Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-13 / 137. szám

Junius 13, szombat S. olda l Szép sikerek tanulságai A Kiskunhalasi sziiády Áron Gimnázium 300 éves fenn­állásának háromnapos jubileu­mi ünnepsége tegnap, június Íz-én délelőtt 10 órakor, az is­kola fejlődését bemutató kiállí­tás megnyitásával kezdődött meg. Este a diákok nagyszabású fáklyás felvonulását tekintette meg a város lakossága. A prog­ram szerint június 13-án dél­előtt a gimnázium udvarán ju­bileumi nagygyűléssel folytató­dik az ünnepségsorozat. Az év­forduló jelentőségét méltató szó­noki beszédek elhangzása után Nagy Czirok László és Mohai József a volt növendékek, Da- róczi Mihály pedig a jelenlegi diákok nevében mond köszön­tőt. Szombaton este a gimná­zium udvarán díszelőadást te­kintenek meg a vendégek, va­sárnap pedig baráti találkozón vesznek részt a régi diákok, a gimnázium tanárai és tanulói, valamint a meghívott vendégek. A kiállításon is bemutatták azoknak az . okmányoknak egy részét, amelyek kézzelfoghatóan bizonyítják, hogy a kiskun- halasi gimnázium a debreceni kollégium kihelyezett intézete­ként 1664-től kezdve működik. A debreceni kollégium fizetési jegyzékén találjuk az első oe~ kolamesternek, Semlyéri János­nak. a nevét, majd az utána kö­vetkező Sepsey Sámuelét, aki 1667—tői 1669-ig tanította a ha­lasi diákokat. A város lakos­ságát akkor nem sokkal több mint félszáz család jelentette, a középiskolások pedig nem a je­lenlegi, impozáns épületben, ha­nem egy nádfedeles parasztház­ban gyűltek össze írást, olva­sást, számolást tanulni a latin nyelv és a vallástan mellett. Mindez mai szemmel nyilván alacsony színvonalú oktatásnak küdhetnénk. Volna is egy szo- foakonyhás lakás a Klotild ut­cában. Húszezerért megkaphat­nánk. Irma néni ígért bútort és... A fiatalember türelmetlenül legyintett. — Hiszen mondtam már, Ve­ra, hogy négyszemközt beszél­gettünk, és akkor adtam át a jegyzeteimet. Tanúm sincsen rá. Még ha lenne, sem biztos, hogy ujjat merne húzni Gálfival. Te nem tudod, milyen nagy fej ez nálunk! Kezében tartja a mi- ■siísztérium egész műszálgazdál­kodási elvi főosztályát. Gyere, szivecském — nyújtotta a ke­zét —, lejár az ebédidőnk. Majd csak kitalálunk valamit. Hókai Felícián, nyugdíjas bér­elszámoló hosszan nézett utá­nuk, amint a villamosmegálló felé szaladtak. Felöltője zsebé­ből kis noteszt, cerúzát vett elő. Hosszú, szálkás betűkkel beír­ta: Gálfi, műszálgazd. elvi fő­oszt. Műanyagipari Min. Jövő hétre előjegyezve. Visszadugta a noteszt. Térdére fektette, ki­nyitotta kopott aktatáskáját és egy üveg Salvus-vizet, bádog­bögrét vett telő. Töltött és las­sú kortyokban, dühösen meg­óvott vagy fél litert. Hiába, ha tűnik azonban abban az idő­ben az elemi iskolai tanulmá­nyok mindössze egy évig tar­tottak. Éppen ezért az emlí­tett tudományokat csak a kö- : zépiskolában sajátították el a diákok. A gimnázium mád impo­záns épülete 1891—1892-ben ké­szült Sziiády Áron kezdeménye­zésére. Az iskola diákjainak! többsége a felszabadulás előtti években a jómódú polgárok i gyermekeiből toborzóctotit. A munkás- és parasztszármazású gyermekek számára a gimná­zium elvégzését Kiskunhalason is, többek között, a 30-as éveli elején nagyon magasnak szá­mító, 100—130 pengős tandíj nehezítette meg. Gyökeres változás következett be az intézmény életében a fel- szabadulás utáni esztendőkben. Az alapításának évfordulóját ju­biláló gimnázium tantermeiben most hatszázan tanulnak, két­százhússzal többen, mint a fel­szabadulás előtti időben. Évfo­lyamonként azonban több mint háromszoros a növekedés, mert a régi gimnázium nyolcosztá­lyos volt. A gimnáziumi alsó osztályoknak megfelelő képesí­tést most az általános iskolák­ban szerzik meg a hallgatók. A diákokkal 27 tanár foglal­kozik az iskolában. Eredményes oktató és nevelő munkájáért Sütő József kiváló tanár, Ka tu­nics Sándor, Rácz Fodor Benő, Wiriz Jánosné és Paczulai Győ­ző az oktatásügy kiváló dolgo­zója kitüntetést kapott. Az iskolareform célki­tűzéseinek megfelelően a gim­názium tanárai nagy gondot fordítanak a különböző tárgyi ismeretek gyarapítása mellett a diákok szocialista szellemű felizgatja magát, nemcsak a vérnyomása szökik fel, kínozni kezdi., a gyomorsava is. Tarka kockás zsebkendőjével felitatott a szája széléről néhány kóbor vízcseppet. Mindent akkurátu­sán visszarakott a táskába. Az­tán Rittyentett a tacskónak, és ráakasztotta nyakszíját. II. — Sajnálom — döfte bele a papírvágókést egy hosszúkás le­vélboríték védtelen oldalába a szigorú titkárnő —, Gálfi elv­társ most nem ér rá. Értekez­letet tart. Válasz helyett az öregúr se­lyempapírba burkolt lapos cso­magot vett elő a hóna alatt szorongatott aktatáskájából. — Óvatos-gyengéden kibontotta. — Egy könyv volt benne: „Dr. Gálfi Zoltán: A műszálgyártás múltja, jelene és lenyűgöző táv­latai Magyarországon.” — Legkedvesebb olvasmá­nyom — mutatta fel a csodála­tos kiállítású nyomdaipari ter­méket. — Csak dedikáltatni sze­retném a szerzővel. Ezért vil- lamosoztam át Budáról. Ennyit biztosan megtesz egy tisztelőjé­nek. — Tessék ideadni — nyúlt a könyv után a titkárnő. — Fog­nevelésére, kezdeményező kész­ségük és öntevékenységük ki- bontatkoztatására, valamint a fizikai munka szeretetére, meg­becsülésére. Hetenként 5 poli­technikai órán a diákok közül kétszázan női szabósággal fog­lalkoznak, hetvenötén a kertész­kedést, hatvanan a vasipari szakmát, harmincötén pedig az erdészeti tennivalókat gyakorol­ják. Tavaly százkét érettségi­zettből ötvenegyet vettek fel a felsőfokú iskolákba és az egye­temekre. A továbbtanulók közül öt fiú és négy leány az agrár- egyetemet választotta. Érdekes a lányok és fiúk tanulmányi átlagának összeha­sonlítása. Ebben a nemes vetél­kedésben a leányok egytizeddel jobbak a fiúknál, és a kitűnő tanulók között is a leányok vannak többségben. A IV. C) osztályban 14 érettségizett leány és kilenc fiú között például négy leány és egy fiú ért el jeles eredményt. Rendkívül élénk és sokoldalú az iskola diákjainak társadalmi tevékenysége és kitűnőek sport­teljesítményeik. Az iskola leány kézilabdacsapata az országos elsőségért mérkőzik szombaton A fiúk közül a kézilabdázók, a labdarúgók megyei elsőséget szereztek a középiskolások ver­senyében, a tornászok pedig második helyezést. A KISZ kulturális szemle városi vetél­kedőjén az iskola népitánc- csoportja lett az első. A jubileumi ünnepségsoro­zat alkalmával az iskola fejlő­désének főbb állomásait átte­kintve, a tapasztalatok gazdag tárházából a jövő feladatainak elvégzéséhez nagyon sokat me­rítenek a diákok, a tanárok és a vendégek. Nagy József laljon helyet, beviszem. Emiatt talán nem haragszik meg. — És indult a szentélybe vezető, párnázott ajtó felé. — Egy pillanatra — állította meg ijedten a látogató. — Ha lehetne... ha Gálfi úr lenne szíves ezzel a golyóstollal írni be a nevét... Püspöklila színű a tintája... Ez a kedvenc szí­nem. A titkárnő vállat vont, át­vette a tollat, és besietett főnö­kéhez. — Milyen bogaras né­melyik vénember — gondolta magában. A magárahagyott látogató kö­rülnézett a titkárságon. Figyel­me a fali hirdetőtábla egyik plakátján akadt meg. „Mindazon kartársak, akik a Magyarország—Kleindorf válo­gatott labdarúgó-mérkőzés szer­da délutáni televíziós közvetíté­sét a nagy tanácsteremben meg akarják nézni, jelentkezzenek a bizalmiaknál. A kieső másfél órát még aznap le kell csúsz­tatniuk. Szakszervezeti Bizottság.” III. Hókai Felícián alig várta, hogy végre hazatérjen. Nem reagált Muki szeretetteljes fark­csóválásaira, hanem ledobta EZEN a héten hirdették ki az országos középiskolai tanulmá­nyi verseny eredményeit. Büsz­kén jelenthetjük: A Bács me­gyei diákok szép sikereket értek el. Bár megyék szerinti értéke­lést a bíráló bizottság nem adott az összesített névsorokból meg­állapítható, hogy a budapestiek után a mi fiaink, lányaink ér­ték el a legtöbb helyezést. Az újságok tantárgyanként az első három helyezett nevét kö- Izölték. Így megírtuk mi is, hogy Kozák Rozália, a Kecskeméti Berkes Ferenc Közgazdasági Technikum tanulója első lett a szövetkezeti kereskedelmi könyv­vitelben. Rideg Margit, a Bajai Türr István Közgazdasági Tech- nikun tanulója pedig a gazdasá­gi számtanban. E tárgyban ugyanennek az iskolának a ta­nulója, Enyedi József harmadik lett. Harmadik helyen végzett Újlaki Erzsébet is, a Bajai Bá­nyai Júlia Közgazdasági Tech­nikum tanulója, történelemből. Kívülük még hárman értek el helyezést. Az orosz tagozatú osztályosok versenyében ötö­dik lett Gyöngyösi Imre, a Kecskeméti Katona József Gim­názium tanulója. Ugyanitt ki­lencedik Bognár Katalin, s ma­gyar irodalomból szintén kilen­cedik Mezei Judit. Mindkét lány a Katona József Gimná­zium tanulója, s a többivel szemben mindketten még csak A megye főhivatású népmű­velői — művelődésiotthon- igazgatók, járási népművelési felügyelők, kultúrmunkások — egyhetes továbbképzésen vettek részt Baján, a Duna-parti KISZ- táborban. Az első napon a deb­receni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem adjunktusa, dr. Tarr Károly tartott előadást: „A szocialista népművelés fogalma, jellege — és a népművelés fej­lődésének történelmi áttekinté­se” — címmel. Délután az egye­tem tanársegéde, Koczka László tartott előadást a népművelők­kel a kultúra kialakulásáról. A továbbképzés második nap­ján Szamosfalvi Imre, a Nép­művelési Tanácsadó vezetője a klubélet társadalmi jelentőségé­ről, Gila János megyei népmű­velési csoportvezető pedig az 1964/65-ös népművelési évad előkészítéséről tartott előadási a garai művelődési otthonban. Az előadások után a népműve­lők közösen értékelték a garai Vörös Csillag Tsz ez évi kultu­rális munkáját. Szerdán a mű­velődési otthonok nevelési mun­káját, az ideológiai offenzíva fontosabb kérdéseit, a mezőgaz­magáról a kabátot és izgatottan sietett be a szobába. — Min­den azon múlik — mormogta —, hogy nem érintette-e meg előbb az a női Cerberus. Ha így történt, akkor hiába dob­tam ki tizenhat forintot. Ennyit kért ugyanis az antik­várius Gálfi eredetileg 120 fo­rintos, nemrég megjelent re­mekművéért. Az öregúr egy csipesszel fino­man kiemelt a golyóstoll nyo- mórúdjának végéből egy kurta, opálfényű lamellát. Behelyezte a Mukátorba, és kapcsolt. Hosszúállú, szemüveges férfi jelent meg a képernyőn. Meg­nyerő mosollyal magyarázott valamit fejetlenül is nagy ér­deklődést mutató hallgatóinak. — Nem csak az enyém —mon­dotta —, mindnyájunk közös érdeke, hogy megfeszített mun­kával sikerült végre elérnünk... — Príma! — dörzsölte össze kezét vidáman az öregúr, és a kapcsolót ismét a nullajelzéshez csavarta. — Lépvesszőn a jó­madár! (Folytatása következik.) harmadik osztályosok. Az országos középiskolai ta­nulmányi versenyben az első tíz közé bekerülni nagy dolog. Hogy mennyire, mutatja a ju­talom: Nem kell a tárgyból fel­vételi vizsgát tenni az egyete­men. * AZ ÖRÖMBE azonban üröm is vegyül: Egyetlen helyezett nincs a megyében matematiká­ból, fizikából, földrajzból, ké­miából, biológiából. A megyei döntőről kereken húsz dolgozatot továbbított a bíráló bizottság az országos ver­senyre. Matematikából, fiziká­ból egyetlen egy sem volt kö­zöttük. Ez azt mutatja, hogy ezekben a tárgyakban nem áll még a tanítás nálunk a kívánt színvonalon. Fel kell figyelni rá és segíteni rajta. Odaadóbb munkával, s a szakkörök lehe­tőségeinek céltudatosabb kihasz­nálásával lehetne bizonyára jobb eredményeket elérni. * AZOK, akik a jövő tanévben indulni akarnak a középiskolá­sok tanulmányi versenyén, már el is kezdhetik a felkészülést. A Művelődésügyi Közlöny június 1-i száma közölte a tételeket. Az iskolákban meg lehet tekinteni s aztán, aki helyezésre számít, szánjon egy kis időt, fáradságot olvasgatásra, töprengésre a nyá­ron is. dasági szakműveltség növelésé­nek lehetőségeit vitatták meg a népművelők. A hét többi nap­ján pedig a színház, a tv szere­péről, az MSZMP művelődés- politikai irányelveiről, a könyv­tárak feladatairól és még egy sor olyan témáról hallgattak előadást, amely elősegíti a nép­művelők területi munkáját. Molnár János A legjobbak Baján, a József Attila Műve­lődési Ház Dózsa-termében nagy sikerrel zajlott le a KISZ kul­turális seregszemle idei díszbe­mutatója. A Bajai Tóth Kálmán Leány- gimnázium énekkara vezette be a műsort, dr. Kárpáti Imréné vezényletével. A hercegszántói délszláv népitánccsoport, Pacs- kó Istvánná betanításában, egy bolgár népi tánccal aratott ki­magasló sikert. A katymári mű­velődési otthon énekkara, Fehér István karnaggyal az élen, a szeremlei művelődési otthon né­pitáncegyüttese, Seib Károly irányításával, a nagybaracskai kulturház fúvószenekara, majd a bajai művelődési ház penge- tőszenekara, amelyet Fehér Gyula karmester vezetett, szin­tén átütő sikerrel szerepelt. Va­lamennyi művészegyüttest arany oklevéllel és ezüst serleg­gel tüntette ki a bíráló bizott­ság. A bajai művelődési ház mo­dern táncosai arany oklevelet, s egy értékes kristályvázát, a Bajai III. Béla Gimnázium és az iparitanuló-iskola egyesített zenekara arany oklevelet és ezüst serleget, a madarasi műve­lődési ház „Ritmus” tánczene­kara ezüst oklevelet, énekesük, Mészáros József pedig aranyér­met, Czájger István ugyancsak madarasi harmonikaművész tü­zes Spanyoltáncával aranyérmet és könyvjutalmat, Hamar Piros­ka és Katz Márta bajai szava­lóművészek aranyérmet és dísz­oklevelet nyertek. Végül, de nem utolsó sorban, dicséretet érdemel a 7809-es honvédalakulat tánczenekara és szólistája Lassó Géza honvéd. Kitűnő szereplésüket ezüst ser­leggel, oklevéllel és értékes iro­dalmi művekkel jutalmazta a bíráló bizottság. Fechtler Ferenc Népművelők továbbképzése Baján

Next

/
Oldalképek
Tartalom