Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-04 / 129. szám
XIX. ÉVFOLYAM, 129. SZÄM Ara 60 fillér 1964. JÚNIUS 4. CSÜTÖRTÖK A Román Népköztársaság? Nagy Nemzetgyűlésének küldöttsége megyénkben A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG Nagy Nemzetgyűlésének hazánkban tartózkodó küldöttsége — szerdán — kétnapos látogatásra megyénkbe érkezett. AZ ISMERTETÉST közvetlen hangú, őszinte baráti beszélgetés követte. Ennek során a küldöttség mélyrehatóan érdeklődött a gazdasági, társadalmi, román vendégek, az új művelődési házban. A baráti megbeszé lés meleg . hangulatban zajlót le, s miután Balatonfüredi Jó zsef, a községi tanács vb-elnöke Baráti megbeszélés a megyei tanács kultúrtermében. A képen balról jobbra: Buda Gábor, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Anton Moisescu, a nagy nemzetgyűlés alelnöke, Bodonyi Pálné képviselő, a Budapesti Nőtanács titkára, Gheorghe Rosu, a nagy nemzetgyűlés közigazgatási bizottságának elnöke, dr. Molnár Frigyes, az MSZMP megyei bizottságának első titkára. A delegáció vezetője Anton Moisescu, a román nagy nemzetgyűlés alelnöke. A küldöttség tagjai: Gheorghe Rosu, a nagy nemzetgyűlés közigazgatási bizottságának elnöke, Iosif Uglar, a nagy nemzetgyűlés gazdaságipénzügyi bizottságának tagja, Gheorghe Stan, a nagy nemzet- gyűlés jogügyi bizottságának tagja, a ploesti tartományi néptanács elnöke. Stanciu Stoian. a nagy nemzetgyűlés jogügyi bizottságának alelnöke, egyetemi tanár, a pedagógiai kutatóintézet igazgatója, Elena Grigoriu képviselő, a Bukarest tartományi nőtanács elnöke Nicolae Hudi- tcanu képviselő, a Dobrudzsa tartománybeli „Filimon Sirbu” kollektív gazdaság elnöke, a szocialista munka hőse, Ionéi Radu- canu képviselő, a bukaresti Electronica üzem dolgozója, Constantin Posteusa, a küldöttség titkára, Ion Pop külügymi- nisztériumi attasé és Alerandru Lemneanu fordító. A DELEGÁCIÓT elkísérte útjára Pólyák János, az ország- gyűlés alelnöke, Huber Lajos, az országgyűlés jegyzője, Bodonyi Pálné képviselő, a Budapesti Nőtanács titkára. A küldöttség ünnepélyes fogadásán, a megyei tanács kultúrtermében, a vendéglátók részéről megjelent dr. Molnár Frigyes, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára, Erdélyi Ignác, az MSZMP Kecskemét Városi Bizottságának első titkára, Buda Gábor, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Reile Géza, a Kecskeméti Városi Tanács V. B. elnöke, Pankovits József né, a megyei nőtanács titkára. A VENDÉGEKET Buda Gábor elvtárs üdvözölte, s ugyancsak ő tartott tájékoztatást részükre megyénkről: gazdasági szerkezetéről, adottságairól, ipari, mezőgazdasági, kulturális eredményeiről. kulturális élet megyénkben speciálisan is felvetődő kérdései iránt. így került sor például annak elemzésére, milyen gazdasági, társadalmi, politikai feladatokat kell megoldanunk, míg a rendkívül kiterjedt tanyarendszerből eljutunk zártabb települések kialakulásáig. Érdekelte a vendégeket, hogy a szétszórt települések körül szervezett nagyüzemi gazdaságokban hogyan sikerül az új termelési viszonyoknak megfelelő munkaszervezést megvalósítani. Egymást követték a kérdések minti a háztáji területről, mind a gépkihasználás mértékéről — különös tekintettel éppen a különböző típusú mezőgazdasági üzemekre. EGY MÁSIK kérdéscsoporton belül érdekes hangsúlyt kapott a lakosság hozzájárulása elsősorban a helyi fejlesztés meggyorsításához. A vendégek több irányú felvilágosítást kértek például a községfejlesztési alapról, a társadalmi munkáról. Élénk jegyzetelésük is kifejezte, milyen szívesen gyűjtik az új tapasztalatokat. Dr. Molnár Frigyes és Buda Gábor kimerítő válaszai után a román küldöttség vezetője, Anton Moisescu elvtárs mondott köszönetét és átadta Buda Gábor elvtársnak a nagy nemzetgyűlés küldöttségének ajándékát. DÉLUTÁN Tiszakécskére vezetett a román nagy nemzet- gyűlés küldöttségének útja. A megye vezetői ide is elkísérték vendégeinket. Itteni tartózkodásuk első felemelő aktusa a Ti- szakécske felszabadító harcaiban hősi halált halt román harcosok emlékművének megkoszorúzása volt. A száz szál vörös rózsából álló koszorút a helyiek nagy szeretettel készítették, hálójuk kifejezéseképpen. A megható ünnepséget követően a község párt, tanácsi és közéleti vezetőivel találkoztak a megtartotta rövid beszámolóját a község életéről, érdekes fordulatot vett a találkozó. Előbb Nicolae Buditeanu képviselő, a Dobrudzsa tartománybeli „Filimon Sirbu” kollektív gazdaság elnöke, a szocialista munka hőse tartott tájékoztatót nagyüzemük fejlődéséről. Rá mintegy feleletül Mészáros Béla, a helybeli Tiszagyöngye Termelőszövetkezet elnöke vázolta, nüt ért el a tsz igyekvő tagsága rövid néhány év alatt — azon a futóhomokon, ahol öt esztendővel ezelőtt szinte semmi sem termett. Mivel már a délelőtti megyei ismerkedés alkalmával kitűnt, hogy a delegáció a gyakorlati eredményekre kiváncsi, előbb a Tiszagyöngye Tsz egyik üzemegységének sertéstenyészetét, majd az új telepítésű szőlőterületeket szemlélte meg a vendéglátók kalauzolása mellett. Míg a tiszta, egészséges kutrieák előtt hosszú csoportokra szakadva vonultak a látogatók, csak úgy záporoztak a kérdések Mészáros elnök, meg az állattenyésztési brigódvezető, Csabai Sándor felé. — Mennyi a fialási átlag? — Hét. — Hány sertés esik egy gondozóra? — Harminchét. Van-e képzett szakember az állattenyésztés ben; hányszor látogat ki az állatorvos? — minden fontos kérdésről információt kértek a delegáció tagjai. Egy másik határrészen lelkes csoportokra szétszóródva gyönyörködtek a 350 hold új telepítésű szőlő precízen kezelt tábláiban. Ez az a terület, ahol úgyszólván a semmiből teremtettek virágzó szőlőkultúrát a nagyüzem gazdái. — Ez a darab négyéves, de már az idén féltermésre számítSZÓBELIN ^ A Kecskeméti Katona József Gimnázium dísztermében szinte nyomasztó a csend. Az elnökség előtt hosszú pad, öt lány hajol fölé. Lázasan jegyzetelnek. Csak a tollak perce- gését hallani. Aztán az egyik kissé bátortalanul feláll. Felkészült, elsőnek felel matematikából. Franczen Kati hangja az első szavaknál még kissé remeg, de egyre jobban belelendül. Néha már mosolyog is. A gúláról beszél, szépen, tetszik az elnöknek is. A feszültség feloldódik. Az idei tanévben a fennállásának 400. évfordulóját ünneplő iskolában öt IV. osztályban 149 tanuló vizsgázik az új érettségi szabályzat szerint. A szóbelin négy tantárgyból: magyarból, történelemből, matematikából és egy szabadon választott tárgyból kötelező vizsgát tenni. Az érettségizők még ötödik tantárgyból is vizsgázhatnak, amit szintén szabadon választhatnak, de ez nem kötelező. — Ez az öt lány a IV/d. osztályból — ahogyan Mester Barnabás igazgató mondja — jó közepes tanuló. Valamennyien kitűnő sportolók, ók tehát ötödik tárgynak a testnevelést választották. Ebből az idén először lehet érettségit tenni. Magunk is kíváncsiak vagyunk az eredményre. Dr. Héjjas Zoltán elnök, magyar, orosz, német szakos tanár, Bács-Kiskun megyei orosz szak- felügyelő nagyon elégedett. Az eddigi feleletek általában jó felkészültségre vallanak. Berente Rózsa történelemből a nagy francia forradalomról felel. Nyugodtan, magabiztosan beszél, szinte előadást tart. Öröm hallgatni. Kiss Mária magyarból a XX. század nyugati irodalmáról, a kritikai realizmusról és Hamingwayről beszélt. Feleletéből az irodalom ismerete, s ahogyan lelkesen csillogó szemmel Az öreg halász és a tenger-t ismerteti, az irodalom szeretete árad. Pedig a TF-re jelentkezett, országos hírű ifjúsági kosárlabdázó. A többiek •S kitesznek magukért. Staub Olga, Ott Piroska is szépen felel minden tárgyból. nem okoznak csalódást tanáraiknak. Végül a testnevelés következik. Fogas elméleti kérdések: A súlylökés technikája, egy gerendagyakorlat összeállítása... Részletesen ismertetik az atlétika ágait... Átvonulnak a tornaterembe gyakorlati vizsgára. Ez aztán igazán „könnyű”. Most már nyoma sincs rajtuk az izgalomnak. Öt Óráll át tartott az érettségi vizsga az öt tárgyból. Amikor este fél nyolckor végre befejezik, ott maradnak még „kifújni magukat” a terem közepén. Felidézik a nap eseményeit, ki hol hibázott, mit tudtak a legjobban. Ott Piroska nevetve mondja: — Kár volt annyira izgulni. Nem is olyan veszélyes ez az érettségi. K. G. Gépeket, csomagoló-és szárítószíneket kapnak megyénk aprómagtermesztö tsz-ei Nagyüzemi gazdaságainkban az idén is csaknem 25 ezer holdon, több mint 40 féle kertészeti és szántóföldi növénymagot szaporítanak a hazai ellátásra, valamint külföldi megrendelésre. Évente több mint 1000 vagon különböző növénymagot „állítanak elő” a Duna—Tisza közén. Exportra 30 közös gazdaság termel. Ezekben a többi között angol, német és francia növények magvait szaporítják. Az idén megkezdték az aprómagtermesztő gazdaságok fejlesztését, gazdasági felszerelésének korszerűsítését. Fajszon, Sükösdön, Mélykúton, Jánoshalmán, Felsőszentivánon és Szánkon 6 tsz-ben csomagoló- és szárítószín építéséhez fogtak hozzá. Több mint másfél millió forint értékben gépeket és szárítóeszközöket kapnak a magtermesiztő tsz-ek. Így az idén összesen három és fél millió forintot költenek e jelentős üzemág bővítésére. hatunk róla — mutatta az egyik szólőrészt az elnök. — A levelek alsó része miért nincs még permetezve? — hangzott a kérdés egyik szélső sornál. — Még csak egyszer permeteztünk — válaszolt az elnök — minden részre sor kerül. — Egy-egy brigád, munkacsapat egész éven át ugyanazt a szőlőterületet gondozza, műveli? — érdeklődött Elena Grigoriu képviselő, a Bukarest tartományi nőtanács elnöke. Mészáros Béla részletesen kifejtette, milyen a munkaszervezés, hogyan történik a szüret, milyen a kapcsolat a tsz vezetői és a tagok között, hogyan gondoskodnak mindjobban a szakmai képzésről, s beszélt a vezetők, szakemberek, tagok jövedelméről. AZ IGEN TARTALMAS tapasztalatcsere kedves befejező mozzanata zajlott le, mielőtt a vendégek visszaindultak. A román kollektív gazdaság elnöke baráti szavakkal köszönte meg a vendéglátást, a készséges tapasztalatadást a házigazda tsz- elnökének, s egy nemzeti színű szalaggal átkötött ajándékcsomagot adott át búcsúzóul. Ez a dűlőúton lefolyt kis esemény egyszerűségében, rögtön- zöttségében is megkapó wlt. Kifejezte az együttműködésre, közös segítséggel történő előrehaladásra való törekvést, amely a baráti népi demokratikus államok, a szocialista tábor országai között egyre erőteljesebb. Tóth István
