Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-18 / 141. szám
A jó munka egyik előfeltétele természetesen a talaj jóminőségű előkészítése és a kifogástalan vetés. Jól elmunkált talajon, egyenes és jól csatlakozó sorok között lehet csak jól vezetni a kultivátorokat húzó traktorokat. Minthogy a sorközművelő kultivátoro- zással, ha idejében történik, csupán saraboló munkát kell végezni, ezért csak az „L” kapákat sze-^tük fel. A KULTIVÁTOROZÁS HASZNA Porhanyító, gyomirtó és a nedvesség elpárolgását meggátló szerepe van a jól végzett kultivátorozásnak. Nagyon fontos, hogy a kapa minél közelebb kerüljön — persze, takarásmentesen — a kukoricasorokhoz, hogy kisebb „szalag” maradjon a kézi kapálásra. Nagyon kell azonban arra vigyázni, hogy ne irtsuk a kukoricát. Ha a traktoros figyelmetlen, a fiatal, növekedő kukorica növényszámának csökkentésével súlyos károkat okozhat. A második és további kultivátorozás valamivel mélyebb az elsőnél, de túlságosan sohasem mély. A második kultivátorozástól kezdve már felszereljük a lúdtalpú kultivátorkapákat is. Természetesen nem töltögetünk. A kultivátorozást a gyomosodástól, valamint a lecserepesedéstől függően, annyiszor és addig lehet ismételni, amíg a kukorica anélkül elfér az erőgép, illetve a kultivátor gerendelye alatt, hogy ezek kitörnék. A répafélék gépi ápolása főleg az eszközhordó traktorral, az RS—09-sel jól elvégezhető. Egyébként a 42, a 45, vagy esetleg 50 cm-re vetett répa földjén csak úgy lehet igazán jó gépi munkát végezni, ha a traktoros maga előtt látja a sorokat, azaz a kapálandó területet. Mi a répaföldön is annyiszor kultivátorozunk, ahányszor a növény tisztántartása, valamint a talaj és a növény kultúrállapota azt megkívánja mindaddig, amíg a növény levélzete össze nem borul. A répa öntözéses termesztése esetén a beöntözés után szükséges a sorközök gépi ápolása. EGY TRAKTOR — KÉT MŰVELET Az RS—09-sel végzett kultivátorozásnál igen jól alkalmazható ugyanabban a menetben, s egyazon traktorral a sorközök műtrágyázása is. A kultivátort és a műtrágyaszórót ugyanis a gépre egyszerre fel lehet szerelni. A műtrágyaszóró forgó korongja elé mi fa-, vagy vaslemezből levezető csatornákat készítünk, így a szervetlen talajerőpótló nem a növényre* hanem két sor közé hull, ahonnan az utána haladó kultivátor lúdtalp-kapateste pontosan rendeltetési helyére, a növény gyökérzetéhez kapálja azt. Termelőszövetkezetünkben, mint látható, a sikeres növényápolás érdekében igyekszünk kihasználni a gépesítés előnyét. Nagyon ügyelünk arra, hogy kapásainkat ne csúfítsák gyomok, mert csakis ezek nélkül növekszik a terméshozam. Nicsovics György- a dunavecsei Virágzó Tsz főagronómusa A burgonya gépi kapálása a kecskeméti Törekvés Tsz-ben. A legelőgazdálkodás tennivalói r A gyepgazdálkodás fejlesztésének szükségességé mindinkább kezd kibontakozni. Megyénk rét* és le» golőterületa öszesen mintegy 250 ezer kh, Ha ebből levonjuk a nagyüzemileg nem hasznosítható, s azokat az abszolút rossz területeket, amelyek megjavításának a gondolatával egyelőre még nem lehet foglalkozni akkor is mintegy 150 ezer kh gyepet lehet számításba vennünk az állatállomány takarmányozási nehézségei» nek felszámolására. Tehát többet* mint a szálastakaí« mányok termelésére fordított kb. 120 ezer kh szántó* földi terület* Kormányzatunk régen felismert« a gyepgazdái* 4 sége június 5-ig készítsen tervet minden községre vonatkozóan a várható felvásárlandó gabonamennyiség helyi tárolásáról, illetve a többletmennyiség más községekbe való átszállításáról. A felvásárlási csoport készüljön fel a termelőszövetkezetek gabonatermésének felülvizsgálásával és elosztásával kapcsolatos bizottság összeállítására. A felvásárló vállalat kirendeltségének feladata pedig ebben az időszakban az őszi vetőmagcsere lebonyolítására való felkészülés is, hogy az őszi vetési munkákat zavartalanul lehessen elvégezni. A JÖVŐ ÉVI GABONATERMÉS SIKERÉÉRT Az intézkedési terv harmadik fő része az 1964/65. évi kenyér- és takarmánygabona területe talajmunkáinak és bevetésének a megszervezését tartalmazza. E munka sikere végett a járási tanács mezőgazdasági osztályának a szövetkezetek vezetőivel együtt gondoskodnia kellett arról, hogy június 10-ig az őszi kalászosok tábláit kijelöljék. Június 15-ig az osztálynak meg kellett határoznia a községekre és szövetkezetekre bontva a nyári mélyszántás, és külön az őszi mélyszántás mértékét, aminek a járásban együttesen el kell érni legalább a 18 ezer katasztrális holdat. Szó van a tervnek e részében a saját gépek kihasználásának, a gépállomásokkal kötött szerződések ellenőrzéséről, a szükséges hitelfedezet biztosításáról, a műtrágya szállításának megszervezéséről stb. Nemkülönben tartalmazza a terv azt is, hogy július 30-ig valamennyi szövetkezet vezetőivel rögzíteni kell a kenyérgabona területét, a búza, s ebből a nagyhozamú fajta arányát. Az őszi kalászosok talajelőkészítésenek munkáját úgy kell járásszerte megszervezni, hogy az július 1-től október 15-ig megtörténjen, s a rozs szeptember 30-ig, a búza pedig október 30-ig földbe kerüljön. A folyamatban levő intézkedéseket és a nagy vonalaiban ismertetett tervet egyébként a szövetkezetek vezetőivel is — miután azok áttanulmányozták — megtárgyalta a kecskeméti járás párt és tanács végrehajtó bizottsága. Sándor Imre, a kecskeméti járási pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője A növényvédelem és ápolás jelentősége A kultúrnövények termesztésénél a legjelentősebb agrotechnikai tényező: a növényvédelem. Ismeretesek a gyakorlat statisztikai adatai, melyek azt mutatják, hogy a gyomnövények, az állati és egyéb kártevők a várható terméshozamot 20—40 százalékkal is csökkenthetik, ha a növényvédelem munkáját elhanvagol- ják, késve, vagy rosszul végzik el. MILLIÓS KÁROK Megyénk mezőgazdaságában négy esztendeje a növénytermelés több milliárdos áruértéke összesen 70 millió forinttal csökkent a kártevők miatt. Ebből a szántóföldi termelésnél 28 millió, a kertészetinél pedig 40 millió forint volt a veszteség. A gyomnövények kártétele pénzre átszámítva meghaladta a 9 millió forintot. Az egyes állati kártevők közül a répabarkó például 2 millió, a kukoricamoly 1 millió 200 ezer, a lucernakártevők pedig 1 millió 300 ezer forint értékű terméskiesést okoztak. Mindezek a számok nem jelentik azt, hogy egyáltalán nem védekeztünk a növényi kártevők ellen, da felhívják *a figyelmet e munka fontosságára. Az elmúlt évben ismételten előreléptünk e téren is, és mind a mechanikai, mind a kémiai növényvédelmet illetően jelentős fejlődést értünk el. Igazolja ezt, hogy a különböző védekezésekkel megmentett termés értéke kereken 510 millió forint volt. A növényvédelem és -ápolás ma már nem '•«»nán a Nemesített burgonya szelektálása a főagronómus irányításával a kecskeméti Törekvés Tsz-ben. 3