Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-03 / 128. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! nem A MAG-VAR. SZOCIALISTA AóUDJKÁSPART ftACS-KlSKVflM W1ERYEI LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM 4ra 60 fillér 1964. JÚNIUS 3, SZERDA Kecskeméten tanácskozik»®^ a KGST öntözési állandó bizottsága Nevezetes esemény színhelye volt kedden a kecskeméti Arany­homok Szálló klubhelyisége. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának öntözési állandó bi­zottsága 10 napos programja keretében első • tanácskozását tartotta, amelyen a Szovjetunió, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság, a Lengyel Népköztársa­ság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztár­saság, a Román Népköztársaság és hazánk képviseletében 2—5 tagú delegációk vettek részt. A tanácskozást dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg, s üd­vözlő beszéde keretében ismer­tette megyénk mezőgazdálkodá­sának helyzetét, lehetőségeit és problémáit. Rámutatott arra, hogy I a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése óta egy­re nagyobb mértékben al­kalmazzák szőkébb pát­riánkban is a termelés korszerű módszereit, majd részletesen elemezte az öntözéses gazdálkodás szüksé­gességét, s fejlődését. — A természeti tényezők ked­vezőtlenek Bács-Kiskun megyé­ben — mondotta. — A talajok­nak több mint a 60 százaléka futóhomok, ami indokolttá te­szi a speciális homoki gazdál­kodás fejlesztését. Éghajlati adottságaink is mostohák. A csapadék évi átlaga 450—500 milliméter, s ennek az eloszlása sem kedvező. A vegetációs idő­szakban 200—250, júliusban és augusztusban pedig általában csak 40 milliméter csapadék hull a növényzetre. Minden tíz évből három-négy aszályos. Ami az öntözés lehetőségeit illeti, ismertette a Duna menti eredményeket. Sok községben alagcsöves öntözőrendszert lé­tesítettek, a kalocsai járásban pedig 4 község — Fájsz, Dus- nok, Miske, Bátya — hét terme­lőszövetkezetének összesen hét és fél ezer hold területére két nyomásközpont üzemeltetésével juttatják a folyam vizét. Épü­lőben a tassi öntözőfürt is, amely a mesterséges csapadék­ellátáson kívül a Dunavölgyi Főcsatorna vízellátását is szol­gálja majd. Dr. Molnár Frigyes, a homo­kos területek hasznosításával kapcsolatban ismertette a me­gye telepítési tervét és végre­hajtásának eddigi eredményeit. — Az új ültetvények lét­rehozásával különös je­lentőséget nyert az öntö­zés fejlesztése — folytatta. — Ehhez egyrészt a Dunavölgyi Főcsatorna, más­részt a csőkufak nyújtanak le­hetőséget. Az utóbbiakból álta­lában 28 méter mélyről nyer­hető a víz, e tekintetben azon­ban nagy gondot okoz a több évszázados zöldség- és gyü­mölcskultúrával rendelkező Kecskemét körzete, ahol a cső- kutak az átlagosnál jóval ke­vesebb vizet szolgáltatnak. A Magyar Tudományos Akadémia munkatársainak feltárása alap­ján azonban megállapítást nyert, hogy 200 méter mélyen az öntözéshez elegendő víz ta­lálható a megyeszékhely kör­nyékén is. A probléma tehát itt is megoldható. A megye vezető szervei ért­hetően nagy gondot fordítanak az öntözés fejlesztésére, s eh­hez igen nagy segítséget kapnak a megyében most már szép számmal munkálkodó lelkes és tehetséges szakemberektől. A párt Központi Bizott­sága és a kormány hat­hatós támogatást nyújt az öntözés problémáinak megoldásához is. Ennek az együttes tevékenység­nek az eredményeként Bács-Kiskun megye jelen­tős szerepet játszik az alagcsöves és a csőkutas öntözés alkalmazásában, s végeredményben: Amíg 1949- ig mindössze 150 holdon folyt nagyüzemi öntözéses gazdálko­dás, ez a terület a mezőgazda­ság szocialista átszervezése óta 1961-ben 12 300 kh-ra növeke­dett, s éz év végéig eléri a 45 ezer, a második ötéves terv idő­szakának végéig pedig a 65 ezer katasztrális holdat. Nagy tetszéssel fogadott elő­adását ezekkel a szavakkal fe­jezte be az MSZMP megyei bi­zottságának első titkára: — Meggyőződésem, hogy a tanácskozáson elhangzott javas­latok segítik majd megyénk ön­tözési problémáinak megoldá­sát. Kívánom, hogy jól érezzék magukat nálunk, s eredményes munkát végezzenek. Ezután a tanácskozás elnöké­vé megválasztották Vasadi Já­nost, a Földművelésügyi Mi­nisztérium öntözési Igazgatósá­ga vezetőjét, majd Izinger Pál, az FM növénytermesztési fő­igazgatója „Magyarországi ta­pasztalatok az öntözés, a fejlett öntözési módszerek elterjeszté­se terén” címmel tartott elő­adást. A történelmi visszatekin­tés után a hazánkban alkalma­zott öntözési módok területi ki­terjedését ismertette, majd mindegyikről rövid jellemzést adott. Külön-külön fejezetben szólt az esőszerű öntözés fej­lesztésének irányáról, s az öntö­zéses gazdálkodás közgazdasági és üzemgazdasági feltételeiről. — A legnagyobb tanulság, amit összegezhetünk, az — mondotta végül —, hogy az öntözővíz ered­ményessége csak ott je­lentkezhet, ahol a víz- használat üzemi szükség- szerűsége megvan. \ A két előadást a tanácsko­zás munkaprogramjának a meg­vitatása követte, aminek során a szovjet V. M. Melnyikov, a KGST titkárságához tartozó me­zőgazdasági osztály munkatár­sa javasolta: Hozzanak létre há­rom bizottságot, amelyek az esőszerű, s a felületi öntözés kérdéseit külön-külön megvitat­ják, illetve feldolgozzák a be­küldött jelentéseket. A javas­latot elfogadták, s ezzel véget ért a délelőtti ülésszak. Délután Járányi György, az FM öntözési osztályának veze­tője ,,Az öntözőrendszerek ösz- szehasonlító vizsgálata^ Buda­vári Kurt, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízhasznosítási osztályának vezetője pedig „Az esőszerű öntözés műszaki prob­lémái; berendezési típusok; a műszaki fejlesztés iránya” cím­mel tartott előadást. Este a bi­zottság tagjai ellátogattak a Szőlészeti Kutató Intézet mik- 'óstelepi üzemébe. Az állandó bizottság munká­ja során ellátogat hazánk kü lönböző vidékeire is. Ma a ba- latonaligai öntözőfürtöt, csütör­tökön a Szarvasi öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet telepeit, pénteken a kalocsai ön tözőfürt és az érsekcsanádi szi­vattyútelepet tekintik meg, szombaton pedig a Hajdú me­gyei Nádudvarra utaznak, ahol megszemlélik az ország legna­gyobb termelőszövetkezete, Vörös Csillag öntözőberendezé­seit. Jövő hétfőn a magyarországi tapasztalatok értékelésére, ked­den plenáris ülésre kerül sor. s szerdán utaznak el Kecske­métről a KGST öntözési állan­dó bizottságnak tagjai. T. I. A konzervgyár premierje •fól hstt a felár Ilikor kezdik n kecskemétiek *i Sikerrel kecsegtet az idei szezon Nyárlőrinc alatt csikorogva fékez a kis téglaszínű Skoda. A szembe jövő teherautó még vagy 30 métert gurul, aztán az is megáll az út szélén. Jól megy a cséplőgép? — kiált oda útitársam Kovács Ist­ván, a Kecskeméti Konzervgyár anyag és szállítási főosztályve­zetője. — Minden a legnagyobb rend­ben! — integet vissza a Csepel vezetője. Ez az első szállítmány a mai .napon. Hétfőn is érkezett már néhány mázsa a tiszai jfalui Alkotmány Tsz-től, de az üzem­ben még állnak a feldolgozó gé­pek. Elsöosztálvú az „expressz“ A nyárlőrinci felvásárló tele­pen hajnal óta dübörög a bor­sócséplőgép. Tasó György, az Aranykalász Termelőszövetkezet főagronó- musa belemarkol a borsókupac­ba és elégedett mosollyal nyújt­ja félénk a harmatos szemeket. — Elsőosztályú az expressz, friss, zsenge. Idejében hozzá­kezdtek a gazdák a szedéshez — mondja Ézsiás János, a gyár körzeti felügyelője. — Ügy lát­szik a 20 százalékos felár meg­tette hatását — teszi még utána és a főagronómusrá kacsint. Ta­só György helybenhagyólag bó­lint, aztán elmondja, hogy nincs is hiány munkaerőben, győzik a telhetetlen gépet is. A 110 hold borsó nem keve­sebb, mint 320 ezer forintot hoz a gazdák konyhájára. Nem is számítva a zöldjét, ami érté­kes, tápanyagban dús takar­mány. Sárgul a petit levele — A termés jó, de az utóbbi napokban nagyon melegre for­dult az idő — ezzel fogad ben­nünket Papp Elemér, a tiszaúj­falui Alkotmány elnöke. Még jókora tábla expressz vár beta­karításra és a szomszédos par­cellán virító petit levele is sárgulni kezdett. Visszafelé arról beszélgetünk Kovács Istvánnal, hogy a kecs­keméti termelőszövetkezetek — még mindig késlekednek a bor- sószürettél. Pedig a tapasztala­tok azt mutatják, hogy a ké­sőbben érő fajták is kasza alá érnek rövidesen. Tűz a nap, a szemek gyorsan elvesztik fris­sességüket. Mór dolgozik a szalag Egyre sűrűbben érkeznek a konzervgyár udvarára, zöld ra­kományukkal a teherautók. A szállítószalagon zizeg a szem, az óriási főzőgépek környékén már étvágygerjesztő borsóleves- illat terjeng. — A hűtőgépekig jutott az első rakomány — tájékoztat Krasznai Lajos, a konzervüzem délelőttös művezetője. — Üvegben tehát még nem láthatunk borsót? — Ha van egy órányi türel­mük, megvárhatják, körülbelül akkor kezdjük a zárást — kap­csolódik a beszélgetésbe Aszta­los János, a délutános műszak vezetője. A szalag mellett még itt is, ott is szerelők hajladoznak. — Amikor az áru megkezdi hosz- szú vándorútját a ládáktól a kristálytisztára mosott üvege­kig, mindig akad javítanivaló. Ügy látszik, nemcsak a szín­házakban jár izgalommal a be­mutató előadás. A konzervüzem üvegtetejű csarnokában is ha­misítatlan premierhangulat ural­kodik most. A lámpaláz, termé­szetesen, néhány óráig tart csu­pán. Minden dolgozó tudja, hogy alapos volt a felkészülés, jól kell tehát sikerülnie az „elő­adásnak”, azaz az idei szezon­nak is. Békés Dezső Eredményes községfejlesztés a kecskeméti járásban •• Ülésezett a megyei tanács vb K eddeii, Buda Gábor vb-el- nökhelyettes vezetésével, ülést tartott a megyei tanács végre­hajtó bizottsága. Napirenden szerepelt a Kecskeméti Járási Tanács V. B. vezető és irá­nyító munkája a községfejlesz­tés területén, a következő ta­nácsülés elé kerülő beszámoló az oktatási törvény végrehaj­tásáról, különös tekintettel a szakemberképzésre, valamint tá­jékoztató jelentés a tanyai la­kosság körében végzett népmű­velési munka fokozásáról. Az első napirendi pont be­számolóját Bene András, a Kecskeméti Járási Tanács V. B. elnöke terjesztette elő. A járási tanács vb elmúlt évi község­fejlesztési tevékenysége — mint az előterjesztések és a vita alapján a megyei tanács vb megállapította — eredményes volt, s a vb vezetői, a község­fejlesztési csoport, valamint a községi tanácsok végrehajtó bizottságai dicséretet érdemel­nek munkájukért. A községfej­lesztési terv jó teljesítésén fe­lül előnyösen alakult a kommu­nális feladatok végrehajtása. Például az ivóvízellátásra 69 százalékkal többet fordítottak 1963-ban, mint az előző évben. Igen aktív és eredményes szervezéssel — amelynek érté­két a szétszórt tanyai telepü­lésből adódó sajátos helyzet is növeli — fellendült a járásban a társadalmi munka. Az egy főre jutó társadalmi segítség ér­téke tavaly — az előző évi 20,63 Ft-ról 44,30 forintra emelke­dett. Kiemelkedett e téren La- dánybene, Lajosmizse és Kerek­egyháza teljesítése, ahol túlha­ladták a megyei — 52,80 forin­tos — átlagot. Mint a vb megállapította, ko­rábban főként a művelődési otthonok létesítését szorgalmaz­ták a járásban, s ez bizonyos aránytalanságokat okozott a cél­kitűzésekben. Az arány most már javult, s egyre inkább a lakosság közvetlen — ivóvíz, út, járda, egészségügyi stb. — igényeit elégíti ki. A járási tanács végrehajtó bizottságának figyelmét a me­gyei tanács vb a községfejlesz­tésre vonatkozó testületi tevé­kenység további javítására, a tervek teljesítésének év közben történt megtárgyalására, s a községek ilyen irányú munkájá­nak vb előtti részletesebb vizs­gálatára hívta fel. Az eredmények fokozására — mint a megyei tanács vb meg­állapította — a járásnak min­den adottsága megvan. A tár­sadalmi erők bevonásával, az anyagi források még jobb ki­használásával a járás és közsé­gei is előbbre kerülhetnek a megyében folyó községfejlesz­tési versenyben. A megyei tanács vb a járás községfejlesztési elképzeléseit jóváhagyta. Határozat született a Tőserdő és Kerekdomb fej­lesztésével kapcsolatos problé­mák megvizsgálására, amelyre bizottságot jelölt ki a vb. A következő napirend során Madarász László vb-elnökhe- lyettes beszámolója alapján az oktatásig törvény végrehajtásá­ról szóló, tanácsülés elé kerülő előterjesztést vitatta meg és fogadta el a végrehajtó bizott­ság, majd a tanyai lakosság körében végzett népművelési munka megtárgyalására került sor. Ez utóbbira vonatkozóan a művelődésügyi osztály tett je­lentést a vb elmúlt évi határo­zata alapján. A jelentés alap­jául a kecskeméti, kiskunfél­egyházi és kiskunhalasi járá­sokban, valamint Kecskemét, Kiskunfélegyháza és Kiskunha­las városokban végzett vizsgá­latok, illetve tapasztalatok szol­gáltak. Amint a jelentés meg­állapította: A fenti határozat az érintett járási, városi vezetők figyelmét a tanyai népművelés helyzetére irányította. Több já­rási, városi tanács végrehajtó bizottsága napirendre tűzte a külterületi lakosság kulturális nevelésének ügyét, s határoza­tot hozott annak megjavítására. A megyei tanács vb az egyéb napirendi pontok kap­csán jóváhagyta több tszcs, il­letve termelőszövetkezet egye­sülését. Elfogadta, illetve jóvá­hagyta az ideiglenes gabona­raktárak kijelölésére vonatkozó vb-elnöki intézkedést. Foglal­kozott a tsz-ek talajjavítási és vízrendezési munkákra engedé­lyezett keretének, a beruházási és üszőtartási támogatásra for­dítható összegnek, továbbá az együttesen kezelt adók 1964. II. negyedévi tervének bontásával. Ezenkívül jelentéseket, pana­szokat és fellebbezéseket tár­gyalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom