Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-22 / 170. szám
föM. Jfittns Ti, sterib S. »19al A KISZ II. kongresszusára készülnek a Bajai FérfifehérnemQgyár fiataljai A Férfifehérneműgyár Bajai Gyáregységének bejáratánál felirat fogadja a belépőket: Fiatalok, jó munkával készüljetek a KISZ II. kongresz- szusára! Megkértük Földvári Imre technikust, az üzem KISZ-tit- kárát, számoljca be az alapszervezet kongresszusi felkészüléséről. — Elsősorban felülvizsgáltuk szervez-ti életünket. Jelenleg mindkét műszakban egy-egy alapszervezet működik. A felülvizsgálat során azonban kiderült, hogy az eredményes munka érdekében egy harmadik alapszervezet létrehozása is szükséges. Több mint száz KISZ-fiatal a környező községekből jár be dolgozni, s így nehezebben tudnak szervezeti életünkbe bekapcsolódni. Sok a kettős nyilvántartás is. A mielőbbi rendezés érdekében Rövidesen felvesszük a kapcsolatot az illetékes községi alapszervezetekkel — közölte a KISZ-titkár. A továbbiakban elmondta, hogy a szervezeti élet megjavítása mellett mindkét alapszervezet második félévi munkatervében jelentős szerepet kaptak a termelési feladatok is. A KISZ-fiatalok vállalták, hogy saját munkaterületükön belül teljesítik az élüzemfeltétele- ket. Kapcsolatot tartanak a munkaügyi osztállyal és az alacsony teljesítményű fiatalok megfelelő szakmai segítséget kapnak gyakorlottabb társaiktól. Földvári Imre kiemelte, hogy a feladatok megoldásában élen jár a huszonnyolc tagú Ifjú Gárda, amelynek tagjai a termelési feladatok mellett ifjúsági munkavédelmi őrjáratokat. , iß szerveznek. Az üzem fiataljai segítik a Évek óta várnak a kecskemétiek arra, hogy megnyíljon a vízgyógyintézet. — Már hozzáfogtak, csinálják — terjedt el a hír a városban 1962 tavaszán. A reumás betegek megkönnyebbülve sóhajtottak fel: Végre nem kell Budapestre, Szegedre, vagy Hévízre utazni kezelésre, örültek a sebészet orvosai is, hiszen meggyorsítja a gyógyulást, ha a csontműtétes betegeknek fürdőt javasolhatnak a lábadozás idejére. A vízgyógyintézet azonban még ma sem fogadja a látogatókat. Alaptalan volt tehát a híresztelés? Nem. Hiszen a megyei tanács kórháza 1962. április 18-án szerződést kötött a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalattal a kecskeméti SZTK rendelőintézet alagsorában létesülő gyógyintézet kivitelezésére. Befejeztük a munkát! — jelentették az építők 1963. december 20-án és a beruházó képviselői megjelentek műszaki átadás-átvételre. Megdöbbentő dolgokat tapasztaltak. A beépített fürdőkádak fala rostaként engedte át a vizet, a lefolyó vezeték pedig — nevét meghazudtolva — úgy viselkedett, mint az Aranyhomok Szálloda előtt levő szökőkút. Készíthetnek szakemberek ilyen kádakat és lefolyót? — kérdi most az olvasó homlokára csúszott szemöldökkel. Bármilyen furcsa is, az Építési és Szerelőipari Vállalat dolgozóinak sikerült ez. Vajon hogyan? Szerintük — amint a megyei döntőbizottság előtt is állították szakmunkás-utánpótlást is. Az alapszervezet által patronált felsővárosi általános iskola KISZ-fiataljai közül kilenc kislánynak — a közös rendezvények és gyárlátogatások során — megtetszett a szakma, és kérték, hogy vegyék fel őket ipari tanulónak. Nemrégiben sikeresen vizsgáztak mind a kilencen, s ma már, mint szakmunkások dolgoznak. Idén is többen jelentkeztek ipari tanulónak a felsővárosi iskola alapszervezetéből. A KISZ-titkár beszámolt arról is, hogy már megszervezték az ősszel induló politikai és szakmai oktatást. Ezeken, valamint a technikum esti taBABHEQYEZŐK A szólásmondás szerint zabot is lehet hegyezni — ezt azonban még nem próbálta senki. A zöldbabhegyezés viszont fontos munkafolyamat a konzervkészítésné 1. A Kalocsa- kömyéki Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalatnál gépek végzik ezt a munkát. A Tor- gyik Sándorné hegyező brigádjában dolgozó asszonyok csak azokat a babhüvelyeket veszik kézbe, amelyek épségben úsz- ták meg a gép késeivel való találkozást. — úgy, hogy következetesen megvalósították mindazt, amit a kivitelezési terv előírt. A döntőbizottság a Mélyépítési Tervező Vállalattól kért véleményt és a kiküldött szakértő megállapította, hogy a Bács- Kiskun megyei Tervezőiroda által készített terv válóban rossz volt. Idézzük a szakvéleményt: „A tervező igen durva hibát követett el, amikor a kádak vízzárásáról nem gondoskodott.” Ez valóban „igen durva hiba” any- nyira durva, hogy azt a kádat, amelyik nem vízzáró, kádnak nem is nevezhetjük. Az építők tehát — állításuknak megfelelően — teljesen ártatlanok? Erről szó sincs. A terv „ordító” hibáit ugyanis fel kellett volna ismerniük. De nem csupán ezért marasztalhatok el. A kádak alapos vizsgálata ugyanis azt bizonyította, hogy a rossz terv hibáit gondatlan munkájukkal még meg is tetézték. A megyei döntőbizottság határozata szerint a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalatnak hanyagságáért körülbelül 100 ezer forint kötbért kell fizetnie és ez év október 20-ig át kell adnia a hibátlanul kivitelezett létesítményt. A munkához természetesen a megyei tervező iroda szolgáltatja a kifogástalan tervet. Ez eddig rendben is lenne. De vajon ki téríti, térítheti meg azt a kárt, amelyet a gondatlanság, hozzá nem értés, az egészségügy terén okozott. Kötbérrel ugyanis nem lehet reumát gyógyítani. Békés Dezső gozatán h több mint háromszáz fiatal bővíti tudását. — Eddig csak munkáról és tanulásról hallottunk. Szórakozni nem szoktak az üzem fiataljai? — Dehogynem — tiltakozott mosolyogva a KISZ-titkár és egy kis Ízelítőt adott a nyári programjukból: A Petőfi szigeten járőrversenyt rendeztek és ennek keretében úszásban is összemérik erejüket a rajok. A nyár folyamán találkoznak a Bajai Állami Gazdaság és a Ganz Villamossági Gyár fiataljaival. Sokan jelentkeztek az országjáró kirándulásokra, és néhány fiatal külföldön tölti szabadságát. Tari Sándor Ismét telnek a ládák a homok csengő barackjával, me- gyeszerte megkezdték a kajszi felvásárlását. Az idén ugyan nem roskadoznak a fák a terméstől, de a minőséget illetően jobb eredmény várható' a tavalyinál. Ez annak köszönhető, hogy termelőink többsége szakszerűen kezelte és megfelelő növényvédelemben részesítette gyümölcsfáit. Most újból rajtuk a sor — és természetesen a felvásárló szerveken is —, hogy a jó minőségű termésből jó minőségű áru kerüljön mind a belföldi piacra, mind pedig exportra. A termelők további feladata, hogy a felvásárló szervek által megadott szempontoknak megfelelően gondosan átválogassák (molytalanítsák), nagyság szerint osztályozzák, sorolják és mintaszerűen csomagolják a kajszit. A MEK kalocsai kirendeltségének egész éves tervében 1200 vagon főként zöldség- és kisebb mennyiségben gyümölcs- félék felvásárlása szerepel. Megkérdeztük Vendéghegyi Béla kirendeltségvezetőt: Miképpen sikerült eddig tervüket teljesíteniük, milyenek a kilátások a következő hetekre, hónapokra. Elmondotta, hogy a 207 vagon árumennyiségre előirányzott első féléves tervüket kis híja 96 százalékra teljesítették. A néhány százaléknyi lemaradásnak az az oka, hogy különösen a zöldborsó és az újburgonya szedését a gyakori esők akadályozták. A megye lakosságának újburgonyával való ellátását nagymértékben segítette a kirendeltség. Kalocsáról már május 26- tól szállítottak belőle Kecskemétre. A újburgonya exportálását viszont meghiúsította a Du "a mentén, Fájsz és Duna- pataj között fekvő községek tsz-einek hanyagsága. Kellő mértékben nem irtották ugyanis a burgonyabogarakat, s a fertőzött termést nem lehetett külföldre szállítani. Ugyanakkor a MÉK és a földművesszövetkezeti felvásárlók feladata az áru gyors átvételének biztosítása. Ennek figyelembevételével a torlódás elkerülése végett, több átvevőhelyet kell létesíteni. Csakis így szüntethető meg az eddigi években az átvételnél több helyen tapasztalható minőségi vita, aminek az áru többszöri átrakosgatása, s romlása volt a következménye. Megfelelően kell a kajszit minősíteni. Ennek elhanyagolása nemcsak a termelőnek, hanem a felvásárlónak, de a népgazdaságnak is kárt okoz. Fontos a gyors elszállítás is. A termelők és a kereskedelmi szervek együttműködése, a termés megfelelő érettségi állapotban történő szedése stb., eredményezheti, hogy a magyar kajszi az idén is megőrizze, sőt, öregbítse világhírnevét. Pfenning Gyula A kirendeltségnek különben helyben három boltja és egy alkalmi elárusítóhelye is van. Ezeket legnagyobbrészt a kalocsai Iszkra Tsz terményeiből látják el friss áruval. A közös gazdasággal igen jó a MÉK kapcsolata; az előbbi áruátadója például minden reggel megkérdezi, hogy milyen és mennyi zöldségfélére van szükség, s az igénynek megfelelően szedik, szállítják csaknem százholdas kertészetükből a minőségileg is kifogástalan termést. Általában a többi tsz-szel is kielégítő a kapcsolata, s minden remény megvan arra, hogy a kirendeltség hiánytalanul teljesíti majd éves felvásárlási tervét. Az elinalt hét derekán a tsz-ek megkezdték a szántóföldi paprika, paradicsom és uborka átadását is. Ugyancsak hozzáfogtak az őszi dugványozása fokhagyma szedéséhez. Ezt a fűszernövényt a kalocsai Isz.c- rában — de itt főként a jövő évi termesztés magellátása céljából — tíz, a dusnoki Munkás- Paraszt Szövetség Tsz-ben pedig 30 holdon termesztik. Az utóbbi közös gazdaság a termés 90 százalékát exportálja, főleg nyugati országokba, ahol gyógyszer alapanyagának dolgozzák fel a fokhagymát. A becslések szerint 30 vagon fokhagyma kerül Dusánokról a határainkon túlra. T. I. Iskolaszezon előtt a ruházati kereskedelem A kereskedelem már készül az őszre, az iskolai szezonra. Rövidesen az üzletekbe kerülnek az iskolai ruházati cikkek, s augusztus elején megkezdődik az árusításuk. A fiúknál a múlt évben eladott 60 000 fiú- köpennyel szemben — számítva némi növekedésre — mintegy kilencvenezret hoznak forgalomba. Matrózblúzból a tavalyi 51 800 helyett 67 700 kerül az üzletekbe. A sötétkék rakott szoknyából valamivel több kerül forgalomba a tavalyinál. — Miért tetszett megállni? — ezt kérdezte ön tőlem a napokban kedves ismeretlen, úgy is, mint a BA 36—13 rendszámú fekete színű, nem tudom milyen gyártmányú személygépkocsi vezetője. Nem volt időm jobban szemügyre venni a kocsit, mert annyira meglepődtem. Ilyet ugyanis tólem még soha egyetlen gépkocsivezető sem kérdezett. Olyat már kérdeztek, hogy „Nem lát, maga m. . a?”, meg ehhez hasonlókat, s ezen már nem is rö~ könyödnék meg, de ilyen udvariasan ... „Miért tetszett. .” — ilyet még nem hallottam. S mivel Önnel elsuhant az autó — biztosan nem kecskeméti lehetett —, hát ezúton fejtem ki véleményemet, miért is á.ltam meg olyan gyáván, jól ismert szobrunk mellett, a gyalogos átjárónál, már a zebraosíkon toporogva; a jaraaszegeryioi ang fél méterre . .. Holott az ön autója még jó harminc méterre lehetett tőlem. 1. Mert félek. Tudja isten miért ? Kecskeméten jobban, ront Pesten. Mert ott már megszokták a zebrákat, de nálunk még nem. A mi zebráink ugyanis még nagyon fiatal jószágok, s félnek — már tudniillik, akik rájuk lépnek... S nem is ok nélkül. Megálltam ugyanis bámészkodni, miután Ön elhaladt — s megfigyeltem, amit eddig csak ösztönösen éreztem: Nagyon kevés gépkocsivezető részesíti előnyben a kijelölt helyen átkelő, s a járdáról már lelépett gyalogosokat. Szóval ezért... 2. Megint csak félek. Ugyanis olvastam a Népszabadság június 23-i vezércikkét, amit főként a gyalogosok veaeimeueu u: » ott az állt, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban tavaly nem kevesebb, mint háromezer gyalogost gázoltak el, ’iletve gázoltak halálra — az át járóhel veken! Aztán kolléganőm is megírta — még június 16- án ugyancsak vezércikkben —, hogy a megyében az év első öt hónapjában 239 közlekedési baleset fordult elő, s közülük 16 volt halálos kimenetelű. S a májusi 65 balesetből 12 súlyosat az ittas vezetők okoztak ... Folytassam? Ugye megérti, hogy nem a KRESZ- ismereteim hiányos volta miatt ácsingóztam ott néhány percet, hanem csupán elővigyázatosságból: Hátha ön, s még jó- néhányan a gépkocsi- és motorvezetők közül nem olvasták sem a Népszabadság, sem a Petőfi Népe említett vezércikkét... S tetszik tudni, családom is van. Meg aztán, szeretem is az életet, ha legtöbbször gyalogosan rovom is a kecskeméti aszfaltot s a Bács megyei homokot. Ezt, csupán ezt szerettem volna Ön után kiáltani, ha megállt volna egy szóra. (Ezen se lepődtem volna meg, hisz mondom: Ilyen udvarias emberrel ...) De mivel elsuhant, hát csak mosolyogtam. Kicsit sután és tán bárgyúan is — mert a járókelők utánam néztek. Talán azt hitték, sokat ittam, vagy fiam született. Pedig csr' én születtem újjá — hitemben és bizodalmámban: Mégis csak fejlődik a világ a zebrák tájékán is. Csak türelem és vezércikkek kérdése az egész, honfitársaim. F, Tfith Pál tiFélpoPos aüHlHJUHJB Hanyagság és hozzá nem értés a gyógyulás útjában Újból rajtuk a sor... Harminc vagon dusnoki fokhagyma Nyugatra Miért nem mentem át?
