Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-03 / 128. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! nem A MAG-VAR. SZOCIALISTA AóUDJKÁSPART ftACS-KlSKVflM W1ERYEI LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM 4ra 60 fillér 1964. JÚNIUS 3, SZERDA Kecskeméten tanácskozik»®^ a KGST öntözési állandó bizottsága Nevezetes esemény színhelye volt kedden a kecskeméti Aranyhomok Szálló klubhelyisége. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának öntözési állandó bizottsága 10 napos programja keretében első • tanácskozását tartotta, amelyen a Szovjetunió, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Népköztársaság és hazánk képviseletében 2—5 tagú delegációk vettek részt. A tanácskozást dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg, s üdvözlő beszéde keretében ismertette megyénk mezőgazdálkodásának helyzetét, lehetőségeit és problémáit. Rámutatott arra, hogy I a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta egyre nagyobb mértékben alkalmazzák szőkébb pátriánkban is a termelés korszerű módszereit, majd részletesen elemezte az öntözéses gazdálkodás szükségességét, s fejlődését. — A természeti tényezők kedvezőtlenek Bács-Kiskun megyében — mondotta. — A talajoknak több mint a 60 százaléka futóhomok, ami indokolttá teszi a speciális homoki gazdálkodás fejlesztését. Éghajlati adottságaink is mostohák. A csapadék évi átlaga 450—500 milliméter, s ennek az eloszlása sem kedvező. A vegetációs időszakban 200—250, júliusban és augusztusban pedig általában csak 40 milliméter csapadék hull a növényzetre. Minden tíz évből három-négy aszályos. Ami az öntözés lehetőségeit illeti, ismertette a Duna menti eredményeket. Sok községben alagcsöves öntözőrendszert létesítettek, a kalocsai járásban pedig 4 község — Fájsz, Dus- nok, Miske, Bátya — hét termelőszövetkezetének összesen hét és fél ezer hold területére két nyomásközpont üzemeltetésével juttatják a folyam vizét. Épülőben a tassi öntözőfürt is, amely a mesterséges csapadékellátáson kívül a Dunavölgyi Főcsatorna vízellátását is szolgálja majd. Dr. Molnár Frigyes, a homokos területek hasznosításával kapcsolatban ismertette a megye telepítési tervét és végrehajtásának eddigi eredményeit. — Az új ültetvények létrehozásával különös jelentőséget nyert az öntözés fejlesztése — folytatta. — Ehhez egyrészt a Dunavölgyi Főcsatorna, másrészt a csőkufak nyújtanak lehetőséget. Az utóbbiakból általában 28 méter mélyről nyerhető a víz, e tekintetben azonban nagy gondot okoz a több évszázados zöldség- és gyümölcskultúrával rendelkező Kecskemét körzete, ahol a cső- kutak az átlagosnál jóval kevesebb vizet szolgáltatnak. A Magyar Tudományos Akadémia munkatársainak feltárása alapján azonban megállapítást nyert, hogy 200 méter mélyen az öntözéshez elegendő víz található a megyeszékhely környékén is. A probléma tehát itt is megoldható. A megye vezető szervei érthetően nagy gondot fordítanak az öntözés fejlesztésére, s ehhez igen nagy segítséget kapnak a megyében most már szép számmal munkálkodó lelkes és tehetséges szakemberektől. A párt Központi Bizottsága és a kormány hathatós támogatást nyújt az öntözés problémáinak megoldásához is. Ennek az együttes tevékenységnek az eredményeként Bács-Kiskun megye jelentős szerepet játszik az alagcsöves és a csőkutas öntözés alkalmazásában, s végeredményben: Amíg 1949- ig mindössze 150 holdon folyt nagyüzemi öntözéses gazdálkodás, ez a terület a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta 1961-ben 12 300 kh-ra növekedett, s éz év végéig eléri a 45 ezer, a második ötéves terv időszakának végéig pedig a 65 ezer katasztrális holdat. Nagy tetszéssel fogadott előadását ezekkel a szavakkal fejezte be az MSZMP megyei bizottságának első titkára: — Meggyőződésem, hogy a tanácskozáson elhangzott javaslatok segítik majd megyénk öntözési problémáinak megoldását. Kívánom, hogy jól érezzék magukat nálunk, s eredményes munkát végezzenek. Ezután a tanácskozás elnökévé megválasztották Vasadi Jánost, a Földművelésügyi Minisztérium öntözési Igazgatósága vezetőjét, majd Izinger Pál, az FM növénytermesztési főigazgatója „Magyarországi tapasztalatok az öntözés, a fejlett öntözési módszerek elterjesztése terén” címmel tartott előadást. A történelmi visszatekintés után a hazánkban alkalmazott öntözési módok területi kiterjedését ismertette, majd mindegyikről rövid jellemzést adott. Külön-külön fejezetben szólt az esőszerű öntözés fejlesztésének irányáról, s az öntözéses gazdálkodás közgazdasági és üzemgazdasági feltételeiről. — A legnagyobb tanulság, amit összegezhetünk, az — mondotta végül —, hogy az öntözővíz eredményessége csak ott jelentkezhet, ahol a víz- használat üzemi szükség- szerűsége megvan. \ A két előadást a tanácskozás munkaprogramjának a megvitatása követte, aminek során a szovjet V. M. Melnyikov, a KGST titkárságához tartozó mezőgazdasági osztály munkatársa javasolta: Hozzanak létre három bizottságot, amelyek az esőszerű, s a felületi öntözés kérdéseit külön-külön megvitatják, illetve feldolgozzák a beküldött jelentéseket. A javaslatot elfogadták, s ezzel véget ért a délelőtti ülésszak. Délután Járányi György, az FM öntözési osztályának vezetője ,,Az öntözőrendszerek ösz- szehasonlító vizsgálata^ Budavári Kurt, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízhasznosítási osztályának vezetője pedig „Az esőszerű öntözés műszaki problémái; berendezési típusok; a műszaki fejlesztés iránya” címmel tartott előadást. Este a bizottság tagjai ellátogattak a Szőlészeti Kutató Intézet mik- 'óstelepi üzemébe. Az állandó bizottság munkája során ellátogat hazánk kü lönböző vidékeire is. Ma a ba- latonaligai öntözőfürtöt, csütörtökön a Szarvasi öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet telepeit, pénteken a kalocsai ön tözőfürt és az érsekcsanádi szivattyútelepet tekintik meg, szombaton pedig a Hajdú megyei Nádudvarra utaznak, ahol megszemlélik az ország legnagyobb termelőszövetkezete, Vörös Csillag öntözőberendezéseit. Jövő hétfőn a magyarországi tapasztalatok értékelésére, kedden plenáris ülésre kerül sor. s szerdán utaznak el Kecskemétről a KGST öntözési állandó bizottságnak tagjai. T. I. A konzervgyár premierje •fól hstt a felár Ilikor kezdik n kecskemétiek *i Sikerrel kecsegtet az idei szezon Nyárlőrinc alatt csikorogva fékez a kis téglaszínű Skoda. A szembe jövő teherautó még vagy 30 métert gurul, aztán az is megáll az út szélén. Jól megy a cséplőgép? — kiált oda útitársam Kovács István, a Kecskeméti Konzervgyár anyag és szállítási főosztályvezetője. — Minden a legnagyobb rendben! — integet vissza a Csepel vezetője. Ez az első szállítmány a mai .napon. Hétfőn is érkezett már néhány mázsa a tiszai jfalui Alkotmány Tsz-től, de az üzemben még állnak a feldolgozó gépek. Elsöosztálvú az „expressz“ A nyárlőrinci felvásárló telepen hajnal óta dübörög a borsócséplőgép. Tasó György, az Aranykalász Termelőszövetkezet főagronó- musa belemarkol a borsókupacba és elégedett mosollyal nyújtja félénk a harmatos szemeket. — Elsőosztályú az expressz, friss, zsenge. Idejében hozzákezdtek a gazdák a szedéshez — mondja Ézsiás János, a gyár körzeti felügyelője. — Ügy látszik a 20 százalékos felár megtette hatását — teszi még utána és a főagronómusrá kacsint. Tasó György helybenhagyólag bólint, aztán elmondja, hogy nincs is hiány munkaerőben, győzik a telhetetlen gépet is. A 110 hold borsó nem kevesebb, mint 320 ezer forintot hoz a gazdák konyhájára. Nem is számítva a zöldjét, ami értékes, tápanyagban dús takarmány. Sárgul a petit levele — A termés jó, de az utóbbi napokban nagyon melegre fordult az idő — ezzel fogad bennünket Papp Elemér, a tiszaújfalui Alkotmány elnöke. Még jókora tábla expressz vár betakarításra és a szomszédos parcellán virító petit levele is sárgulni kezdett. Visszafelé arról beszélgetünk Kovács Istvánnal, hogy a kecskeméti termelőszövetkezetek — még mindig késlekednek a bor- sószürettél. Pedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy a későbben érő fajták is kasza alá érnek rövidesen. Tűz a nap, a szemek gyorsan elvesztik frissességüket. Mór dolgozik a szalag Egyre sűrűbben érkeznek a konzervgyár udvarára, zöld rakományukkal a teherautók. A szállítószalagon zizeg a szem, az óriási főzőgépek környékén már étvágygerjesztő borsóleves- illat terjeng. — A hűtőgépekig jutott az első rakomány — tájékoztat Krasznai Lajos, a konzervüzem délelőttös művezetője. — Üvegben tehát még nem láthatunk borsót? — Ha van egy órányi türelmük, megvárhatják, körülbelül akkor kezdjük a zárást — kapcsolódik a beszélgetésbe Asztalos János, a délutános műszak vezetője. A szalag mellett még itt is, ott is szerelők hajladoznak. — Amikor az áru megkezdi hosz- szú vándorútját a ládáktól a kristálytisztára mosott üvegekig, mindig akad javítanivaló. Ügy látszik, nemcsak a színházakban jár izgalommal a bemutató előadás. A konzervüzem üvegtetejű csarnokában is hamisítatlan premierhangulat uralkodik most. A lámpaláz, természetesen, néhány óráig tart csupán. Minden dolgozó tudja, hogy alapos volt a felkészülés, jól kell tehát sikerülnie az „előadásnak”, azaz az idei szezonnak is. Békés Dezső Eredményes községfejlesztés a kecskeméti járásban •• Ülésezett a megyei tanács vb K eddeii, Buda Gábor vb-el- nökhelyettes vezetésével, ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Napirenden szerepelt a Kecskeméti Járási Tanács V. B. vezető és irányító munkája a községfejlesztés területén, a következő tanácsülés elé kerülő beszámoló az oktatási törvény végrehajtásáról, különös tekintettel a szakemberképzésre, valamint tájékoztató jelentés a tanyai lakosság körében végzett népművelési munka fokozásáról. Az első napirendi pont beszámolóját Bene András, a Kecskeméti Járási Tanács V. B. elnöke terjesztette elő. A járási tanács vb elmúlt évi községfejlesztési tevékenysége — mint az előterjesztések és a vita alapján a megyei tanács vb megállapította — eredményes volt, s a vb vezetői, a községfejlesztési csoport, valamint a községi tanácsok végrehajtó bizottságai dicséretet érdemelnek munkájukért. A községfejlesztési terv jó teljesítésén felül előnyösen alakult a kommunális feladatok végrehajtása. Például az ivóvízellátásra 69 százalékkal többet fordítottak 1963-ban, mint az előző évben. Igen aktív és eredményes szervezéssel — amelynek értékét a szétszórt tanyai településből adódó sajátos helyzet is növeli — fellendült a járásban a társadalmi munka. Az egy főre jutó társadalmi segítség értéke tavaly — az előző évi 20,63 Ft-ról 44,30 forintra emelkedett. Kiemelkedett e téren La- dánybene, Lajosmizse és Kerekegyháza teljesítése, ahol túlhaladták a megyei — 52,80 forintos — átlagot. Mint a vb megállapította, korábban főként a művelődési otthonok létesítését szorgalmazták a járásban, s ez bizonyos aránytalanságokat okozott a célkitűzésekben. Az arány most már javult, s egyre inkább a lakosság közvetlen — ivóvíz, út, járda, egészségügyi stb. — igényeit elégíti ki. A járási tanács végrehajtó bizottságának figyelmét a megyei tanács vb a községfejlesztésre vonatkozó testületi tevékenység további javítására, a tervek teljesítésének év közben történt megtárgyalására, s a községek ilyen irányú munkájának vb előtti részletesebb vizsgálatára hívta fel. Az eredmények fokozására — mint a megyei tanács vb megállapította — a járásnak minden adottsága megvan. A társadalmi erők bevonásával, az anyagi források még jobb kihasználásával a járás és községei is előbbre kerülhetnek a megyében folyó községfejlesztési versenyben. A megyei tanács vb a járás községfejlesztési elképzeléseit jóváhagyta. Határozat született a Tőserdő és Kerekdomb fejlesztésével kapcsolatos problémák megvizsgálására, amelyre bizottságot jelölt ki a vb. A következő napirend során Madarász László vb-elnökhe- lyettes beszámolója alapján az oktatásig törvény végrehajtásáról szóló, tanácsülés elé kerülő előterjesztést vitatta meg és fogadta el a végrehajtó bizottság, majd a tanyai lakosság körében végzett népművelési munka megtárgyalására került sor. Ez utóbbira vonatkozóan a művelődésügyi osztály tett jelentést a vb elmúlt évi határozata alapján. A jelentés alapjául a kecskeméti, kiskunfélegyházi és kiskunhalasi járásokban, valamint Kecskemét, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas városokban végzett vizsgálatok, illetve tapasztalatok szolgáltak. Amint a jelentés megállapította: A fenti határozat az érintett járási, városi vezetők figyelmét a tanyai népművelés helyzetére irányította. Több járási, városi tanács végrehajtó bizottsága napirendre tűzte a külterületi lakosság kulturális nevelésének ügyét, s határozatot hozott annak megjavítására. A megyei tanács vb az egyéb napirendi pontok kapcsán jóváhagyta több tszcs, illetve termelőszövetkezet egyesülését. Elfogadta, illetve jóváhagyta az ideiglenes gabonaraktárak kijelölésére vonatkozó vb-elnöki intézkedést. Foglalkozott a tsz-ek talajjavítási és vízrendezési munkákra engedélyezett keretének, a beruházási és üszőtartási támogatásra fordítható összegnek, továbbá az együttesen kezelt adók 1964. II. negyedévi tervének bontásával. Ezenkívül jelentéseket, panaszokat és fellebbezéseket tárgyalt.
