Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-02 / 153. szám
Közösségi gondok Kunpeaxéren Szavakból — tettek Novemberre elkészül A balesetek számbeli növekedésének okait vizsgálva a megyei rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztálya megállapította: A közúti szerencsétlenségek egyik előidézője a járművezetői igazolvánnyal nem rendelkezők közutakon való közlekedése. S hogy ilyen van, bizonyítja a szabálysértési előadó egynapi tárgyalási anyagában előforduló három jogosítvány nélkül közlekedő motorkerékpáros. Vastag István, Nagybugac 77., Flóring István, Nagybugac 163. és Rózsa Mihály izsáki lakosok vezetői igazolvány nélkül vettek részt a közúti forgalomban; A szabálysértőket 600— 1000 forintig terjedő pénzbüntetésre kötelezték. Egy másik szabálysértési tárgyaláson az egyik elkövető kijelentette: — Nincs hol tanulni, ezért nem ismeri a KRESZ-t és ezért nem tud jogosítványt szerezni. — Emiatt aránytalanul magasnak tartja a kiszabott ezer forintos büntetést. Ennek a tarthatatlan érvelésnek ellenkezőjéről győződtünk meg a KPM Autóközlekedési Tanintézet kecskeméti iskoláján. Papp Elek igazgató elmondotta, hogy lehetőség kínálkozik nemcsak az alapfokú gép- járművezetői igazolvány megszerzésére, de továbbképzésre is. A motorkerékpár-vezetők számára egyhónapos tanfolyam működik állandó jelleggel, tandíja mindössze 150 forint. A magángépkocsi-tulajdonosok is szerezhetnek jogosítványt 1150 forintért, hat hét alatt. Ha ezt számoljuk, feltétlenül olcsóbb egy tanfolyam elvégzése, mint egy szabálysértés elkövetése. Az iskola ezen az anyagi számításon túlmenően olyan szakképesítést nyújt a járművezetők számára, amelynek birtokában nyugodtan közlekedhetnek a forgalomban. A tanintézet rendszeresen képez ki hivatásos gépkocsivezetőket is tíz hét alatt 2000 forintos tandíjért. S hogy néhány szót szóljunk a továbbképzés lehetőségéről is — hiszen ebben a szakmában erre mind nagyobb szükség van — középfokú, autóvillamossági, porlasztóbeállító, Diesel-adagoló, gépkocsielőadó és garázsmesteri tanfolyamokat is szerveznék. A gépjárművezetők képzése tehát megoldott, csupán a tanintézetnél kell jelentkezni, a tanfolyamot elvégezni, s ez magával hozza a jogosítvány, illetve a továbbképzés megszerzését. Ez ugyan némi megterhelést jelent azok számára, akik vezetői igazolványt, vagy magasabb képesítést akarnak szerezni. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a tanfolyamokat szakképzett oktatók vezetik, gyakorlati foglalkozások biztosítják a tananyag jó és alapos eSsajátítáeért, Gémes Gábor A múlt év decemberében kezdték meg a képünkön látható tizenöt lakásos társasház alapozását Kecskeméten a Wesselényi és a Bocskai utca sarkán. Az építők szinte egész télen dolgoztak, s előreláthatólag november elsejére készül el a ház. Ezenkívül még a Füzes utcában épül társasház, ami szintén november elsejére kerül átadásra, s tervezés alatt állnak újabb társasházak a Bem, a József Attila utcában, a Hunyadivárosban, a Nyíri úton és a város több helyén. A megye növény- és állatvilágának védelméért A tanácsháza bejáratától jobbra rozsdás magányba burkolózva hallgat egy kút. Mesz- sziről látszik rajta, hogy meddő, vizet régóta nem ad. — Honnan szereznek ivóvizet Kunpeszéren? — kérdezem a titkárt, ahogy megpillantom a rozsdamarta, szivattyús kutat. — Ezzel a kúttal is több ember foglalkozott felszólalásában a jelölő gyűléseken. Még az ötvenes évek elején csináltatta a községi tanács több mint 40 ezer forintos költséggel. Egy darabig adta is a vizet, ami azonban élvezhetetlen volt, mert a fővezetéket nem eternitből, hanem vascsőből készítették. A rozsdás, vasízű víz nem kellett senkinek. A község lakói úgy segítettek magukon, hogy Norton- kutakat csináltattak. Ez nem megy olyan mélyre, mindössze 3000 forintba került és ontja a jó ivóvizet. Van olyan ház, ahol kettőt is lehet találni az udvaron. A vízellátás tehát ilyenformán megoldottnak tekinthető, de természetesen, nincs mindenkinek 3000 forintja, hogy saját kutat csináltasson. Tervezzük, hogy ezt a mélyfúratú kutat megjavíttatjuk,' de mint sok másra egyelőre erre sincs pénzünk — fejezi be a községi tanács titkára. A házból kilépve változatlan hőség fogad bennünket. Az utcák néptelenek. A kis község szinte piheg a delelő nap tűz- bokrai alatt. A kerítések és a fák kurta árnyékában nyelvüket kivetett kutyák, szárnyukat földig lógató libák tántorognak, csak ők jelzik az életet. De a házak mélyén és a messze elnyúló gabonaföldeken sorsuk alakításán fáradoznak az emberek. Gál Sándor PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét; Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-1»; 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-3». Kiadóhivatal: Kecskemét; Szabadság tér Ma. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál ég kézbesítőknél. Előfizetés! dfj 1 hőnapra 13 forint Bács-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: U-8S Index: 25 065; A bajai járásban az ismeret- terjesztő munka során a történelmi témájú előadások száma a tavalyi 38-ról 46-ra emelkedett az idén. Ugyanakkor a közgazdasági előadások száma 90-ről 143-ra, az egészségügyi előadások száma pedig a múlt évi 136-ról 145-re növekedett ebben az évben. Az általános műveltség fokozását szolgálták A Hazafias Népfront megyei bizottsága mellett működő természetvédelmi akcióbizottság legutóbbi, hétfői tanácskozásán elhangzott, hogy a megye gazdag növény- és állatvilágát sok kár éri. Légpuskások — a tiltó rendszabályok ellenére is — irtják a hasznos madarakat. Divattá vált a madárkitömés is. Erre a célra a vadászok lövik legtöbbször a már ritkaság számba menő, díszes tollú madárkülönlegességeket. A tanácskozás résztvevői elhatározták, hogy a megye növény- és állatvilágának védelmére széles körű nevelő, felvilágosító munkát fejtenek ki. Javasolták ezenkívül, hogy az eddiginél több helyet nyilvánítsanak védetté, így például KunfeA termelőszövetkezeti vagyonbiztosítás alapján az Állami Biztosító a múlt évben több mint 200 millió forint kártérítést fizetett ki állat- károkért az ország területén a közös gazdaságoknak. A biztosító kárszakértői mindent elkövetnek, hogy a termelőszövetkezetek késedelem nélkül megkapják a kártérítés összegét. Ezt azonban hátráltatja, ha a termelőszövetkezetek nem jelentik be időben a továbbá a járás községeiben rendszeresen megtartott klub- foglalkozások, kiállítások, szellemi vetélkedők és az országjáró kirándulások is. A kirándulásokra ebben az évben már minden esetben TIT-idegenve- zető készíti fel az utazókat és megfelelő tájékoztatást ad hazánk tájainak megismeréséhez. hértó környékét, ahol az erdőben ritka, különleges növények pompáznak, és érdekes a madárvilág is. A fülöpházi Szívós tónál — amelynek védetté nyilvánítása már folyamatban van — szintén sürgős védelemre szorulnak az itt költő széki lilék, gulipánok, dankasirályok. A megye növény- és állatvilágának ismertetésére a tanácskozáson résztvevő biológusok és ornitológusok rendszeres kiállítás létrehozását kezdeményezték, mivel csak a Duna—Tisza közi növény- és gazdag madárvilág széles körű ismertetésével válhat társadalmi üggyé az értékes természeti kincs megvédése. V. I. kárt. Ilyenkor ugyanis már nehéz az elhullás okát és az állat értékét megállapítani, ennek következményei pedig hátrányosan érintik a termelőszövetkezetet. A késedelmes bejelentések leggyakrabban a nyári időszakban, a nagy mezőgazdasági munkák idején fordulnak elő. Pedig a termelőszövetkezeteknek az az érdekük, hogy a nyáron elhullott állatokat is azonnal, de legkésőbb 15 napon belül bejelentsék. A bejelentés csekély adminisztrációval jár, a biztosító pedig csak úgy tudja az állatkárokat gyorsan és az értéknek megfelelően rendezni, ha a termelőszövetkezetek eleget tesznek a biztosítási feltételekben vállalt kötelezettségeiknek. Ezzel a maguk számára teszik lehetővé, hogy mielőbb kézhez kapják a kártérítési összeget. Megyénk termelőszövetkezetei részére május 31-ig 2075 káreseményre csaknem 4 millió 300 ezer forint kártérítést fizetett ki az Állami Biztosító, TIT-idegenvezetők segítik az országjárókat Veszteséget okozhat a késedelmes bejelentés Ha akarnak tanulhatnak... Beszélgetés közben önzetlen és dicsérendő újításáról hallunk a Parasztbecsületnek. A tsz vásárolt egy televíziót és a major központjában, egyik tagjának a lakásán helyezte el, ahol esténként bárki nézheti a műsort. A tsz jóvoltából a kö- zéppeszérieknek is jut valami a villany áldásából. Ez természetesen nem elég, de pillanatnyilag nincs más megoldás. Talán egy-két év múlva a lakásokban is kigyullad a villany, felzúg- hak a mosó- és porszívógépek. Negyvenezer forint a kútban Fehér izzású katlanhoz hasonlít a vidék, melyet ördögi vi- gyorral fűt még melegebbre a nap. Lassan halad az égen, mintha élvezné az emberek és állatok vergődését, a homloktörlő, kulacsemelő mozdulatokat. Kunpeszér határában, amikor az ember megpillantja a hatalmas legelőket, a délibáb ritmusára táncoló kaszálókat — akaratlanul is a klasszikus sorok dongnak fel emlékezetében: „Ég a nap melegtől...” Igen, ég, majdnem lánggal ég. Napon — Ez a kis közösség akkor tette meg a legnagyobb lépést, amikor 1960-ban villanyt kapott. A tavalyi jelölőgyűléseken legtöbb szó már a kultúrházról esett — mondja a titkár elv- társ. — A lakosság nagyon érzi ennek a hiányát. Mi is jogosnak tartjuk az igényt, éppen ezért határoztunk úgy, hogy építünk. A múlt év végén kezdődött a munka és akkor az átadás időpontjaiként 1964. május 1-ét jelöltük meg. Ebből azonban semmi sem lett. Aztán augusztus 1-ről volt szó, de már megelégednénk, ha alkotmányunk ünnepére sikerülne átadni. Ehhez az is kellene, hogy a megyei tanácstól megkapjuk addigra az ígért berendezést. Az apró település közepén — összesen 900 ember lakik itt — már ott áll a helyi művelődés „fellegvára”, a kultúrotthon. — Kevesen dolgoznak rajta, 4—5 ember forgolódik az épület körül. Egy kőműves kényelmes mozdulatokkal simítja a vakolatot. A tanácstitkár aggodalma valóban indokolt: félő, hogy augusztus 20-ra sem lesz kész. legalább negyven fok van, de a község szűk kocsmájában a fehérsapkás söröskorsók mellett, már jobban elviselhető a pokol. Három ember üti össze a vas- tagfalú poharakat, felhajtják az italt, s aztán mennek dolgukra. Épül a kultúrház A községi tanácsháza egyik, viszonylag hűvös szobájában vékony fiatalember ül az írógépnél. Szatmári Tamás vb-tit- kár. A bemutatkozással indul köztünk a beszélgetés. Kunpeszér fejlődéséről van szó, pontosabban arról, hogy a község vezetői mit tettek a tanácsválasztások előtti jelölőgyűléseken elhangozott javaslatok megvalósításáért, hogyan realizálódnak az akkori ígéretek; Egy „külváros” villanyt kér Kunpeszér 1949-ben lett önálló község. Ekkor több, a környéken kialakult, mindössze néhány családot számláló kis településeket hozzácsatoltak. így lett a községnek hat „külvárosa”. A szóhasználat természetesen, fényűző, hiszen a települések közül a legnagyobbat is mindössze 73 család lakja. Kö- zéppeszérnek hívják ezt a részt. — Évek óta kérik az itteni emberek a villamosítást —folytatja Szatmári Tamás — és tegyük hozzá, hogy jogosan. Sajnos, mivel kis község a miénk, nagyon kevés községfejlesztési alappal rendelkezünk, évenként 70—80 ezer forinttal. A kultúrotthon több évi pénzünket elviszi, a villanyra ismét nem jut. Kunpeszér termelőszövetkezetének a Parasztbecsületnek ott van a majorja, s a tsz saját költségén vezette ki a villanyt, van transzformátor is, tehát már nem sok kellene ahhoz, hogy a házakba is bevezessük. Ez a kérdés bizony sokszor szó- bakerült a jelölő gyűléseken, egyelőre azonban nem tudunk segíteni a középpeszériek problémáján ...
