfélegyházi járás gazdaságai a 380 hold olajlen felét lekaszálták. Megkezdődtek a silózások a kalocsai járásban. Homokmégyen már javában folyik ez a munka A járásban különös gonddal művelik a fűszerpaprikát, de néhány helyen — Öregcsertőn, Úszódon — e tekintetben elmaradás tapasztalható. A kecskeméti járásba is itt-ott gazosak a kapások, bár igaz, a kukoricának már nem árt annyira a gyom. A megyeszékhely szövetkezeti gazdaságai többnyire a májusban, június elején vetett másodnövények kapálásával, valamint a kertészeti termények — paradicsom, uborka, diny- nye, zöldpaprika — szedésével vannak elfoglalva. H. D. A% ifjúsági építőtáborokban helytállnak a fiatalok „Félidőhöz” érkezett a munka a KISZ ifjúsági építőtáboraiban, a szombatig a nyári munkára jelentkezett 25 700 egyetemi és középiskolás fiatalnak körülbelül a fele teljesítette önként vállalt feladatát. Űjból kitettek magukért a Hanság ifjú csatornaépítői, továbbá a Komárom megyében táborozó fiatalok, akik 700 hold legelő víztelenítésére vállalkoztak, valamint a jászalsószent- györgyi vadaserdő sátorvárosá-; nak lakói, akik a Zagyva jobb partján egy kilométer hosszúságban három méter magas töltésszakaszt építenek. A lányok is jól bírták a megpróbáltatásokat. A bajai Hámán Kató tábor 200 középiskolás tanulója jó eredményeket ért el a gyümölcsszedésben és a növény- ápolásban, s ugyanennyi diáklány segítette — szintén dicséretes teljesítménnyel — a Kis- kunhalas-Tajói gazdaság munkáját. (MTI) Tálnolf a Tcál/nlf A járásban az elsők közt, július 15-én fogtak a csépléshez a I dllfc.iv d LjdKUIV kecskeméti Alkotmány Tsz gazdái. Egy kévekötő-aratógép mellett húsz aratópár összesen 22 vagon — a tervezettet meghaladó mennyiségű — gabonát takarított le. A gépnél most saját cséplőcsapatuk dolgozik, és naponta másfél vagonnyi szemtermést veret el. A magtermeltető vállalatnak egyébként öt vagon rozsot fémzároltan adnak át. . Képünkön Galisz György, a közös gazdaság elnöke és Szentgyörgyi Gyula, a cséplő^ brigád vezetője az új termés minőségét vizsgálja. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdság 1964. első félévi fejlődéséről 1964 első hat hónapjában a népgazdaság fejlődését, a lakosság jövedelmi és kulturális helyzetének alakulását a következő adatok jellemzik: Ipar — építőipar Az állami ipar 1964. első fél évében két százalékkal túlteljesítette a féléves tervidőszak teljes termelési előirányzatát és a napi átlagos termelés 10 százalékkal volt több. mint 1963 első felében. A termelés nagymértékű növekedésében szerepet játszott az is, hogy ez év elején a termelést nem befolyásolták olyan kedvezőtlenül a rendkívüli időjárási viszonyok, mint tavaly az év elején. Ebből adódott az, hogy az év első negyedében a napi átlagos termelési színvonal 12 százalékkal, a második negyedben mintegy 8 százalékkal múlta felül a múlt év azonos időszakainak szintjét. A nehéziparon belül a szén- termelés 4 százalékkal, a kőolajtermelés 7 százalékkal múlta felül az 1963. első félévi termelési színvonalat. A gépipar, melynek termelése jelentős részben kivitelre kerül, 10 százalékkal többet termelt, mint a múlt év azonos időszakában, termelési tervét azonban nem teljesítette. A vegyipar 2 százalékkal több nitrogénműtrágyát, 8 százalékkal több foszforműtrágyát és 22 százalékkal több gyógyszert termelt, mint 1983 első fél évében. 1964 első fél évében a köny- nyűipar körülbelül 8 százalékkal termelt többet, mint 1963 megfelelő időszakában. Jelentősen nőtt a bútoripar termelése. Egyes típusokból azonban továbbra sem tudták kielégíteni a keresletet. 1964 első fél évében a pamutszövet termelése 8 százalékkal, a gyapjúszöveté 4 százalékkal, a cipőé 6 százalékkal nőtt. E termékek kivitele a fél év folyamán számottevően növekedett. 1964 első felében az élelmiszeripar 12 százalékkal termelt többet, mint 1963 első felében. A termelés növekedésében szerepet játszott az, hogy a cukorrépa feldolgozása áthúzódott 1964 első hónapjaira. A vágóállat-felvásárlás csökkenése folytán csökkent a hústermelés. A fél év folyamán a tej, a tojás és a baromfi feldolgozása nőtt jelentősen. 1964 első fél évében az állami építőipar 12 százalékkal, az építőanyagipar 22 százalékkal termelt többet, mint 1963 első fél évében. (A múlt év első hónapjaiban ezen ágazatok termelése alacsony színvonalon volt.) 1964 első felében a foglalkoztatottak száma és a termelékenység egyaránt mintegy 5— 5 százalékkal volt nagyobb, mint 1963 első felében, más szóval: A termelés növekedésének fele a létszám, fele pedig a, termelékenység növekedéséből adódott. Az ipar a termelési tervét a tervezettnél magasabb létszámmal teljesítette túl, az építőiparban pedig — különösen a második negyedévben — jelentős mértékben munkaerőhiány volt. A gazdaságosság az iparban a fél év folyamán nem alakult kielégítően. Mezőgazdaság — felvásárlás 1964-ben a vetésterület szerkezete némileg megváltozott. A kenyérgabona vetésterülete 15 százalékkal, a takarmánygabonáé 5 százalékkal nagyobb, a kukoricáé 6 százalékkal kisebb volt, mint az 1963. évi vetés- terület. Egyes.főbb növények terméskilátásai kedvezőek. Tovább nőtt a műtrágya-felhasználás: 1964 első fél évében a mezőgazdaság részére szállított műtrágya mennyisége 860 ezer tonna volt, körülbelül 120 ezer tonnával 16 százalékkal több, mint 1963 első felében. Az állatállomány növelése, illetőleg csökkenésének megállítása érdekében hozott kormányintézkedések hatékonyaknak bizonyultak: Az 1964. március 31-én végrehajtott állatszámlálás adatai szerint a szarvasmarha-állomány mindössze 1 százalékkal volt kisebb, a sertésállomány pedig 17 százalékkal volt nagyobb, mint 1963 tavaszán. A vágóállatok és az állati eredetű termékek felvásárlása körülbelül 5 százalékkal kevesebb volt, mint 1963 első fél évében, ezen belül a tej-, a tojás-, és a baromfifelvásárlás növekedett. A fél év folyamán kevesebb vágóállatot exportáltunk, mint 1963 első fél évében. 1964 első fél évében a burgonya, a zöldség és a gyümölcs felvásárlása kisebb volt mint 1963 első felében. A zöldség és a gyümölcsárak az idény kezdetén — alapvetően a tavalyinál kisebb termés és felvásárlás következtében — magasabbak voltak, mint a múlt év azonos időszakában. Közlekedés A közlekedési vállalatok áru- szállítási teljesítménye 1964. első fél évében körülbelül 16 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év első hat hónapjában. A nagyarányú növekedésben szerepet játszott az is, hogy 1963 elején — az ipari termeléshez hasonlóan — a szállítási teljesítmények is alacsonyak voltak. A tehergépkocsi közlekedésteljesítménye 22 százalékkal, a vasúté 15 százalékkal volt nagyobb, mint 1963 első fél évében- A szállítási kapacitások bővülése nem tartott lépést a megnövekedett igényekkel. A távolsági személyszállítás — 1964 első fél évében — 6 százalékkal; a városi közlekedés utasforgalma 4 százalékkal volt nagyobb, mint 1963 megfeleld időszakában. IFolytatás a 2. oldaton^ Világ proletárjai, egyesüljetek! ■m* XIX. ÉVF. 174. SZ. /4ra HO fillér 1964. JÜL. 26, VASÁRNAP Meggyorsult az aratás Megyeszerte csépelnek
