Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-19 / 168. szám

Vasas-sportnapokra készülnek A rádiótechnikai gyár férfi és női kézilabdacsapata részt vett Budapesten az anyavál­lalat sportkörének, a Buda­pesti Rádiótechnikai Gyár csa­patának pályaavató ünnepsé­gén. A testvércsapatok talál­kozója teljes kecskeméti sikert hozott, mert a férfi csapat 35:15, a női csapat pedig 20:4 arányban győzött. A kecskeméti sportolók nagy arányú győzelme nem megle­petés, hiszen jól szerepeltek már a megyei bajnokságban és a bajnoki mérkőzések befeje­zése után is rendszeres edzése­ket tartottak. Júniusban edző­táborban folytatták a felkészü­lést, ahol nemcsak gyakorlati, hanem elméleti foglalkozáso­kon is részt vettek. A rádiótechnikai gyár fiatal­jai most az országos Vasas­sportnapokra készülnek, me­lyet először az üzemen belül rendeznek meg, majd a leg­jobbak az országos döntőkön is indulnak. Az üzem sporto­lóinak helyes irányú nevelését a KISZ-csoport eredményes munkája biztosítja. A szakosz­tályok mellett nem hanyagol­ják el az üzem többi dolgozó­jának sportolását sem. A Ki­liánra több mint ötvenen je­lentkeztek. A jelentkezők a há­zi bajnokságokon szerzik a jelvény elnyeréséhez szüksé­ges pontokat. Kél Bács megyei versenyző a rádióamatőrök Európa Bajnokságán Augustus első felében ren­dezik meg Magyarországon a rádióamatőrök „rókavadász” E-urópa-bajnokságát. Ebben az igen érdekes versenyszámban a magyar rádióamatőrök a leg­jobbak között vannak. Hazán­kat az Európa-bajnokságon há­rom fős válogatott csapat kép­viseli. A három versenyző közül kettő Bács megyei: Patocskai István, a Bajai MHS rádiós­klub és Farkas Imire, a Kecs­keméti MHS rádiósklub tagja. A legutóbbi országos bajnoksá­gon mindketten messze meg­előzték a harminc fős mezőny legjobbjait. Folytatód!!* a küzdelem a kosárlabda NB II. összevont bajnokságáért Befejeződött a kosárlab­da NB II. csoportbajnoksága, ahol — mint ismeretes — me­gyénk csapatai váltakozó siker­rel küzdöttek. A Kecskeméti Dózsa női csa­pata, az „őszi” fordulóban már a képességeinek megfelelően szerepelt és a Közép-csoport bajnoka lett. Kitűnően hajrá­zott a Petőfi férfi csapata is. A tavaszi forduló befejeztével még a kiesést jelentő 9. helyen álltak a bajnokság végére pe­dig a rangos 3. helyre küzdötte fel magát a csapat. Gyengén szerepeltek a Kis­kunfélegyházi Reménység VSC leányai. Az újonc NB II-s csa­pat az igen erős Közép-csoport­ban nem tudott helytállni és a 10. helyen végzett, tehát ki­esett az NB II-ből. A csapat a tapasztalatlansága mellett még állandóan belső bajokkal is küzdött. Reméljük, a megyei bajnokságban megerősödve, egy év múlva ismét ott küzdenek majd az NB II-ben. A kiesés okozója a fent említetteken kí­vül még a bitumenes pálya hiá­nya volt. Korszerű pálya nél­kül ma már nem lehet jó ered­ményt elérni és a félégyházi lányok nem tudták kihasználni a hazai pálya előnyét, mert a József Attila Ált. Iskola torna­terme, ahol a mérkőzéseiket játszották, edzésre már nem állt rendelkezésükre. Kisméretű teremben, vagy salakos pályán edzettek és egy rendkívül rossz talajú teremben játszották ha­zai mérkőzéseiket, mely rend­szerint a technikailag inkább képzettebb ellenfeleiknek ked­vezett. A csoportbajnokság lezárásá­val azonban még nem fejeződ­tek be az NB II. küzdelmei. Csak a csoportok 9—10. helye­zett csapatai estek ki a további mérkőzéssorozatból, melynek célja a három csoport (Nyugat, Közép, Kelet) legjobb 12 csapa­tának, tehát a három csoport összevont bajnokának — illető­leg az NB I-be való feljutást jelentő 1—3. helyezésnek meg­állapítása. A további küzdelem há­rom szakaszban történik. Az el­ső szakaszban a' bentmáradt 24 csapatot hatszor 4—4-es csoport­ra osztják. Minden csoport élé­re a csoportbajnokság során 1 — 2. helyezést elért csapat kerül. Ez a kiemelt csapat a saját pályáján fogadja a kisorsolt el­lenfeleit és szeptember 28— 27-én egyfordulós körmérkőzé­sen döntik el a továbbjutást. Érdekes, hogy a kiemelt hat női csapat között a Dózsa az egyetlen vidéki együttes. A többi mind fővárosi csapat. Az első szakasz sorsolását már meg is tartották és a Dó­zsa női csapata Kecskeméten a Zalaegerszegi Dózsa, Szekszárdi Petőfi és a Nyíregyházi Spar­tacus csapatával játszik körmér­kőzést. A Kecskeméti Petőfi i Szombathelyre utazik, ahol a iSzombathelyi Haladás, a Mis- ikolci VSC és a Soproni Textiles (társaságában küzd a továbbju- itásért. Minden csoportból az első és a második helyezett jut tovább, ß—4. helyezett csapat pedig ki­esik a további küzdelmekből. A második szakaszban az áll­va maradt 12 csapatot ismét 3x4-es csoportba sorsolják és ezek október hónapban két na­pon át szintén egyfordulós tor­nát vívnak. A második szakasz után az ott 1—2. helyre került csapatok az 1—6. helyért, a 3— 4. csapatok a 7—12. helyért küzdenek a harmadik szakasz­ban. A harmadik szakasz mér­kőzéseire novemberben kerül sor, amikor a 6—6 csapat újból körmérkőzést játszik Budapes­ten három nap alatt és eldönti, ki lesz az NB II. összevont baj­noka, és ki jut fel az NB I-be. Kétségtelen, hogy a baj­nokság ilyen formájú lebonyolí­tása nem aratott osztatlan si­kert a kosárlabdázók körében. Kísérletnek tekintik. Minden­esetre az — hogy a bajnoksá­gok 8. helyezettje, — ha ke­vesebb eséllyel is —, de éppen annyi joggal küzdhet az NB I- be jutásért, mint a csoportbaj­nok — nem a legszerencsésebb megoldásnak látszik. ÉVRŐL évre többen kapcso­lódnak be Bács megyében a Magyar Honvédelmi Sportszö­vetség összetett honvédelmi versenyébe. Ez a versenyszám igen kemény követelményeket támaszt a résztvevőkkel szem­ben, de érdekes, rendkívül vál­tozatos és ezért különösen fa­lun, ahol viszonylag kevés sportág hozzáférhető a fiata­lok számára, igen népszerű. A pálya bárhol kijelölhető, egy­szerű eszközökkel elkészíthe­tők az akadályok, s a verseny olyan sokoldalú felkészültséget kíván, hogy igazán nem csoda, ha a fiatalok szívesen vesznek benne részt. Külön vonzereje az összetett honvédelmi ver­senynek, hogy az értékelés nem egyéni, hanem a háromtagú csapatok együttes teljesítmé­nye számít. Az alapszervezetek válogató versenye a legtöbb községben már befejeződött. Augusztus­ban tartják a járási döntőket, s itt dől majd el, hogy kik juthatnak tovább a megyei versenyre augusztus végén. EDDIG 14 és fél ezer ver­senyző indult a megyében az alapszervezetek válogató ver­senyén. Különösen szép ered­ményeket értek el a bajai já­Tény azonban, hogy az ilyen sorozatmérkőzésekből álló tor­nák mutatják meg igazán a csapatok erejét. Az ilyen tor­nákon csak a fizikailag és tech­nikailag felkészült, megfelelő cserejátékosokkal rendelkező csapatok szerepelhetnek jól. A két kecskeméti csapat kö­zül elsősorban a Dózsa női csa­pata rendelkezik ilyen erőtar­talékokkal. A Dózsa képes mér­kőzésenként 12 megközelítőleg egyforma képességű játékost a pályára küldeni. Az edző bát­ran nyúlhat a csere eszközéhez és így a csapat pihentebben állhat ki a naponta esetleg több mérkőzést jelentő tornákra. A Dózsa fizikai felkészültsége is igen jó, így a csapattói ha nem is bajnokságot, de jó szereplést várhatunk: A Petőti férfi csapata már kevesebb ilyen tartalékkal ren­delkezik, de a bajnokság utol­só mérkőzésein már úgy láttuk, a fiatalok is kezdik beváltani a hozzájuk fűzött reményeket. A Petőfi most a visszatért Bá­nyaival erősödik, és talán Bau­mann is újra csatasorba állhat. Ha sikerül megoldani a felké­szülés során az idősebb játéko­sok nagy elfoglaltsága miatti edzésproblémákat, a Petőfi leg­alább olyan játékerőt fog kép­viselni, mint az előző évben, amikor a bajnokságra tört. Szabó Zoltán rás alapszervezetei, ahol csak­nem négyezer, a kiskunhalasi járás alapszervezetei- ahol há­romezer versenyző vett részt az összetett honvédelmi ver­senyben — annak ellenére, hogy még nem mindenütt tar­tották meg a versenyt. A kalo­csai járás — bár ott vp.lamivel kevesebb volt a résztvevő — kitűnt az idén azzal, hogy min­den alapszervezetben megren­dezték a válogató versenyeket. Ez példamutató a többi járás számára, s azt bizonyítja, hogy az egyes alapszervezetek lema­radásának csupán a közömbös­ség az oka. Bács megye az utóbbi évek­ben országos hírt, rangot szer­zett az összetett honvédelmi versenyekkel. Nemcsak azzal, hogy három év alatt a résztve­vők létszáma megháromszoro­zódott, hanem azzal is, hogy a múlt évben például első és nr'sodik helyezést értek el a Bács megyei lányok és fiúk az országos bajnokságon. A JUTALOM kecsegtető: A díjakon kívül a legjobbak ab­ban a kitüntetésben részesül­nek, hogy képviselhetik hazánk színeit a külföldi testvérszer­vezetek versenyén. Bugarszki László Két héttel a járási döntők előtt Hogyan került Félegyházára A kiskunfélegyházi levéltárban több mint háromkilogrammos akta- csomag őrzi azokat az iratokat, amelyek a város főterén álló Petőfi- szoborral kapcsolatosak. Ugyanis a költő itteni szobrát eredetileg Se­gesváron állították fel, innen a szá­zad elején Pestre került, s ekkor kezdődött a versengés a szoborért. Mint az iratokból kitűnik. Pápa, Sopron, Kecskemét, Aszód, Szalk- szentmárton és Kiskőrös is bejelen­tette igényét a Petőfit teljes élet­nagyságban ábrázoló emlékműre, s végül is azt Kiskunfélegyházának adományozták. 1922. február 13-án lovasfogattal szállították el a szob­rot és 16-án érkeztek meg vele Fél- egyházára, ahol a város főterén ka­pott helyet a becses alkotás. A SZOT felsőfokú munkavédelmi tanfolyamáról A SZOT felsőfokú munkavé­delmi tanfolyamának most fo­lyó eddigi legnagyobb arányú vizsgáján 700 első-, illetve má­sodéves hallgató — mérnök, technikus stb. — számol be tu­dásáról. Az elmúlt öt év alatt a tan­folyam nagy fejlődésen ment keresztül. Az első évfolyam 1959-ben még csak 80, kizáró­lag fővárosi hallgatóval kezdő­dött. Most viszont a vizsgá­zóknak már több mint a fele vidékről való. A következő tanévben négy- százötven új hallgató beiskolá­zásával a két évfolyam létszá­ma az 1964 1965-ös tanévben el­éri a 850-et. (MTI) CSEHOV Az orosz kritikai realizmus ra­gyogó tollú képviselője, Csehov 60 évvel ezelőtt, 1901. július 15-én halt meg. írásait — bár a századforduló Oroszországáról maró szatírával vi­gasztalan képet fest — mélységes humanitás és demokratizmus hatja át. Mai rejtvényünkkel az ő emlé­két idézzük. VÍZSZINTES: 1. Csehov egyik mű­vének címe. 13. Fordított kettős be­tű. 14. Tengeri tündér a görög mi­tológiában (névelővel). 15. Allatla- kás. 16. A végén E-vel: nagy né­met költő. 18. Keltezés (felesleges ékezettel). 19. Vissza: élet latinul. 21. Értékes kártyafigurák. 23. Rag. 24. Akar ige egyik régies alakja. 25. A legegészségesebb ital. 27. Visz- sza: igekötő. 28. Mint a vízszintes 15-ös. 30. Egyesült Nemzetek^ Szer­vezete. 31. Csehov egyik művének címe. 33. Időhatározó szó. 34. Élet. 33. OGT. 37. Szamárhang, ékezet nélkül. 33. Betegség velejárója (ke- verten). 39. Mezőgazdasági eszköz. 41. A AT. 43. Női név felesleges ékezettel. 45. Egysejtű élőlény. 47. Mar ige félmúlt alakja. 49. Uus, színművésznő. 50. Világrész. 52. Ilyen pont is van. 53. Személyes névmás. 54. Helyhatározó szó. 55. Sárga színű elem. 56. MS. 58. OD. 59. Fém. 61. Újság. 63. Megrak, üt­legel. 66. Épületrész. 68. Bennszülött Uj-Guinea szigetén. 70. Kérdő szócs­ka. 71. Csehov személyneve. 73. Cso­dálkozik (vég nélkül!). 74. Igen oroszul. 76. Létezik. 77. OCY. 78. Helyhatározó rag. 79. Európai fővá­ros. 80. Gödre. 82. Azonos magán­hangzók. 83. Hír, szóbeszéd ismert idegen szava. 85. Falu németül. 87. íz, zamat. 89. A szurkolók öröme. 91. Ógörög város. 93. Hegység Fran­ciaország és Svájc határán. 94. Le­bontott keiület Budán. 96. Román város a Maros mellett. 97. ZT. 98. Létezést jelentő ige. 99. Tagadó szó. 101. Angol kettős mássalhangzó. 102. Csehov egyik művének címe. FÜGGŐLEGES: 2. Nyirbál. 3. Ide­gen női név. 4. Időhatározó szó. 5. Német névelő, keverten. 6. Növény része. n. Nem szabad elmondani. 8. örvend. 9. Szörny. 10. Tan egynemű betűi. 11. Dal. 12. Eltéveszti pl. az írást. 16. Csehov-mű címe. 19. Szán­dékoztam. 20. Csehov-mű címe. 22. Kiles. 24. Nyaralóhely a Balaton mellett. 26. ZST. 27. Földművelő szerszám. 29. Éneklő szócska. 32. Olasz névelő. 35. Csehov-mű címe. 38. Fekhely, 39. Mutatószó, 40. Ilyen „hal” is van. 42. Egyesülethez tar­tozó. 44. Félig langyos! 45. Költő a XVIII. században (László). 46. Idő­határozó szó. 48. Épületmaradvány. 50. Állami bevétel. 51. AÉN. 57. Be­járati ajtó. 60. Becézett női név. 61. Tibeti pap. 62. Rövidített pályaud­var. 64. Len mássalhangzói. 65. Né­met személyes névmás. 66. FN. 67. Falusi ülőhely. 68. Csehov-mű cí­me. 69. Tréfás történet. 71. Művész igéje. 72. Három meleg hónapod. 75. Mutatószócska, a függőleges 39-es párja. 76. Budapest környéki község a Duna mellett. 79. Keret. 84. Heveny betegség. 86. Mint a függőleges 83-as. 87. Ajakszínező. 89. Híres villamossági gyár. 90. Fiú párja. 92. Év németül. 94. A hét ve­zér egyike. 95. NEÉ. 98. Képző. 100. Mese páratlan betűi. Beküldendő a függőleges 20., 16. és a vízszintes 31. művek címei, amelyekben az író a múlt vidéki kisembereinek és az értelmiségiek sivár életét mutatta be, a vízszintes 102., amely műve a nemesi világ pusztulásának és a fejlődésben levő kapitalizmus üzleties lelketlenségé- nek jövőbe mutató rajza, valamint a vízszintes 1., a függőleges 35. és 68., amely müvekben az író a zsar­nokság lélektipró hatását, a gonosz­ságot eleveníti meg és az egyszerű emberek eleven típusait ábrázolja. A megfejtéseket szombatig kell a következő címre beküldeni: Petőfi Népe Szerkesztősége, Kecskemét, Városi Tanácsháza, I. em. A borí­tékra feltétlenül írjuk rá: Rejt­vény, és mellékeljük az alábbi rejt­vényszelvényt. A helyes megfejtők közül a- nyerteseket sorsolás útján választjuk ki és értékes könyvekkel jutalmazzuk. A megfejtéseket és a nyertesek nevét két hét múlva a vasárnapi számunkban közöljük. 27. számú keresztrejtvényünk megfejtése: Kisfaludi Stróbl Zsig- mond. Hősi emlékmű. A gyík. V j- rosilov. Huszáremlékmű. Portré. Kossuth, Tványi (Grünwald). Nyertesek: Farkas Ignác keceli Németh Veronika apostagi és Bor bély Lajos tizedes, szabadszállási kedves olvasónk. A könyveket egy­idejűleg postára adtuk. PETŐFI NÉPE 1964. rejtvényszelvény

Next

/
Oldalképek
Tartalom