Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-25 / 147. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek XIX. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM Ara 60 fillér 1964. JÜNIÜS 25, CSÜTÖRTÖK A második ötéves terv eddigi eredményei a megyei tanácsülés napirendjén tését, s az elhasznált gépi eszközök kicserélését. Ezek hatása az 5 éves terv hátralevő évében jelentkezik. Némileg emelkedett — de távolról sem kielégítő mértékben — a termelékenység is. A beszámoló ezután az ötéves terv beruházási feladatait ismertette, amelyből legjelentősebb a lakásépítésre előirányzott 270 millió forint, a vízellátási célokra megadott 74 millió forint, az oktatási célokra szolgáló 55 millió 600 ezer forint, az egészségügyi feladatok megoldására tervezett 47 millió 300 ezer forint. Mint ebből is kitűnik, a felhasználós többségében olyan ágazatokban történik, amely a lakosság közvetlen igényeinek kielégítését szolgálja. A II. ötéves terv megyei (globális) beruházási célkitűzéseit az elmúlt év végéig 124,5 százalékra teljesítettük. Elmaradás mutatkozik a központi lakásfejlesztésre előirányzott beruházási keretösszeg felhasználásánál. A lemaradás a kapcsolódó és járulékos beruházásoknál jelentkezik. A kapcsolódó létesítmények építésénél mutatkozó lemaradás megszüntetésére részletes tervet dolgoztak ki. A II. ötéves terv eddigi végrehajtása során — mondotta Buda elvtárs — kiemelten foglalkoztunk a megye lakáshelyzetének javításával. A jelentkező problémákat azonban a központi lakásberuházás révén, csak állami erőből; megoldani nem lehet. Éppen ezért minden erővel támogattuk és támogatjuk a tanácsók, a KISZ, OTP, és a magánosok lakásépítési kezdeményezését. A magánerős családi- és társasházépítés lehetőségét a telekproblémák megoldásával is elő kell segíteni. Városi, községi tanácsaink az eddiginél nagyobb gondot fordítsanak a telekellátottság megoldására, s ehhez az eddiginél fokozottabb mértékben kell saját alapjaikhoz, a községfejlesztési alap felhasználásához is fo- lyamodniók. A beszámoló ismertette azokat az akadályozó és minduntalan visszatérő tényezőket is, amelyek az építőipari kapacitás elégtelenségében, a ;; ervezés hiányosságaiban, valamint az anyagellátás gondjaiban megmutatkoztak. Ez évben a tégla- és fűrészáruhiány nehezíti az ütemesebb lakásépítést. A téglahiány enyhítésére tettünk kezdeményező lépéseket, eredményé azonban csak a harmadik negyedév vége felé jelentkezik. Sok bosszúság okozója a megépített lakások minősége. A jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítani a műszaki ellenőrzésre, a minőségi előírások betartására. A végrehajtó bizottság beszámolója a továbbiak során a II. ötéves terv községfejlesztési eredményeivel foglalkozott. — Mint megállapította, az időarányos községfejlesztési bevételi és kiadási terv teljesítése kedvezőnek mondható. Kedvezően alakul a társadalmi munka teljesítése is, amely az első három év átlagában eléri az egy főre jutó 108 forint összeget. Elismerésre méltó a tanácsok községfejlesztési tervező, szervező tevékenysége, és az a tény, hogy mindezt a lakosság aktív részvételével tudták elérni. Buda elvtárs ezután a lakosság kereseti lehetőségeivel és életszínvonalának emelkedésével összefüggő áruforgalom alakulásával foglalkozott. Az 1960. évi forgalomhoz viszonyítva 1963-ban a megye áruforgalma 22,8 százalékos emelkedést mutat. Az 1965-re előirányzott forgalomnövekedést a megye globálisan már az elmúlt évben teljesítette. A ruházati cikkek és a vendéglátás forgalmában ez évben elérték az 1965-re tervezett színvonalat. A fejlődés ellenére is ellentmondás keletkezett a forgalom gyors ütemű emelkedése, a választék bővítése és a hálózat nagysága, illetve korszerűsége között. A forgalom növekedését és a választék bővítését nagyobb mértékben kell nyomon követnie a korszerűsítési, szervezési tevé(Folytatás a 3. oldalon.) A továbbiakban a megye ipari fejlődéséről beszélt, amelyben — főként a tanácsi ipar vonatkozásában — jelentős lépéseket tettünk az eddigiek során. A tanácsi ‘ipar fejlesztésének üteme a II. ötéves terv első három évében meghaladta a 3 éves terv iparfejlesztési tevékenységét és ez időszakban 72 százalékkal növekedett. Különösen jelentős előrehaladást értünk el a könnyűiparban — amelynek termelési értéke az 1965-re előirányzott 540 millió forint helyett már 1963-ban elérte a 614 millió forintot. A megyei párthatározatnak megfelelően kiszélesült a tanácsi ipar tevékenysége, s a foglalkoztatottsági problémák megoldásához ie m&. Szerdán ülésezett a megyei tanács. Napirendjén szerepelt: A II. ötéves terv termelési, beruházási és községfejlesztési feladatainak helyzetéről, továbbá az oktatási törvény végrehajtásáról szóló beszámolók megvitatása, valamint a megyei tanács és vb 1964. II. félévi munkatervének megállapítása. Az elnökségben helyet foglalt: Dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára, Erdősi József és Glied Károly, a megyei pártbizottság titkárai, Buda Gábor, dr. Tompa Béla, és Madarász László, a megyei tanács vb elnökhelyettesei, dr. Görgényi Gyula, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának képviseletében, dr. Cseh László, a megyei tanács titkára, valamint dr. Kocher László a megyei NEB elnöke. Az ülés levezető elnökének Nagy Sándor megyei tanácstagot választották meg. A tanácsülés elnöksége, Buda Gábor elvtá rs, a végrehajtó bizottság beszámolóját ismerteti. A II. ötéves terv végrehajtásának jelenlegi helyzetéről, s a további feladatokról szóló beszámolót Buda Gábor vb-elnök- helyettes terjesztette elő. Mint bevezetőjében elmondotta, a II. ötéves terv „finiséhez” közeledünk. Indokolt tehát, hogy számvetést készítsünk, mit végeztünk eddig, s milyen tennivalók maradtak a hátralevő időszakra. Az értékelés ezúttal és természetszerűleg csak a megyei tanács közvetlen irányítása alatt álló és a népgazdasági tervből a tanácsokra háruló meghatározott feladatokra terjed ki. A beszámoló megállapította: Összeségében kedvező a II. ötéves tervünk teljesítésének helyzete. A fejlődésben része van községi, járási, városi tanácsainknak, tanácstagjainknak, s testet ölt benne az egész lakosság tevékenysége, szűkebb hazája előrehaladása érdekében. A terv végrehajtása nem öncél, hanem csak eszköz az emberek jobbléte, boldogulása szolgálatában — hangoztatta Buda Gábor elvtárs. nyújtott. Ipari üzem létesült Kiskun máj sán, Kecelen, Jánoshalmán, Bácsalmáson, Lajosmi- zsén, Kerekegyházán és még számos községben. A tanácsi gazdaság területén három év alatt több mint ötezer új munkást és alkalmazottat tudtunk munkába állítani. Ma már elmondhatjuk, hogy megyénkben a férfi lakosság foglalkoztatottságát általában biztosítani tudjuk. További tennivalóink vannak még a nők foglalkoztatásának szélesebb körű megteremtésében. A lakosság igényeinek kielégítésére valamennyi városunkban, illetve járási székhelyünkön vegyesipari szolgáltató vállalatot hoztunk létre. Az 5 éves terv hátralevő időszakában a felvevő hálózat kiszélesítésével, a kisipari termelőszövetkezetekkel együttműködve további előrehaladást kell elérnünk. A továbbiakban Buda Gábor elvtárs a megye általános ipari fejlődéséről, az országos átlaghoz való viszonyáról beszélt. Mint elmondotta, a nagyarányú fejlődés ellenére is alacsony még megyénkben az iparban foglalkoztatották száma. Az össznépességnek mindössze 13 százaléka él az iparból, az országos 26 százalékkal szemben. A megye iparának részesedése — területéhez viszonyítva is — az ország iparából továbbra is feltűnően kevés. Mindez arra utal, hogy nem állhatunk meg az elért eredményeknél, s az elkövetkező időkben további előrehaladást kell elérnünk. Ezután a tanácsi ipari vállalatok kapacitásának kihasználásáról szólott. Mint a beszámoló megállapította, a nagyobb arányú fejlesztést jelenleg még gátolja a tanácsi vállalatok elavult gépparkja, korszerűtlen állapota. Csák az elmúlt évben kezdtük meg hatékonyabban a tanácsi ipar profilrendezését, új, korszerű műhelycsarnokok épí
