Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-03 / 128. szám

1901. június 3, szerda S. oldal / Egy tanulságos kiállítás A KECSKEMÉTI I. számú is­kolában igen érdekes és sikeres kiállítást rendeztek a máit hé­ten. A kiállítás a „Segítsük egymást” nevet viselte. Elöljá­róban mindjárt leszögezhetjük, hogy a névben foglalt célkitű­zésnek kitűnően megfelelt. Az ötlet dr. Takács Gyuláné tanulmányi felügyelőé. Ö java­solta, hogy az alsótagozatos álta­lános iskolások gyakorlati fog­lalkozásán készült munkadara­bok legjobbjait mutassák be a nevelők és áz érdeklődők nagy nyilvánosságának — a jó mód­szerek, ötletek terjesztése érde­kében. Az anyagban sok ezer munka­darab látható ízlésesen el ren­dezve az asztalokon és a fala­kon. A legegyszerűbb papír­munkától a népművészeti tár­gyakig minden megtalálható itt. Valamennyi a kis iskolások kép­zelőerejéről tanúskodik, s arról, hogy nevelőik ügyesen, módsze­resen fejlesztették bennük ezt a képességet. TÖBBSÉGÜK jól alkalmazko­dik a tananyaghoz, segíti az elő­írt ismeretek hatékonyabb rög­zítését. A lakóhely megismeré­sét segítik például a képesla­pokból összeállított albumok. A kis jelzőtáblák készítése közben a szabályos közlekedést tanul­ták a gyerekek. A gyufaszálak­ból, pálcikákból szerkesztett la­kásalaprajzok és más ábrák, nemcsak a kézügyességet fej­lesztették, hanem technikai gon­dolkodásra is serkentették ké­szítőiket. S valamennyi eszköz, munkadarab arról is tanúskodik, hogy már hat-tíz éves korban viszonylag igen fejlett lehet a gyerekek esztétikai érzéke. Kü­lönösen ha — mint itt látható — nem valamiféle merev szabá­lyok betartására kényszerítik őket, hanem teret adnak egyé­ni elképzeléseik megvalósításá­ra. CSUPÁN egy megjegyzést be­fejezésül: Ez a tanulságos kiál­lítás azt bizonyítja, hogy célra­vezető az iskolai gyakorlati ok­tatás. De — kissé bőkezűbben kellene bánnunk a pénzzel is. Láthattuk itt is, hogy a gyakor­lati oktatásra fordított összegek sokszorosan megtérülnek. Halasy István Jobb feltételeket kell teremteni A megye nagyközségei közé tartozik Kunszentmiklós, hiszen lakóinak száma meghaladja a nyolcezret. Központi fekvése miatt a hetipiacok, vásárok al­kalmával százával áradnak ide az emberek a szomszéd közsé­gekből. Ilyenkor egy tűt sem lehetne leejteni a nagyvendég­lőben, mert sokan ott ácsorog- nak egész délelőtt, várják az autóbusz indulását. Mennyivel jobb volna, ha ezek a félnapos utazásra kárhoztatott emberek kulturált körülmények között tölthétnék idejüket. — Mondjuk a községi művelődési házban, folyóiratokat, újságokat lapozgatva. Erre azonban nincs lehetőség, mert a jelenlegi műve­lődési ház és berendezése egy­általán nem arra való, hogy „külföldiek” előtt dicsekedjünk vele. Még a község lakói sem szívesen látogatják az 1700-as évek végén épült mestergeren­dás, olajospadlójú, kívül-belül javításra szoruló épületet. A lakosságban pedig megvol­na a kulturálódás iránti igény, de inkább felutaznak a főváros­ba. Vegyük talán sorra a pana­szokat. A gimnáziumnak 420 tanuló­ja van, az iparitanuló-iskolának 150. Van egy több száz munkást foglalkoztató gépállomás, hat nagy létszámú tsz, ktsz, egy át­adásra váró vasüzem, ahol elő­reláthatólag 200-an fognak dol­gozni. A kultúrotthonban viszont je­lenleg csak egy 300 személyes színházterem van korszerűtlen, kisméretű színpaddal. Az öltöző szűk és ráadásul csak az udva­ron keresztül lehet onnan a színpadra menni. Emiatt nem szívesen járnak, ide sem a me­gyei, sem a budapesti színházak művészed. A klubélet megteremtése szin­tén nagy nehézségekbe ütközik. Mindössze egy kisterem van er­re a célra, ahová téli időben be kell szorítani az egész népmű­velést. Itt kellene megtartani a nyelvtanfolyamot, a rajkózene­kar, a báb-, a színjátszó-, a kép­zőművészeti kör foglalkozását, a gazdatanfolyamot. — Egyszóval mindent, ami a népműveléshez tartozik. S itt kellene helyet ad­ni a televíziónézőknek is. A szé­kek, a padok pedig egy-egy ren­dezvény alkalmával a szabad ég alatt várják jobb sorsuk be­teljesedését, mert az épületben egyetlen zug sincs, amit raktá­rozásra lehetne használni. Ezek után. érthető az egyik fiatal pedagógus kirohanása, hogy addig ne is reméljünk egészséges klubéletet, amíg leg­alább olyan körülményeket nem tudunk teremteni, amivel saját otthonában egy átlagkeresetű fiatal rendelkezik. Ma, amikor már minden huszadik emberre jut televízió, minden második család rendszeresen hallgatja a rádiót, újságokat, folyóiratokat járatnak, amúgy is megnehezült a népművelők munkája. A vá­zolt viszonyok között pedig eny­hén szólva lehetetlen. Hozzuk közel a falut a város­hoz — hangzik a jelszó. De Kunszentmiklóson a művelődési gondok „kínai falán” nem le­het átjutni. A községi tanács már érdeklődött megfelelő tí­pustervek iránt több olyan köz­ségben, ahol új művelődési ott­hont építettek. De ahhoz, hogy ezekből a tervekből valóság le­gyen a kunszentmiklósi homo­kon, számottevő állami támoga­tásra volna szükség Már kutatjuk, hogy mennyi társadalmi munkára számíthatunk, ha hozzáfognánk az új művelődési ház felépíté­séhez. A község vezetői keresik azokat a helybeli lehetőségeket és készleteket, amelyek révén hamarabb érhetünk célhoz. Egy­magában azonban ez mind ke­vés. Segítséget várunk a járási és megyei vezetéstől is, hogy ne csak évszázados múltja, ha­nem szépülő jelene is legyen Kunszentmiklósnak. Kovács István vb-titkár Karinthy Ferenc: Ezer év A Magyar Televízió egyik fon­tos feladatának tartja, hogy a felszabadulás utáni magyar drá­matermés legjobb alkotásait tv- változatban felújítsa. Így került sor Illyés Gyula „Fáklyaláng”, majd Sarkadi Imre „Szeptem­ber” című művének bemutatá­sára. E sorozat harmadik da­rabja lesz Karinthy Ferenc drá­mája. Június 3-án, szerdán lát­hatjuk majd a képernyőn. A darab cselekményéül szol­gáló történetet Karinthy Ferenc még 1953-ban írta, először ri- portalákban, tehát megtörtént esetről van szó. A riport nyo­mán készült el azután a Katona József Színházban nagy sikerrel bemutatott színmű. Hőse a 17 éves Szabó Anna, aki várandós lesz, a férfi azonban nős em­ber. Amikor születendő gyerme­kének apja otthagyja, Anna el­határozza, hogy megszabadul a gyermektől. Az akkori törvé­nyek szigorúan tiltották, illetve rendkívül megnehezítették a magzat elvételét, így került a lány egy büntetett előéletű szü­lésznőhöz, így keveredett — fé- lig-meddig tudtán és akaratán kívül — a magzatelhajtásnál sokkal súlyosabb bűncselekmé­nyekbe. Bár, az Ezer évet 1955-ben mutatták be először, a kérdés újra napirendre került: A leg­utóbbi hetekben az irodalmi folyóiratok hasábjain lángolt fel ismét a vita. A törvényt, mely akkor a dráma cselekmé­nyének kiindulásául szolgált, azóta megváltoztatták. De ba- bonaság és tudatlanság ma is van. Ez teszi időszerűvé az Ezer év felújítását. Abbie — Gordon Zsuzsa A próba véget ért, Gordon Zsu­zsa, a Vígszínház művésznője Ephraim Cabot házának kö­nyörtelen, puritán légköréből kilép a tavaszi napsütésbe. A szavak még élnek benne, az át­élt szenvedély ott vibrál arcvo­násain. ölébe ejti a szerepköny­vet és felteszi napszemüvegét, hogy eltakarja Abbie Putnam könnyeit. — Sok szép és nagyszerű sze­repet játszottam már — mondja csendesen —, de talán egyik sem jelentett ilyen izgalmas, szokatlan egy kicsit a főváros után vidéken játszani? — Három évig Pécsett játszot­tam. Ez az idő életem egyik legszebb három esztendeje volt. Bőséges lehetőségem nyílt sok­rétű, színes alakításokra a zenés vígjátékoktól, egészen a drámá­ig ... Egészséges ötletnek tar­tom, hogy a fővárosi színészek lemennek vidékre szerepelni. Ugyanezt lehetne fordítva is. Jó lenne, ha rendszeresen meghív­nák Pestre a tehetséges vidéki színészeket. Sokat jelent más nagy feladatot, mint Abbie alak­jának megformálása. A szere­lemre, vidámságra vágyó fiatal- asszonyé, aki a földért a kőszí­vű, vén Ephraim Cabot felesége lesz és a mostohafia iránti sze­relme bizonyságául — megfojtja gyermekét. Félelmetes erejű szenvedélyek csapnak össze O’Neill drámájában és kimond- I hatatlanul örülök, hogy a Kecs­keméti Katona József Színház­ban eljátszhatom a Vágy a szil­fák alatt, női főszerepét. Rágyújt, és a kérdésre, hogy mióta gondol Abbie szerepére, mosolyogva válaszol: — Kislány korom óla. A hábo­rú után láttam a Nemzetiben. Sulyok Máriával, aki azóta is az ideálom, a példaképem. Su­lyok Máriának szintén élete egyik legkedvesebb szerepe volt. Annyira, hogy még húsz év táv­latából is szó szerint idézett részleteket a darabból és ellátott jó tanácsokkal. Nagyon boldog vagyok, hogy eljátszhatom. So­kat jelent számomra olyan te­hetséges kollégákkal együtt dol­gozni, mint Bárdy György, Já- noky Sándor, Major Pál, Fe­kete Tibor, továbbá a rendező: Seregi László. A színház is gy ö­nyörű. Az ország egyik legszebb színházi épülete és a közönségről is sok jót hallottam eddig. Hogy milyen lesz a találkozás, ez persze rajtunk ist múlik. A plakáton aordon Zsuzsa neve után ott szerepel a két be­tű: m. v. Mint vendég. Nem partnerekkel, más környezetben játszani és ez a két újítás a színházi életben is bizonyára friss vérkeringést jelentene. Szívesen játszik bármilyen da­rabban, de a dráma vonzza leg­inkább. Az Ármány és szerelem Luj­zája, a Vörös és fekete Matild- ja, legkedvesebb szerepei közé tartozik. A színház szerelmese, a színpadon érzi igazán otthon magát. — A film? Érdekel persze, de nem annyira, mint a színház. A Budapesti tavasz kivétel. Ezt a filmet nagyon szerettem. Legújabb filmjéről — címe: Miért rosszak a magyar filmek? — nem nyilatkozik. „Majd a kö­zönség eldönti, hogy milyen. A forgatás után ítélve, remélhető­leg nem okoz majd csalódást. Filmről azonban jobb nem jó­solni semmit — mondja nevet­ve. Űj filmjének díszbemutatója — június 10-én a Puskin Mozi­ban. A Vágy a szilfák alatt pre­mierje — június 5-én, a Kecs­keméti Katona József Színház­ban. Az utóbbi foglalkoztatja most. Készül a nagy színészi teljesítményt követelő feladatra, Abbie szerepére. Ha pedig az utolsó előadás végét jelentő füg­göny is összecsapódik? — Nyaralni megyek, Párizs­ba, Belgiumba, Angliába. Szín­házat nézni és egy kicsit pihen­ni... V. Zs éS KÖLYÖK ESKÜVŐJÉN KÉSIT VESZ X 4 CANHESBA UTAZÓ NÁSZUTASOKAT A RAOZEER SZÁLÚT JA. EZ ALKALOMMAL X LEGÉNYSÉG KAKIT* NYOSTÓL ÚGY BERÚG, HOGY.~ ». / ROZSDÁS ______________ RA OZEER EGÉSZ LEGÉNYSÉGE. PISZKOS FR.BO MEG KATÓ BESZÉDET MONO... ••ft,*1-“ ' RENDŐRSÉG RIADÓ!!.' TUZOLtOSAG RIADÓ /// mentők H! irány mí kikötő!!! 4L EL VESZETT CIRKÁLÓ, AMELYET VALAMIKOR A LEVEGŐBE RAGADOTT ÉS HÉTSZER MEGPORGATOT A CIKLON, AZÓTA MINT KISÉRTETHAJÓ KÖZLEKE­DIK AZ ÓCEÁNOKON. RÁDIÓJA NÉMA, DE HA MEG­JELENIK ELMOSÓDOTT, LÁMPÁT LAN ÁRNYAv AZ ÁLTALÁBAN NAGY VIHART JELENT...

Next

/
Oldalképek
Tartalom