Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-02 / 153. szám

Közösségi gondok Kunpeaxéren Szavakból — tettek Novemberre elkészül A balesetek számbeli növeke­désének okait vizsgálva a me­gyei rendőrfőkapitányság köz­lekedésrendészeti osztálya meg­állapította: A közúti szerencsét­lenségek egyik előidézője a jár­művezetői igazolvánnyal nem rendelkezők közutakon való köz­lekedése. S hogy ilyen van, bi­zonyítja a szabálysértési előadó egynapi tárgyalási anyagában előforduló három jogosítvány nélkül közlekedő motorkerékpá­ros. Vastag István, Nagybugac 77., Flóring István, Nagybugac 163. és Rózsa Mihály izsáki la­kosok vezetői igazolvány nélkül vettek részt a közúti forgalom­ban; A szabálysértőket 600— 1000 forintig terjedő pénzbün­tetésre kötelezték. Egy másik szabálysértési tárgyaláson az egyik elkövető kijelentette: — Nincs hol tanulni, ezért nem ismeri a KRESZ-t és ezért nem tud jogosítványt szerezni. — Emiatt aránytalanul magasnak tartja a kiszabott ezer forintos büntetést. Ennek a tarthatatlan érvelés­nek ellenkezőjéről győződtünk meg a KPM Autóközlekedési Tanintézet kecskeméti iskolá­ján. Papp Elek igazgató elmon­dotta, hogy lehetőség kínálko­zik nemcsak az alapfokú gép- járművezetői igazolvány meg­szerzésére, de továbbképzésre is. A motorkerékpár-vezetők szá­mára egyhónapos tanfolyam működik állandó jelleggel, tan­díja mindössze 150 forint. A magángépkocsi-tulajdonosok is szerezhetnek jogosítványt 1150 forintért, hat hét alatt. Ha ezt számoljuk, feltétlenül olcsóbb egy tanfolyam elvégzése, mint egy szabálysértés elkövetése. Az iskola ezen az anyagi számítá­son túlmenően olyan szakképe­sítést nyújt a járművezetők számára, amelynek birtokában nyugodtan közlekedhetnek a forgalomban. A tanintézet rend­szeresen képez ki hivatásos gép­kocsivezetőket is tíz hét alatt 2000 forintos tandíjért. S hogy néhány szót szóljunk a tovább­képzés lehetőségéről is — hi­szen ebben a szakmában erre mind nagyobb szükség van — középfokú, autóvillamossági, porlasztóbeállító, Diesel-adago­ló, gépkocsielőadó és garázs­mesteri tanfolyamokat is szer­veznék. A gépjárművezetők képzése tehát megoldott, csupán a tan­intézetnél kell jelentkezni, a tanfolyamot elvégezni, s ez magával hozza a jogosítvány, illetve a továbbképzés megszer­zését. Ez ugyan némi megter­helést jelent azok számára, akik vezetői igazolványt, vagy ma­gasabb képesítést akarnak sze­rezni. Hangsúlyozni kell azon­ban, hogy a tanfolyamokat szakképzett oktatók vezetik, gyakorlati foglalkozások bizto­sítják a tananyag jó és alapos eSsajátítáeért, Gémes Gábor A múlt év decemberében kezdték meg a képünkön látható tizenöt lakásos társasház alapozását Kecskeméten a Wesselényi és a Bocskai utca sarkán. Az építők szinte egész télen dolgoztak, s előreláthatólag november elsejére készül el a ház. Ezenkívül még a Füzes utcában épül társasház, ami szintén november else­jére kerül átadásra, s tervezés alatt állnak újabb társasházak a Bem, a József Attila utcában, a Hunyadivárosban, a Nyíri úton és a város több helyén. A megye növény- és állatvilágának védelméért A tanácsháza bejáratától jobbra rozsdás magányba bur­kolózva hallgat egy kút. Mesz- sziről látszik rajta, hogy med­dő, vizet régóta nem ad. — Honnan szereznek ivóvizet Kunpeszéren? — kérdezem a titkárt, ahogy megpillantom a rozsdamarta, szivattyús kutat. — Ezzel a kúttal is több em­ber foglalkozott felszólalásában a jelölő gyűléseken. Még az öt­venes évek elején csináltatta a községi tanács több mint 40 ezer forintos költséggel. Egy darabig adta is a vizet, ami azonban él­vezhetetlen volt, mert a főve­zetéket nem eternitből, hanem vascsőből készítették. A rozsdás, vasízű víz nem kellett senki­nek. A község lakói úgy segí­tettek magukon, hogy Norton- kutakat csináltattak. Ez nem megy olyan mélyre, mindössze 3000 forintba került és ontja a jó ivóvizet. Van olyan ház, ahol kettőt is lehet találni az udvaron. A vízellátás tehát ilyenformán megoldottnak te­kinthető, de természetesen, nincs mindenkinek 3000 forintja, hogy saját kutat csináltasson. Ter­vezzük, hogy ezt a mélyfúratú kutat megjavíttatjuk,' de mint sok másra egyelőre erre sincs pénzünk — fejezi be a községi tanács titkára. A házból kilépve változatlan hőség fogad bennünket. Az ut­cák néptelenek. A kis község szinte piheg a delelő nap tűz- bokrai alatt. A kerítések és a fák kurta árnyékában nyelvü­ket kivetett kutyák, szárnyukat földig lógató libák tántorognak, csak ők jelzik az életet. De a házak mélyén és a messze el­nyúló gabonaföldeken sorsuk alakításán fáradoznak az embe­rek. Gál Sándor PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét; Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-1»; 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-3». Kiadóhivatal: Kecskemét; Szabadság tér Ma. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál ég kézbesítőknél. Előfizetés! dfj 1 hőnapra 13 forint Bács-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: U-8S Index: 25 065; A bajai járásban az ismeret- terjesztő munka során a törté­nelmi témájú előadások száma a tavalyi 38-ról 46-ra emelke­dett az idén. Ugyanakkor a közgazdasági előadások száma 90-ről 143-ra, az egészségügyi előadások száma pedig a múlt évi 136-ról 145-re növekedett ebben az évben. Az általános műveltség fokozását szolgálták A Hazafias Népfront megyei bizottsága mellett működő ter­mészetvédelmi akcióbizottság legutóbbi, hétfői tanácskozásán elhangzott, hogy a megye gaz­dag növény- és állatvilágát sok kár éri. Légpuskások — a tiltó rendszabályok ellenére is — irt­ják a hasznos madarakat. Di­vattá vált a madárkitömés is. Erre a célra a vadászok lövik legtöbbször a már ritkaság számba menő, díszes tollú ma­dárkülönlegességeket. A tanácskozás résztvevői el­határozták, hogy a megye nö­vény- és állatvilágának védel­mére széles körű nevelő, felvi­lágosító munkát fejtenek ki. Ja­vasolták ezenkívül, hogy az ed­diginél több helyet nyilvánítsa­nak védetté, így például Kunfe­A termelőszövetkezeti vagyonbiz­tosítás alapján az Állami Biztosító a múlt évben több mint 200 millió forint kártérítést fizetett ki állat- károkért az ország területén a kö­zös gazdaságoknak. A biztosító kárszakértői mindent elkövetnek, hogy a termelőszövet­kezetek késedelem nélkül megkap­ják a kártérítés összegét. Ezt azon­ban hátráltatja, ha a termelőszövet­kezetek nem jelentik be időben a továbbá a járás községeiben rendszeresen megtartott klub- foglalkozások, kiállítások, szel­lemi vetélkedők és az ország­járó kirándulások is. A kirándu­lásokra ebben az évben már minden esetben TIT-idegenve- zető készíti fel az utazókat és megfelelő tájékoztatást ad ha­zánk tájainak megismeréséhez. hértó környékét, ahol az erdő­ben ritka, különleges növények pompáznak, és érdekes a ma­dárvilág is. A fülöpházi Szí­vós tónál — amelynek védetté nyilvánítása már folyamatban van — szintén sürgős védelem­re szorulnak az itt költő széki lilék, gulipánok, dankasirályok. A megye növény- és állatvi­lágának ismertetésére a tanács­kozáson résztvevő biológusok és ornitológusok rendszeres kiál­lítás létrehozását kezdeményez­ték, mivel csak a Duna—Tisza közi növény- és gazdag madár­világ széles körű ismertetésével válhat társadalmi üggyé az ér­tékes természeti kincs megvé­dése. V. I. kárt. Ilyenkor ugyanis már nehéz az elhullás okát és az állat értékét megállapítani, ennek következmé­nyei pedig hátrányosan érintik a termelőszövetkezetet. A késedelmes bejelentések leg­gyakrabban a nyári időszakban, a nagy mezőgazdasági munkák idején fordulnak elő. Pedig a termelőszö­vetkezeteknek az az érdekük, hogy a nyáron elhullott állatokat is azonnal, de legkésőbb 15 napon belül bejelentsék. A bejelentés cse­kély adminisztrációval jár, a bizto­sító pedig csak úgy tudja az állat­károkat gyorsan és az értéknek megfelelően rendezni, ha a terme­lőszövetkezetek eleget tesznek a biz­tosítási feltételekben vállalt köte­lezettségeiknek. Ezzel a maguk szá­mára teszik lehetővé, hogy mielőbb kézhez kapják a kártérítési össze­get. Megyénk termelőszövetkezetei ré­szére május 31-ig 2075 káresemény­re csaknem 4 millió 300 ezer fo­rint kártérítést fizetett ki az Állami Biztosító, TIT-idegenvezetők segítik az országjárókat Veszteséget okozhat a késedelmes bejelentés Ha akarnak tanulhatnak... Beszélgetés közben önzetlen és dicsérendő újításáról hal­lunk a Parasztbecsületnek. A tsz vásárolt egy televíziót és a major központjában, egyik tag­jának a lakásán helyezte el, ahol esténként bárki nézheti a műsort. A tsz jóvoltából a kö- zéppeszérieknek is jut valami a villany áldásából. Ez természe­tesen nem elég, de pillanatnyi­lag nincs más megoldás. Talán egy-két év múlva a lakásokban is kigyullad a villany, felzúg- hak a mosó- és porszívógépek. Negyvenezer forint a kútban Fehér izzású katlanhoz hason­lít a vidék, melyet ördögi vi- gyorral fűt még melegebbre a nap. Lassan halad az égen, mintha élvezné az emberek és állatok vergődését, a homlok­törlő, kulacsemelő mozdulato­kat. Kunpeszér határában, ami­kor az ember megpillantja a hatalmas legelőket, a délibáb ritmusára táncoló kaszálókat — akaratlanul is a klasszikus so­rok dongnak fel emlékezetében: „Ég a nap melegtől...” Igen, ég, majdnem lánggal ég. Napon — Ez a kis közösség akkor tette meg a legnagyobb lépést, amikor 1960-ban villanyt ka­pott. A tavalyi jelölőgyűléseken legtöbb szó már a kultúrházról esett — mondja a titkár elv- társ. — A lakosság nagyon érzi ennek a hiányát. Mi is jogos­nak tartjuk az igényt, éppen ezért határoztunk úgy, hogy építünk. A múlt év végén kez­dődött a munka és akkor az átadás időpontjaiként 1964. má­jus 1-ét jelöltük meg. Ebből azonban semmi sem lett. Aztán augusztus 1-ről volt szó, de már megelégednénk, ha alkotmá­nyunk ünnepére sikerülne át­adni. Ehhez az is kellene, hogy a megyei tanácstól megkapjuk addigra az ígért berendezést. Az apró település közepén — összesen 900 ember lakik itt — már ott áll a helyi művelődés „fellegvára”, a kultúrotthon. — Kevesen dolgoznak rajta, 4—5 ember forgolódik az épület kö­rül. Egy kőműves kényelmes mozdulatokkal simítja a vako­latot. A tanácstitkár aggodalma valóban indokolt: félő, hogy augusztus 20-ra sem lesz kész. legalább negyven fok van, de a község szűk kocsmájában a fe­hérsapkás söröskorsók mellett, már jobban elviselhető a pokol. Három ember üti össze a vas- tagfalú poharakat, felhajtják az italt, s aztán mennek dolgukra. Épül a kultúrház A községi tanácsháza egyik, viszonylag hűvös szobájában vékony fiatalember ül az író­gépnél. Szatmári Tamás vb-tit- kár. A bemutatkozással indul köztünk a beszélgetés. Kunpe­szér fejlődéséről van szó, pon­tosabban arról, hogy a község vezetői mit tettek a tanácsvá­lasztások előtti jelölőgyűléseken elhangozott javaslatok megva­lósításáért, hogyan realizálód­nak az akkori ígéretek; Egy „külváros” villanyt kér Kunpeszér 1949-ben lett ön­álló község. Ekkor több, a kör­nyéken kialakult, mindössze né­hány családot számláló kis te­lepüléseket hozzácsatoltak. így lett a községnek hat „külváro­sa”. A szóhasználat természete­sen, fényűző, hiszen a települé­sek közül a legnagyobbat is mindössze 73 család lakja. Kö- zéppeszérnek hívják ezt a részt. — Évek óta kérik az itteni emberek a villamosítást —foly­tatja Szatmári Tamás — és te­gyük hozzá, hogy jogosan. Saj­nos, mivel kis község a miénk, nagyon kevés községfejlesztési alappal rendelkezünk, évenként 70—80 ezer forinttal. A kultúr­otthon több évi pénzünket el­viszi, a villanyra ismét nem jut. Kunpeszér termelőszövetke­zetének a Parasztbecsületnek ott van a majorja, s a tsz saját költségén vezette ki a villanyt, van transzformátor is, tehát már nem sok kellene ahhoz, hogy a házakba is bevezessük. Ez a kérdés bizony sokszor szó- bakerült a jelölő gyűléseken, egyelőre azonban nem tudunk segíteni a középpeszériek prob­lémáján ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom