Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-24 / 172. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! / Mindannyiunk ügye A MAGYAR. SZOCIALISTA MWWKÄSPÄRJT BACS" K»SKv/lM MEGYEI LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM Ara 60 fillér 1964. JÚLIUS 24. PÉNTEK Főállattenyészfők országos értekezlet^ Kecskeméten Csütörtökön Kecskeméten az Aranybomok Szálló tanácskozó termében került sor a megyék és megyei jogú városok főállattenyésztői, valamint az állattenyésztési felügyelőségek vezetői kétnapos országos tanácskozásának a megnyitására. Az értekezleten részt vett dr. Németh Lajos, az FM Állattenyésztési Fő- igazgatóságának és Magas László, az Országos Állattenyésztési Felügyelőségnek a vezetője, dr. Mészáros István, az FM szaporodásbiológiai osztályának és Bázler Béla, az FM szarvasmarha-tenyésztési osztályának, valamint Matos László, az MSZMP megyei bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője. Bank Gyulának, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztály- vezetőjének megnyitó szavai után dr. Németh Lajos számolt be az állattenyésztés jelenlegi helyzetéről. Elmondotta, hogy a múlt évi jobb takarmánytermésnek, nem kevésbé a párt- és kormány az állattenyésztést segítő határozatainak köszönhetően az ország szarvasmarha-, illetve tehénállományában mutatkozó csökkenés aránya lényegesen kisebb az eddiginél. Az ország tsz-eiben a tehénállomány 4,4 százalékkal gyarapodott. Ugyancsak a kedvezőbb takarmányhelyzet és állami intézkedések következtében magasabb a tejhozam is. A tejtermelés növekedése az itatásos borjúnevelésnek is köszönhető. Termelőszövetkezeteink tavaly a borjak 27 százalékát nevelték fel ily módon. Ez az irány még növelhető, s egyidejűleg törekedni kell a férőhelyek jobb kihasználására is. Egyrészt a szakértelem hiánya, másrészt téves nézetek következtében az országos állóAz MHS felkészült a következő évadra Ülést tartott a megyei intéző bizottság AZ ORSZÁGGYŰLÉSEN elfogadott új honvédelmi törvény nagy feladatokat ró a Magyar Honvédelmi Sportszövetségre. Az MHS látja el a katonai szolgálatra bevonuló ifjúság előképzését, széles körű propagandát folytat a honvédelem erősítése érdekében, azonkívül fontos politikai felvilágosító munkát végez a békeharc, a békés egymás mellett élés kérdéseinek megértetésével és az imperialista katonai törekvések leleplezésével. Az MHS-ben sportolnak a különféle technikai sportágak versenyzői, a Magyar Honvédelmi Sportszövetség gondoskodik a tartalékos tisztek és leszerelt katonák továbbképzéséről, valamint a lakosság tájékoztatásáról a polgári védelem feladataiban. Ez a széles körű tevékenység, s a hozzákapcsolódó sokoldalú kulturális munka évről évre bővül, ahogyan az MHS szervezetei erősödnek. Jövőre az eddiginél is nagyobb feladatok hárulnak az MHS-re. A szövetség vezető szervei már kidolgozták az 1964/65-ös évad tervét, s a következő hetekben megindul a tervezés az alapszervezetekben is. CSÜTÖRTÖKÖN délelőtt a megye MHS-alapszervezeteinek következő évi feladatairól tárgyalt a Magyar Honvédelmi Sportszövetség megyei intéző bizottsága Kecskeméten. Az ülésen részt vett Koza Sándor, az Országos Elnökség szervezési és nevelési osztályának helyettes vezetője. Az intéző bizottság a megyei elnökség elé terjesztendő határozattervezettel foglalkozott, amely az 1964—65. évad szer- ■vezeti, nevelési, kiképzési és sportfeladatait tartalmazza. A szervezeti feladatok között első helyen áll a különböző szintű vezető testületek és lóképpen az alapszervezetek társadalmi vezetésének megerősítése. A megye 12 községében, ahol még nincs M HS-alapszer- vezet, az évad kezdetéig létre fogják hozni az alapszervezetet. Az MSZMP Politikai Bizottsága április 29-i határozatának megfelelően az alapszervezeteknek szorosabb kapcsolatot kell kiépíteniük az állami és társadalmi szervekkel és támaszkodniuk kell e szervek segítségére. — RÉSZT KÉR az MHS, az eddiginél jobban, a kulturális feladatok végrehajtásából is. A honvédelmi propaganda és < technikai ismeretterjesztés sze repelni fog a községi kulturális tervekben, helyi bizottságok alakulnak a haladó hagyományok ápolására, s közreműködnek az MHS szervezetei a nemzeti ün nepek megrendezésében is. Az intéző bizottság tagjai meghallgatták Szabó Gyula beszámolóját a szakszervezetek megyei tanácsa által kiadott intézkedésről, amely rögzíti a szakszervezeti bizottságok feladatait a honvédelmi nevess és propaganda kiszélesítésében. Végül Balabán Sándor őrnagy, az MHS megyei elnöke ismertette a polgári védelem oktatására vonatkozó előzetes intézkedési tervet. Ennek értelmében november 15-től 1965. március 1-ig a megye minden városában és községében megtartják a 15 órás polgári védelmi tanfolyamokat. A tanfolyamokon a téli hónapokban előreláthatólag mintegy 50 ezer lakos vesz részt, s a tervek szerint a következő években a megye egész lakossága tájékoztató oktatásban részesül. AZ INTÉZŐ BIZOTTSÁG tagjai a határozattervezetet, valamint a beszámolókat elfogad- | ták és jóváhagyás végett az MHS elnökségének július 30-i ülése elé terjesztik. (B. D.) Tavaly 4734 dolgozó szenvedett üzemi balesetet a megyében, közöttük 1217 fiatal. Aki a számok nyelvén ért, annak azonnal feltűnik, hogy milyen magas az ifjúmunkások aránya. Az elmúlt évi baleseti statisztika felelevenítésének szomorú aktualitást kölcsönöz, hogy 1964. első felében is nagy az üzemi balesetek száma és a sérültek között változatlanul sok harminc éven aluli dolgozót találunk. Lapunkban is számos olyan balesetet hoztunk nyilvánosságra az utóbbi hetekben, amelynek szenvedő alanya a fiatalabb korosztályhoz tartozik. Az SZMT munkásvédelmi bizottsága megvizsgálta a fiatal munkások balesetvédelmét és megállapította, hogy az ittasságból eredő súlyos balesetek száma évről évre csökken, de különösen az építőiparban és a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok körében változatlanul dívik a munka közbeni poharaz- gatás. A szétszórt munkahelyeken ugyanis nehezebb az ellenőrzés A balesetet előidéző okok között első helyen kell említenünk a felelőtlen virtuskodást. Számos fiatal úgy véli, hogy ha néhány hónapot eltölt a gépek között, akkor már jobban ért a kezelésükhöz, mint több évtizedes tapasztalattal rendelkező idősebb munkatársai. Egyszer-másszor még ki is neveti azokat a „felesleges óvatosságért”. Tapasztalatlanságában lebecsüli a sebesen forgó tengelyek, karok, sziszegő hajtószíjak között leselkedő veszélyt. Példa sajnos bőségesen van erre. Virág János, a Kecskeméti Faipari Vállalat ifjúmunkása a közelmúltban utasítás ellenére odaállt a gyalugép mellé. Csonkulásos balesetet szenvedett. Engedély nélkül dolgozott a gépi lemezollóval Jaksa József, a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár harmadéves ipari tanulója is. Egész életében viselheti meggondolatlansága következményeit. A „ki a legény, ha én nem?” — szemlélet elleni harcot már a szakmunkásképző-iskolák, tanfolyamok oktatóinak meg kell kezdeni és folytatni azokat a tapasztalt idősebb dolgozóknak, akiknek keze alá kerülnek a tanulók. Az üzemi szakszervezetek és KISZ-szervezetek munkásvédelmi megbízottjai ne elégedjenek meg azzal, hogy fiatal dolgozótársaik részt vettek a kötelező balesetvédelmi oktatáson. Újra és újra hívják fel figyelmüket arra, hogy a gépek között a játék életveszélyes. Természetesen nem mindig maga a dolgozó felelős a sérülésért. Sokszor az idősebb szakmunkások, műhely-, vagy csoportvezetők sem tesznek meg mindent a baleset megelőzésére. A Városföldi Állami Gazdaságban 1962-ben csak a szerencse mentett meg egy fiatal traktorost az életnek. Kérésa ellenére műhelyvezetője nem cserélte ki a Zetor elhasználódott keréktömlőjét. A gumi menetközben defektet kapott és a gép az árokba fordult. Ebben az évben ugyancsak a városföldi gazdaságban karját törte a gép egy másik fiatalnak. Az ok is hasonló: A műhelyvezető a traktoros kérése ellenére sem végeztette el a szükséges javításokat. A lelkiismeretlen mulasztók természetesen elnyerik méltó büntetésüket. De ezzel a történteket már nem lehet jóvátenni. Számos példa bizonyítja, hogy sok ipari üzemben, gazdaságban nem tartják be a fiatalok egészségét védő rendeleteket. A Helvéciái Állami Gazdaságban például tavaly 40 fiatalkorút dolgoztattak napi 10— 12 órás munkaidőben. A Kecskeméti Parkettagyárban pedig éjszakai műszakra osztottak be fiatalokat. Ilyesmit hallva felmerül a kérdés: Ha egyes gazdasági vezetők meg is feledkeznek törvényszabta kötelességükről; miért nem figyelmezteti őket a szakszervezet, a nőtanács, vagy a KISZ-szervezet valamelyik társadalmi munkása? A munkásvédelmi előírások végrehajtásának ellenőrzése az ő kötelességük is. De nyugodtan bővíthetjük a kört tovább: Feladata ez minden becsületes dolgozónak. A munkásvédelem társadalmi ügy, és a sérült fiatal vagy idősebb munkás elveszett egészségéért felelősséggel tartozik mindenki, aki kényelmességből, hanyagságból nem emel szót a szabálytalanságok ellen. A megye területén 2500 munkásvédelmi őr tevékenykedik és mintegy négyezerre tehető azoknak a száma, akik társadalmi munkában hasonló feladatot látnak el. Hat és félezer ember. Impozáns szám; Hegyet mozdító erővé válhat, ha felnő feladatához mindenegyes társadalmi munkás és maga mellé sorakoztatja a többi ki tudja hány ezer embert — a megye minden dolgozóját. KILENCEDIK PERMETEZÉS Kilencedszer permetezik a bordói lével a Kiskunhalasi Állami Gazdaság táj ói üzemrészének nyolcholdas szőlőgyökerez- tető iskoláját. Miután a képünkön látható két UE—28-as traktorra szerelt permetezőgéppel a szőlővesszőkre juttatják a nö- rényvédőszert, a gazdaság új) telepítésű szőlő- és gyümölcstábláin folytatják a munkát. mánynak mindössze az egy százalékát — ötezer tehenet — fejnek géppel. Múlhatatlan szükség van — felvilágosító munka, tanfolyamok szervezése, s a leginkább bevált gépek forgalomba hozatala révén — a fejés gépi módszerének az eddiginél jóval szélesebb körű alkalmazására. A sertéstenyésztésről szólva a főigazgató elmondotta, hogy a felvásárlás első félévi tervét közös gazdaságaink teljesítették. Kilátás van a keveréktakar- mány-gyúrtás ütemének fokozására. A fiaztatók megfelelő teljesítése folytán az elhullás mennyisége jóval alatta maradt az előző télinek. Takács Béla, a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. főállattenyésztője a megyénk állattenyésztési ágaiban folyó munkát, s az elért eredményeket ismertette. A szövetkezeti gazdaságok szarvasmarha-állománya például az utóbbi hét év során 72 ezerről 107 ezerre, a sertés- állomány 377 ezerről 438 ezerre, a juhállomány pedig 167 ezerről 280 ezerre emelkedett. Míg — egy tehénre vonatkoztatva — 1960-ban csupán 595 litert, az elmúlt évben már 915 litert tett ki a felvásárolt tej meny- nyisége. Bár az állatállomány elhelyezése még több helyütt gondot okoz, mégis örvendetes, hogy megyénk olyan létesítményeket mondhat a magáénak, mint a solti Szikra Tsz legújabb rendszerű istállókban elhelyezett tehenészete, vagy a jánoshalmi tsz-közi sertéskombinát. A tájékoztató előadásokat a résztvevő szakemberek számos hozzászólással egészítették ki. A tanácskozás után a kecskeméti tsz-közi társulás baromfi- telepén tettek látogatást, majd a Városföldi Állami Gazdaság jersey tehenészetét tekintették meg. Ma, az értekezlet második napján a megye több termelőszövetkezete állattenyésztőtelepének a megtekintésére, majd a látottak értékelésére kerül sor. J. T.
