Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-03 / 128. szám
1901. június 3, szerda S. oldal / Egy tanulságos kiállítás A KECSKEMÉTI I. számú iskolában igen érdekes és sikeres kiállítást rendeztek a máit héten. A kiállítás a „Segítsük egymást” nevet viselte. Elöljáróban mindjárt leszögezhetjük, hogy a névben foglalt célkitűzésnek kitűnően megfelelt. Az ötlet dr. Takács Gyuláné tanulmányi felügyelőé. Ö javasolta, hogy az alsótagozatos általános iskolások gyakorlati foglalkozásán készült munkadarabok legjobbjait mutassák be a nevelők és áz érdeklődők nagy nyilvánosságának — a jó módszerek, ötletek terjesztése érdekében. Az anyagban sok ezer munkadarab látható ízlésesen el rendezve az asztalokon és a falakon. A legegyszerűbb papírmunkától a népművészeti tárgyakig minden megtalálható itt. Valamennyi a kis iskolások képzelőerejéről tanúskodik, s arról, hogy nevelőik ügyesen, módszeresen fejlesztették bennük ezt a képességet. TÖBBSÉGÜK jól alkalmazkodik a tananyaghoz, segíti az előírt ismeretek hatékonyabb rögzítését. A lakóhely megismerését segítik például a képeslapokból összeállított albumok. A kis jelzőtáblák készítése közben a szabályos közlekedést tanulták a gyerekek. A gyufaszálakból, pálcikákból szerkesztett lakásalaprajzok és más ábrák, nemcsak a kézügyességet fejlesztették, hanem technikai gondolkodásra is serkentették készítőiket. S valamennyi eszköz, munkadarab arról is tanúskodik, hogy már hat-tíz éves korban viszonylag igen fejlett lehet a gyerekek esztétikai érzéke. Különösen ha — mint itt látható — nem valamiféle merev szabályok betartására kényszerítik őket, hanem teret adnak egyéni elképzeléseik megvalósítására. CSUPÁN egy megjegyzést befejezésül: Ez a tanulságos kiállítás azt bizonyítja, hogy célravezető az iskolai gyakorlati oktatás. De — kissé bőkezűbben kellene bánnunk a pénzzel is. Láthattuk itt is, hogy a gyakorlati oktatásra fordított összegek sokszorosan megtérülnek. Halasy István Jobb feltételeket kell teremteni A megye nagyközségei közé tartozik Kunszentmiklós, hiszen lakóinak száma meghaladja a nyolcezret. Központi fekvése miatt a hetipiacok, vásárok alkalmával százával áradnak ide az emberek a szomszéd községekből. Ilyenkor egy tűt sem lehetne leejteni a nagyvendéglőben, mert sokan ott ácsorog- nak egész délelőtt, várják az autóbusz indulását. Mennyivel jobb volna, ha ezek a félnapos utazásra kárhoztatott emberek kulturált körülmények között tölthétnék idejüket. — Mondjuk a községi művelődési házban, folyóiratokat, újságokat lapozgatva. Erre azonban nincs lehetőség, mert a jelenlegi művelődési ház és berendezése egyáltalán nem arra való, hogy „külföldiek” előtt dicsekedjünk vele. Még a község lakói sem szívesen látogatják az 1700-as évek végén épült mestergerendás, olajospadlójú, kívül-belül javításra szoruló épületet. A lakosságban pedig megvolna a kulturálódás iránti igény, de inkább felutaznak a fővárosba. Vegyük talán sorra a panaszokat. A gimnáziumnak 420 tanulója van, az iparitanuló-iskolának 150. Van egy több száz munkást foglalkoztató gépállomás, hat nagy létszámú tsz, ktsz, egy átadásra váró vasüzem, ahol előreláthatólag 200-an fognak dolgozni. A kultúrotthonban viszont jelenleg csak egy 300 személyes színházterem van korszerűtlen, kisméretű színpaddal. Az öltöző szűk és ráadásul csak az udvaron keresztül lehet onnan a színpadra menni. Emiatt nem szívesen járnak, ide sem a megyei, sem a budapesti színházak művészed. A klubélet megteremtése szintén nagy nehézségekbe ütközik. Mindössze egy kisterem van erre a célra, ahová téli időben be kell szorítani az egész népművelést. Itt kellene megtartani a nyelvtanfolyamot, a rajkózenekar, a báb-, a színjátszó-, a képzőművészeti kör foglalkozását, a gazdatanfolyamot. — Egyszóval mindent, ami a népműveléshez tartozik. S itt kellene helyet adni a televíziónézőknek is. A székek, a padok pedig egy-egy rendezvény alkalmával a szabad ég alatt várják jobb sorsuk beteljesedését, mert az épületben egyetlen zug sincs, amit raktározásra lehetne használni. Ezek után. érthető az egyik fiatal pedagógus kirohanása, hogy addig ne is reméljünk egészséges klubéletet, amíg legalább olyan körülményeket nem tudunk teremteni, amivel saját otthonában egy átlagkeresetű fiatal rendelkezik. Ma, amikor már minden huszadik emberre jut televízió, minden második család rendszeresen hallgatja a rádiót, újságokat, folyóiratokat járatnak, amúgy is megnehezült a népművelők munkája. A vázolt viszonyok között pedig enyhén szólva lehetetlen. Hozzuk közel a falut a városhoz — hangzik a jelszó. De Kunszentmiklóson a művelődési gondok „kínai falán” nem lehet átjutni. A községi tanács már érdeklődött megfelelő típustervek iránt több olyan községben, ahol új művelődési otthont építettek. De ahhoz, hogy ezekből a tervekből valóság legyen a kunszentmiklósi homokon, számottevő állami támogatásra volna szükség Már kutatjuk, hogy mennyi társadalmi munkára számíthatunk, ha hozzáfognánk az új művelődési ház felépítéséhez. A község vezetői keresik azokat a helybeli lehetőségeket és készleteket, amelyek révén hamarabb érhetünk célhoz. Egymagában azonban ez mind kevés. Segítséget várunk a járási és megyei vezetéstől is, hogy ne csak évszázados múltja, hanem szépülő jelene is legyen Kunszentmiklósnak. Kovács István vb-titkár Karinthy Ferenc: Ezer év A Magyar Televízió egyik fontos feladatának tartja, hogy a felszabadulás utáni magyar drámatermés legjobb alkotásait tv- változatban felújítsa. Így került sor Illyés Gyula „Fáklyaláng”, majd Sarkadi Imre „Szeptember” című művének bemutatására. E sorozat harmadik darabja lesz Karinthy Ferenc drámája. Június 3-án, szerdán láthatjuk majd a képernyőn. A darab cselekményéül szolgáló történetet Karinthy Ferenc még 1953-ban írta, először ri- portalákban, tehát megtörtént esetről van szó. A riport nyomán készült el azután a Katona József Színházban nagy sikerrel bemutatott színmű. Hőse a 17 éves Szabó Anna, aki várandós lesz, a férfi azonban nős ember. Amikor születendő gyermekének apja otthagyja, Anna elhatározza, hogy megszabadul a gyermektől. Az akkori törvények szigorúan tiltották, illetve rendkívül megnehezítették a magzat elvételét, így került a lány egy büntetett előéletű szülésznőhöz, így keveredett — fé- lig-meddig tudtán és akaratán kívül — a magzatelhajtásnál sokkal súlyosabb bűncselekményekbe. Bár, az Ezer évet 1955-ben mutatták be először, a kérdés újra napirendre került: A legutóbbi hetekben az irodalmi folyóiratok hasábjain lángolt fel ismét a vita. A törvényt, mely akkor a dráma cselekményének kiindulásául szolgált, azóta megváltoztatták. De ba- bonaság és tudatlanság ma is van. Ez teszi időszerűvé az Ezer év felújítását. Abbie — Gordon Zsuzsa A próba véget ért, Gordon Zsuzsa, a Vígszínház művésznője Ephraim Cabot házának könyörtelen, puritán légköréből kilép a tavaszi napsütésbe. A szavak még élnek benne, az átélt szenvedély ott vibrál arcvonásain. ölébe ejti a szerepkönyvet és felteszi napszemüvegét, hogy eltakarja Abbie Putnam könnyeit. — Sok szép és nagyszerű szerepet játszottam már — mondja csendesen —, de talán egyik sem jelentett ilyen izgalmas, szokatlan egy kicsit a főváros után vidéken játszani? — Három évig Pécsett játszottam. Ez az idő életem egyik legszebb három esztendeje volt. Bőséges lehetőségem nyílt sokrétű, színes alakításokra a zenés vígjátékoktól, egészen a drámáig ... Egészséges ötletnek tartom, hogy a fővárosi színészek lemennek vidékre szerepelni. Ugyanezt lehetne fordítva is. Jó lenne, ha rendszeresen meghívnák Pestre a tehetséges vidéki színészeket. Sokat jelent más nagy feladatot, mint Abbie alakjának megformálása. A szerelemre, vidámságra vágyó fiatal- asszonyé, aki a földért a kőszívű, vén Ephraim Cabot felesége lesz és a mostohafia iránti szerelme bizonyságául — megfojtja gyermekét. Félelmetes erejű szenvedélyek csapnak össze O’Neill drámájában és kimond- I hatatlanul örülök, hogy a Kecskeméti Katona József Színházban eljátszhatom a Vágy a szilfák alatt, női főszerepét. Rágyújt, és a kérdésre, hogy mióta gondol Abbie szerepére, mosolyogva válaszol: — Kislány korom óla. A háború után láttam a Nemzetiben. Sulyok Máriával, aki azóta is az ideálom, a példaképem. Sulyok Máriának szintén élete egyik legkedvesebb szerepe volt. Annyira, hogy még húsz év távlatából is szó szerint idézett részleteket a darabból és ellátott jó tanácsokkal. Nagyon boldog vagyok, hogy eljátszhatom. Sokat jelent számomra olyan tehetséges kollégákkal együtt dolgozni, mint Bárdy György, Já- noky Sándor, Major Pál, Fekete Tibor, továbbá a rendező: Seregi László. A színház is gy önyörű. Az ország egyik legszebb színházi épülete és a közönségről is sok jót hallottam eddig. Hogy milyen lesz a találkozás, ez persze rajtunk ist múlik. A plakáton aordon Zsuzsa neve után ott szerepel a két betű: m. v. Mint vendég. Nem partnerekkel, más környezetben játszani és ez a két újítás a színházi életben is bizonyára friss vérkeringést jelentene. Szívesen játszik bármilyen darabban, de a dráma vonzza leginkább. Az Ármány és szerelem Lujzája, a Vörös és fekete Matild- ja, legkedvesebb szerepei közé tartozik. A színház szerelmese, a színpadon érzi igazán otthon magát. — A film? Érdekel persze, de nem annyira, mint a színház. A Budapesti tavasz kivétel. Ezt a filmet nagyon szerettem. Legújabb filmjéről — címe: Miért rosszak a magyar filmek? — nem nyilatkozik. „Majd a közönség eldönti, hogy milyen. A forgatás után ítélve, remélhetőleg nem okoz majd csalódást. Filmről azonban jobb nem jósolni semmit — mondja nevetve. Űj filmjének díszbemutatója — június 10-én a Puskin Moziban. A Vágy a szilfák alatt premierje — június 5-én, a Kecskeméti Katona József Színházban. Az utóbbi foglalkoztatja most. Készül a nagy színészi teljesítményt követelő feladatra, Abbie szerepére. Ha pedig az utolsó előadás végét jelentő függöny is összecsapódik? — Nyaralni megyek, Párizsba, Belgiumba, Angliába. Színházat nézni és egy kicsit pihenni... V. Zs éS KÖLYÖK ESKÜVŐJÉN KÉSIT VESZ X 4 CANHESBA UTAZÓ NÁSZUTASOKAT A RAOZEER SZÁLÚT JA. EZ ALKALOMMAL X LEGÉNYSÉG KAKIT* NYOSTÓL ÚGY BERÚG, HOGY.~ ». / ROZSDÁS ______________ RA OZEER EGÉSZ LEGÉNYSÉGE. PISZKOS FR.BO MEG KATÓ BESZÉDET MONO... ••ft,*1-“ ' RENDŐRSÉG RIADÓ!!.' TUZOLtOSAG RIADÓ /// mentők H! irány mí kikötő!!! 4L EL VESZETT CIRKÁLÓ, AMELYET VALAMIKOR A LEVEGŐBE RAGADOTT ÉS HÉTSZER MEGPORGATOT A CIKLON, AZÓTA MINT KISÉRTETHAJÓ KÖZLEKEDIK AZ ÓCEÁNOKON. RÁDIÓJA NÉMA, DE HA MEGJELENIK ELMOSÓDOTT, LÁMPÁT LAN ÁRNYAv AZ ÁLTALÁBAN NAGY VIHART JELENT...
