Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-02 / 127. szám
1964. június 2, kedd 3. oldal Amiről a grafikonok vallanak — Nem ez az első szép sikerünk — mondja leplezetlen és jogos büszkeséggel Kosa Antal, a kecskeméti Aranykalász Tsz elnöke, amikor az irodája falán függő elismerő oklevél felől kérdezzük. — Az 1500 szántóegységnél kisebb területen gazdálkodó tsz-ek kategóriájában már 1961-ben az ország első tíz közös gazdasága közé tornásztuk fel magunkat, s elnyertük a forradalmi munkás-paraszt kormány dicsérő oklevelét. Múlt évi eredményeink alapján kategóriánkban a 14. helyen végeztünk. A megye hasonló területű tsz-einek versenyében — az MSZMP megyei bizottságának oklevelét érdemeltük ki, helyezésünk elbírálása pedig most van folyamatban. Az eddigi út Négy éve került a két tsz egyesüléséből alakult kecskeméti közös gazdaság élére Kosa Antal/ Volt tennivalója, amíg mostani eredményeiket elérték. Majdnem 400 ezer forint mérleghiány fogadta, s — ami ezzel együttjárt — a túlnyomórészt szegényparasztokból, tanyás gazdákból verbuválódott tagság elégedetlensége, bizalmatlansága. Első teendői közé a közös tulajdon iránti felelősség fokozása, a munkafegyelem megszilárdítása tartozott. Amikor a vezetőség megígérte, hogy a tsz havonta fizet munkaegységelőleget, a gazdák hitetlenkedve csóválták fejüket. Az idén már ötödik éve kapják meg minden hónapban a tervezett munkaegység 60 százalékának megfelelő járandóságot. A kételyek eloszlottak, s ha néha-néha az elnöknek a termelést illetően aggályai vannak, maguk a gazdák biztatják, bátorítják őt. Hogy az elmúlt négy év milyen fejlődést hozott, azt néhány számbeli adat mindennél jobban bizonyítja. Az elnök néhány, papírtekercset simít ki az asztalán. A milliméterekre beosztott mezőn kék és piros vonalak futnak cikkcakkban, egymást metszve. Az okos, terszerű gazdálkodás sokatmondó „lázgörbéi”. Kitűnik belőlük, hogy például az egyesülés évének 19 és fél foBefejezés előtt ' A "Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya, az Országos Tervhivatal, a Földművelésügyi, a Nehézipari és az Építésügyi Minisztérium részvételével néhány éve alakult mezőgazdasági tárcaközi bizottság legutóbbi tanácskozásán számba vette a mezőgazdaság villamosításának eddigi eredményeit és meghatározta további feladatait. A beszámolókból megállapították, hogy az állami gazdaságok és üzemegységeik 98,2 százalékát már villamosították. Az állami gazdaságok villamosítása ezzel gyakorlati 1 tg befejeződött, mert ami még az idén hátravan, lényegében már nem egyéb a villamosenergia-ellátás bővítésénél. A termelőszövetkezetek és üzemegységeik 58 százalékába vezették be eddig az elektromos energiát... Ezzel a bekapcsolt tsz-ek mindegyikében megteremtették a lehetőségét a mezőgazdasági munkák gépesítésének. Az összes mezőgazdasági üzemeknek — beleértve a már száz százalékig villamosított gépállomásokat is — 64,2 százaléka van ellátva villamosenergiával. Mindez túlnyomórészt az utóbbi három-négy évben történt. A Földművelésügyi Minisztéi’ium. a Magyar Villamosművek és az Országos Villamosenergia Felügyelet. amely a munkát szakmailag összefogj», irányítja, úgy számítja, hogy az eddigihez hasonló ütemben a mezőgazdaság villamosítása körülbelül a harmadik ötéves terv közepére teljesen befejeződik. rintos munkaegységértékét a múlt év végére már a 30 forintos váltotta fel. Vagy — ami még érzékletesebb mutató — a tagság közösből származó átlag- jövedelme azóta kis híján megkétszereződött: Az utóbbi két évben három, illetve kétezer forinttal „ugrott”, s 1963-ban csaknem elérte a 19 ezer forintot. A fel nem osztható szövetkezeti alap négy év alatt egy gazdára vonatkoztatva a háromszorosára, egy boldnyi területet tekintve pedig a négyszeresére nőtt. A számok persze, bármilyen jó eszközei is a gazdasági fejlődés szemléltetésének, rideg adatok. Számunkra az a séta tölti meg őket élettel, amit a tsz elnökével a gazdaságban teszünk. A szép rendben tartott tehénistállóba éppen a fejeskor érkezünk. Csak nemrég láttuk a felfelé ívelő vonalat, amely arról tanúskodott, hogy az egykori 1780-ról tavaly már 3200 literre emelkedett az átlagos tej hozam. S most az elnök nyugodt határozottsággal jelenti ki, hogy az idén a négyezer literes átlagot ostromolják. Itatásos borjúnevelés, háromszori fejés és takarmányozás: Ezek a biztosítékai célkitűzésük valós voltának. A TEGI-nek évente nevelt száz üszőből a legjobb tízet tartják vissza állományuk javítására. Tízezer forint prémium — Jó ösztönző — folytatja az elnök — a gondozók megfelelő bérezése, premizálása is. A tej minden litere után a fejőgulyások az eddigi 30 helyett 36 fillért kapnak, s övék a tervben szereplő 3000 literen felüli tej- mennyiség '50 százalékának a pénzértéke is. Petényi Sándor, a legjobb tehenészünk például tavaly csaknem 10 ezer forintot vitt haza, csupán prémiumból. A szövetkezet gazdáinak másik büszkesége a baromfitelep, amelynek dolgozói a keltetéstől kezdve a tenyésztés munkájának egész folyamatát maguk végzik. Az évente keltetett 65 ezer csibéből 32 ezret nevelnek fel itt. Ebből 18 ezret átadnak a feldolgozó vállalatnak, a bi tenyésztési célokat szolgál. A telep évente mintegy 400 ezer forint tiszta hasznot hajt a közös gazdaságnak. Állományuk olyan jó hírű, hogy már a következő évi keltetés „hozamára” is vannak előjegyzéseik tsz-ekből, háztáji gazdaságokból. Szamóca, málna, gomba — Tavaly három hold szamó- cást telepítettünk, és fekete fólia alatt neveljük-e bogyós gyümölcsöt — magyarázza Kósa elvtárs, amint az ültetvény felé közeledünk. A fény megtörik a fóliatakarókon, s távolról úgy tűnik, mintha víz hömpölyögne a táblán. — Általános vélemény volt eddig, hogy a tsz-ek nem értenek a fólia alatti termesztéshez. Mi, rá akarunk cáfolni e tévhitre. Augusztusban újabb 10 hold szamócást, valamint 20 hold málnást létesítünk. Az előveteményként termesztett korai burgonya betakarítása után felszántjuk, megöntözzük a táblákat, s ezután kerül sor a telepítésre. A közelben agyaggal tapasztott tetejű, prizma alakú, hosz- szú épület húzódik. — A saját erőnkből idén létesített gombatelepünk — hangzik a felvilágosítás. — Összesen 70 ezer forintunkba került, de a négy bakhát alatt 260 négyzetméter hasznos területen berakott gombacsírák egy év alatt „visszahozzák” a költséget. Nem egészen két hónap múlva már a kecskeméti piacon kínálják magukat az Aranykalász Tsz sampinyonjai... Végezetül azt kérdezzük az elnöktől: — Hogyan tovább? — Jól esik az elismerés, igyekezetünk méltányolása — mondja megfontoltan —, de nem lehetünk elégedettek. Javítani való mindig és mindenütt akad. Eddig elért eredményeinket állandóan növelni akarjuk. Hiszen minél eredményesebben gazdálkodunk, annál több a jövedelmünk. Az állam, a közös és a gazdák is így gyarapodnak. Jóba Tibor Hogyan lett Városföld szemináriumi téma ? Kedves vendégek jártak Városföldön. A kecskeméti járási pártbizottság meghívására az egyéves pártfőiskola egyik osztályának hallgatói látogattak el a fővárosból a Dózsa Termelőszövetkezetbe és az ottani állami gazdaságba. Az ország különböző részeiből verbuválódott, más és más területeken — országos, megyei, járási szerveknél, üzemekben, vállalatoknál — dolgozó funkcionáriusokat izgalommal várták a vendéglátók. Érthető, hiszen jónéhányuk részéről szakmai, valamennyiüket illetően pedig politikai szempontból olyan véleményekre számíthattak, amilyeneket az átlagos képzettségű látogató kétségtelenül nem tud nyilvánítani. A szövetkezeti és állami gazdaság azonban derekasan kiállta a — hogy úgy mondjuk — tűzpróbát. Ez már akkor kezdett érződni, amikor Kürtösi Károly tsz-elnök üdvözlő szavai után Török Péter, a Dózsa párttitkára ismertette a három és fél ezer holdas nagyüzem gazdálkodásának eredményeit. A tsz közös vagyona például, amíg 1960-ban 9 millió 200 ezer forint volt, az elmúlt év végére több mint 26 millió forintra növekedettt. Ezzel párhuzamosan a 277 főnyi tagság 6000 forint körüli átlagjövedelme is megháromszorozódott. A rohamos fejlődésben nem kicsi a pártszervezet 34 kommunistája helytállásának a szerepe. A tájékoztató szót a később megszemlélt kitűnő szarvasmarha-állomány, az egy- egy hold után több mint 60 ezer forint bevételt biztosító 40 40 holdas öntözött szőlőiskola, a példás malacnevelő, hizlalda, ellető, majd a jól gondozott, gazdag termést ígérő gabonatáblák ..illusztrálták”. S ami feltűnt a pártfőiskoláJelentős eredményeket értek el a juhtenyésztésben Az orgoványi Rákóczi Tszcs gazdái csupán egy esztendeje foglalkoznak juhtenyésztéssel, de máris országosan kiemelkedő eredményeket értek el. Idén a 242 birkából álló állományuknak mintegy kilencven százaléka ellett, s így 241 kisbárányt neveltek fel — tizenkét kilós átlagsúllyal. Jelentősen növekedett a fejési átlag is. Jelenleg, naponta 235 liter tejet nyernek a hús-meri- nói fajták fejésénél. Az elmúlt évben birkánként 4,7 kilogramm gyapjút értékesítettek. Idén, ha az időjárás továbbra is kedvez, ez a szám előreláthatólag 4,9 kilóra emelkedik. Fekete György soknak: A gazdaságnak aránylag kevés az irodában dolgozó vezetője. Tetszett nekik az is, hogy a községi tanács végrehajtó bizottsága évente négyszer beszámoltatja a Dózsa vezetőit a közös gazdálkodás eredményeiről. — No, megszervezem a járásunkban, hogy a tsz-vezetők feltétlenül jöjjenek ide tapasztalatcserére. — mondotta egy bogárszemű asszonyka, a szentesi járás nőtanácsának titkára. — Én viszont javaslom a városföldieknek, hogy látogassanak el Szany községbe, ahol a tsz-ben eredményesen foglalkoznak a lucernaszéna újszerű felhasználásával, a gépesítéssel. Mert látom, nem kis gond itt a hatalmas állatállomány takarmányozása —, így a Győr megyéből származó egyik elvtárs. Ilyen légkörben zajlott le az állami gazdaság megtekintése is. Csík Antal igazgató rövid, de magvas tájékoztatója után megszemlélték a 13 ezer holdas nagyüzem központját, a magyartarka és a jersey keresztezéséből származó tehénállományt; megnézték a gépi fejést; bekukkantottak a tejházba, ahol jónéhányan megkósolták az 5 százalékos zsírtartalmú tejet is. (Ha ilyen itókát árusítanak Pesten, felcsapnék tejivónak — jegyezte meg az egyik vendég.) Éppen akkor jött híre, hogy délelőtt hét állatorvos megvizsgálta a gazdaság 550 tehenét, s- csak egyetlen egyet talált negatívnak. Az eredmény a megengedett százaléknál sokkal jobb, így a gazdaságtól további 6 hónapon keresztül, a következő vizsgálatig, 30 fillérrel drágábban veszik át a tej literjét. Végül az újtelepítésű, s jövőre termőre forduló 40 holdas barackos, a tavaly holdanként 50 mázsa terméssel fizető és 20 holdon telepített 6 éves törpealmás, s a 17 holdas szilvás megtekintésére került sor. A látottak végső összegezésekor az egyik ipari nagy üzem pártfunkcionáriusa megjegyezte: „Nem is gondoltam, hogy ilyen nagyszerűen fejlődik mezőgazdaságunk.” — Tapasztalatainkat elmondjuk a legközlebbi szemináriumon, amikor is a mezőgazdaságnak a népgazdaságban betöltött szerepéről lesz szó — tette hozzá egy vállalati funkcionárius. Ki gondolta volna, hogy szőkébb pátriánk két mezőgazda- sági nagyüzeme szemináriumi téma lesz — a pártfőiskolán. T. I. A válóperes hölgy Ebben a nagy vidéki ■üzlethelyiségben nem a kereskedelem árucikkeit árulják, hanem a 'jogi tudást. A „vevők” »sérelmeikre szeretnének orvoslást kapni, kátyúba jutott életüket rendbe hozni. Huszonkét asztal van a „boltban”. Mögöttük ügyvédek ülnek. Fiatal, csinos nő ül le az egyik asztal elé és előadja kérését. — Válni akarok — mondja. — Válóok? — Sok is van — sóhajt az asszony. — Férjem ideges, szótlan, mogorva ... — Ez kevés. — Későn jár haza ■.. — Ezen kívül? — Sohasem vagyunk egy véleményen. Mindig ellentmond. Én zeneértö vagyok, ő botfülű, ín aludni szeretnék, ő éjfélig olvas. Én színházba szeretek járni, ő csak moziba. — Még ez sem eMg — csóválja a fejét az ügyvéd. — Iszik a férje? — Nem. —• Goromba? — Igen. — Mindig goromba? Az asszony egy pillanatig hallgat, mire az ügyvéd halkan megjegyzi: — Ugyebár mindössze egyszer volt goromba. Amikor maga földhöz csapott egy porcelánfigurát. Az ő ajándékát... Az asszony csodálkozva néz az ügyvédre: — Honnan tudja? — Ok nélkül nem gorombák a férjek. Rendszerint az hozza őket ki a sodrukból, ha a veszekedés hevében a nő valamit a földhöz vág. A porcelánfigurát csak úgy gondoltam. Látom, eltaláltam. — Igen, egy herendi nyulat törtem össze. Husvétra kaptam tőle. Szóval nem akarok vele tovább élni! Kérem, indítsa ryeg a bontopert. — Tehát a férje ideges, szótlan, mogorva. — Igen. — Gondolom, azóta, mióta maga többször is válasz nélkül hagyta az ö kérdéseit és legfeljebb igennel vagy nemmel felelt. A válóperes asszonyka gyanakodva nézett az ügyvédre: — Ezt is tudja? — Száz eset közül ki- lencvennél ez a helyzet. Gyerünk tovább! Mindig ellentmond. Például akkor is, amikor le akarta beszélni arról, hogy megnézzenek egy unalmas, bukott színdarabot. — Igen. Én kiváncsi voltam a „Kifacsart szívekre”. — Ö pedig az új Sica- filmet akarta megnézni. — Pontosan így történt. — Mindenki meg akarta nézni az új Sicát, amikor a „Kifacsart szívek” ment. Botfülű ... Erről nem tehet. Szeret olvasni. Ez nem válóok. — De későn jár haza. — Ez már válóok len* ne, ha olyan helyen töltené az időt, ahol házastársnak nem illik megfordulni. Például másik nőnél. — Mit tudom én, hogy hol jár... — Én tudom. Hetenként háromszor esti könyvelést vállalt. így akarta összespórolni azt a 3800 forintot, ameny- nyibe az irhabunda kerül. — Micsoda irhabunda? — Amelyre maga olyan régen vágyódott. Már együtt is van a pénz. Az asszony szeme csillogni kezdett: — Ez igaz? Azután gyanakodva kérdezte: — Honnan tudja? Elvégre megyeszékhelyen lakunk, nem kisközségben, és ezért mégiscsak furcsa, hogy ... — Hogy én mindent tudok? Bevallom, hogy férje tegnap itt volt a kollégámnál — mutatott a szomszédos íróasztalra, amelyet csak tíz centiméter választott el az övétől. Most egy másik nő ült ott, akinek minden szavát hallani lehetett. Az ügyvéd a másik asztal felé intett: — Hát igy ismertem meg férjét. Akaratlanul végig kellett hallgatnom, hogy nagyon szereti magát, hogy egész elhide- gülésüknek maga az oka. Ha férje megnézte volna a rossz színdarabot és nem ragaszkodott volna a jó mozihoz, akkor nem kezdtek volna veszekedni. Az irhabundával akarta kibékíteni. — De minek volt itt? Ő is válni akart? — Dehogy ... Pont ellenkezőleg. Azt kérdezte a kollégámtól, hogy mi a helyzet, ha a feleség ok nélkül válni akar, de ő nem. akarja elveszíteni mert szereti. Beadjam c bontóperi keresetet? Az asszony egy pilla untig leforrázva hallgatott, aztán mosolyogj nemet intett. Palásti László
