Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-14 / 138. szám

Világ proletárját, egyesüljetek I . . ->. •• '■ /:: ■•'• jg^s ' í « > fAMviMKASPART B*CS-lOSKÜN M*CY, , k APJA tax. ÉVF. 138. SZ. Ara 80 f illér 1964. JÜN. 14, VASÁRNAP Harminchét gazdaság vesz részig a megyéből az idei Országos Mezőgazdasági Kiállításon Az idei Országos Mezőgazda- sági Kiállításra megyénkből is számos állami és szövetkezeti gazdaság jelentkezését fogadta el a Földművelésügyi Miniszté­rium Kiállítási Főbizottsága. — Szántóföldi és kertészeti termé­kekkel négy állami gazdaság, húsz termelőszövetkezet, vala­mint a Duna—Tisza közi Me­zőgazdasági Kísérleti Intézet és egy egyéni termelő: Kislőrinc József lajosmizsei lakos; álla­tokkal öt állami, ugyanennyi szövetkezeti gazdaság, valamint a Szalkszentmártoni Juhutód- ellenőrző Állomás (kóstelep) vesz részt az országos jelentő­ségű bemutatón. Szántóföldi és kertészeti pro­duktumokkal csaknem ugyan­azok a gazdaságok szerepelnek, mint két évvel ezelőtt. Űj je­lentkezőként vehető figyelembe a kunpeszéri Parasztbecsület Tsz, amely dohányt mutat be — egyedül a megyében! —, va­lamint a dunaegyházi Haladás Tsz, amely öntözött cukorrépá­jával kíván elismerést szerezni. Mint korábban, általában most is a megye jellegzetes kultúr­növényei — zömmel a gyü­mölcs- és zöldségfélék — kerülnek bemutatásra. Legtöbb növényíéíét — egyen­ként hat fajtát — a Kunfehér­tói Állami Gazdaság, a tisza- kécsket Tiszagyöngye és a kis- szállási Petőfi Tsz visz a kiállí­tásra. Sajnálatos, egyben tanul­ságos is, hogy a kalocsai járás közös gazdaságai közül egyik sem vesz részt a kiállításon, s a jellegzetes ipari növényt, a fűszerpaprikát is csupán a ka­locsai Iszkra Tsz mutatja be. A kiállítási főbizottság dön­tése szerint az idei kiállításon állatokat csak az állami szek­tor és a termelőszövetkezetek mutathatnak be. Baromfival azonban ezek a megyénkbeli gazdaságok sem indulhatnak, így a mostani kiállításra kerü­lő 52 állat száma kevesebb, mint azoké, amelyek a két év előtti kiállításon vettek részt. Fajta szerinti megoszlás a kö­vetkező: öt szarvasmarha, ugyanennyi ló, 22 sertés és húsz juh. Kiemelkedő mértékben vesz részt a Bajai, a Városföldi és a Kalocsai Állami Gazdaság. Az utóbbi mezőgazdasági nagyüzem az elmúlt kiállításon is si­kerrel szereplő öves serté­seit mutatja be. A Bajai Állami Gazdaság a két növendékbikáján és a magyar barna tehenén kívül elviszi a kiállításra az eddigi legnagyobb hízóját is, amelynek a súlya már most 462 kiló. Érdekes, s bizonyára nem véletlen, hogy a sertés- és marhaféléket bemu­tató öt termelőszövetkezet mind­egyike a bajai járás területén gazdálkodik. A kiállítási szín­vonalat elérő állatok tartásában közöttük is főként a tataházi Petőfi Tsz jeleskedik. Juhokkal — nyolc kossal és 12 birkával — a szalkszentmártoni kostelep vesz részt. Az állatokkal való jelentke­zéseket teljes mértékben még nem hagyta jóvá az arra jogo­sult szerv: A Földművelésügyi Minisztérium Állattenyésztési Főigazgatósága. A végleges el­bírálásra július 1-e és 20-a kö­zött kerül sor. Megyénk városaiban, közsé­geiben már megkezdődött a ki­állítás látogatásának szervezé­se. Az illetékes tanácsi szervek a csoportos látogatásra vo­natkozó tárgyalásokat foly­tatnak az IBUSZ-szal. A megyei nőtanács pedig ú°v döntött, hogy a mezőgazds •' - ban kiemelkedő női brigó jutalomkirándulás keretében te­kinthetik meg a kiállítást. építők napja módszerekkel. Készülnek hát a jövő nagy feladataira, hiszen a lakások tízezreinek építése több százmilliós ipari beruházások — mint például a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregysé­gének rekonstrukciója — vár rájuk. Anélkül, hogy ünneprontók akarnánk lenni, meg kell emlí­teni, hogy megyénk építőipara nem teljesítette első negyedéves tervét. Igaz ugyan, hogy 12 szá­zalékkal többet építettek, mint az elmúlt év hasonló időszaká­ban, s hozzátehetjük, hogy jó­val nagyobb is az építőipar idei terve a múlt évinél. Ám az éves terv teljesítése kötelező. S orolhatnánk mit tegyenek, hogy feladataiknak ma­radéktalanul eleget tegyenek. Tervszerűbb anyaggazdálkodást valósítsanak meg, hogy ne csökkentse az anyaghiány a munka lendületét. Tárják fel a belső tartalékokat, használják ki maximálisan a gépeket, szer­vezzék úgy az építést, hogy a hidegek beálltával belső, úgyne­vezett téliesíthető munkahelye­ken zavartalanul tovább dolgoz­hassanak. Mindezt azonban az építők is jól tudják, s biztosak vagyunk abban, hogy minden tőlük tel­hetőt megtesznek a rájuk bízott feladatok elvégzéséért. Ám ami­kor most az építőket ünnepel­jük, arról is szólnunk kell, hogy ne csak ezen a napon fejezzük ki megbecsülésünket irántuk. Munkájuk kihat mindennapi életünkre, érthető hát, hogy te­vékenységüket mindenki figye­lemmel kíséri. E mellett azonban az épí­tőknek a társadalom se­gítségére is szükségük van. Ha például a szállítóvállalatok idejében a helyszínre juttatják az építőanyagot, a beruházók és különböző szervek elhárítják az akadályokat az építkezések megkezdése elől, a lakosság ba­rátként fogadja az otthonuktól messze került építőket, eredmé­nyesebb lesz munkájuk. Gon­doljunk erre is dz építők nap­ján. Nagy Ottó Kitüntették az építőipar kiváló dolgozóit Az építők napja alkalmából szombaton délután Kecskemé­ten a mű kerti Park étteremben fogadást rendeztek, amelyen megjelent Kilián József, az épí­tésügyi miniszter első helyette­se, Török János, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének alelnöke, Ber- berovics István, a megyei párt- bizottság ipari osztályának veze­tője. Buda Gábor, a megyei ta­nács vb elnökhelyettese. Erdélyi Ignác, a városi pártbizottság első titkára, Szabó Lajos, az SZMT vezető titkára, és Heile Géza, a városi tanács vb elnöke. Befejeződött a tanítási év .Tegnap tartották Kecskemét és a megye iskoláiban a tanév­záró ünnepségeket. A diákok mindenütt megkapták az év vé­gi bizonyítványokat. A 607. sz. helyiipari iskola tanévzáróját délelőtt 9 órakor tartották a kecskeméti Városi moziban. Az egész évi munkát Weither Vilmos igazgató érté­kelte, majd kiosztották a leg­jobb tanulóknak a jutalmakat. Két ipari tanuló szovjetunió­beli utazást, többen belföldi üdülést és könyvjutalmakat kaptak. Majd a tanulók számára filmet vetítettek, végül kiosztot­ták az év végi bizonyítványokat. A Kecskeméti Katona József Gimnáziumban délután 4 óra­kor volt az évzáró ünnepség. Ekkor hirdették ki a tanulmá­nyi versenyek győzteseit, kiosz­tották a kitűnő és jeles tanulók­nak a könyvjutalmakat, a sport- versenyek győztesei megkapták a helyezésüknek megfelelő ér­meket. Holnaptól kezdve hivatalosan is megkezdődik a várva várt va­káció. A szünet első heteiben a kötelező üzemi gyakorlatok után a legtöbb iskolából KISZ- taboiok.ua mennek a diákok. Némedi Sándornak, az Építők Szakszervezete megyei titkárá­nak megnyitó szavai után Ba­konyi Ferenc, a megyei tanács vb építési, közlekedési és víz­ügyi osztályának vezetője mon­dott ünnepi beszédet. Meleg sza­vakkal köszöntötte az építőipar dolgozóit, értékelte munkájuk eredményeit, majd a Központi Bizottság és a megyei pártbizott­ság építőipar munkájával kap­csolatos határozatának végrehaj­tására, az éves tervek teljesíté­sére hívta fel a figyelmet. A be­széd után Török János emelke­dett szólásra, s méltatta a szo­cialista brigádok tevékenységét. Ezután kitüntetéseket, jutal­makat adtak át. Kilián József, az építésügyi miniszter első he­lyettese átnyújtotta az „Építő­ipar Kiváló Dolgozója” minisz­teri kitüntetést Tóth Gyulának, az ÉM Fémmunkás-, Épületla­katos és Fémtömegcikkipari Vál­lalat Kecskeméti Vasszerkezeti Gyára üzemvezetőjének, Kozma Mihálynak, a Bács-Kiskun me­gyei Tervezőiroda csoportveze­tőjének, Prepszenl Aurélnak, az ÉM Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalat szakszervezeti bi­zottsága termelési felelősének, Labuda Jánosnak, a vállalat biz­tonsági megbízottjának, vala­mint Szőke Zoltán kőművesnek, ?. Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat dolgo­zójának. Több építőipari dol­gozó pénzjutalmat kapott. gunk. egész szocialista társadal­munk . fejlődésére. Az eddig elért nagyszerű fej­lődés nem volt könnyű feladat, hiszen a régi társadalmi rend­szer elmaradott, korszerűtlen építőipart hagyott ránk, amely­ben csaknem manufakturális eszközökkel dolgoztak. Az épít­kezéseken hősies erőfeszítések­re volt szükség. Sok helyütt a nehéz fizikai munka után nem várta kényelmes munkásszállás az építőket, ahol pihenéssel, kulturált szórakozással tölthet­tük volna szabad idejüket, ök mégis helytálltak, s egymás után születtek meg hazánk büszke létesítményei — Dunaúj­város, a November 7. Erőmű. Du­nai Cement- és Mészmű, Tiszai Vegyikombinát stb. Építőiparunk elmaradottságát nem könnyű felszámolni, s en­nek tudható be, hogy nálunk még nem mindenütt korszerű eszközökkel építenek. Ma már az építőanyagipar egyre több előregyártott elemet gyárt, ami az építőmunkát mindinkább sze­relő jellegűvé teszi. Az építő­ipari vállalatok gépekkel való ellátottsága is javul. A régi építkezési módszerek helyett te­hát az építőmunkásoknak, tech­nikusoknak, mérnököknek, ter­vezőknek fokról-fokra önmaguk szakmai továbbképzésével — kell elsajátítani a korszerű épí­tés technológiáját. M ost, amikor az építők nap­ját üljük és megyénk építőmunkásait köszöntjük, az ő érdemeikről sem feledkezhe­tünk meg. Az elmúlt években széles körűen bontakoztatták ki a szocialista munkaversenyt. Hatvanöt munkacsapat már el­nyerte a szocialista brigád cí­met, s több mint 120 brigád pedig a cím elnyeréséért küzd. Jellemző a munkaverseny fejlő­désére, hogy már nagyobb épí­tőipari egységek között is folyik a verseny, s míg tavaly három, addig az idén már 14 építésve­zetőség tűzte célul a szocialista cím elnyerését. A szocialista brigádok szak­mai továbbképzésre is ösztönzik tagjaikat. Több mint hatszázan vésznek részt a munkásakadé­miák előadásain, s mintegy kétezren az üzemi akadémiákon ismerkednek a korszerű építési A z építőket ünnepeljük ma, akiknek munkájával — bármerre járunk — lépten-nyo- mon találkozunk, ök azok, akik több százezer új otthonnal eny­hítették a lakáshiányt, hatal­mas ipartelepeket hoztak létre, kórházakat, iskolákat, művelő­dési otthonokat, üdülőtelepeket, korszerű mezőgazdasági épülete­ket emeltek országszerte. Ám nem kell messzire menni, me­gyénkben ugyanezt tapasztal- uatjuk. Az építőipar munkája kihat a lakosság életszínvonalá­nak emelkedésére, népgazdasá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom