Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-06 / 131. szám
VíSjí. Június 6, szombat 5. oldal Élő műit — alkotó jelen A Katona József Gimnázium ünnepére A Kecskeméti Katona József Gimnázium, a volt református kollégium utóda, fennállásának 400. évfordulóját ünnepli. Országos jelentőségű ez az esemény, hiszen kevés hasonló korú iskola akad nálunk. S azért is, mert a nagy múltú intézet volt tanítványai az egész országból összesereglenek, hogy kifejezzék ragaszkodásukat az „alma mater”-hoz. Ám, itt-ott kétségeskedő hang is hallatszik. Valóban 400 éves-e az iskola? Van-e hiteles bizonyítéka az 1564. évi alapításnak? Nem annak az óvatosabb, szerényebb véleménynek kell-e igazat adnunk, amely 1599-et fogadja el az alapítás évéül? Kétségtelen, hogy a Kecskemét város levéltárában fennmaradt iratokban először 1599-ben említik az iskolát. Ez az említés azonban már meglevő iskolára utal, s más forrásokban már korábban is találkozunk vele. Ezek közül különösen fontos a debreceni kollégium anyakönyve, amely szerint már az 1580-as években több olyan ifjú járt a kollégium főiskolai tagozatára, aki korábbi tanulmányait Kecskeméten végezte. — Minden valószínűség amellett szól tehát, hogy a protestánsok iskolája Kecskeméten is, mint még sok más városban, egyidős magának az egyháznak a megszervezésével, így alapítási éve 1564, a kecskeméti „pápista Körösztyénök” és „Luther Körösztyénök” egyezséglevelének, a két egyház hivatalos szétválásának éve. Egyébként — az említett, s még egyéb, itt fel nem sorolt bizonyítékok alapján — a református kollégium évkönyvei már régtől fogva 1564-től számították az iskola fennállását. Akad a jubileumi ünnepséggel kapcsolatban más kétség is. A Katona József Gimnázium tényleg a református kollégium jogutóda-e? Néhány tény — látszólag — ellene mond ennek. A jogfolytonosság mégis világosan követhető. Az 1948-i államosítás után egy esztendeig külön működött a volt református gimnázium Állami Károli Gáspár Gimnáziumként és a volt piarista gimnázium Állami Katona József Gimnázium néven, 1949-ben a két iskola egyesült, s felvette a Katona József Gimnázium nevet. 1950-ben a piaristák iskoláját visszaállították, megmaradt azonban az állami gimnázium is, továbbra is Katona József Gimnázium néven. Ez a piarista gimnázium utódjának már természetesen nem vallhatta magát, hiszen azt régi, egyházi jellegében visszaállították; elődjének csak a református gimnáziumot tarthatta. Akkori tanárai is nagyobb részt onnan jöttek, anyakönyveit, s egyéb — sajnos, gyéren megmaradt — relikviáit is átvette további őrzésre. A régi állami reáliskolához pedig, amely még az 1930-as évek végén megszűnt, ill. mezőgazdasági középiskolává alakult, s amelynek épületébe csak 1957-ben költözött, a jelenlegi Katona József Gimnáziumnak természetesen semmi köze sincs. Felmerül végül a jubileummal kapcsolatban még egy kérdés, amelyre az ünneplő iskolának nagyon őszintén, felelősen kell válaszolnia. Mit jelent számára a 400 éves múlthoz való ragaszkodás; puszta alkalmat-e az ünneplésre, vagy olyan hagyományokat, amelyeket alkotó módon használhat fel jelenlegi munkájában, a jövő számára való embernevelésben? Az iskola vezetői, tanárai, s bizonyára volt növendékei is tisztában vannak vele, hogy a 400 éves történetnek akadnak olyan vonásai, amelyek ma már túlhaladottak, idegenek. Ilyen mindenekelőtt a múltban általában haladó, a nemzeti szabadságküzdelmeket és a társadalmi haladásért való harcot támogató, századunkra azonban már időszerűtlenné vált kálvinista egyházi jelleg. Nem vállalja a mai iskola a réginek azokat a gyakran kényszerű kompromisszumait sem, amelyeket a régi uralkodó osztályokkal és az azokat képviselő állammal kötött a társadalmi kapcsolatok, a nevelés, a tanítás célkitűzései és módszerei tekintetében. Ax iskola történetének ismeretében azonban meg kell állapítanunk, hogy mindaz, amit ma nem vállalunk, eltörpül a szép, az előremutató, a szocialista jövő építéséhez is felhasználható hagyományok mellett. Ez a török hódoltság idején keletkezett, s később is nehéz időket megért iskola, melyet a Habsburgok elnyomása újra meg újra el akart sorvasztani, vissza akart fejleszteni, évszázadokon át egyszerű emberek, kecskeméti polgárok, parasztok áldozatából állt fenn és virágzott, s az ő fiaikat nevelte szűkebb és tágabb hazájuk, városuk és országuk szolgálatára. Az 1830-as évek diákjainak folyóirata, a Pálma a reformkor eszméiért lelkesedett. Már 1903- ban Adyt szavaltak és a szocializmusról tartottak előadást az önképzőkörben, az 1930-as években pedig a népi irodalomról, a népi írók által felvetett társadalmi problémákról folytak a viták. „Emlékszem, egy-egy önképzőkört vita szinte kimerítette a lázadás, a „fennálló társadalmi rend elleni izgatás” fogalmát” — írja ez utóbbiakról az egyik résztvevő, Benedek Árpád. Az iskolában folyó munka igazi értékmérője, hogy a volt tanítványok hogyan állják meg helyüket az életben. Sok-sok volt tanítvány nevét sorolhatnánk, akinek pályáját jogos büszkeséggel figyelte az iskola. Nemcsak azokét, akik országos, sőt világhírt szereztek. Ilyen is akad, mindenekelőtt Jókai Mór, aki 1842-től 1844-ig volt a kollégium főiskolai tagozatának növendéke, s aki második szülővárosának nevezte Kecskemétet, írói pályájára döntő hatásúnak az itt töltött éveiket. Nem kisebb büszkeséggel tekintünk azokra sem, akik szűkebb körben, városukért tevékenykedve találták meg és töltötték be élethivatásukat. Említsük meg közülük a nemrég elhunyt Tóth Lászlót, iskolánk 1913- ban érettségizett kiváló növendékét, aki az 1919-es direktórium tagja, a felszabadulás után polgármester, később a Hazafias Népfront elnöke, minden kulturális megmozdulás szervezője, vezetője és támogatója volt, s örökös munkában égve, egész életét szeretett városának szentelte. A ma kezdődő kétnapos jubileumi ünnepség elsősorban azt a célt szolgálja, hogy az iskola értékes hagyományai minél tudatosabbá váljanak. Ezért adták ki az iskola jubileumi emlékkönyvét is, amelyben Soós Tamás nyugalmazott tanár írta meg az iskola történetét, s amelyben számos volt növendék emlékező írása kapott helyet. A múltba néz ezeken a napokon, de a jövőre gondol, az előtte álló feladatok megoldására készül az ünneplő 400 éves gimnázium. Dr. Orosz László %Gtodátatio. „ mjKÉim Harmadik fejezet MEGLEPŐEN RÖVID, DE AZ ÉBER OLVASÓNAK MÉGIS "OKÁT ELÁRUL Disszonáns hang volt ebben a fényes, csupa üveg, csupa nikkel körúti könyvesboltban az öregúr dohogása. Másfajta üzletben, például hasonlóan modern berendezésű közértben az ilyen zsémbelődés nem ritka dolog. Ott némelyik vevő rögtön kibontja a papírcsomagot és dühös elégtétellel állapítja meg, hogy előérzete nem csalt: Az eladó csupa zsíros töpörtyűt mért, bár ő kifejezetten húsosat kért. Patáliát csap. Könyvkereskedésben egészen más a helyzet. Még utólagos reklamáció is nehezen képzelhető el. — Vezető kartárs, milyen árut adnak maguk a dolgozónak?! A múlt héten vettem azt a könyvet. Elolvasom, és mit tapasztalok?! A párbeszédek unalmasak, a konfliktus mesterkélt, a stílus pongyola! Volt szívük azért huszonöt forintot elkérni? Miért nem a jobbikból mért? Mit gondolnak, lopom én a pénzt? Stb, stb... Nem, ez képtelenség. Könyvüzletben a vásárló illedelmesen viselkedik. Belép, köszön, előadja kívánságát, átveszi a blokkot, fizet, hóna alá csapja szerzeményét, köszön és távozik. Mint egy kultúrlény. De a mostani vevő, ez a kopott felöltős, sovány öregúr már a boltba is mérgesen jött. Köszönt, az igaz, köszönését senki sem fogadta, az is igaz. ö ennek ellenére is harsányan követelte Budapest legújabb kiadású, nagyméretű térképét. Az egyik elárusítónő meglepetésében önkéntelenül elébe tette a kívánt mappát. A furcsa vevő — se szó, se beszéd — kiterítette a pultra, bőrtokból rézfogantyús, régimódi lupét vett elő és a főváros utcarengetegének tanulmányozásába mélyedt. Közben fennhangon dünnyögött, dörmögött folyton. Az eladók nem értették, mi baja, nem is törődtek vele. — Mégiscsak hallatlan, kérem — kiáltott fel hirtelen és ráütött a térképre. Ezt a provokációt már igazán nem lehetett egyszerűen tudomásul venni. Az egyik elárusító segéd, sovány, ripacsos képű fiú, félbeszakítva bensőséges társalgását 6 zőke, ennivalóan csinos kartársnőjével, szigorú tekintettel mérte végig az okvetetlenkedőt. — Felhívom a kedves vevő figyelmét, hogy ne verje szét nekem a szóbanforgó kartográfiai kiadványt. Majd odahaza dádázza, ha már megvásárolta! Szabadna egyúttal megérdeklődnöm, mivel szolgált rá erre a bánásmódra? — Maga ehhez nem ért, fiatalember — zsörtölődött tovább a vevő. — Nem a térkép ellen van kifogásom, hanem a logikátlanság háborít fel, hogy két Gyöngyharmat utca is van. 3ó utat, nyolcadikosok! Ahogy gyerek o gyerekekkel, én csak úgy voltam veletek. Együtt nevettünk, mosolyogtunk, s nyitottunk komoly szemeket. Így jártuk egymás kezét fogva Az ismeretlen utakat.., ... Pajtásaim! Ti menjetek csak tovább! — társatok itt marad. Fel a fejjel! — Amerre mondtam! Előre! — Ne búsuljatok! Ügy, ahogy eddig, mosolyogva, — menjetek nyolcadikosok! Valahogy azért ott leszek majd mindig, eztán is veletek, visz valamit tovább belőlem a végtelenbe szivetek! S ha nem látnátok is már többé, — valami jel, mi az enyém, valami nyom, amit én hagytam, egy szikra, egy sugámyi fény megmarad majd a szivetekben, nem hagy el soha társatok! — Hát csak előre, fel a fejjel, jó utat, nyolcadikosoki Csordás Nagy Dezső SZÁZHUSZONÖT családot számlál a kaskantyúi Kossuth Termelőszövetkezet —, s ötvenötén végezték el az idei párt- oktatási évadban a téli tanfolyamot. Ez az arány jó. Különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy a Kossuth pártszervezetének akkor 15 tagja volt. A párttagok számának tehát csaknem négyszerese vett részt a pártoktatásban. Jó szervezésre valló eredmény. — Annak köszönhető, hogy két helyen tartottuk a foglalkozásokat — mondta Hrutka Sándor párttitkár. — Nem vártuk el, hogy az emberek mesz- sziről begyalogöljanak a legnagyobb hidegben az előadásokra, hanem mi mentünk el hozzájuk. JÖVÖRE? — Már hozzáfogtunk a szervezéshez. Holnapután, a taggyűlésen beszéljük meg a részleteket. Minden brigádban van sajtófelelős, részben az ő feladatuk lesz beszélni az emberekkel. Ezenkívül külön erre a célra három pártonkívüli aktívacsoportot is szervezünk, cso- portonkint három taggal. Mindegyik a maga lakókörzetében szervez —, mert jövőre három helyen tartjuk a téli tanfolyam foglalkozásait. Skandalum! Égy a Rózsadombon, egy pedig Rákospalotán. Mire jó ez? Kinek jó ez? Olyan fontos a gyöngyharmat? Az én régi térképem csak egyet tüntetett fel. Emiatt kérem, én felesleges munkát végeztem. És ez a csirkefogó ismét szárazon megúszta. — Részemről a mély együttérzés — hajolt meg finoman a kék köpenyes ifjú. — Végül is, hogyan méltóztatott dönteni? Becsomagolhatom? — Persze, persze — csillapodott le gyorsan az öregúr. — Tudja, az elkövetkező napokban gyakran lesz rá szükségem. Mibe kerül? Válasz helyett számolócédulát kapott, azt a pénztárnál blokkoltatta. A szőke tündértől a csomagolórekesznél átvette a tekercsbe sodrott térképet és kisietett a boltból. A kirakat üvegén át kuncogva néztek utána a fiatalok. Még záráskor is utánozták, amint csapkodja a pultot és bozontos szemöldökei alatt szinte ijesztően villog szeme. — És a kis fejéhez képest mekkora homloka volt a tatának! — fintorgott pisze orrocskájával a szöszi. — Mit szóltok a homlokához? Einstein is megirigyelhetné! Becsszóra! (Folytatása következik.) Tehát a következő évben is megmaradnak ennél az oktatási formánál? — Igen. Két okból. Egyrészt azért, mert igen megkedvelték az emberek. A téli tanfolyamon olyan kérdésekről van szó, ami a legközvetlenebbül érdekli a termelőszövetkezeti tagokat. — Nagy viták zajlottak le például a tsz-demokráciáról. Most, amikor nem a munkával kapcsolatban találkoztunk az emberekkel, sok olyan gondról, kérdésről beszámoltak, ami foglalkoztatta ugyan őket, de a dologidőben nem volt rá alkalom, hogy részletesen megbeszéljük. Hasonlóképpen szívesen vitatkoztak a szakmai kérdéseken is. — A másik ok — folytatta Hrutka elvtárs — ami miatt ismét csak téli tanfolyamot indítunk az, hogy hiányosak, kezdetlegesek még a tagság politikai ismeretei. Nincsenek meg azok az alapok, amelyek a szervezett oktatás más formáihoz szükséges. Hiszen az emberek egyötödének alig 3—i elemi az iskolai végzettsége ezen a környéken. De a következő télen talán már belefoghatunk a gazdaságpolitikai tanfolyam mező- gazdasági tagozatába is. A partszervezet tagjai? — Kraulecz István vezetőségi tagnak 3 hónapos, nekem öthónapos pártiskolám van. Mi, az egyéves marxista—leninista középiskolára jelentkezünk, Kiskőrösre kell majd bejárni. Oda kell járni azoknak is, akik alap- ismereti tanfolyamra jelentkeznek. Még nem dőlt el, hogy hányán lesznek. Itthon azonban, a tsz-ben minden erőt a téli tanfolyamokra fordítunk. IGAZUK VAN. Számolni kell a helyzettel, nincs értelme meggondolatlanul látványos vállalkozásokba fogni. Kezdjék az elején, s ha az alap már szilárd. építhetnek rá. M. L. Felvétel a Bajai Mezőgazdasági Technikum levelező tagozatára A Bajai Bereczki Máté Kertészeti Technikum felvételt hirdet levelező tagozatára az 1365-5s tanévre. A tanulmányi idő négy év, melynek befejezésekor a hallgatók képesítő vizsgát tesznek. Bács-Kiskun megye bajai és kiskunhalasi járásaiból, valamint Baranya és Tolna megye egész területéről azok jelentkezhetnek, akik 17. életévüket betöltötték, elvégezték az általános iskola nyolc osztályát, és legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkeznek. Középiskolai érettségivel, szakmunkásképesítéssel rendelkezők sikeres különbözeti vizsga esetén rögtön a második osztályba léphetnek. Az iskola a jelentkezők kérésére részletes felvételi tájékoztatót és felvételi lapot küld. Cím: Bereczki Máté Kertészeti Technikum, Baja, Szamuely Tibor u. 9€t Hz alapoknál kell kezdeni
