Petőfi Népe, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-02 / 153. szám

Nagyszerű küzdelmet láthattunk! Magyarország’—Finnország- 81:73 (11:39) A magyar—finn kosárlabda-mérkőzés egyik szép jelenete: Hahn, a fiatal magyar válogatott a finnek kosarára dob. Nemzetközi válogatott kosár­labda-mérkőzés, Kecskemét, 1500 néző, v.: Stefanovics (jugoszláv) és Novotny (csehszlovák). Magyarország: Bencze (12), Koczka (18) — Prieszol (21) — Rácz (8), Kangyal (4). Csere: Hahn (13), Lendvai (4), Temes­vári (1). Edző: ?síros Tibor. Finnország: Piilkewaara (16), Lampen (10) — K. Limo (16) — Harjula (13), Laanti (14). Csere: Finnemann (2), Nurma (2). Ed­ző: K. Tuominen. A két baráti nemzet kosár­labda-válogatottjának találko­zóját ünnepi külsőségek között rendezték meg hétfőn este Kecskeméten a Városi Sportte­lep bitumenes pályáján. A him­nuszok elhangzása után bemu­tatták a játékosokat. A közön­ség lelkesen ünnepelte mindkét csapatot. A játék elején a ma­gyar kosarasok irányították a játékot, és már az első perc végén 8:4-re vezettek. Különö­sen Koczka tűnt ki nagyszerű dobóformájával. Ezután erősí­tettek a finnek és az 5. perc­ben már egészen szoros volt a küzdelem. Ekkor a magyar csa­pat 16:14-re vezetett. A félidő végéig fej-fej mellett haladt a két csapat, sőt a 13. percben nagyszerű sorozat után a finnek 30:23-ra elhúztak. Izgalmasak voltak az I. félidő utolsó per­cei, mivel a magyar csapat előbb kiegyenlített, majd a kö­zönség lelkes biztatása mellett kétpontos vezetést is szertett. A II. félidőben is a magyar válogatott lépett fel támadólag. Az első kettős kosarat Koczka dobta. A közönség gyakran tap­solta meg a két, nagyszerű for­mában levő válogatottat, mert nagy becsvággyal és hallatlan küzdeniakarással vetették ma­gukat a játékba. Amikor a II. félidőből már tíz perc eltelt, hat ponttal vezetett a magyar együttes. A játék képe azonban gyorsan változott és egy perc múlva már 58:56-ra jöttek fel a vendégek. Amikor az utolsó öt percet jelző vörös táblát ki­tették, négy ponttal vezettünk: 66:62 volt az eredmény. Ekkor már mindkét együttesből né- hányan kipontozódtak. A ma­gyar cserejátékosok jobban tud­ták pótolni Benczét és Prieszolt, mint finn barátaink, és így vé­gül is a közönség lelkes taps­viharától kísérve biztos — 81:73 arányú — magyar győzelem szü­letett. A két válogatott találkozójá­ból ezúttal is a magyar csapat került ki megérdemelt győzte­sen. Válogatottunk ezúttal nél- különzte két-három legjobbját Gremingert, Gabányit és Si­mont —, de a helyükön játszó Céllövő verseny Baján Szombaton és vasárnap a Ba­jai MHS lövészklubja „Béke Kupa” versenyt rendezett. Ezen Baranya és Bács-Kiskun megye legjobb női, férfi és ifjúsági cél­lövői versenyeztek. Az időjárás sajnos, nem kedvezett a ver­senyzőknek. Végig szakadó esőben, viharban folyt a küz­delem, ami nagyon befolyásol­ta az eredményeket. A csapatversenyt a bajaiak nyerték 8691 körrel, 56 ponttal megelőzve a második helyezett baranyiakat. A férfi egyéni versenyben a bajai Nagy Géza, a női mezőny­ben Halmos Franciska, az ifjú­ságiak közül pedig Rasztik vég­zett az első helyen. A serdü­lők versenyében a szintén bajai Kosár győzött 498 körrel klub­társa, Médert előtt. A verseny végén Lányi Jó­zsef, a megyei sportlövő szö­vetség elnöke hirdette ki az eredményeket. Megköszönte a bajai MHS-nek a verseny jó megszervezését, és sok sikert kívánt a résztvevő csapatoknak a július 18—19-én Budapesten megrendezendő országos céllö- vő-bajnoksághoz. fiatalok állták a sarat. — A finn válogatott igazolta kitűnő hírét. Nagy elszántsággal küz­dött minden játékosa, különö­sen K. Limo, Lampen és Piil­kewaara nyújtott kimagasló tel­jesítményt. A kecskeméti sportkedvelő közönség nagyszerű sportél­ményben részesült kedden dél­után. A két válogatott talál­kozója biztosan hozzájárult ah­hoz, hogy még többen kedvel­jék meg ezt az igazán szép sportágat. Mindenesetre nagy­szerű hírverése volt ez a mér­kőzés a kosárlabda-sportnak. A két nemzetközi játékvezető feladata magaslatán látta el a rendkívül sportszerű találkozón a bírói tisztet. Mezei István Megyei atlétikai Bajnokság Baján Szombaton és vasárnap Ba­ján került megrendezésre a me­gyei felnőtt női és férfi atléti­kai bajnokság. A kétnapos ver­senyen kellemes, szélcsendes nyári meleg, jó talajú pálya, és jó rendezés várta a versenyszá­monként eléggé gyér mezőnyö­ket. Ha a megyei szövetség nem hívja meg a legjobb ifjúsági és serdülő leányversenyzőket, ak­kor a nők csoportjában — írd és mondd — mindössze egy fel­nőtt versenyző lett volna!!! A bajnokságon akadt több fi­gyelemre méltó eredmény, és ez elsősorban Grosánnak, Marity- nak, Szatmárinénak. Ottnak és Pesíalitynak köszönhető. A kö­zelgő, megyék közötti kétfor­dulós Béke Kupa versenysoro­zat előtt egyáltalán nem bizta­tó a helyzet. Hol voltak a kalo­csai, a kiskunhalasi és — a honvédeket leszámítva — a kis­kunfélegyházi versenyzők? A bajnokság jobb eredmé­nyei: Nők: 100 m: Gyulavári (Bajai MTE) 13,5. 200 m: Ott (Kecskeméti Katona József Gimn.) 29,2. 400 m: Ott 65,0, Szabó 66,6. 800 m: Szabó 2:37,2, Horváth 2:40,0. 80 m gát: Pesta- lity 13,8, Hertelendi 13,9. Magas: Röplabda BAJAI HONVÉD— PÉCSI EAC 3:0 (12, 10, 11) NB II-s férfi mérkőzés, Baja, v.: Kotka. — B. Honvéd: Pirisa, Bogdán, Szalai, Gerlei, Erdei, Kasziba. Csere: Pataki, Ozvald, Kovács, Gergely. A hazai csapat bár könnyen vette a mérkőzést a gyenge pé­csiek ellen, mégis biztosan győ­zött. A vendégek pontjaikat csak a hazaiak könnyelműskö- dése révén szerezték. Alacsony színvonalú mérkőzésen biztos győzelmet szereztek a hazaiak. — Jók: Pirisa, Erdei, Bogdán. KAPOSVÁRI DÓZSA— BAJAI HONVÉD 3:1 (11, 8, —14, 14) NB II-s férfi mérkőzés, Baja, v.: Kotka. — A bajai csapatból ezúttal nagyon hiányzott Pirisa, de még így is győznie kellett volna a Honvédnek a gyenge játékerőt képviselő vendégek ellen. A két első játszmát el- könnyelműsködték a hazaiak, a harmadikat viszont a kaposvá­riak mérkőzéslabdájáról nyer­ték. A negyedik játszmában az­után a játékvezető döntötte el a mérkőzés sorsát. — Jók: Ger­gely és Kasziba. F. J. Hertelendi 135. Távol: Hertelen­di 462. Súly: Pestality 11,07. Diszkosz: Szatmáriné 40,13, Kru- pity 32,43. Gerely: Vági (vala­mennyi BMTE) 29.81. Férfiak: 100 m: Grosán (Kecs­keméti Dózsa) 11,7. Hellenbart (Kiskunfélegyházi Honvéd) 11,8. 200 m: Szőnyi (BMTE) 24,2. 400 m: Helienbart 55,0. 800 m: Har­mati (F. Honvéd) 2:09,0. 1500 m: Harmati 4:22,6. 3000 m: Jaksö (Bajai Honvéd) 9:43,2. 110 m gát: Marity (BMTE) 16,5. Ma­gas: Grosán 165. Távol: Grosán 671. Hármas: Grosán 13,17, Sző- nyi 12,14. Súlylökés: Grosán 11,26. Diszkoszvetés: Marity 38,50. Gerelyhajítás: Marit’’ 61,20, Hegedűs 53,54. Kalapács- vetés: Iszlai (BMTE) 42,26, Ocs- kó (BMTE) 39,45. Szatmári János A járási összevont labdarúgó bajnokság eredményei A járási összevont labdarúgó­bajnokságok küzdelmei lassan a vége felé közelednek. A Déli csoportban az egy félbeszakadt mérkőzésen kívül a többi mér­kőzést már lejátszották. A Kö­zépcsoportban még egy forduló hátra van, valamint egy pár elmaradt mérkőzés is. Az Észa­ki csoportban is vasárnap ke­rül sor két elmaradt mérkőzés lejátszására. A vasárnapi forduló eredmé­nyei: Északi csoport: Hetényegyhá- za—Orgovány 1:3, Alpár—Kis­kunfélegyházi Reménység 4:1, K. MÁV—KTE II. 2:1, K. Egyet­értés—Lajosmizse 2:0!, Lakite­lek—Izsák 0:2. — A Kerekegy­háza—Kiskunmajsa mérkőzés a II. félidő elején 0:0-ás állásnál félbeszakadt, mert a kiállított kiskunmajsai játékos nem volt hajlandó elhagyni a pályát. A Kecskeméti Szállítók—Tisza- kécskei Szabadság mérkőzést nem játszották le, mert a ti- szakécskeiek nem voltak haj­landók kiállni a széktói salak­pályán lejátszandó mérkőzésre. Középcsoport: Apostag—Sza­badszállási Spartacus 2:0, Du- navecse—Solt 1:2!, Kiskőrös II. —Kiskunhalasi Honvéd 2:4. — A legutóbb lejátszott Kiskörös II.—Solt 2:l-re végződött mér­kőzést a fegyelmi bizottság igazolatlan kiskőrösi játékos szerepeltetése miatt megsemmi­sítette és a két pontot Solt ja­vára írtá. Jegyzetek a labdarúgó-fordulóról AZ ELMÚLT vasárnap már csak az NB ll-ért folyó baj­nokságban szerepelt megyei csapatunk, a Kecskeméti Dó­zsa. Az utolsó forduló, mint ismeretes, vereséggel végződött. Szolnokon az MTE-től 4:2 ará­nyú vereséget szenvedett a Dózsa. Erre a vereségre már egyet kettőt aludtak a játékosok, a vezetők, no, meg a szurkolók is, akik közül sokan kísérték el a csapatot a szolnoki mér­kőzésre. A mérkőzésnek tulajdonkép­pen csak a kecskemétiek szem­pontjából volt nagy a tétje, mert a tabella állása szerint a Dózsának már a döntetlen eredmény is elegendő lett vol­na ahhoz, hogy a bajnokság ta­vaszi fordulóját az első helyen fejezze be. A szolnoki közön­ség viszont érthetően szurkolt ezen a mérkőzésen az MTE- nek, mert a Szolnoki MÁV nem kis mértékben volt érde­kelt — a Kecskeméti Dózsa vereségében. így azután izzó légkörben játszott Szolnokon a két együttes. A MÉRKŐZÉS a Dózsa szó­ira jól kezdődött. Gördülé­kenyen, „olajozottan” műkö­dött az egész csapat, ekkor még úgy látszott, hogy sima kecskeméti győzelemnek le­szünk tanúi. Miért kellett csa­latkoznunk előzetes várakozá­sunkban? Elsősorban azért, mert a kétgólos vezetés után percek alatt kiegyenlített a szolnoki csapat és ezzel egyidejűleg megszűnt a Dózsa nyugalma, A játékosok a második félidő­ben már idegesen és kapkod­va, rendkívül sok hibával ját­szottak. A küzdőszellemmel ekkor sem volt baj, mert mind a tizenegy kecskeméti játékos szívvel lélekkel harcolt, de szinte minden csapatrészből hiányzott ebben az időszakban a higgadtság. Tulajdonképpen — s ez már máskor is előfor­dult a Dózsával — a csapat saját magát verte meg. A Szol­noki MTE, amely egyébként jó csapat, még a saját otthonában sem tudta volna legyőzni a Dózsát, ha néhány játékos idegileg rendben van. De hát többen nem tudtak uralkodni magukon, s a játékvezető bi­zony kissé későn nyúlt a kiál­lítás eszközéhez. MINDENT összevetve el­mondhatjuk. hogy . a Kecske­méti Dózsa tavaszi szezonzáró mérkőzésén csalódást keltett. A csapat szakvezetőinek ebből a vereségből feltétlenül le kell vonniok a tanulságokat. Véle­ményünk szerint a nyári szü­netben, a felkészülés időszaká­ban az egyik legfontosabb fel­adat az egységes, jó szellemű csapat kialakítása. E nélkül ugyanis elképzelhetetlen, hogy a csapat jelentősebb tényezője legyen a bajnoki címért folyó küzdelemnek. A jelenlegi szo­ros élmezőnyből az az együttes számíthat sikerre, amelyben jó a kollektív szellem, s ahol a fegyelemmel, az egymás irán­ti odaadással, szeretettel nincs semmiféle baj. Jelenleg a bajnokság harma­dik helyén áll a rendkívül szoros élmezőnyben a Kecske­méti Dózsa. Tehát még semmi sincs elveszítve. Reméljük, a tavaszi forduló bő tapasztala­tait a Dózsa vezetősége is .le tudja vonni és egy megújho- dott, erős, kiegyensúlyozott és idegileg teljesen nyugodt csa­patot látunk majd az őszi for­dulók során pályára lépni. EBBEN az esetben pedig még beválthatja a Dózsa, a szerepléséhez fűzött reménye­ket. M. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom