Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-09 / 133. szám

1964. Junius 9, kedd 5. «(Mal Vágy a szilfák alatt O’Neill-bemutató a Kecskeméti Katona József Színházban így is lehet... Ha kisebb müveit nem szá­mítjuk, harminc jelentős nagy alkotás jelzi Eugene O’Neill életművét, ennek a különös és ma már klasszikussá vált ame­rikai drámaírónak irodalmi pá­lyafutását. Élete vége felé külö­nösen minden egyes műve szinte emberfeletti küzdelem volt az írói alkotás tisztaságáért, be­csületességéért, küzdelem azért, hogy össze tudja egyeztetni va­lamiféleképpen saját belső vi­lágával azt az amerikai társa­dalmi valóságot, melyben a ka­pitalizmus mind vadabb törvé­nyei szétrombolták a nagy illú­ziókat, a szabadságba, az alko­tás tisztaságába vetett elképze­léseket. Művei közül ha jószeri­vel számoljuk tíz az, amelyik valóban hibátlan alkotás, köz­tük olyan monumentális írói tel­jesítmény, mint az amerikai Elektra, vagy olyan izgalmasan aktuális, mint Jones császár és a Szőrös majom. Majdnem min- denik művét, ha némi késéssel is, ragyogó szereposztásban szó­laltatták meg Budapesten. A Kecskeméti Katona József Szín­ház által felújított Vágy a szil­fák alatt első, felszabadulás utáni megszólaltatása például 1946-ból adódik. Az akkori bí­rálatok különösen a lélektani elemzés művészi formáit emel­ték ki. Öröm számunkra, hogy az amerikai drámairodalom e klasszikusa a kecskeméti szín­padon is megszólalt. Mondani­valója történelmi tanulságokkal szolgál. A XIX. század közepé­nek pionír-Amerikája, a telepe­sek földdel, nehézségekkel küsz­ködő Amerikája elevenedik meg. New England kietlen, szélfutta, sziklás földjén kapaszkodott meg Ephrain Cabot. Ott terem­tett magának emberfeletti erő­feszítésekkel és fiai munkájá­nak kíméletlen kiuzsorázásával otthont, életet. Ehhez még ké­sői öregségében is a bibliai pát­riárkák elhivatottságával ra­gaszkodik. Ezért hoz a házhoz fiatalasszonyt, aki gyermeket szül majd neki. Gyermeket, aki örökli a házat, a földet, melybe két nemzedék verejtéke hullott, s amelyet nem akar érdemtele­nekre hagyni. Ez a reális és nagyon is va­lóságos, szinte megszállott ra­gaszkodás a földhöz, a föld ad­ta biztonsághoz ad történelmi aktualitást a felújításnak. A rendező Seregi László gondos kidolgozásra, sommásan világos karakterformálásra és hogy híradástechnikai kísérle­tezések céljaira szolgálnak. Szignálgenerátor, magnetron, reflexiós klisztron, csővoltmé­rő, elektronoptikai készülék, és tucatnyi más, ismeretlen ren­deltetésű műszer sorakozott a széles, pertinax lemezzel borí­tott munkapadon, vagy lógott a falakon. A legfigyelemremél­tóbb azonban az a készülék volt, amely vaslábazaton a könyvespolccal átellenes sarok­ban állott Kalapácslakkal be­vont szereléklapján két nagy­méretű katódsugárcső, rengeteg apró műszer, kapcsoló, tárcsa, indító gomb, különböző színű huzalok, árnyékolt vezetékek li­ánszövevénye ... Tessék, kérem — tett e egy kis lábost a daxli elé a vissza­térő öregúr. — Jó étvágyat! Én pedig elkezdem az előadást. Rendben lesz így? Muki egy pillanatra kiemelte a fejét a lábosból, farizeus po­fát vágott, sőt. még egy álnok farkcsóválást is megkockázta­tott. Aztán falt tovább. — Ismerve szellemi restsé­gedet — kezdte a gazdája — fel kell tételeznem, még azzal sem vagy tisztában, miként zajlik le egy rádióamatőr rókavadász- verseny. Nagyon-nagyon régen magam is részt vettem néhá­hiteles atmoszféra, igazi feszült­ségek felidézésére törekedett. Fegyelmezetten mértéktartó, a legapróbb részletek erejéig ki­dolgozott színészi alakításra ösz­tönözte a szereplőket, akik póz­mentes, egyszerű, realisztikus játékkal, drámai módon sűrítve a megformálandó alakok leg­főbb jellemvonásait, vették ki a részüket a sikerből. Seregi nagy érdeme, a színészek fe­gyelmezettségének örvendetes következménye, hogy a realisz­tikus drámai indítékok világos felvázolása után nem merül be­le az aprólékos lélakrajz szöve­vényeibe, különösen Abbie alak­jának megformálásában. Abbie törekvéseinek magyarázatát is az otthon, a biztonság megte­remtésének vágyában jelöli meg, ami így világosabbá és erőtel­jesebbé teszi a dráma áramlá­sát. Seregi igazán hibátlan munkát végzett, egységbe tudta kovácsolni a szereplőgárdát és nagyon határozottan ki tudta választani a kornak szóló mon­danivalóból a leglényegesebbe­ket, elhagyván mindazt, ami csak a most 40 esztendős darab születése korának társadalmá­hoz szólott. A dráma újrate­remtése, korszerű megjelenítése avatja elsőrendűen az idei évad­zárás nagy eseményévé O’Neill erő tőéi j es művének megszólal­tatását. A szereplők közül tulaj­donképpen a klasszikus hármas — Abbie, Eben és az öreg Ca­bot Ephraim — jelenti a fő tar­tó oszlopát a tragédiának. Jáno- ky Sándor erőteljes, szívósan szikár és könyörtelenül kemény Cabot Ephraimot formál meg. Az idei évadban gyakran láttuk őt színpadon, alakításai közül nemes és egyszerű vonalaival, pózmentes természetességével ez a mostani, kiemelkedik a többi­ek közül. Jánoky Sándor egy alkotói eredményekben gazdag évadot zár le alakításával. Gordon Zsuzsa, aki ven­dégként lépett színpadunkra, a darab és az együttes iránti mélységes tiszteletével, a nagy drámaíró mondanivalójának vi­lágos tolmácsolásával arat si­kert. Nem akar tündöklő színé­szi bravúrokkal kiemelkedni az együttesből, Abbie ellentmondá­sos lényét, cselekedeteinek ru­góit természetes és világos meg­fogalmazásban tükrözi. Fekete Tibor Eben-megformálása köz­ben úgy érezzük, színészi pálya­futásának új és jelentős szaka­szába lépett. Alakítása felfelé nyon. Nehogy igazi rókára, ta- risznyás puskás vadászokra gon­dolj. A róka ezúttal ember, aki rövidhullámú rádióadójával el­bújik a bozótba, és meghatáro­zott hullámhosszon időnként je­lentkezik. „Kukucsi, erre va­gyok, találjatok meg.” Érted? — Vau-vau — imitált élénk érdeklődést Muki és tisztára nyalta az edényt. — Namármost — folytatta az öregúr —, a versenyzők hor­dozható vevőkészülékeikkel út­nak indulnak. Ügy tájékozód­nak, hogy amikor nagyobb erő­vel sugároz a rókát jelképező adó, akkor tudják, hogy jó irányba haladnak, közelebb ke­rültek a búvóhelyhez.. Egyéb­ként hasonló módszerrel cser­készik be a háborúban az el­hárító szervek is a felderítők rádióját. És most figyelem — alapvető kérdéshez érkeztünk! Mi a véleményed: Valódi róka búvóhelyét is megtalálhatnánk ilyen módszerrel? A kutya, gondolkodás nélkül, tagadóan rázta meg a fejét, ö biztosan rajtaütne a komán, de az ügyetlen emberek, azokkal a drótokból, csavarokból álló lá- dikákkal?! Nevetséges! — Nagy tévedés — szögezte le a kérdező. — Igenis, megta­ível és a dráma csúcspontjain nagyon mélyről fakadó őszinte­séggel és sodró lendülettel köz­vetíti a mondanivalót. A kaliforniai aranyláz által elcsábított két fiú: Simeon és Péter alakját Bárdy György és Major Pál viszi színpadra. Atmoszférát teremtő alakításuk­nak nagy szerepe van abban, hogy a dráma alaphangját már az első pillanatokban érzékel­tessék, a később kibontakozó tragédiát világosan exponálják. A többi szereplő: Vincze Pál, Kölgyesy György, Budai Lász­ló, Zsigrai Annamária, Kovács Mária és Forró Pál egy-egy vil­lanásnyi szerepben járul hozzá a sikerhez. A szellemes színpadkép a bensőségesebb kamarajáték le­hetőségeit adja a szereplőknek. Feszültséget teremtő jellegzete­sen leegyszerűsített szobabensői, a kopogó lépcsőház deszkái, a szürke házfalak szomorú négy­szögei, az ég felé törekvő öreg szilfák vésztjóslóan felfelé me­redő ágai hangulatteremtő erő­vel támasztják alá az előadás szépségeit, erényeit. Csinády István kitűnő díszlete valóban együttjátszik a darabbal, mint ahogy Márton Aladár jelmezei is hitelesek, jellegzetesek. Csáky Lajos Diákjaink sikere a középiskolai tanulmányi versenyen Az illetékes bizottságok javas­lata alapján a művelődésügyi miniszter odaítélte az 1964. tan­évi országos tanulmányi ver­seny díjait. Gazdasági számtanból első dí­jat szerzett Rideg Margit, a Ba­jai Türr István Közgazdasági Technikum 4 -es növendéke, a harmadik díjat Enyedi József, a Bajai Türr István Közgazda- sági Technikum 4. évfolyamos növendéke szerezte meg. Szövet­kezeti, kereskedelmi könyvvitel­ből az első díj nyertese Kozák Rozália, a Kecskeméti Berkes Ferenc Közgazdasági Techni­kum 4. osztályos tanulója. Történelemből az egyéni ver­senyben a harmadik díjat Új­laki Erzsébet, a Bajai Bányai Júlia Közgazdasági Technikum IV. osztályos növendéke nyer­te el. A díjakat és a jutalmakat a tanévzáró ünnepélyen adják át a nyerteseknek. lálnatják a rókát. Ehhez három feltétel szükséges. Először is, hogy az igazi róka is rezegjen, azaz bocsásson ki magából elektromágneses hullámokat. Másodszor, a vadászoknak olyan vevőkészülékkel kell rendelkez­niük, amely ilyen hullámok vé­telére általában alkalmas, és végül, hogy a ciklustartomá­nyon belül ismerjék a róka pon­tos rezgésszámát. Muki nyíltan és pimaszul vi­gyorgott. Még csak leplezni sem próbálta, hogy árva szót sem hisz az egészből. — Engem nem hozol ki a sodromból — csapott mérgesen az öregúr a széke karfájára. — Én végtére is tényekről beszé­lek, ő meg röhög, mintha in­gatag hipotéziseket állítanék fel. Hallatlan dolog ez, kérem. A kenyéradó gazdájának a ké­pébe nevet. Skandalum! 2sörtölődve sietett ki a kony­hába, becipelt egy kis sámlit, azt rátette a székre, és az egész alkotmányt abba a sarokba tol­ta, ahol a vaslábazaton nyugvó készülék foglalt helyet. Leha­jolt Mukiért, ráemelte a sámli­ra, szembe az egyik katódsugár­csővel. Zsebéből kis kazettát és abból ceruzabél vastagságú, két centis rudacskát vett elő. Elő­A tavasz nemcsak virágokkal köszönt be, hanem turistákkal, megélénkülő idegenforgalom­mal. A turisták első dolga pe­dig szemügyre venni a kiraka­tokat. „Mit lehet kapni, milyen jellegzetesen helyi ajándéktár­gyakkal lehet meglepetést szerez­ni az otthonmaradottaknak, vagy saját maguknak” — az utazás tárgyi emlékeinek gyűjtögetését vérbeli turista el nem szalasz- taná. A látvány — ami ajándék­boltjaink kirakatában a vásárló elé tárul — nem valami feleme­lő. Választék ugyan van. A „jobb” helyeken: rikító gyöngy­sorok, vásári bizsu holmik, dú­san aranyozott vázák üvegből, készletek és duhajkodó Jancsi huszár — herendiből. És min­den, amitől gyengébb szíveknek azonnal meg lehet szakadnia. Olyan bolt is van természete­sen — és miért ne lenne? — ahol a színvonal ennél is ala­csonyabb. Itt aztán az ólomka­tonáktól kezdve a bicskákig minden kapható. Jean Gabin és Brigitte Bardot fényképe nik­kelkeretbe foglalva és láncra­vigyázatosan bedugta a készü­lék oldalán levő nyílásba — Ma délben — emlékeztette a daklit —, sétálni voltunk a parkban. Én lepihentem a szö­kőkút melletti pádon, te pedig frivol célzattal ismeretséget kö­töttél egy foxterrier-hölggyel, Később hozzám is odahoztad bemutatni. Megcirógattam ezze! a kis hengerrel, aztán játszotta­tok tovább. Örülnél, ha viszont­látnád? Muki izgatottan vakkantott. Az öreg lekapcsolta a vil­lanyt, és megnyomott egy gom­bot a készüléken ... Szépen be­rendezett előszobarészlet je­lent meg a képernyőn, és egy íőldretett kosárban ott aludt a foxi. Még a horkolását is hal­lani lehetett. A tacskó cipő- gomhszeme felragyogott, bol­dogan nyújtotta ki hosszú, pi­ros nyelvét, és végignyalta a képernyőt. — Miért ne lehetne ugyan­ezt rókával is megcsinálni? — kérdezte a gazdája zsémbesen, miután kikapcsolta a beren­dezést és felgyújtotta a villanyt. — Elvárom, hogy a jövőben több bizalmat előlegezz szava­imnak. Holnap folytatjuk a ta­nulást. (Folytatása következik.) verve filléres szipkákkal körí­tett gyönyörűség — kizárólag a „művészet” kedvelőinek. Cse­csemők kaucsukból, négerbabák gumiból és egy egész állatkert habszivacsból. Körülöttük por, művirág — és siralom... Ez van. De minek? És kinek? Hazai célokra, hogy ezeken csi­szolódjék a közízlés? A külföl­di vendégnek, hogy reklámozza giccseinket a nagyvilágban? Mi­kor népművészetünk forrásá­ból is lenne mit merítenünk. És felkínálnunk!... A népmű­vészeti boltok kirakatában talál­hatók is szebbnél szebb hímzé­sek, fafaragások, kerámiatár­gyak. Baj, hogy az ajándékbol­tok és egyéb „kegytárgy’’-áru sító helyek elterelik a figyelmet az itt fellelhető értékről — va­sárnap pedig zárt ajtót talál a vásárolni szándékozó. Nem utol­sósorban pedig az ország leg­híresebb népművészeti helyeit reprezentáló alkotások mellett aránylag kis számban kaphatók sajátosan megyei jellegű em­léktárgyak. A Bajai Háziipari Szövetkezet kezdeményezése éppé« ezért megérdemli a dicséretet. Fafara­gó részleget alakítottak és első mintadarabjaikat már jóvá is hagyta a Népművészeti Tanács. Ezek az emléktárgyak szépek, ízlésesek, és érvényre juttatják a város természeti adottságait. A papírvágó fogója halat ábrá­zol, a fényképtartón és az em­lékplaketten sima vonalú, han­gulatos bárka díszeleg. Egysze­rű és mutatós a dohányzókész­letük is. Így is lehet propagandát csi­nálni a városnak és a jó ízlés­nek. Ilyen emléktárgyakkal nem vallunk szégyent sem a jobb érzésű hazai — sem a külföldi vásárló előtt. Kérdés, hogy a példa talál-e követőkre a többi városban? Vagy marad minden a régiben és a népművészet- giccs versenyéből veretlenül ke­rülnek ki a primitív bazárhol­mik, a Halászbástyás cigaretta- dóznik és a fogfájós kutyák? Magyar frókültíötlség Prágában A Csehszlovák Írók Szövetsé­gének az ifjúsági és gyermek- irodalommal foglalkozó konfe­renciájára hétfőn magyar író­küldöttség utazott Prágába. A delegáció tagjai: Gergely Márta és Földes Péter. A Bajai Háziipari Szövetkezet fafaragó részlegének mintadarabjai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom