Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-21 / 144. szám

Gyerekeknek Rendezetlen családi környezetben Mit és hogyan hűtsünk? A nyári melegben jelentősen megnövekszik az italfogyasz­tás. Az ember folyadékigénye általában két és fél liter na­ponta, ez a mennyiség azon­ban , hőségben másfél-két liter­rel megnövekszik. Az erős fi­zikai munkát végzők hatliter­nél is több folyadékot isznak naponta. Az egyik leghőbb vágy a kánikulában: Egy po­hár hideg sör. A táplálkozástudomány szak­emberei szerint a hűtés álta­lános szabálya, hogy az italok ne legyenek plusz hét foknál hidegebbek, s plusz tizenkét foknál melegebbek. Ezen az optimális hőfokon érvényesül az ital szomjúoltó és üdítő ha­tása a legjobban. A 7 fok alat­ti hideg ital már majdnem „ihatatlan”, fogvásító, nem be­szélve arról, hogy könnyen to­rokfájást, hűlést okozhat. A sörnél elegendő a 10—12 fok, ekkor a legihatóbb. Minél hi­degebb, annál több szénsavat köt le, elveszti a habját. A borok hűtése kényesebb feladat. A borivók nemcsak inni, hanem érezni is akarják a bort. Ezért például a vörösbo­rokat szinte nem is hűtik, úgy­nevezett pincehidegen, 16 fo­kos hőmérsékleten kedvező a fogyasztásuk. Ha a vörösbor hidegebb, nem érvényesül ben­ne a fajtára jellemző keser­nyés íz. A fehér borokat is mindössze 12 fokon ajánlatos inni. Ha hidegebb — mondják a szakemberek — akkor már nem bort iszunk, mert kelle­metlen mellékízt kap az ital. A borászok kóstolás, ellenőrzés előtt kissé „felmelegítik” a bort. A gyümölcsöknél, gyü- mölcsleveknél ugyancsak az ál­talános 7—12 fokos a hűtés he­lyes mértéke. A solti asszonyok kérésére kö­zöljük a rajzunkon látható hor- golási mintát, melynek elkészítés­módja a következő: 80-as vagy 100-as horgoló fonal­ból készítjük, mérete 17-szer 22 centiméter, de tetszés szerint na- gyobbíthatő. A CSILLAG MINT A LEÍRÁSA. Első sor: 9 láncszemmel kezdjük és visszaöltünk az első láncszem­be 1 egyráhajtásos pálcával, az előbbi pálca mellé még 2 pálcát öltünk, közben 8 láncszemmel. Második sor: Minden ívbe S egy­ráhajtásos pálca az előbbi pálca pálcacsoportok között pedig 14 láncszemet. Harmadik sor: Az elő­ző sor pálcáira 5 egyráhajtásos pálcát horgolunk, a páleacsoport két oldalán az ívbe 3—3 pálcát. 6 láncszemet, 1 kétráhajtásos pál­ca az ívbe, 6 láncszem, 1 két­ráhajtásos pálca- az előbbi pálca mellé. 6 láncszem, s kezdjük a következő pálcacsoportot. Negye­dik sor: Az előző sor pálcáira rö­vidpálcát horgolunk, s kétoldalt &r-3 rövidpálcát az ívbe is te­G. Erzsi többrendbeli lopás elkövetése miatt állt a fiatalko­rúak bírósága elé. A háttér és indíték — mint több hasonló esetben — a fiatalkorú családi környezete, az otthoni nevelés elhanyagolása volt. Erzsi apja részeges, anyja pe­dig betgsége miatt nem tudott fegyelmet tartani a családban. Apja és anyja állandóan veszekedtek, civakodtak, s bosszúságukat többnyire a gyereken töltötték ki. Nem cso­da, ha ilyen körülmények kö­zött Erzsi elviselhetetlennek érezte otthonát, s ha csak te­hette, az utcán töltötte idejét. Még tizenhat éves sem volt, amikor ismeretséget kötött egy férfival, aki állást ígért neki. És az „ellenszolgáltatás” fejé­ben Erzsi a közelebbi kapcso­lattól sem riadt vissza. Miután rájött, hogy ismerőse félrevezette, állást nem kapott, falujából az* egyik vidéki vá­rosba vándorolt tovább. Albér­letben lakott, és időnként al­kalmi munkát vállalt. Bőséges szabad idejét pedig szórakozás­sal töltötte. A szórakozáshoz,( a divatos öltözködéshez viszont pénz kellett. Olyan partnerokat keresett hát. akik hajlandók, és képesek voltak anyagi áldo­zatra. Kiterjedt ismeretségi köre alakult ki, akik közül a bí­róság többet is tanúként idézett meg a tárgyalásra, mert egy részük sértettje is volt az ügynek. A lány ugyan­is lopott tőlük. A tanúk és sértettek egy ré­sze csak a bíróság által kisza­bott rendbírságra, vagy rend­őri elővezetésre jelent meg. Voltak közöttük családos fér­fiak is, akikben — mint vallo­másaikból kiderült — nyoma sem élt a szégyennek, felelős­ségérzetnek. .. szünk. 7 láncszem, i kétráhajtá- sos pálca a középső hatláncsze- mes Ívbe, 6 láncszem, isméi 1 két­ráhajtásos pálca az előző pálca mellé, 7 láncszem után a rövid- pálcákat horgoljuk. Ötödik sor: Egyráhajtásos pálcával és G lánc-* szemmel « ívet horgolunk: az előző sor rövidpácái fölé 4 iv kerül, maid kétoldalt 1—1 Ív. A hétláncszemes ívbe 3 egyráhajtá­sos pálcát, a pálcába 1 pálcát, a hatláncszemes ívbe pedig 2 pálcát teszünk 6 láncszem után az íve­ket horgoljuk. A háromszögű csillagokat a hat ívnél kapcsoljuk: 3—3 láncszem és rövidpálcával a másik csillag ívei­be öltünk. A KÖZÉPSŐ KIS CSILLAG. Első sor: 10 láncszemből gyűrűt készí­tünk. Második sor: A gyűrűbe 3 egyszerre befejezett, kétráhajtásos pálcát horgolunk, 4 láncszem és rövidpálcával az ívhez kapcsoljuk, 4 láncszem után ismételjük, ösz- szesen hatszor. A terítő szélét rövidpálcával horgolj uk körül. Erzsit a fiatalkorúak bírósá­ga, tekintettel arra, hogy kör­nyezete nem volt alkalmas a nevelésre, és lényegében emiatt lépett a bűnözés, züllés útjára, javító-nevelő intézetbe vitette. S minden bizonnyal a nevelők­nek rendkívül nehéz és fárad­ságos munkájába kerül majd, hogy a fiatal lányból becsüle­tes, munkaszeretö embert ne­veljenek, hiszen e múlt nem tűnik el egykönnyen és nyom­talanul. Helytelen lenne azonban a dolog rendezésének eme egy­szerű, de radikális módja után G. Erzsi ügye felett napirend­re térni. Bizonyára olvasóink is külö­nösnek találják, hogy Erzsi egyetlen olyan emberrel nem találkozott — egészen a tárgya­lás napjáig — aki igaz ember­séggel, felelősséggel viseltetett volna iránta, vagy akik helyte­lenítették volna akár szülei, akár az ő életmódját, magatar­tását? Pedig akadtak körülötte ilyenek is. A szomszédok — akik tud­tak a történtekről — sajnálkoz­tak ugyan, de a világért sem ártották volna magukat más „családi ügyébe”. Ügy érezték: A NAPNAK nemcsak hőha­tása, hanem sugárzása is ár­talmas lehet szervezetünkre. Főleg az ibolyántúli sugarak közvetlen hatása okoz különö­sebb károsodást. A napártalom három fajtá­ját ismerjük: a napszúrást, a napégést és a hőgutát. Napszúrásban főleg azok be­tegszenek meg, akiknek fejét tarkóját, nyakát erős sugárzás éri. Először gyengeség, fejfájás, enyhe rosszullét jelentkezik, majd az arc kipirul, a fejfájás lüktetővé válik és káprázás, fülzúgás kínozza a beteget, sőt eszméletét is vesztheti, úgy­hogy a betegség több napig tartó munkaképtelenséget — okozhat. A NAGÉGÉS nem napszú­rás. A napégés az az állapot, amely a nap sugárzásának ki­tett mezítelen bőrfelületeken — arcon, kézen, karon, mellen, háton, főleg a vállon -és nya­kon — úgynevezett „leégés” alakjában jelentkezik. A napsugár hatására a bőr­ben különleges folyamat megy ehhez nincs joguk, nem az ő gyermekükről van szó, semmi közük hozzá. Hamis és felszámolandó okos­kodás, szemlélet ez — mely el­len mindenképpen fel kell lép­ni. De tudni kell azt is, hogy hogy ez a közömbösség a leg­több esetben nem a rosszin­dulatból, hanem a bátortalan­ságból táplálkozik. Abból, hogy nem ismerik fel: Ilyen esetek­ben sincsenek egyedül a gyer­mek nevelését elhanyagoló csa­láddal szemben. És nem is szomszédi „összecsapásokra” kell elsősorban energiájukat fordítani, hanem arra, hogy az erkölcsi züllés veszélyének ki­tett fiatalkorúra felhívják az ifjúságvédelemmel foglalkozó szervek figyelmét, melyeknek — szükség esetén — módjában áll intézkedést tenni a környe­zet megváltoztatására, de segít­het a fiatalkorú munkábahelye- zésében is. Ha Erzsi esetében erre ideje­korán rádöbbennek a szomszé­dok —.. nem rekedtek volna meg a sajnálkozásnál, ami nem sokat segített rajta. Dr. Babay Imre a fiatalkorúak megyei ügyésze végbe. A felső bőrréteg kipi­rul, esetleg fel is hólyagzik, fájdalmassá válik, leválik és a helyén képződött új bőrré­tegben nagy mennyiségű fes­tékanyag rakódik le. Az élő szervezet tehát védekezik a napsugár káros hatása ellen. Aki kora tavasszal rendsze­resen kezdi a napozást, foko­zatosan bamíttatja testét a nappal, annak nem jelent kü­lönösebb károsodást. Az azon­ban, aki még fehér, akinek bő­re nem szokta meg az erős napsütést — könnyen megbe­tegedhet. A napsugár úgy le­égeti a bőrét, hogy napokig munkaképtelenné válik, testén a lehámló bőr helyén seb ke­letkezik, ami fertőzés követ­keztében' elgennyedhet. HŐGUTA akkor jelentkezik, ha a fokozott izommunka kö­vetkeztében a kelleténél több hő termelődik a szervezetben és ezt a test nem tudja átadni környezetének, tehát tálme­legszik. A hőguta a hőleadás zavara. Kettős oka lehet: Vagy az, hogy valaki zárt, meleg A boltokban nagy választék­ban kaphatók a gyermek- strandruhák és napozók. Ez utóbbiból mutat most be egyet a Kecskeméti Állami Áruház kis manekenje. helyiségben, zárt meleg ruhá- baln dolgozik, vagy pedig a meleg levegő tikkasztóan párás és így az izzadást akadályozza. A nap káros hatása ellen he­lyes öltözködéssel védekezhe­tünk. Nagy melegben ajánla­tos a test gyakori leöblítése, benedvesítése, a bőr olajozása vagy zsírozása. Napártalom esetén a beteget árnyékos, nap­tól védett helyre fektessük le, fejét támasszuk fel, gondos- * kodjunk számára megfelelő hű­vös italról, friss levegőről és nyugalomról. Az égő, gyulladt bőrfelületeket tiszta gézzel fed­jük be és kellő pihenés után küldjük orvoshoz. Dr. Buga László A NYÁRELŐ első, zamatos gyü­mölcsei sok formában tehetik változatossá étrendünket. A tej­színes eper a gyerekek, felnőttek kedvenc csemegeje, kevés fárad­sággal készíthető el. A friss epret jól mossak' meg. tisztítsuk meg szárától, zöldjétől, i és jól lecuk­rozva 1—2 órát állni hagyjuk. Ez­után keverjük össze felvert tej­színnel vagy tejföllel és egy-két órára tegyük hideg helyre. Sok változatosságot vihetünk ét­rendünkbe a gyümölcssaláták ké­szítésével is. A vegyes gyümölcs­salátához különböző idénygyü­mölcsöket — epret, málnát, cse­resznyét, meggyet, ribizlit, egrest — egy-egy sorban lerakunk mé­lyebb üvegtálba. Az egyes soro­kat megcukrozzuk és rummal vagy likőrrel meglocsoljuk. Tehetünk bele apró kockákra felvágott anaszászkonzervet is. Az idénynek megfelelően természetesen más gyümölcsből is készíthető. Tejszín­habot is tehetünk a tetejére. A MÁLNÁBÓL mazsola, tejföl vagy tej hozzáadásával és kevés mézzel készíthetünk finom salátát Cseresznyéből pedig úgy. hogy a mag eltávolítása után őrölt mo­gyoróval, cukorral és fejje) kever­jük el a cseresznyét. VÉGÜL több olvasónk kívánsá­gára közöljük az epertorta re­ceptjét: Hozzávalók: 6 tolásból készült piskóta; amelyet kihűlés után vízszintesen két egyenlő részre vágunk. A lapokat gyengén meg­locsoljuk rummal, majd 3 deci tejszínt, 6 deka cukorral kemény habbá verünk. A két lapon egyen­letesen elkenjük, s negyed kiló epret elegyengetve a tetejére ra­kunk. A felső lapot szeletekre vágjuk, ráhelyezzük ez alsó lap­ra és a vágások mentén azt Is átvágjuk. Ugyanígy készíthetünk ribizlltortát is, de ehhez valami­vel több cukor szükséges. Kézimunka ÉRMES MINTA — Merre van a tanácsháza? — szó­lítottunk meg a múltkor egy olvas­gató fiatal lányt községünkben. A kiskertben ülő lány­ka — noha szemmel láthatóan érdekelte a könyv — felállt, gondosan behajtotta az egyik lap sarkát, azután kijött a ka- merre menjünk. S púhoz és mutatta, mert az embereket arról is meg lehet ismerni, hogy mit olvasnak, sietve megnéztem a könyv címét. Móra Fe­renc egyik híres, szép regénye volt. — Tetszik? — kérdeztem a lány­kát. — Nagyon. — És még hozzátette: — Szeretem a könyve­ket. Ezt is a könyv­tárból hoztam. Könyvek 'Nem akartam kedvét rontani az­zal, hogy megkér­dezzem: — Hát akkor, mi­ért hajtottad be a lap csücskét! Mert mi volna, /ha azzal a jelszóval tízóraiznánk a köny­vön, hogy az „nem az enyém, könyvtá­ri ..Vagy pedig azt cselekednénk, aminek én is tanú­ja voltam a múlt­kor. Egy fiatal diák, — alkalmasint az iskolai dolgozathoz — anyagot, forrást keresett a könyv­tárban. S talán mert nem volt ideje kije­lezni. amire szük­sége volt, de az is meglehet, hogy lus­taságból — egy óvatlan pillanatban bizony kitépett vagy három lapot a könyvből. Ilyen, és ehhez hasonló vandaliz­mus miatt sok olva­só éppen a regény legizgalmasabb ré­szét nem találja a könyvben... S le­hetséges, hogy a könyvrongáló leg­közelebb ugyanúgy bosszankodik majd mikor ő' kap hiá­nyos könyvet a könyvtárból. Következnek a derűs nyári vasár­napok, a diákok na* kációja, amikor el­viszik a könyvet a strandra, kirándu­lásra stb. Helyes. Pompás szórakozás a jó olvasmány. De ne bánjunk gondat­lanul a kedves ba­ráttal, a könyvvel. Sz. I. Orvosi tanácsok a nyárra Hogyan védekezzünk a nao ártalmai ellen Eper, málna, cseresznye

Next

/
Oldalképek
Tartalom