Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-22 / 170. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek 1 KISKUN MEGYEI LAPJ4 A MAGyAH SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS !X. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM Ara 60 fillér 1964. JÚLIUS 22, SZERDA Kánikula A Medárd-napol követő, esőkkel váltakozó, szeszélyes, bőséges csapadékokat hozó időjárás után a szokásos nyári kánikula köszöntött ránk. A hőmérő higany szála 30—32 fokig emelkedik, sőt egyes hegyeken még ennél is magasabbra. A Balaton vize eléri a 28 fokot, s folyóinkban is kellemes a hőmérséklet. Aki csak teheti — ha csak egy-két órácskára is — menekül a hűsítő habokba, az árnyat adó lombok alá. Szerencsére megyénk bővelkedik ezekben a lehetőségekben. Hét végén zsúfolt vonatok érkeznek a lakiteleki, alpári Tisza-ághoz, megtelik a melegvizű fürdő Kiskunfélegyházán, Kiskőrösön és Izsákon, kis „Balatonjaink” — a Szelidi-tó, a soltvadkertiek, a kunfehértóiak tava — tömegestől vonzzák a látogatót. S ne is beszéljünk az olyan szerencsés emberekről, mint a kalocsaiak, bajaiak, du- navecseiek, akik élhetnek a nagyszerű lehetőséggel, amit ilyenkor a folyó és folyópart kínál, lubickolhatnak, fürdőzhetnek, napozhatnak kedvükre. Már amikor idejük engedi. Mert nem szabad megfeledkeznünk azokról, akik bizony beérik egy-egy kulacs jó ivóvízzel, a kutaknál történő lemosdással. mert a nagy munka, a gabonabetakaritás hihetetlen energiát elfogyasztó tennivalói közepette nem jut idejük másra. Mint például ennek a csöppségnek, aki labdájával tipeg a strandmedence felé, vagy a folyóban lubickoló cdÜldnak — akik élvezhetik a vakációt, a nyár örömeit. Majdnem másfél millió kölcsönzés Emelkedett az ismeretterjesztő művek népszerűsége Eredményes munkát végeztek a könyvtárak A feltevés — hogy a könyvtárak számára a televízió kon- kurrencia — tévesnek bizonyult. Felmérések tanúskodnak arról, hogy egy érdekes irodalmi műsor vagy tájékoztató után megnő az érdeklődés a szóban forgó regény vagy novella iránt. Az olvasás népszerűsége egyáltalán nem csökken, sőt állandóan nagyobb lesz nálunk, erről bizonykodnak a Katona József Megyei Könyvtár idei első féléves munkáját ösz- sziefoglaló kimutatások adatai is. Megyénk könyvtáraiba beiratkozott az első fél évben 76 800 olvasó, mintegy 6000-rel több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A kölcsönzött kötetek száma 1 408 400, közel 270 ezerrel több mint 1963-ban. Szép eredményeket tükröznek a tanyai lakosságot könyvvel, filmmel ellátó kecskeméti és kiskunhalasi művelődési autó adatai is. valamennyi könyvtár jelentősen növelte szakkönyvállományát és a helyi termelési sajátosságoknak megfelelően szerzi be a szükségletét. Az okos és tervszerű gazdálkodás, a jól megalapozott felvilágosító, nevelőmunka következtében érték el ezt a kiemelkedő eredményt a könyvtárak. Az első fél év tehát újabb hatalmas sikerekkel zárult és ebben jelentős része van annak is, hogy bővült a könyvállomány. A tavalyi 480 420 kötetről 578 500-ra nőtt. Könyvbeszerzésre 1189 350 forintot fordítottak, ebből jelentős hányad a KÖFA- és a MÉSZÖV-juttatás. Megyénk könyvtárainak vezetőit és munkatársait a legnagyobb elismerés illeti. Szakértő, lelkiismeretes munkával toboroznak újabb híveket a könyveknek, szerettetik meg egyre több dolgozóval az olvasást. í!JVSXQiggg Az olvasók száma 2124, a kölcsönzéseké 18 800 kötet, és összesen 173 előadást, 200 játék-, 44 ismeretterjesztő filmvetítést tartottak a tanyavilágban az elmúlt fél évben a művelődési autókkal utazó előadók. Fellendült és országos viszonylatban az első helyre került megyénkben az ismeretterjesztő irodalom olvasottsága. — Tavaly csak 186 140, az idén már 295 000 ismeretterjesztő kötetet kölcsönöztek az olvasók. Ebből is legszámottevőbb — 57 600 kötet — a mezőgazdasági szakirodalom forgalma. Ez a szám 21400-zal több a tavalyinál. De említésre méltók — 49 740-nel — a társadalomtudományi és 43 700 kötettel a természettudományi művek kölcsönzésének eredményei is. A gyors ütemű fejlődés többek között azzal magyarázható, hogy A második fél év (T. P.) Még jól emlékszünk az elmúlt esztendő végére, amikor megállapítást nyert, hogy jó eredmények születtek a községfejlesztésben. A tervet összességében teljesítettük, s tanácsaink nagy előrehaladást értek el a kommunális, szociális és kulturális célkitűzések végrehajtásában. Meg kellett állapítani azonban azt is, hogy a túlteljesítés lehetőségeit nem tudták kihasználni teljes mértékben, s részben az időjárás, másrészt anyaghiány és egyéb objektív okok folytán több részfeladat megoldása befejeztlen maradt. Helyes volt tehát a felettes szervek rendelkezése, amely előírta, hogy elsősorban a már megkezdett beruházásokat kell befejezni, s átadni rendeltetésének. Ezzel egy időben természetesen az évi feladatok végrehajtásához is hozzá kellett fogni. Ilyen körülmények között nyilvánvalóan nem kis gondot okozott a munkák jó megszervezése, az anyagellátási nehézségek leküzdése, a szükséges munkaerő beállítása. Az évi feladatok nagyságát mutatja, hogy tanácsaink erre az esztendőre több, mint 127 millió forint községfejlesztési kiadást terveztek — az ennek megfelelő bevétellel —, s mintegy 107 ezer folyóméter járda, 23 km villanyhálózat, több mint 11 ezer négyzetméter új park, három tisztasági fürdő, 19 mélyfüratú kút, 13 törpevízmű és 79 km vízhálózat megépítését vették tervbe. Az első fél év, amely — mint a bevezetőben is említettük — nem volt ment minden nehézségtől, viszonylag kedvező eredményeket hozott. Egyrészt sikerült befejezni az áthúzódó feladatok jó részét, másrészt —az előzetes számvetések szerint — a tervek első fél évre eső hányadát is meg tudtuk közelíteni. A társadalmi munka eléri a betervezettet, és számos helyen kiemelkedő eredményeket mutat. A második fél év feladatai egy csöppet sem kisebbek, mint az első fél esztendőé voltak. Ebben az időszakban fejeződik be a kunpeszéri és a kéleshalmi művelődési ház építése. Úszódon egy négytantermes, szolgálati lakással ellátott iskolát adnak át rendeltetésének. Felsőszentiván lakói ugyancsak a művelődési házat szeretnék birtokukba venni a közeli jövőben. Hogy csak egynéhányat említsünk a megvalósulásra váró feladatok közül. Ha lehet, az eddiginél is nagyobb jelentősége van most a helyi erőforrások felkutatásának, felhasználásának, hiszen még mindig jelentkeznek az anyagellátás gondjai, s ezek nemegyszer fékezik a szép elgondolások kivitelezését. Helyesen teszik tehát például a dusnokiak, hogy helyi erőből is igyekeznek enyhíteni a téglahiányon. Ugyanezt teszik Madaras községben is, ahol már hagyományai vannak a szénporos téglaégetésnek. Sokat enyhíthet az anyagellátási gondokon az ugyancsak jól bevált és a Duna menti községekben alkalmazott sóderkitermelés is. Az építőipar munkájának szervezettségében, az ellenőrzésben általában javulás volt tapasztalható az első fél évben, azonban még akadnak hibák. S a hibák helyrehozása — lásd keceli fürdő! — még nem mindig történik kellő gyorsasággal és lelkiismeretességgel. Az említettek csak kis részét képezik a községfejlesztéssel összefüggő második félévi gondoknak, de jelzik: Nem lehet késlekedni és megnyugodni, vagy pláne kivárni — mondjuk a nagy nyári mező- gazdasági munkák befejezését. A mostani halogatás később nagyon megbosszulná magát — a lakosság rovására. Minden területen és állandóan, szívósan előrehaladni, s a községfejlesztésben is naponta megtenni, ami a tervek időben való teljesítése érdekében szükséges. Ezt mutatja, ezt a tanulságot rejti a félévi — még most készülő, de körvonalaiban már felmérhető — összesítés és számvetés. Érdemes leszűrni belőle a tanulságokat.
